Esti Ujság, 1943. november (8. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-08 / 252. szám

HÉTFŐ, 1943 NOVEMBER 8. TÖNKREVERTE a magyar csapatot a svéd válogatott Svédország—Magyarország 7:2 (212) Svédországban nem akartak hinni az emberek a rádiónak, amikor odasugározta a hírt, hogy a svéd válogatott kénye-kedve szerint rúgta a gólokat annak a magyar csapatnak, amely pár hét előtt óriási harcban Stockholm­ban legyűrte legjobbjaikat. Pedig való igaz: a villámgyors svéd csatárok egyetlen félidő alatt öt gólt vágtak az összeom­lott magyar védelem hálójába. Ennél súlyosabb vereség nem érte meg talán a magyar futballt, amióta a labdát rúgják Magyarországon! Káprázott a szemünk, nem akartunk hinni önmagunknak, amikor a pályán fejvesztve fut­kosott a magyar védelem és a svéd csatárok akadálytalanul száguldoztak a kapu felé.­ SÁROSI BÉLA, az egyetlen énkézláb magyar játékos A magyar válogatott kilencvenperces tragédiába így potyogtak a gólok: 15. perc: Nyberg keresztlabdá­jával Nilsson II. elfut, beadását Carlsson laposan a sarokba vág­ja. (0:1). 22. perc: Egresi szögletrúgását Sárosi dr. Szuszához csúsztatja, aki védhetetlenül befejeli a lab­dát. (1:1). 42. perc: Nyberg fakésnnél hagyja Kispétert és lehetetlen szögből bombalövéssel szerzi meg­­újra a svédelmek a veze­tést. (1:2) 45. perc: Zsengellér átadását Szusza a kétségbeesett Sjöberg mellett a sarokba helyezi. (2:2)­­ 46. perc: Nordon lövése Mé- i szórósról Nilson II. elé pattan, s aki zavartalanul rúgja az elha­gyott magyar kapuba a labdát. (2-3) 53. perc: Védelmünk kapkod, Tóth kifut a kapuból és Nordahl messziről beíveli a labdát. (2:4) 71. perc: Nilsson II. elvihar­­zik Mészáros mellett és átadását nyugodtan vágja be Nordahl. (2:5) 75. perc: Nordahl kikanyaro­dik a balszélre, nincs útjában senki és lapos badzsával a ka­puba sétálhatna Nilsson II., ha nem gurítja a tizenegyes pont­ról a hálóba. (2:6) 87. perc: Nyberg elrohan a védők mellett és berúgja az utolsó svéd gólt. (2:7) A legnehezebb­ probléma, a magyar vádn­em rosszibb volt-e,­­ mint a magyar csatársor? Persze, ezek csak főbb moz­zanatai voltak a mérkőzésnek, a magyar csapat is táma­dott sokat, de a csatársor nem tudta, mihez kezdjen a labdával. Rúgtunk négy kapufát is, de­­hát ez nem szépít az eredmé­nyen. Az volt az érzésünk, ha nem kétszer 45 percig, hanem to­vább tart a mérkőzés, tízpercen­­ként kapunk még egy-egy gólt a svédektől. A legnehezebb kérdés: el­dönteni azt a problémát, hogy melyik volt rosszabb, a magyar védelem, vagy a magyar csatársor? Megmondtuk előre: félünk a megváltoztatott csapattól, félt­jük a magyar válogatottat s csak abban reménykedünk, hogy a labdarúgás játékszerencséje nem hagy cserben bennünket. Nem így történt! A magyar védelem valósá­gos átjáróhoz volt, Szabót észre sem vették a svéd csatárok. Kispéter csak nézni tudta villámgyors szélsőjét és Mészáros sem sok vizet zavart. Ehhez járult még, hogy a kapu­ban Tóth Gyuri is bizonytalan­kodott. Legyőzték a magyar csapatot az utóbbi években Budapesten is, de ilyen kétségbee­jtően rossz védelmet nem láttunk még sohase talán a magyar válo­gatott kapuja előtt! A csatársor szintén csődöt mondott: terv­szer­űtlenü­l rugdal­ták a labdát ide-oda, totyogtak, forgolódtak s egyedül a fiatal Szusza volt az, aki néha kapura