Esti Kurir, 1937. január (15. évfolyam, 15-25. szám)

1937-01-20 / 15. szám

4 ­ A KÖZSÉGI TEMETKEZÉSI ÉS A KERESKEDŐK HARCA A székesfőváros központi kontár­­bírósága előtt — amely tudvalé­vően a VIIl. kerületi elöljáróságon működik — mind gyakrabban sze­repelnek olyan ügyek, amelyek a Községi Temetkezési Intézet felje­lentése alapján indulnak meg kü­lönböző temetkezési cikkek eladá­sával foglalkozó vá­llalkozók ellen. A temetkezési vállalatok és a kegye­leti cikkeket árusító kereskedők üzletkörét ugyanis egy 1932-ben kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet szabályozza, amely szerint az, aki kegyeleti cikkek árusításá­val foglalkozik, nem jogosult temet­kezéseket vállalni, amit egyébként Budapesten a Községi Temetkezési Intézet bonyolít le. Az összeütközés abból keletke­­zik, hogy a Községi Temetési Inté­zet feljelentéseiben a kegyszer el­­árusítással foglalkozó kereskedőket azzal vádolja, hogy azok oly mó­don szegik meg a rendeletet, hogy a szabad versei a tárgyát képező kegyszerek árába számítják be burkoltan a temetés költségei után járó közvetítői díjat is. Ilyen esetekben a Községi t­emetke­­zési Intézet, — hogy a kereskedő bűnösségét bizonyítsa —, egy ki­mutatást csatot feljelentéséhez, amelyben felsorolja, hogy ő meny­nyiért vállalta volna a kegyszerek szállítását s az igy keletkezet diffe­renciát úgy tünteti el, mintha az a kereskedő burkolt közvetítési díja lenne. Egy ilyen esettel foglalkozott dr. Tereczky rendőrbiró, a kontúrbíró­­ság vezetője tegnap is, amikor a Székesfővárosi Községi Temetkezési Intézet a Baross­ utcai Nemes és Társa kegyszerkereskedők ellen tett hasonló alapon feljelentést. A SZÍRIAI VISZÁLY A NÉPSZÖVETSÉG ELŐTT Genf, január 19. A népszövetségi tanács csütörtö­kön kezdődő 96-ik ülésszakára egy­másután érkeznek a delegációk. Az ülésszak valósággal „a külügymi­niszterek konferenciája­ lesz, mert a tanácsban képviselt államok csaknem kivétel nélkül külügymi­nisztereikkel képviseltetik magukat. A tanácsülésszak soron következő elnöke Wellington Koo párisi kínai nagykövet lesz, aki Edwards csilei főmegbízottól, a 95-ik ülésszak el­nökétől veszi át az elnöklést. A kurzösbanálló népszövetségi ülésszak legfontosebb napirendi pontja az alexandrettai szan­dzsák körül támadt francia­­török viszály ügye. Az üléssza­kot eredetileg már hétfőn, január 13-án kellett volna megkezdeni, a török-francia viszályra való tekintettel azonban három nap­pal elhalasztották a megnyitást, hogy a két kormánynak még egy utolsó lehetőséget adjanak a Népszövetségen kívüli elintézésre. A revízió elvének szempontjából a küszöbönálló népszövetségi ta­nácsülésnek nagy jelentősége lehet. Törökország ugyanis revíziót akar és pedig a Népszövetség által meg­szabott alexandrettai mandatárius terület státusának meg­változta­tását. Franciaország talán éppen azért el­lenzi leginkább a török követelések teljesítését, mert veszélyes prece­denst lát a revízió szempontjából. A francia felfogás szerint ugyanis, h­a nem is jogilag, de gyakorlatban egy területi szerződés módosítását jelentené, ha teljesítenék a török kormány követelését. A török kor­mány már enyhítette eredeti köve­teléseit az alexandrettai szandzsák­ra vonatkozóan s most azt kéri, hogy létesítsenek egy szíriai szövet­ségi államot, amely az alexandrettai szandzsákon kívül a tulajdonkép­peni Szíriát és Libanont foglalná magában. Az alexandrettai szan­dzsáknak a szíriai szövetségi állam keretén belül a török kormány elő­nyös helyzetet biztosítana. A többi napirendi