Esti Ujság, 1938. november (3. évfolyam, 248-273. szám)
1938-11-01 / 248. szám
4 ert50 Ujssy , Kedd, 1930 november 1 Országzászlót avattak a tótkomlósi magyarok és szlovákok Orosháza, október 31. Tótkomlós nagyközség szlovák anyanyelvű, de magyarul érző hazafias közönsége ereklyei országzászlót avatott vasárnap délelőtt az evangélikus nagytemplom előtti téren. Az ünnepség reggel nyolc órakor szlováknyelvű istentisztelettel kezdődött, Jeszenszky János prédikációt mondott az országzászló jelentőségéről, a felavatandó zászlót magát pedig szlovákviseletű leányok őrizték az oltár előtt A zászló mögött sorakoztak az iparegyesület, a hadirokkantak, a frontharcosok, a kisbirtokosok, a parasztifjak, a legényegylet, a leventék és a cserkészek szervezeteinek tagjai a maguk zászlói alatt. Délelőtt tíz órakor magyarnyelvű istentiszteleten is megáldották a zászlót. A főtéren, az ünnepség tizenegy órakor k kezdődött. Ekkor már az egész falu odagyülekezett, mintegy IO.ODO ember, a férfiak ünnepélyes feketében, széles karimájú fényes kalappal, a nők színes, rojtos ünnepi váll kendőkkel. Mintegy 200 szlovák viseletű árvalányhajkalapos iskolás fiú segédkezett a rend fenntartásában. Jelen voltak a többi között Lányi Márton ,Lrga képviselőim alelnöke, Tótkomlós országgyűlési képviselője, Javorniczky Jenő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság ügyvezető igazgatója, Bakos József járási főszolgabíró, a honvédség tiszti küldöttsége, az egyházak és testületek képviselői, a békésmegyei vitézi főcsoport tagjai. A Himnusz eléneklése után a Magyar Hiszekegy eléneklése közben felvonták az országzászlót, amelyet szlovák leányok és menyecskék hímeztek. A zászlót az árbocnak csupán feléig vonták fel, jelképéül annak, hogy még csonka az ország. Lányi Márton országgyűlési képviselő, a képviselőház alelnöke mondotta ezután az avatóbeszédet. Különös jelentősége van — mondotta — az országzászló-ünnnepnek ebben a nagyköségben, amelynek lakossága szlovák anyanyelvű ugyan, de polgárai mindig hűséges tagjai voltak az egységes magyar nemzetnek. Ez az ünnep jelenti a magyar életbe, a magyar sorsközösségbe "való beletartozást, jelenti, hogy a tótkomlósiar" egynek érzik magukat, a magyar nemzeti törekvésekkel, látják a magyar célt és érzik a magyar szabadság minden kisugárzását. De azt is jelenti ez az ünnepség, hogy a magyar szabadság nem a börtönök bilincsei között valósul meg, hanem egy szabad nép céltudatos munkájának gyümölcse a magyar feltámadás hívői részére. Ennek az ünnepnek jelentősége továbbá az, hogy talán az utolsó a hasonló ünnepségek sorában, mert a magyar feltámadás keresztje már megjelent az égboltozaton. Javorniczky Jenő átvette az Ereklyés Országzászló Nagybizottság nevében az emlékművet. Asztalos András községi bíró tett ezután szlovák hanglejtéssel, de igaz magyar szívvel hitet a község magyarsága mellett és fogadta, hogy Tótkomlós tótajkú népe verejtékkel, de — ha kell — fegyverrel dolgozik és harcol mindnyájunk közös hazájáért, Nagy-M Magyarországért. A Szózat eléneklése után az ünneplő közönség elvonult az országzászló előtt. Az ünnepséget közebédi fejezte be, amelyen Bakos József főszolgabíró mondott pohárköszöntőt a kormányzóra. Magyar a magyarért A „Magyar a magyarért” mozgatom arra kéri gyűjtőhölgyeit, hogy aki vállalta a munkát, az okvetlenül jöjjön el Ferenciek tere 7. szám alá gyűjtőívét átvenni és pedig október 31-én 10 órától 20 óráig, november 1-én 10 órától 10 óráig és november 2-án 10 órától 18 óráig. Aki vállalta a gyűjtést, de bármely okból ebben akadályozva van, azt nagyon kérik, jelentse be ezt a körülményt levelezőlapon a„Magyar a magyarért” mozgalom központi Irodájában a miniszterelnökségen, hogy helyettesítéséről gondoskodhassanak. * A mozgalom céljaira egyébként az alábbi felajánlások történtek: "A