Esti Kurir, 1937. november (15. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-11 / 256. szám
* 1— A Külügyi Társaság genfi ösztöndíjasainak beszámolója. A Magyar Külügyi Társaság november 11-én, csütörtökön délután hat órakor ülést tart a Parlamenti Múzeum előadótermében, amelyen Jeszenszky Antal joghallgató, dr. Pallós Imre székesfővárosi tisztviselő, Polonyi György, a Magyar Hírlap belső munkatársa, Varjassy Ilona postatisztviselőnő, a Külügyi Társaság külügyi szemináriumának 1936. évi ösztöndíjasai beszámolnak a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának genfi 1937-iki nyári tanfolyamáról. A Vívó és Atlétikai Club Vívószakosztályának rendezésében november 13-án, szombaton este tánccal egybekötött művészestély lesz a Goldmark-teremben (VII., Wesselényi u. 7). Jegyek a VÁC titkárságában: Meselényi utca 44 válthatók. — Házasság: Kardos Anny, Kardos Ernő, a Pesti Chevra Kadisa főtitkárának leánya és Fodor Zoltán házasságot kötöttek. Lányi György és Pólya Zsuzsi házasságot kötöttek. — Cukorbetegségnél, elhájasodásnál és köszvénynél, oxaluria és phosphaturia képződésnél, húgysavas sók lerakódásánál reggelenként éhgyomorra egy pohár természetes ,,Ferenc József“ keserűviz javítja a gyomor és belek működését s az emésztést és az anyagcserét tartósan előmozdítja. A magashegyi expedícióknak olyan táplálékkal kell ellátniok magukat, mely kis térfogatban nagy tápértéket tartalmaz és mellyel kondíciójukat a legnagyobb fáradalmak közepette is meg tudják őrizni. Ilyen az Ovomaktine, mert vitaminjai és tápértékei kitartást adnak a legnehezebb körülmények között is. KURÍR POSTÁJA HOL BALRÓL, HOL JOBBRÓL Tekintetes Szerkesztőség! Megdöbbentő szerencsétlenség történt tegnap este a Margithídon. Egy kis tanulólányt gázolt el a villamos. Megjósolom, hogy lesz ott még több szerencsétlenség is. Szerény nézetem szerint minden megállót jelzőtáblával kell megjelölni. Ez pedig hiányzik a margitszigeti aluljárónál. A Pest felől közlekedő villamosok 15 méternyire állanak meg az aluljárótól. Ez tévedésbe ejti az utasokat, mint ahogyan megtévesztett engemet is. Erre vonatkozólag sürgős intézkedést kérünk. Nem haladhatok el szó nélkül a Szent István-körút—Margithíd budai hídfő közötti és sűrű egymásutánban jobboldalról a baloldalra váltakozó leszállóhelyek mellett sem. Hogy ezt máshogyan nem tudták megoldani, ez érthetetlen. A laikusokat kellett volna megkérdezni, ezek biztosan ajánlottak volna megfelelőbb megoldásokat. A korrekció sem lehetetlenség. Az illetékesek ne szégyeljék magukat és javítsák, ami javítható, tekintsék a közönség érdekeit, mert ez is számbajövő valami. Kiváló tisztelettel Dr. Szegi Katalinomat elintézni. Nagyon üdvös lenne, ha az útrendészethez beosztott egyén egyszer ellátogatna arra a frontszakaszra, ahol a falusiak árusítják a baromfit és meggyőződne, hogy micsoda sártengerben kénytelen az ember megközelíteni őket és azokat a áthúzódásokat és káromkodásokat végighallgatná, amit ez a sártenger az emberekből kivált, mert Itt nincs kövezet. Ennek az állapotnak sürgős megjavítására nagy szükség lenne. Tisztelettel Adler Imréné !