is lőtt. Ebben a kezdetleges tá­madósorban is Zsengellér Gyuszi, annyi nagy didal hőse volt talán a legrosszabb: alig tudtuk el­hinni, hogy valóban ő vergődik olyan szánalmasan a pályán. Mindent egybevetve: a svéd vá­logatott megérdemelte a győzel­met. Ezt a gól­arányt persze csu­­palyuk védelmünknek kö­szönheti a svéd csapat. Egyáltalán: Sárosi Béla volt az egyetlen épkézláb ember a ma­gyar csapatban, alá szívvel, lé­lekkel, erővel és ésszel harcolt. Persze ő se volt tökéletes, sok­szor elfelejtette, hogy vigyáznia is kellene kissé az ördöngős svéd balszárnyra. A svédek nagyszerű napot fog­tak ki, minden emberük lelkesen és jól játszott. Nordahl és Carlsson úgy mentek át a magyar védel­men, ahogy akartak,­­ akadálytalanul futkosott a ma­gyar kapu felé a két szélső is, a védelemnek pedig bőven volt ideje mindig, hogy szétrombolja a magyar támadásokat. A magyar közönség lelkesen ünnepelte a svéd csapatot, amely soha nem aratott még ilyen fé­nyes diadalt... B­I03(18S1 B­ysfóga'oit­a legyene a dianMili­a ük® ufuSKa! Szombathelyen a jubileumi sport­versenyek keretében Budapest ve­gyes csapata. 2000 főnyi közönség előtt legyőzte Dunántúl válogat­ott ökölvívó csapatát 11:5 arányban. Budák, Váczi, Marton, Maya,­ és Torma legyőzte dunántúli ellenfelét, Varga a félnehézsúlyban dönte­le­nül mérkőzött, ősze kikapott s a Miriszlai ellen is győztes Erdeit is legyőzte a dunántúli Kerényi. A VII. ker. leventék­­ -csapata­­győzött a komáromi torna­­versenyen Komárom városának felszabadu­­ása alkalmából tornaversenyt ren­deztek, amelyen a VII. ker. Leven­ték B. csapata győzött a Postás, a Testnevelési Főiskola és a Leven-­­­ték A. csapata előtt. 1 Isti Ufeapz Az iparügyi miniszter nyitja meg Kassán az országos műszaki múzeumot A műszaki tudományok összes­­ágait felölelő Országos Magyar Műszaki Múzeum berendezési mun­kálatai október havában befejezést nyertek Kassán. A magyar nem­zetnek a műszaki tudományok és az ipar terén, valamint a termé­szettudományok és a matematikai tudományok előbbreviteléb­en kifej­tett működését bemutató és e tárgy­körökhöz tartozó emlékeknek az összegyűjtésére és adományos fel­dolgozására szolgáló intézet három évvel ezelőtt, 1940 ok­tóber havában költözött a mai helyére, a kassai kétemeletes vasúti palotá­nak a Dohány­ utcára néző, a 2. sz. alatti északi épületszárnyába. Az eredetileg 13 fedett vasúti teher­kocsiban Kassára szállított mú­zeumi anyag az időközben gyűjtött és többízben Kassára szállított anyaggal, valamint a Kassán ké­szült berendezési bútorokkal együtt ezidőszerint 40 vagonra szaporo­dott fel. Kassa thr. sz. kár. város vissza­térése ötödik évfordulójának a nap­ján az Országos Magyar Műszaki Múzeum is megnyitja kapuját a nagykö­zönség számára. November 11-én, csütörtök délután 3 órakor nyitja meg Bornemisza Géza iparügyi miniszter. A műsza­ki közönséget és az érdeklődőket ezúton is meghívja az intézet igaz­gatója és közli, hogy a Műszaki Múzeum gyűjteményei — előrelát­hatólag — november végéig ma­radnak nyitva és lesznek megte­kinthetők. Az ipari munkásság he­rzetét tud­ományosan vizsgál­ák Nagy érdeklődés fogadta a nyár elején az ipari munkatudományi intézet felállításának tervét. A szervező munka után most érke­zett el az intézet alakuló közgyű­léséhez. Az Intézet célja — mint