kiskőrösi adófelszólamlási bizottság tagjai, névszerint Trepák János elnökhelyettes, Ádám Dezső dr., Lyndmayer Károly, Márthy Gyula dr., Ságody István, Tóth András, Turcsányi Sándor és Zoltán János bizottsági rendes tagok, a folyó évre járó tisztelet dijaiknak teljes összegét, négyszáz pengőt, felajánlották a, ,Magyar a, magyarért ’’-mozgalom céljaira s felkérték Halmy Lajos dr. miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatót, a kecskeméti pénzügyigazgatósági kirendeltség vezetőjét, hogy azt a hazafias adományt illetékes helyre juttassa el. Dr. Horváth István az ipolysági járási katonai parancsnokság tanügyi összekötője, kedves háziünnepség keretében adta át a polgári iskola tanulőink, a, ,Magyar a magyepért” akció által ajándékozott tankönyveket. Dr. Horváth, aki a volt Délszlovákia legjobb magyar szónoka volt, könnyekig megindította a kis magyar diákokat. A rögtönzött háziünnepség, amely felejthetetlen élmény maradt az iskolának, Farkas István igazgató zárószavaival és a Himnusszal ért véget. Polgár Miklós szécsényi gyógyszerész és felesége bejelentette dr. Soldos Béla főispánnak, hogy a kifosztott Felvidék felsegélyezési akciójára felajánlják tizenkét személyes ezüstkészletüket, amelyet házassági évfordulójuk alkalmával ezelőtt harminc évvel kaptak ajándékba. A főispán, a felajánlott evőkészlet értékesítéséről sorsolás útján fog gondoskodni. Eger város képviselőtestülete Tipcsey Péter kormányfőtanácsos, kir. közjegyző indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a kormányzót táviratban hódolattal üdvözli. A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött Imrédy Béla miniszterelnöknek, Kánya Kálmán külügyminiszternek, és Rátz Jenő honvédelmi miniszternek is. A „Magyar a magyarért” mozgalom javára ezer pengőt szavazott meg a képviselőtestület. A győri fiú felsőkereskedelmi iskola ifjúsági egyesületei együttes ülésén elhatározták, hogy a Magyar a magyarért mozgalom céljára 1000 pengőt ajánlanak fel. Az összeget, amelyet elsősorban a felszabaduló Felvidék iskolás növendékeinek felsegítésére kell fordítani, már át is adták a gyűjtéssel megbízott hivatalos szervnek. Békéscsaba város képviselőtestülete Ján ■nosey Gyula polgármester elnöklésével tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangú lekesedéssel elhatározta, hogy a város közönsége a „Magyar a magyarért” mozgalom céljaira egy vágón búzát ajánl fel. Szolnok város tisztviselőkara elhatározta, hogy havi fizetésének egy százalékát felajánlja a „Magyar a magyarért” gyűjtés támogatására. Szeged város kisgyűlése 5000 pengőt szavazott meg a „Magyar a magyarért”-akció javára. Az OMKE-ben tömörült nagykanizsai keresi, keddit 4345 pengős takarékkönyvet nyújtottak át a polgármesternek a „Magyar a magyarért”-akció céljára. A Bocskai FC—Szürketaxi november 6-i futballbajnoki mérkőzésének bevételét felajánlották a „Magyar a magyarért”-mozgalom céljaira. Sopron vármegye tisztikara Pottyondi Géza alispánhelyettes elnöklésével értekezletet tartott a, felvidéki segélyakcióba, a,Magyar * — E'M’Ott egyéneknél reggelenként éhgyomorra esik-két pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz a bélműködést hathatósan előmozdítja, az anyagcserét megfelelően leapasztja és p. testet könynyeddé teáid. Kérdezze meg orvosát. magyarért” mozgalomba való bekapcsolódás ügyében. Az értekezlet az alispánhelyettes indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Sopron vármegye minden tisztviselője és alkalmazottja egyhavi fizetésének 10 százalékát adja a „Magyar a magyarért” mozgalomra. A vármegye rendelkezési alapjából a felajánlás folytán összegyűlt 1500 pengő adományt előlegképen kiutalja, a vármegye tisztikara pedig tízhónapi részletben megtéríti az összeget a rendelkezési alapnak. A Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületének elnöksége a Budapesti Sokszorosítók Ipartestületének elnöksége egyetértésben elhatározta, hogy felszólítást intéz Magyarország összes sokszorosító- és rokonipari üzemeihez, vállalataihoz és felkéri azokat, hogy minden alkalmazottjuk után három-három pengőt fizessenek be az említett testületek valamelyikénél a felvidéki lakosság megsegítésére szolgáló gyűjtőakció javára. A felajánlott összegeket beérkezésük után a testületek haladéktalanul eljuttatják illetékes helyre. A Magyar Színház november 4-én, pénteken este 8 órakor tartja Francois Mauriac, híres francia író színművének, a Démonnak nyilvános főpróbáját. A Magyar Színház igazgatósága a főpróba teljes bevételét a „Magyar a magyarért!” akció javára ajánlotta föl. Mérsékelt árujegyek a pénztárnál válthatók. A „Magyar a magyarért”mozgalomra Békés vármegye főispánjához eddig a következő felajánlások érkeztek: A gyulai állami kórház főorvosi kara egyhavi fizetése 3 százalékát, tisztviselői kara egyhavi fizetése 1 százalékát ajánlotta fel. A Békés megyei Takarékpénztár tisztviselői kara egyhavi fizetése 1 százalékát ajánlotta fel. Fábián Béla egy vágón búzát, vitéz Ricsey-Uhlarik Béla 100 Tábor József Gyula 100, vitéz Orsovay Alajos 50 pengőt adott. Mezőberény zászlókra 387 pengőt adott. Újabb zsírdrágítási bűnügyet tárgyal ma a törvényszék A büntetőtörvényszék Lengyel Ernő tanácsa ma délelőtt kezdte tárgyalni azt a nagyszabású árdrágítási bűnügyet, amelynek középpontjában Friedmann Kornél, a Perspery Vágóüzem Kft. tulajdonosa és tizenegy társa állott. Az ügyészség valamennyiüket árdrágítás visszaélés bűntettével vádolta meg azért, mert ez év szeptember végén a zsírszalonnát, zsírt és hájat meg nem engedett nagy haszonnal adták tovább, azonkívül ügyleteik lebonyolításába ügynököket kapcsoltak be, akiknek tevékenysége folytán lánckereskedést is folytattak. Az ügyészség a következő vádlottak ellen adott ki vádiratot: Fredmann Kornél, a Perpery-vágóüzem tulajdonosa, Péri (Perjés*) Dezső, a Perpery-vágóüzem -'igazgatója, Földiák István Rimamurányi-igazgató. Ezek hárman előzetes letartóztatásban vannak, míg a következő vádlottak szabadlábon védekeznek: Nagy Vilmos ügynök, Pittner József nagykereskedő, Herczeg Pál ügynök, Domber Sándor ügynök, Szegedi György ügynök, Szegedi Béla ügynök, Kammer György magántisztviselő. Franyó Béla, a Magyar Húsmagyvágó és Zsirkersekedelmi üzletvezetője, továbbá Brust Ferenc hentes és mészáros. Az ügyészség vádirata felsorolja azokat az egyes eseteket, amelyeknél a vádlottak az árdrágítás visszaélését elkövették és tételenként állapítja meg, hogy kitől, mennyivel kértek magasabb összeget a megengedettnél. Az ügyészség megállapítása szerint a terheltek cselekménye üzletszerű, miután a háborús hírek hallatára a belföldi árak emelkedésével bekövetkezett helyzetet kihasználták és vagyoni haszonból cselekedtek. Az ügyészség indítványozza, hogy a büntetőtörvényszék mint uzsora bíróság Friedmann Kornélt és Péri (Perlesz) Dezsőt személyenként 10—10.000 pengő, Földeák Istvánt 20.000 pengő, Pittnert, Frányát és Brustot 6—6000 pengő, a többieket, pedig 1000—1000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezze. Pontosan féltíz órakor vonult, de Lengyel Ernő dr. és tanácsa.. A vádlottak személyi adatainak megállapítása után dr. Ulamh Ferenc védő tett előterjesztést.. A következőket mondotta: — Az én védencem is árdrágítási visszaéléssel vam vádolva. Az erre vonatkozó törvényben elő van írva, hogy figyelemmel kell lenni minden körülmények között a beszerzési, vagy előállítási költségekre, valamint az összes egyéb körülményekre és a gazdasági élet viszonyaira is. Az iratok között csupán az előállítási költségekre vonatkozó szakértői vélemény fekszik. De nincs olyan szakértői vélemény, amely az összes egyéb körülményüket vizsgálat tárgyává tette