* Tüdőbetegek a sárban Tisztelt Szerkesztő Úrl Ezekkel a sorokkal fel akarom hívni az illetékesek figylemét arra a közmegbotránkozást okozó helyzetre, amelyet a 22-es számú autóbusz közlekedése teremt. Útjavítás miatt ugyanis ezen az autóbuszjáraton, amelynek kiinduló pontja a Széna tér, végállomása pedig Budakeszi község, miután a Szépjuhászné mellett az utat már napokkal ezelőtt felszedték, az utazóközönségnek az autóbuszból ki kell szállnia s az országút közepén körülbelül 700 métert kell feneketlen sárban, kavicsbuckák között gyalogolnia, hogy az az ott várakozó autóbuszra felszállva, útját tovább folytathassa. Tudvalevő, hogy ez az autóbuszvonal nemcsak a Budakeszi községi lakosoknak, hanem négy tüdőbetegszanatóriumnak egyetlen közlekedése. Szánalmas dolog végignézni, amint a szegénysorsú betegek, cók-mókjukat cipelve, kénytelenek mintegy húsz percig gyalogolva küzködni a sártengerben. Értesülésem szerint ez az állapot még körülbelül három hétig tart. Az útjavítási munkálatot ugyanis alig néhány napszámos és egy gép végzi. Pedig milyen egyszerűen lehetne ezen segíteni, ha már télvíz idején kell az utat javítani. Egész egyszerű volna a közlekedést csak az út egyik oldalán vezetni és ezáltal a két kocsi találkozását kikerülni, viszont az utasok, ha mindjárt várakozással is, gyaloglás nélkül tudnának eljutni céljukhoz. Emberi szempontból kívánatos és szükséges a sürgős megoldás, mert nem lehet a szerencsétlen tüdőbetegek súlyos kálváriáját ilyen kegyetlen és felesleges módon még fokozni. Tisztelettel: egy orvos. '* * Hogy ejtik? Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! Talán egy kissé furcsa kéréssel fordulok a «Kurír Postájához», de azt hiszem, többen is helyeselni fogják kérésemet. Sokan vagyunk olyan személyek, kik idegen nyelveket sajnos nem beszélünk s igy természetesen kiejteni sem tudjuk helyesen az így leírt dolgokat és neveket. Nem volna célravezető, ha úgy a színház, mint a mozi plakátjain feltüntetett idegen szereplők neveinek helyes kiejtését zárójelben feltüntetnék? Így nem volnánk kénytelenek hallgatni akkor, mikor a szereplő nevét kérdezi valaki tőlünk, mert nem akarunk nevetségessé válni. Tisztelettel H. J.-né. SÁHTENGER A LEHEL-TÉREN Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! A Lehel-térhez közel lakom és Így sajnos csak Itt tudom a bevásárlás. Már az új híd alatt is működik a rendőri mentőállomás 10 Sacha Guitry, a világhírű francia színész-író új filmje, az «Egy szélhámos naplója« főszerepében. Partnere: Jacqueline Delubac Az első magyar válogatott csapat játékosai a svájci-magyaron A Magyar Labdarúgók Szövetségének kedd esti elnöki ülésén foglalkoztak a Phöbus, Elektromos és más több egyesület fellebbezésével, amelyek a Nemzeti Bajnokság jövő évi rendszerének kérdésében hozott országos elnöki tanács határozatát támadták meg. Az elnökség a fellebbezéseket alapszabályszerűen a közgyűlés elé terjeszti. Elhatározták, hogy a vasárnapi Svájc-Magyarország Európakupa-mérkőzésre és az azt követő ünnepi vacsorára az elmúlt napokban jubilált első magyar labdarúgó csapat játékosait: Hajós Alfrédet, Kiebenberget, Pestit, Harsádit és Lindáért meghívják. Tudomásul vették Dietz Károly dr. szövetségi kapitánynak a bukaresti, ankarai és istanbuli mérkőzésekről szóló jelentését. A vasárnap Pécsett lejátszandó Délnyugati kerület—Budapesti