Esti Ujság, 1944. szeptember (9. évfolyam, 200-220. szám)
1944-09-04 / 200. szám
HÉTFŐ, 1944 SZEPTEMBER 4. A finn kormány angol és amerikai nyomásra elhatározta, hogy megszakítja kapcsolatait Németországgal Az az út, amelyre most Finnország lépett, még súlyos áldozatokat fog követelni a finn nemzettől — írjék a finn lapok Hacksell miniszterelnök bejelentette, hogy a finn országgyűlés jóváhagyta a kormány elhatározását s bizalmát nyilvánította a kormánynak HELSINKI, szeptember 4. (Német Távirati Iroda) Mint kormánykörökből közült, a finn kormány angol és amerikai nyomásra elhatározta, hogy megszakítja kapcsolatait Németországgal és elfogadja a Szovjetunió feltételeit (MTI) A finn sajtó a finn-német kapcsolatok megszakításáról HELSINKI, szeptember 4. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: " A finn lapok megértést kérnek a kormány számára, amely a nemzet érdekében kénytelen volt érintkezésbe lépni a Szovjetunióval. Valamennyi lap hangsúlyozza, hogy ez az út, amelyre Finnország most lépett, tele van veszedelmekkel és még súlyos áldozatokat fog követelni a nemzettől. . . A finnek kénytelenek elfogadni Moszkva ráerőszakolt feltételeit — írja a brit hírszolgálati Iroda AMSZTERDAM, szept. 4. (Német Távirati Iroda) A brit hírszolgálati iroda diplomáciai tudósítója a finn kormány határozatáról megjegyzi, hogy Finnország beletörődött a megváltozhatatlanba,, de a bűnbánat minden jele és érzelme nélkül. A finneknek feltétel nélkül kell megadniuk magukat és kénytelenek elfogadni Moszkva rájuk erőszakolt feltételeit. Minden más magyarázat üres játék a szavakkal, amelyekkel igyekeznek megédesíteni a finn nép számára a keserű pirulát. (MTI) Hacksell finn miniszterelnök beszéde a Németországgal való kapcsolatok megszakításáról HELSINKI, szept. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Hacksell miniszterelnök vasárnap beszédet mondott, amelyben igyekezett megindokolni, miért szakította meg a finn kormány a kapcsolatokat Németországgal. Közölte, hogy a finn parlament szombaton este h- ülést tartott, hogy megvitassa a békés kapcsolatok helyreállítását Finnország és a Szovjetúnió között. Miután a katonai és politikai helyzet az utóbbi időben lényegesen megváltozott — mondotta Hacksell —, a kormány gondos előkészítés után augusztus 25én azzal a kéréssel fordult a stockholmi szovjetkövetséghez, hajlandó lenne-e a szovjet fegyverszüneti, illetve béketárgyalások céljából finn küldöttséget fogadni. Augustus 29-én megérkezett a szovjet válasza, amely Angliával lefolyt megbeszélés alapján és az Egyesült Államok jóváhagyásával úgy szólt, hogy Finnországnak meg kell szakítania a kapcsolatokat Németországgal s fel kell szólítania, a németeket, vonják vissza két héten belül csapataikat finn területről. Mihelyt Finnország teljesítette ezeket az ideiglenes feltételeket, a Szovjetúnió hajlandó lesz finn küldöttséget fogadni Moszkvában, s fegyverszünetről, békéről, vagy mind a kettőről tárgyalni vele. A finn kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy lépéseket kell tenni a Szovjetúnióval való megegyezés érdekében. A finn országgyűlés jóváhagyta ezt az elhatározást és bizalmát nyilvánította a kormánynak. A német finn kapcsolatok kérdését az előző finn kormány olyan értelemben rendezte volt — folytatta Hacksell miniszterelnök —, hogy Finnország nem köt különbékét. Ezt a megállapodást Hacksell szerint az események túlhaladták. A szóbanforgó német-finn megállapodást a finn köztársaság miniszterelnöke — mint Hacksell mondotta —, különben is csak saját nevében kötötte. A szerződést nem terjesztették a parlament elé, úgy, hogy a megállapodás nem felel meg az államszerződések formai feltételeinek. A német-finn egyezmény ezen az alapon tehát az elnökváltozás után nem kötelezte többé az új államfőt. Hacksell miniszterelnök a továbbiakban elismerte, hogy a szerződés alpján nyújtott fegyveres német segítség nagyjelentőségű volt Finnországra nézve, mert sikerült a németek segítségével rögzíteni a finn arcvonalat. Beszéde befejező részében a finn miniszterelnök figyelmeztette a finn népet, hogy még ismeretlen veszélyek várnak rá, mert nem lehet tudni, milyen feltételeket szabnak Finnországnak. Hacksell végül felszólította polgártársait, tömörüljenek zárt sorokban Mannerheim tábornagy, a kormány és az országgyűlés mögé. A német sajtó a finn kormány elhatározásáról Berlin, szeptember 1. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Finnország a romlás útjára lépett, amikor úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait Németországgal és tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal, — írja a Völkischer Beobachter. — Valamennyi berlini lap első oldalon közli a Helsinkiből érkező híreket, de minden különösebb feltálalás nélkül. — Ha Finnország a jelen időpontban úgy találjahelyesnek, hogy széttépi a német-finn fegyverbarátság kötelékét, úgy óriási erkölcsi felelősséget vállal magára, mert lemond azokról a katonai és gazdasági hatalmi eszközökről, amelyek erőt adtak az országnak az ellenálláshoz — folytatja a Völkischer Beobachter. — Finnország ezzel olyan útra lépett, amely csak romlásba viheti az országot. A háború lefolyását nem reménykedések és számítások fogják eldönteni, hanem egyedül az, hogy milyen erőkre támaszkodhat az illető nép. A Deutsche Allgemeine Zeitung összefoglalóan ismerteti a német-finn kapcsolatok alakulását az első világháború befejezése óta és kiemeli a két nép közös harcát a szovjet ellen. A finn kormány döntésével véget ér az évtizedes német-finn fegyverbarátság, amelyet a két nép legvitézebb fiainak vérével pecsételtek meg. A legfelsőbb német vezetőség felkészült ezekre a fejleményekre s az Észak-Finnországban álló német csapatokkal kapcsolatban már régóta megtette a szükséges intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy figyelembe vegyék az újonnan előállott helyzetet. A né ■ met elhatározás ebben a helyzetben is tántoríthatatlan marad: a harc folyik tovább, egészen a végső győzelemig. Svéd kommentárok a finn helyzetről Stockholm, szeptember 4. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A helsinkii svéd laptudósítók jelentése szerint a hangulat a finn fővárosban hétfőn reggel általában véve nyugodtnak látszott, kétségtelen azonban, hogy a finn nép egyáltalán nem fogadta megkönnyebbüléssel a kormány döntését. Számolni lehet azzal — írják a svéd lapok — hogy a kormány elhatározása keserű csalódást vált ki a finn tömegek egy részénél, bár valószínű, hogy ez az elkeseredés kifelé nem fog megnyilvánulni. Finnországban mindenki tisztában van azzal, hogy még nagyon hosszú az út, amely a tárgyalóasztalhoz vezet, de ha sikerül is megjárni ezt az ■utat, még akkor is újabb és újabb kemény megpróbáltatások következnek majd, amikor Moszkva előterjeszti követeléseit. Senki sem tudja, milyenek lesznek ezek a követelések. A finn nép mindenesetre érzi, hogy a megpróbáltatások időszaka még koránt, sem múlott el. Félre a kényelemmel!... Nyolcórai munkaidőt ír elő a■ kormány rendelete a közhivatalokban, megszünteti a hétvégi szüneteket és felhatalmazást ad a hiatalvezetőknek arra, hogy szükség esetén a nyolcórai munkaidőt meghosszabbíthassák és ezzel az üa',r''* ‘rést gyorsabbá tehessék. Ha erőfeszítések idején, de kárt, amikor a fokozott műig nagyobb szükség van, teljes és indokolt ez a rendelet. A nemzet fiainak egyik része fegyverrel védi az ezeréves határokat, ami a belső front viszonylatában annyit jelent, hogy nem elegendő, ha mindenki kényelemesen elvégzi a reá kirótt munkát, hanem mindenkinek több ember helyett kell dolgoznia, hogy az élet meg ne álljon és az egymásra torlódó problémák megoldódjanak. Bizonyos, hogy a háborús erőfeszítésekből az elmúlt öt esztendő alatt csak egyes rétegek vették ki teljes mértékben a részüket, a nagytöbbség azonban nem érezte át, hogy megfeszített munkára, gyorsabb ütemre és nagyobb lendületre van szükség, ha helyt, akarunk állni és ha eredménnyel akarjuk megvívni a harcot. Ma már katona, ennek az országnak minden polgára. Szakítani kel tehát az elkényelmesedett rendszerekkel, meg kell szüntetni a békeidőkben indokolt hagyományokat és egyetlen akarásban: a lázas munkában kell összeforrnia az egész nemzetnek. Nincs különbség munka és munka között, kit hova állított sorsa, tehetsége és hivatása, ott kell kifejtenie nem saját magáért, hanem honvédemként, az egész magyar közösségért ludása legjavát. A belső mozgósítás egyik fontos lépése ez a rendelkezés, amelyet a győzelembe vetett hittel fogad az egész magyar közvélemény. _ HAZASSAG. Tóth Irénke (Miskolc) és Komlósi András (Budapest) szeptember 2-án házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Pátria az Ön Pátriája Espresso Kávéház Étterem Erzsébet-körút 58. 100 °/c-os vastkávé Esténkint Ricz Bérezi zenekart