ismeretes — az ipari munka és az ipari munkástársadalom kérdései­nek tudományos vizsgálata. Igazi értékét és jelentőségét pedig legjob­ban az mutatja, hogy ezen a sok­féle érdektől átszőtt kutatási terü­leten mindenkitől függetlenül, ön­álló szervezettel, kizárólag tudomá­nyos és magasabb, nemzetpolitikai szempontok alapján kíván munkál­kodni. Az intézet, amelynek vezetője Dékány István, a kiváló szocioló­gus és amelynek vezetőségében töb­bek között Nizsalovszky Endre, Kuncz Ödön, Mályusz Elemér, Brandenstein Béla, Kislégi-Nagy Dénes, Rajty Tivadar foglalnak he­lyet, már meg is jelenítette első kiadványát. Rézler Gyula, az inté­zet igazgatója egy magyar textil­gyár társadalmának viszonyain ke­resztül világít rá ipari munkássá­gunk jelenlegi helyzetére. Munká­jában többezer munkás adatait vette fel nagy részletességgel és a munkás életének összes megnyilvá­nulásait vetíti a közvélemény elé. Az eddig páratlanul álló munka szakkörökben nagy feltűnést kel­tett s az Intézet céljait gyakorlati­lag először mutatta be. A közeljö­vőben megkezdődik az intézet mun­kájának az az alapvető része, mely tudományos vizsgálódás tárgyává teszi többszázezer ipari munkás szociális, társadalmi és kulturális helyzetének felmérését. A hatalmas munka befejezése után a magyar közvélemény előtt tisztán fog állni munkásságunk helyzete és élet­nívója. Az Asbóth—Cram­m-pár győzött Stockholmban Az Alviks-stadionban rendezett teniszversenyen Cramm és Asbóth is vereséget szenvedett, a párosban azonban szép játékkal legyőzt­e a két európai tenisznagyság, az I­lies­­son—Johansson svéd kettőst. Az Asbóth—Cramm pár ezzel a győzelmével bekerült a ver­seny döntőjébe. A versenyt ma, hétfőn folytatják. Visszaéléseket állapítottak meg ismert fővárosi vendéglőkben és éttermekben A Közellátási Hivatal ellenőrei legutóbb éttermekben és vendég­lőkben tartottak­ meglepetésszerű ellenőrzést, mert igen sok panasz hangzott el, amelyek szerint egyes vendéglők és éttermek a megen­gedettnél magasabb áron számláz­zák a kiszolgáltatott ételneműe­­ket. A razzia során a detektívek megállapították, hogy a New- York-kávé­ház éttermében a borjú­húst a hatósági áron fel ill adták el, a Kriszt-féle ú. n. Száz éves vendéglőben a libavágási tilalom ellenére libasültet szolgáltak fel, a Rákóczi­ úti Debrecen éttermében drágábban adták a kenyeret és az ételadagok kisebbek voltak, mint amekkorát a hatóság előírt, a Spolarieh Ze­d fa vendéglőben a malachúst adták a megengedett­nél magasabb áron, ezen kívül jegy nélkül szolgáltak ki sertés­húst és liszt, valamint zárjegyet sem szedtek be a vendégektől, a Vadkacsa vendéglőben a paprikás­csirkét drágították, az Aranyka­csa vendéglőben a csirkét nem vették fel az étlapra, de azért drá­gábban a megengedettnél lehetett kapni tarhonyáscsirkét, végül a Zsigmond-kávéházban is a csirkét drágították. Az árdrágító vendéglősök és étteremtulajdonosok ellen az ügyészségen tettek feljelentést az ellenőrző detektívek, a kihágások elkövetői ellen pedig az illetékes kerületi rendőrkapitányságokon in­dul eljárás. A Közellátási Hivatal egyébként folytatni fogja a raz­ziákat és szigorúan eljár a jövő­ben az árdrágító vendéglősökkel szemben és nem riad vissza attól sem, hogy iparengedélyük megvo­nására tegyen javaslatot a pénz­ügyi