alszövetség válogatott mérkőzésre Gerőhl Henrik országos amatőrkapitányt kiküldték. ★ Csehszlovákia ifjúsági válogatottja Budapesten vasárnap a következő felállításban szerepel: Taussig (DFC), Pokorny, Vanek (Zsidenice), Jenis (Zlin), Zapletal (Zsidenice), Hamas (Zabovresky), Balázsy (Városi Művek, Pozsony), Vnenk, Kreibich, Simonek (St. Ostrava), Steigl (Sparta Michle). Tartalékok: Kosta (Zsidenice) kapus, Biedermann (Sparta) hátvéd, Zajicek (Slavia) fedezet és Stehlik (SC Röchlitz) csatár. A boxoló gyermekek és a filmcenzúra Az Esti Kurír annak idején beszámolt a filmkcenzúrának arról a feltűnést keltő döntéséről, amellyel egy gyermekcsoport ökölvívógyakorlatit megörökítő híradót betiltott. A híradót Erdős Lászlónál készítették, az ott boxoló gyermekekről. Fellebbezés folytán felsőbb fórum elé került az ügy s a híradó bemutatását a hatóságok végül is engedélyezték. A filmcenzúra aggodalmai között szerepelt az is, hogy a boxolást ábrázoló képek «durvaságra nevelhetik a zsenge ifjúságot». Több szakértő, orvos és pedagógus nyilatkozott ez ügyben s e nyilatkozatok legnagyobbrészt azt domborították ki, hogy a box nemcsak edzi, de fegyelmezi is az ifjúságot és megfelelő ellenőrzés mellett a gyermekekre is hasznos. Az ellenőrzésnek természetesen az a feladata, hogy az esetleges sérüléseket megakadályozza, valamint elhárítsa annak veszedelmét is, hogy a gyermekek esetleg túlerőltetik magukat. Mint Erdős annak idején fellebbezésében előadta, több orvos gyermeke boxol a csoportjában, ami maga is megcáfolja azt, mintha az ártalmas volna a gyermekek egészségére. A híradó azóta külföldre is kikerült, most pedig egy francia filmtársaság is érdeklődött atekintetben, hogy nem lehetne-e a japán gyermekek rabotgyakorlatainak mintájáratöbb mutatós és ügyes filmfelvételt készíteni a gyermekek csoportos ökölvívásáról. V Barlassina: „Ilyen mérkőzést még nem vezettem” Mi történt a szófiai világbajnoki selejtezőn? Prága, november 10. A Bolgár Távirati Iroda szenzációként jelentette, hogy Bulgária a vasárnap megtartott világbajnoki selejtezőn 2:1-re legyőzte Csehszlovákia csapatát. Ez a hír valótlannak bizonyult, mert a Csehszlovákia—Bulgária mérkőzés eredménye — mint tegnap jelentettük — 1:1 (1:0). Hogy a Bolgár Távirati Iroda miért jelentett mégis győzelmet, arról érdekes magyarázattal szolgál a Prágai Magyar Hittan. Eszerint a világbajnoksági selejtezőhöz számító csehszlovák—bulgár mérkőzésről két jelentés érkezett az első percekben Prágába. A Csehszlovák Táv 1937 november 11 hat: Iroda 1:1 (1:0) arányú eldöntetlent jelzett, míg a bulgárok 2:1 arányú honi győzelemről számoltak be. Az utóbbi oka az volt, hogy a mérkőzés végén a bulgárok javára megítélt 11-es után a közönség a pályára tódult. Ekkor a befejezéstől már csak pár pillanat hiányzott, úgyhogy a gól utáni kezdőrúgás után Barlassina olasz bíró a mérkőzést lefújta. A sípjelzést a nagy, lármában a bulgár csatárok nem hallották meg és Padbedejev a már távozó csehszlovák kapus hálójába helyezte a labdát. A bíró azonban ezt a gólt nem ítélte meg, amiért Bulgária a FIFA-nál óvással él. Az eldöntetlen eredmény folytán a világbajnoki selejtező sorsa az 1938. évi prágai áprilisi revánsmérkőzésen dől el. A Telegraf am Mittag «Könyörtelen bulgárok » című tudósításában azt írja: Barlassina kijelentette: ilyen mérkőzést még sohasem vezetett. Ez az egész, amit a bulgárok játékáról mondani tud. A tudósító egyébként a következőket írja: A csehszlovák expedíció az eldöntetlent vereségnek fogta fel. Tagjai meglehetősen deprimálva voltak a mérkőzés után. A vendégek csapatában sem a védelem, sem a fedezetsor nem tetszett. Az öreg játékosok keveset nyújtottak. Ennek oka az volt, hogy a bulgárok kemény, mondhatni könyörtelen játékot folytattak és a «fairness»-t nem tartották be szigorúan. A rossz talaj is hozzájárult ahhoz, hogy a csehszlovákok tartózkodóan játszottak. A bolgárok fanatikus, önfeláldozó játékot produkáltak. Ehhez járult még a publikum viharos biztatása. A publikum pokoli lármát csapott, anélkül azonban, hogy ezzel a vendégcsapatot bántani akarták volna. Ki tudja, mi lett volna, ha a csehszlovákok hasonlót hasonlóval toroltak volna meg? A történtek ellenére a bolgárok bankettet adtak a vendégek tiszteletére, ahol a szövetségek vezetői különböző ajándékokat nyújtottak át egymásnak.★ Bizonyos, hogy Prágát kínosan érinti az eredmény három héttel az angliai meccs előtt. Barlassina a FIFÁ-hoz küldött bírói jelentésében előadta, hogy a meccset fél perccel a normális játékidő letelte előtt lefújta, mert a publikum betódult a pályára. Ezt azonban a közönség jórésze nem hallotta és a tréfából tovább futballozó bolgárok még egyszer a csehszlovák kapuba rúgták a labdát. Gazdasági hazaárulás Új fogalom, új ötlet: gazdasági hazaárulás. A kormány esti félhivatalosában olvassuk, hogy a gáz destruktív kereskedelem károkat okoz néha az egyhéznek, amikor valamilyen árucikket olcsóbb áron ajánl külföldön. Nem lehet ezt tűrni. Véget kell vetni annak, hogy itt más is merjen külfölddel kereskedni, mint a szabadalmazott egyhéz. Hogy ez a jövőben elő ne fordulhasson, azt javasolja a kormány esti félhivatalosában Hauk Olivér, aki a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkárának vallja magát, hogy a gazdasági hűtlenség fogalmát a büntetőtörvénykönyvbe kell beiktatni. Azt javasolja az ötlet ihletett szülője, hogy mondja ki a törvényhozás: «Gazdasági hűtlenség bűntettét követi el és 5 évig terjedhető fegyházzal büntetendő, aki külhatalom kormányával, vagy külföldi szervezettel, vagy külföldi érdekeket képviselő magánossal az illetékes magyar hatóságok engedélye és felhatalmazása nélkül érintkezésbe lép és oly tárgyalást kezd, mely alkalmas arra, hogy a magyar őstermelés, vagy ipar valamely terményének, vagy termékének árát külföldi piacon, vagy piacokon lényegesen csökkentse. A szabadságvesztés büntetés 10 évi fegyházig terjedhet az ellen, aki a cselekményt üzletszerűen követte el, vagy aki a cselekménnyel a magyar közgazdasági érdekeket súlyosan megkárosította, vagy aki akár a jelen törvény, akár az 1922:XXVI. tc. alapján szabadságvesztés büntetésre már el volt ítélve. A bűntett elkövetőivel szemben az elítélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhető vagyoni elég tétet is megállapítandó az állam« kincstár javára.» így. Egyszerűen, mondja ki a törvényhozás, hogy a kereskedelem gyakorlása a kivitel terén tilos. Aki mégis kereskedni akar, azt csukják be tíz esztendőre!