pont közül leg­fontosabb, a világ nyersanyagelosz­­tásának tanulmányozására ki­kül­dendő bizottság megalakítása. A le­szerelési értekezlet elnöki tanácsá­nak egybehívása szintén napirenden szerepel és a főtitkárság napirendre tűzte a danzigi kérdést is. A tanács­nak meg kell választania az új dan­zigi népszövetségi főbiztost, miután az ír Sean Lester megvált ettől az állásától. Lester a Népszövetség he­lyettes főtitkára lett. A madridi nagykövetté kinevezett szovjetorosz Stosenberg eddigi helyettes főtit­kár hivatalát vette át Wessed­elim&s JPee fesz­tiválimt Jeruzsálem, január 19. (Az Esti Kurír tudósítójának táv­irata.) Az angol királyi vizsgáló­­bizottság hétfőn még két illést tar­tott s ezzel teljesen lezárta vizsgá­lati tevékenységét. A záróeepeken összefoglalták az egymással szem­benálló álláspontokat. Utolsónak a bizottság a palesztinai angol főbiz­tost hallgatta ki. Ezt megelőzőleg Antonious arab írót, a palesztinai arab lakosság egyik vezérét hallgatta meg a bi­zottság. Antonious valamikor álla­mi tisztviselő volt s ezért jól ismeri a palesztinai közigazgatási helyze­tet is. Az arab író mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a vizsgáló­bizottságot tévedésbe ejthette az a körülmény, hogy az arabok írásos panaszait hézagosan fordították le angolra. Antonious hangoztatta, hogy a bajok ott kezdődtek, amikor Ará­biát természetellenesen feldarabol­ták. A zavargások kitörésének okát abban látja, hogy helytelen gyar­­mati pol­ifikát folytattak Palesztiná­ban és a zsidókat előnyben része­sítették. A királyi vizsgálóbizottság el­nöke, Pecl, kedden Egyiptomba utazott a bizottság alelnökével, Sir Horace Rombolddal egyetemben. Rumbold elutazása előtt a követ­kező nyilatkozatot tettei : Nem is sejtettük, hogy a helyzet ennyire komoly volt és hogy milyen veszedelmessé fajul­hat. A bizottság jelentését nyilvá­nosságra hozza majd, a közzététel időpontját azonban egyelőre már megközelítően sem tudjuk meg­jelölni. Elfogultsági kifogás Mielőtt az ügy érdemi tárgyalá­sára került volna a sor, meglepő fordulat történt. Dr. Bothár Vilmos, a Nemes­is Társa cég jogi képvise­lője ugyanis ESTI KURÍR elfogultsági és aggályossági kifo­gást emelt a kontárbíróság ellen egy előző ügyben hozott ítélete miatt. — Egy előző ügyben — mon­dotta az ügyvéd — a kontárbíróság a konkurrens Községi Temetkezési Intézet költségösszeállítását fogadta el alapul akkor, mikor a Nemes cég 320 pengőt számított fel a fél­nek.­­ A Temetkezési Intézet kimu­tatta, hogy ugyanezeket a kegysze­reket 216 pengő 22 fillérért számí­taná, tehát az így keletkezett dif­ferencia: „burkolt közvetítői díja­zás“. Aki ezen az alapon hoz bű­nösséget megállapító ítéletet, hogy pusztán a konkurrens adatait veszi figyelembe, annak elfogulatlansága iránt alapos kétségek merülnek fel. De ezenkívül törvénybe ütköző és méltányta­lan dolognak tartom — folytatta dr. Botkár —, hogy a tekintetes kontárbíróság az ügyben lehall­gatott tanuknak megküldte az ítélet indokolását, aminek következtében a felek egy­másután követelésekkel lépnek fel a kegyszereket szállító Nemes cég ellen, mondván, hogy az ítélet sze­rint ők „burkolt közvetítői díjat“ fizettek. Az ügyvéd bejelentése érthető feltűnést keltett, a bíróság el is ha­lasztotta az ügy tárgyalását, ezzel egyidejűleg azonban kereskedői kö­rökben megindult az akció annak érdekében, hogy végre tisztázzák a Községi Temetkezési Intézet és a kegyszerek elárusításával foglal­kozó kereskedők között fennálló egészségtelen viszonyt. A kereske­dők