volna. Én beadványt intéztem erre vonatkozóan a törvényszékhez, amelyben részletesen rámutattam minden egyéb, de fontos körülményre. Nem tudom, hogy ezek ismerete nélkül a törvényszék tiszta képet nyerhet-e az ügy elbírálásánál, éppen azért kérem a tárgyalás elnapolását s az általam jelzett körülményekre nézve megfelelő szakértői vélemény beszerzését. Kammer György védője szintén elnapolást kért, majd Ángyán Béla dr. védő szólalt fel arra való hivatkozással, hogy ilyen sok vádlott nem állhat hosszú ideig a bűnvádi eljárás súlya alatt, a tárgyalás megtartását indítványozta, mire majn Ferenc előző indítványát visszavonta. A bíróság ezután elmoliálta döntését, amely szerint a tárgyalás elnapolását elutasítja és felkérte az ügyészt a vád előterjesztésére. Miután dr. Kotsze Miklós ügyészségi alelnök előterjesztette a vádat, a törvényszék szünetet rendelt el. Szünet után kezdik meg Friedmann Kornél elsőrendű vádlott kihallgatását. Hóman Bálint: Művelődéspolitika A Magyar Történelmi Társulat a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdával karöltve három hatalmas kötetben adta köz Hóman Bálintnak, a nagy történettudósnak és kultúrpolitikusnak összegyűjtőt, tanulmányait. A három kötet a magyar szellemi élet európai rangú értékgyarapodását jelenti, nemcsak azáltal, hogy ezek a nagyon nehezen hozzáférhető tanulmányok és cikkek végre összegyűjtve is megjelennek, hanem elsősorban azzal hogy ezek a kötetek az új magyar szellemiség kialakításában a vezérlő hangot jelentik. Hóman Bálint történetírói értékét nem kell kiemelnünk, tudja kiválóságát az egész magyar élet. Kultúrpolitikus működésének pedig itt van e nautikáiban bizonyítéka cikkei, felszólalási művelődésünket és azok szellemét érintő minden területéről. A most megjelent befejező harmadik kötet Művelődéspolitika címmel ilysrányú működésének el nem feledhető emlékeztetőit gyűjti egybe. Ha csak a köte széles alapozását és nagy mélységekbe is nyúló fejtegetéseit nézzük, már akkor is meglep bennünket az a nagy körültekintés és tudós magatartás, mely Hómant, a művelődéspolitikust jellemzi. Az egész átfogó erő, a nemzeti egység gondolatán belül , művelődéspolitikai célkitűzések mélytudományú meglátásai, a közoktatás és szervesen a felsőoktatás refromjával kapcsolatban tett elgondolásai és intézkedése mind utalnak Hóman Bálint történetírói meglátásaira, melyekről az első két kötet oly magávalragadó módon, oly fölemelő határozottsággal tájékoztatott. A Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház, a nemzeti művészet és a zeneművészet érdekében tett rendelkezéseinek megoldása, köztül Liszt Ferencről, Hubay Jenőről mondott nagyszabású emlékbeszédei külön szerves emelői a kötetnek, melyben Hóman Bálint miniszteri működésének maradandóan nagy gondolatai is örök emléket kaptak. Az ifjúsági problémák fejtegetése után a magyarság és barátainak kulturkapcsolatait kiépítő megbeszélések és beszédek sorakoznak a kötetben, melyet alkalmi beszédek zárnak be. A könyvről nem lehet rövid mondatokkal beszámolni: életünk és mindennapi szellemi munkánk, kulturális emelkedésünk problémái sorakoznak föl benne. Mindenütt Hóman Bálint mély tudását, nyugalmát és választékosságát látjuk tükrözni. Örömmel állhatunk meg e hatalmas három kötet befejezésénél, azért, hogy szellemi gazdagodásunk ily ritka módon juthatott új kincseihez: egy nagy tudós háromévtizedes életmunkáját láthatjuk magunk előtt, a Magyar Történet immár klasszikussá vált kötetei mellett most az összegyűjtött rövidebb munkákat is. Ott az egyetemesen átfogó gondolatok váltak vérünkké és gondolkozásunk átalakítóivá. Itt a gondolatok mélyén rejtőző problémák lépnek elénk az életteljesség valóságával oly kiváló tudós megvilágításában, mint Hóman Bálint. Így válik teljessé az olvasó magyarság előtt is Hóman életmunkája-