hatóságoknak. Amerikai légitámadás nyugatnémet területek ellen Berlin, november 8. Mint a Német Távirati Iroda értesül, északamerikai bombá­zók november 7-én a délelőtti órákban az erősen ködös idő­járás kihasználásával berepültek nyugatnémetországi területek fölé. Erről az ellenséges vállal­­l­kozókról részletes jelentések még nincsenek. (MTI) Egybehívták a szlovák parlamentet POZSONY, nov. 8. (Német Távirati Iroda) A parlament második őszi ülését csütörtökre, november 11-ére egybehívták. A napiren­den van a többi között állami védőrség létesítéséről és a kor­rupció leküzdéséről szóló tör­vényjavaslat. Az állami védőrség segédrendőri intézmény lesz, amelyet szükség szerint az egész állam szolgálatában vagy bizonyos területeken lehet majd '■ élni. (MTI) A kivételezettek közé soro­lák a félzsidókat Romániában BUKAREST, november 8. (Magyar Távirati Iroda) A hivatalos közlöny szombat dél­utáni számában rendelettörvény je­lent meg, amely szerint mindazok, akiknek egyik szülője román, a másik pedig zsidó, 15 napon belül kérhetik,­­ ha eddig nem kérték — hogy a kivételezettek kategóriá­jába sorolják őket. Abban az eset­ben, ha tőlük mint zsidóktól ingat­lanukat kisajátították, kérhetik an­nak visszaadását a nemzeti romá­­nosító központtól. Észéit imerina nem siáiiii gép áll az &F£@n.iitat o.site,mel@s teljesztést pe BUENOS AIRES, nov. 8. (Német Távirati Iroda) Gilbert tábornok, külügymi­niszter a chilei La Hora munka­társával folytatott beszélgetésben a többi között megállapította, sajnálatos, hogy az Egyesült Ál­lamok nem szállítanak gépeket az argentínai nyersolajtermelés fejlesztésére. Ez kárára, van a gazdasági együttműködésnek, amely a délamerikai nemzetek szempontjából ma fontosabb len­ne, mint bármikor volt. Ha Ar­gentína megfelelő­ gépekkel ren­delkeznék, segíthetne megoldani a chilei üzemanyag-válságot és petróleumot szállíthatna Brazí­liába és Paraguayba is, így azonban Argentína kénytelen maga is előkészíteni a benzinfo­gyasztás fokozott korlátozását. — Azt hiszem — mondotta a miniszter —, hogy a politikai felfogásban mutatkozó különbsé­geket át kellene hidalni, ha a né­pek jólétéről van szó. Ezután a következőket mondot­ta Gilbert tábornok: — Arról beszéltek, hogy Ar­gentínát háború után mellőzni fogják, én azonban azt hiszem, hogy gazdasági helyzetünk ennek­­ éppen az ellenkezőjét fogja ered­ményezni. Argentínát joggal ne­vezik éléstárnak, mert főleg élel­miszereket termel. Ezért nem lesz lehetséges, hogy figyelmen kívül hagyják. Gilbert tábornok azután a Argentína és Chile közötti köze­ledés politikája mellett foglalt állást, mert a két országot, mint megállapította, egymáshoz fűzik közös gazdasági érdekeik és kul­túrájuk. Buenos Aires kész a legnagyobb engedményekre, hogy lehetővé tegye a vámközösséget Chile-vel. A kommunizmus kérdéséről ki­jelentette az argentínai külügy­miniszter: tudomása van arról, hogy egyes országok sajtója sze­mére veti Argentínának, hogy üldözi a kommunizmust. A kom­munista mozgalom azonban Ar­gentínában törvényellenes és nemcsak a közvélemény utasítja el, hanem a nemzet legfelsőbb törvényszéke is nyomatékosan törvényellenesnek nyilvánította. A kommunizmus, mondotta, nem felel meg az argentínai szellem­nek és véleménye szerint a többi délamerikai nép életfelfogásának sem. (MTI)

Next