ugyanis lehetetlennek tartják, hogy sza­bad kereskedelem tárgyát képező kegyszerek árát a bíróság előtt a kon­­kurrens Községi Temetke­zési Intézet állapítsa meg, az ellen pedig egyenesen tiltakoz­nak, h­ogy az ítéletet ilyen esetekben a bíróság kikézbesítse azoknak a fe­leknek, akik magáncégeknél rendel­ték meg a­ kegyszereket , a bíróság előtt tanúként lettek kihallgatva. A kereskedők ak­ciójával szemben a Községi Temetkezési Intézet a ke­reskedelmi miniszter rendeletére hivatkozik. Egyébként a kontárbíróság egyik legutóbbi ítéletében is kimondotta, hogy a kereskedelmi miniszter ren­delete megtiltja a kegyebeli cikk ke­reskedőknek, hogy üs­zletbe’ü­ión kívül eső szolgáltatások közvetí­téséért a megrendelőnek jutalékot vagy díjat számítsanak fel, s a be­resés cs­ők ezt a rendeletet — a Te­metkezési Intézet szerint — nem respektálják. Minthogy u­gy a kereskedelem, mint a közvélemény megnyugtató döntést vár ebben a bizonytalan helyzetben, a kegyszerárusítással foglakozó vállalkozók a kereskedelmi mi­nisztériumtól kérnek védelmet a monopóliumot élvező és most már a szabadverseny tárgyát képező áru­cikkek árusításába is beavatkozó Községi Temetkezési Intézet ellen. Nyolcvan utas halálra­­éget a kantorai gyorson Hongkong, január 19. A kantoni gyorsvonaton tör­tént múlt heti tűzkatasztrófa halálos áldozatainak pontos száma nyolcvan. Az utasok kö­zül negyven szenvedett súlyos sérüléseket. A tűz okát még mindig nem sikerült megállapítani. Mint ismeretes, a gyorsvonat egyik kocsijában ütött ki a tűz és mire a vasút! személy­zet a robogó gyorsvonaton észrevette a tüzet, már három kocsi teljesen lángban állott Ez a három kocsi azután teljesen el is pusztult Utasai elevenen benn égtek a k­ocsik­ Az Esti Kurir kiadóhivatalénak telefonszámai: 1-122-83,1-254-05 1937 január 20 A hagymaexportnál is mellőzték a kereskedelmet A német kormány a múlt hó­napra 300 vagyon magyarországi hagyma bevitelére adott engedélyt s az engedélyek kiadásával a Kül­kereskedelmi Hivatalt bízták meg. A kereskedelem örömmel fogadta az exportengedély hírét, de annál nagyobb volt a csalódása, amikor kiderült, hogy a 300 vaggonból csak 80—90 vaggon jutott a téglás hagyma­­exportőröknek, míg 220 vaggon kiszállítására a Metesz makói fiókjának adott a Külkereske­delmi Hivatal engedélyt Az igazságtalan elosztás ügyében a makói hagyma­exportőrök megbe­szélést folytattak s táviratban for­dultak a Külkereskedelmi Hivatal alelnökéhez. A táviratban rámutat­tak arra, hogy az igazságtalan el­osztás nemcsak anyagi kárt okoz a legitim kereskedelemnek, hanem legsúlyosabban érinti reputációja­­kat évtizedes vevőik előtt. A Külkereskedelmi Hivatal egyéb nehézségeket is támasztott a keres­­kedel­emnek, míg a MATESz fiókjának érde­­keit minden tekintetben igyeke­­zett elősegíteni. A kereskedelem reméli, hogy a to­vábbi kontingensek elosztásánál ezek az anomáliák megszűnnek. Makón és környékén még 1500— 2000 vagon hagyma vár kivitelre s félő, hogyha a kereskedelem mun­káját a Külkereskedelmi Hivatal megnehezíti, ez a mennyiség nem kerülhet exportra, mert közben az egyiptomiak konkurenciája szorítja ki mindenütt. Jó anya akartam lenni... Felmentettek egy gyermekgyilkossággal vádolt nevelőnőt Fájdalomtól vonagló arccal ült le ma a vádlottak padjára Stegel Má­ria huszonkétéves nevelőnő, akit az ügyészség szándékos emberölés bűn­tettével vádolt, mert a feltűnően csinos, fiatal leány a múlt év nyarán megfojtotta új­szülött gyermekét, ami miatt most a Krayzell-tanács elé került. A nevelőnő zokogva tett vallomást és kezét tördelve tagadta, hogy szán­dékosan ölte volna meg gyermekét.