Esti Ujság, 1943. március (8. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-23 / 66. szám

KEDD, 1943 MÁRCIUS 23. A legnagyobb nemzetek kul­­túr­teljesítményeivel mérhető az a kiállítás, amely a Nemzeti Szalonban a mai bolgár­ képző­­művészetet hozza a magyar kö­zönség elé. A bolgár képzőművészet az elmúlt fél évszázad alatt ha­talmas fejlődésen ment ke­resztül és ez a fejlődés mintegy ideális keresztmetszetét adja annak, hogyan sajátította el önállósá­gának kivívása után egy saját nemzeti életét élni kezdő közös­ isii Visif ői edm­étujej jejtűdémi meid kvesztü­l az elmúlt­­évzázadban A BOLGÁR KÉPZŐMŰVÉSZET Jeverzi életünk eseménye a bolgár képzőművészeti kiállítás Még a nyugateurópai nagy mű­vészetek vívmányait, ahogyan tette magáévá azoknak eredmé­nyeit és utána hogy találta meg saját egyéni hangját. Ha végigjárjuk a kiállítást, a benyomás kettőssége ragadja meg a szemlélet. Az egyik az a friss korszerűség, ahogy ezek a bolgár művészek meghódították a nyugati formákat, a differenciáált szemléletmódot, a színek érzékeny vibrálását és gazdag sokrétűségét, a szobr­á­­szatban a leghiggadt plasztikai gondolkodást, másrészt pedig ahogy a nyugati kultúra formá­lis eredményeit megtöltötték ha­zai mondanivalóval­ nyúlni, ahol a nemzet igazi jelleme nyilvánul meg és sajá­tos mondanivalóikat virtuóz könnyedséggel, mai nyelven tudják kifejezni. Színpalettájuk nagyon érdekes. Egyrészt erő­sen drámai hanghordozású, ko­mor feszültséggel terhes, mély­­barna tónusuk sajátos, feszült légkört teremtenek, másrészt azonban kiütközik a szlávság gyermeki kedélye is, az élénk, a harsogó, életvidám színek kedvelése, az igazi, ujjongó életöröm. Kis bolgár falvak, hegy­hátak, kiöközőrészletek je­lennek meg előttünk és ez a táj oly jellegzetes, hogy még ha semmit sem tud­nánk a kép alkotójáról, akkor- is a térképen valahol arrafelé keresnénk a származást, öreg parasztanyókák szobrai tömör megfogalmazásban hozzák elénk a nép fiainak egyszerű, küzdel­mes életét. Ée mégsem genre­­pikturd ez a maga korlátoltsá­gával és szűk látókörével, mert ezek a bolgár népi figurák az igazi művészet erejével egyete­mesen emberivé nőnek. erejű tájképfestő. A mi Med­­nyánszk­ynkra emlékeztetően fe­szült drámai légkört teremt meg két festményével, Kavaldzsiev Vladimir (különösen a Vihar re­mekmű), Mihov Atanáz a jó ér­telemben vett naturalizmust képviseli, Nenov Tvrn finoman erotikus festményei a nagyvá­rosi mondavistás képviselői, Ob­­reskov Bencso, Pavlov Georgi tájképei bensőséges színharmo­­n­iájukkal tűnnek fel, de egészen magával ragadó koloritja van va­lami japán­osan atmoszferikus színvíziókkal Popov Georginak. Értékes mondanivalói vannak Sztamenov Alexandernek, továb­bá Urumov Péternek és egészen első művész Uzunov Decsko is, Vencv Sztojén pedig a népies groteszkhangot idézi igen sze­rencsésen. • Qhyugat és Dielet kettősségű Ez a kettősség, ez a hatalmas szintézis azért izgalmas szá­munkra és érint bennünket, ma­gyarokat is közelebbről, mert lényegében azonos a mi alap­vető problémáinkkal. A bolgár művészek megjár­ták Franciaországot,­ Olasz­országot, Németországot, magukba szívták a párisi im­presszionizmus csodálatos szín­orgiáit, azt a felszabadult festői látásmódot, amely alapja a mai piktúránknak és a legnagyobb művészi forradalmat jelenti a barokk óta, másrészt Olasz­országban elmélyültek a görög­római szépségideál nyugodt har­móniáiban, a reneszánsz fen- többséges formaadásában és megértették az olasz novocen­­tigno célkitűzéseit. Higgadt szemmel figyelték a nyugati mű­vészi központokban lezajló, sok­szor túl hangos forradalmakat, a háború utáni idők vajúdásait, az expresszionizmus, a kubizmus és a többi izmusok harcait. Nem vetették bele magukat ezekbe a küzdelmekbe, de a távolról jött ember nyugal­mával figyelték, milyen fordu­­latot hoz a jövő és mi marad fenmaradó érték az időben ezek­ből a lázas mozgalmakból. Ami értékállónak bizonyult, azt hazahozták. Otthon azonban lát­ták a keleteurópai népek sajá­tos feladatait. Nem kritika nél­kül utánozni a nyugati nemze­teket, hanem le kell nyúlni a nemzeti szellem mélységeibe, meg kell találni az ősi kap­csolatot a földdel, a néppel. Anyira becsüli majd a ezt a mű érzetet, ha az sajátosan nemzeti­­ mondanivalók hordó­­korszerűség és a nem­re így forrt egybe ideá­­lis kettősségbe a bolgár művé­szetben. M­inni tájak, hanoi levegá Nagy szerencséje a bolgár képzőművészetnek, hogy a szó­fiai képzőművészeti akadémia mindig a helyzet magasla­tán állott és meg tudta adni növendékei­nek a szükséges technikai fel­készültséget, az elfogulatlan látásmódot és lépést tudott tartani az európai áramlatok­kal. Ez a modern pedagógiai szellem eredményezte, hogy a b­­ár festők és szobrászok nem f­olklorisztikus külsősé­gekben kerestek a nemzeti je­liget', hanem tudtok olyan mélyre­­.rt­­m cA szobrászait Magától értetődő, hogy a mai szállítási viszonyok mellett a szobrász­­anyag számban nem nagy, de annál inkább az értékben. Szobrászaik plasztikai érzéke egészen kiváló. Egészséges for­máló ösztönüket nem zavarja sem a barokkos álpáthosz vagy színpadiasság, sem pedig a fes­tői szentimentalizmus. Masszív, konok szigorúság­gal megmintázott, a plasz­tika puritán elvei szerint ki­dolgozott alkotások ezek. Talán a legmélyebb benyomást Vazarov Ivan kelti parasztasz­­szony figuráival és egy kőbemin­­tázott férfi fejével, amelynek mo­numentalitása megdöbbentő. Ni­kolai­ Andrej szenvedélyes han­gú portrétista, ő képviseli a szobrászok közt a líraiságot, egy olasz parasztasszonyt ábrázoló buszere remekmű. Darcsev Lju­­gomir a faszobrászatnak a mes­tere, Emanuilova Vaska terra­kottában készült női test­­e át­szellemült­ vonalaival vonja ma­gára a figyelmet, de sok benső­­ség jellemzi Georgiává Mara mű­vészetét is. Rendkívül változatos , és sok­rétű ez a kiállítás, amelyet még rajzok és fametszetek tesznek teljessé. Ahány művész, annyi egyéni hang, szabad alkotó kedv, szellemi rugalmasság, a kon­venciótól való felszabadulás és az igazi művészi fejlődést elő­segítő, külső kötetlenség. Pedig ez a kiállítás nem is teljes, mert Pop Vaszilev Stefan miniszteri osztályvezető előszava szerint­ nem mutatkozott be ez alkalom­mal „különféle okokból“ számos híres és tehetséges bolgár mű­vész. De az a kiállítás így is mű­vészi esemény, amely méltón se­gíti elő a bolgár-magyar kultu­rális kapcsolokat és erősíti a keleteurópai népek összetartozá­sának érzését. TÓTH DÉNES A törvényhozás április első felében megkezdi munkásságát Tasnádi Nagy Andrásnak­, a kép­­viselőház elnökének elnöklésével hét­főn délután fél 6 órakor párt­közi megbeszélés volt, amelyen résztvett Kállay Miklós