­­— Jó anya akartam lenni, — kezdte védekezését. — Boldogan vártam a pillanatot, amikor kisgyer­mekem megszületik. Arról álmodoz­tam, hogy jobb sorsban fogom ré­szesíteni, mint amit nekem adott az élet... Fillért fillérre rakosgattam, nélkülöztem, a számtól vontam el a falatot, soha nem jártam szórakozó­helyekre, minden pénzt megszüle­tendő gyermekemnek szántam. Már megvettem a kelengyéjét is, mikor... — Csak a jó Isten a tanúm — folytatta Stegel Mária —, hogy nem követtem el bűnt. Ma is sze­rencsétlennek érzem magam­, hogy a sors nem engedte meg, hogy gyermeket nevelhessek ma­gamnak. A bíróság kihallgatta a vádlott házigazdáját, Singer Vilmost. — A legjobb szivü, legtisztessége­sebb nő a vádlott, akivel az életben valaha összekerültem — mondotta. — Éjjel-nappal dolgozott,, nem járt moziba, soha kinemőnapján nem távozott el hazulról. A gyermek ré­szére varrogatott és a kelengye is készen állott már akkor, amikor megszülte gyermekét. — Június 26-án szörnyű sikolto­zásra érkeztünk — folytatta a tanú —, mikor berohantunk a nevelőnő szobájába, ott találtuk a szeren­csétlen vajúdó anyát — de a kis­gyermekben már nem volt élet. Rögtön orvost hivattunk, aki köte­­lességszerűen bejelentette az esetet a hatóságnál. Hasonló vallomást tett Singerné is, majd Minich Károly törvény­­széki orvosszakértő terjesztette elő véleményét.­­ A gyermek életképtelen álla­potban jött a világra. A nyakán lévő horzsolások megállapíthatóan nem a fojtogatás jeleit mutatják Lehetséges, hogy az anya a szülési fájdalmak közepette eszméletlen volt, de arra nincs semmiféle adat, hogy szántszándékkal megfojtotta volna gyermekét. Az ügyész fenntartotta vádját és amikor felállt a védő, hogy el­mondja védőbeszédét, Krayzell ta­nácselnök emelkedett fel helyéről és kihirdette az Ítéletet. Siegel Máriát a törvényszék a vád és következményei alól fel­mentette. — A boldogságtól sugárzó arccali könnyes szemekkel köszönte meg az Ítéletet a szerencsétlen nő. — Nagyon szépen köszönöm a bíró uraknak, hogy nem Ítéltek el Én ártatlan vagyok. Ezzel magába roskadtan kibotor-­­kált a tárgyalóteremből. Izgalom egy kiszabadult oroszlán miatt Turindót jelentik. A város köz­pontjában tegnap nagy izgalmat kel­­tett egy kiszabadult oroszlán. Az oroszlánt az egyik bérház világító udvarában ketrecben őrizték s egy óvatlan percben kiszabadult. Az idomított oroszlán már szolid állat volt, mégis nagy izgalmat keltett az utcai járókelők között. A ház lakói az oroszlán után ira­modtak és sikerült is hamarosan visz­­szaterelni őt ketrecébe. Közben azon­ban a rendőrség riadóautomobiljai is kivonultak és Turin valamennyi tűz­oltókocsija is kifutott a színhelyre. Mire odaértek, az oroszlán már is­mét ketrecében volt. A gyilkos urasági kocsis büntetése Szombathely, január 19. (Az Esti Kurir tudósítójától.) Kovács Ferenc nyugalmazott MÁV intéző,­­aki földbirtokos, a múlt hó elején megszidta kocsisát, Liszt Györgyöt azért, mert rosszul bánt az állatokkal. , Ebből szóváltás keletkezett, ami tömegességgé fajult és eközben a kocsis úgy hasbarúgta gazdáját, hogy az tíz nap múlva a szombat­helyi kórházban sérülésébe bele­halt A Szombathelyi törvényszék most ítélkezett a kocsis felett, erős fel­indulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és négyévi börtönre ítélte. Az ítélet még nem jogerős. Okvetlen jöjjön el a GyermekruhaOtthon vásárjára VI!­, Baross-u. 77 • I, Mészáros-utca 2 kV, Süllő­ u. 2

Next