miniszter­­elnök, v. Lukács Béla tárcanélküli miniszter, v. Tars Tibor és Krúdy Ferenc, a képviselőház alelnökei, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, Putnoky Móric, a kép­­viselőház háznagya, a pártok ré­széről pedig Barcsay Ferenc, Köl­csey István, vitéz Magasházy László, Mikó Imre, vitéz Imrédy Béla, vitéz Ja­ross Andor, Baky László, Szállási Jenő, Tauffer Gá­bor, Tildy Zoltán, gróf Zichy János, Demkó Mihály, Peyer Károly, Sze­der Ferenc, Rassay Károly, Meskó Zoltán, Matolcsy Mátyás, Rátz Kál­­mán és Csoór Lajos. Kállay Miklós miniszterelnök a pártközi értekezlet során tájékoz­tatást adott az általános politikai helyzetről és a készülő törvényja­vaslatokról. A miniszterelnök tájékoztatójá­hoz vitéz Imrédy Béla, Szállási Irenő, Csoór Lajos, vitéz Jaross Andor, Peyer Károly, Tildy Zol­tán és vitéz Lukács Béla szólt hozzá. A miniszterelnöknek a hozzá­szólásokra adott válasza után a pártközi értekezlet általános meg­nyugvással vette tudomásul a mi­niszterelnöknek azt a bejelentését, h­ogy a törvényhozás még április első felében megkezdi munkássá­gát. 5 c4­­estek .Megszívlelendő tanulság, hogy még a naturalista látás­módban dolgozó idősebb nem­zedék sem vesztette el­­friss és természetes ösztöneit, a na­turalista stílusban és eleven és mozgalmasan újszerű tud lenni. De a festők legnagyobb része mégis az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus elvei szerint dolgozik. Erre predesztinálja őket külö­nösen kifinomult színérzékük, amelyben nyoma sincs a barbár durvaságnak, kezdetlegességnek és nyerseségnek■ Annál inkább csodálatraméltó jelenség ez, ha meggondoljuk, hogy ennek a­ virtuóz és kifino­mult szinkullumnak nincs előzménye és az teljes mér­­­ em­éi­m­­­ lékben a mai generáció dia­dala. De a római új klasszicizmus erős nyomokat hagyott pikturá­ls­­ukban. A vonalvezetés fran­ciás könnyedségével és elegan­ciájával szemben művészeik egy­részt a rajz klasszikus zártsá­gát, a kompozíció kiegyensú­lyozottságát hangsúlyozza. Amikor az impresszionista stí­lusban fogant művek ezreit is­merjük, azt gondoltuk, hogy ez­zel a színpalettával már újat mondani nem lehet- És ime a bolgár művészet varázsos színei mégis a szellem egy új birodal­mába vezetnek, minket. Sorrend­ijén említsük meg a legkiemel­kedőbb művészeket. Alejandrov Zidavko erőteljes pikturája mellett nyugodt, klasz­­szicizáló formaadás tökélyével lepi meg a szemlélőt Balkat­szki Nenko, Bojadssl­v Zlatju és Co­­nev Kiril pikturája. Hrissztov Iván bámulatosan megelevenítő Súlyos szerencsétlenség történt egy írországi fogházban GENF, március 23. Londonból jelentik. Mint az Irish Independent je­lenti, Waterford délírországi vá­rosban a fogház magasan álló fala összeomlott s a kőtömegek több alacsonyabb lakóházra zúdultak. Kilenc ember meghalt, 17 meg­sebesült. A mentési munkálato­kat megnehezítette, hogy a sze­rencsétlenség éjnek idején tör­tént. (MTI) Bulgáriában felemelik a távíró- és távbeszélő-díjakat Szófia, március 23. (Magyar Távirati Iroda) Bulgáriában felemelik a táviró- és távbeszélő-díjakat. Ezentúl az európai postaunióhoz tartozó or­szágokba menő levél díja 4, 250 grammig 3, 500 grammig 14 és 1000 grammig 20 leva. Levelezőlap díja 2 leva, válaszlappal együtt 4 leva. Albániába, Németországba és Romániába a táviratok szódíja 5, máshova 7 leva.

Next