Észak-Magyarország, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

É jr­­ . I ans mb y» Bff V |«^bm mm mm mm iMk ^#M^| mm Sztálin eh'tárK távirata áT is JtF M || / Ha |§r jjp JT | wT 7jR M »V ^ ■ W vL S ’ ' Jf Ja iT ^ « magit hottoraski hoháxxati kombinát R 01 yj\ ts ./ ' i i J, j ’& m *1^' H 1|J| B PH g| fl ha«*ere» fennállása alkalmából M / % íw\ * a I % fe T| §| / 1 ®­,a B fi Bra| S' / nB HH Ujabb csatlakozáson a „Termelj ma JlL'v 1 f'­: P p p 1||J|| P_^k $ j többet, mint tegnap!“ mozgalomhoz RÁKOSI ELVTÁRS 60 SZÜLETÉSNAPRA MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉÉRT I Vili. ev­olyam 1 6 szám Apa 50 fillér Miskolc, 1952 február 1. pernek Házi építkezéseik meggyorsítására, állattenyésztési eredményeik növelésére, a szovjet agrotechnika fokozott alkalmazására tett felajánlást megyénk több termelőcsoportja Üzemi dolgozóink mozgalma népünk szeretet, vezérének, Rákosi elvtárs 60. születésnapjának vi­itó megünneplésére mind nagyobb visszhangot vált ki a falu dolgozói között­ Mindenekelőtt termelő­­szövetkezet csoportjaink tagjai csatla­koznak a felajánlási mozgalomhoz. Egyre több csoport tagjai jelentik be, hogy jobb munkával, eredményeik növelésével tesznek bizonyságot hűségükről és szere­tő­ikről Rákosi elvtárs iránt. A vállalá­sok teljesí­ésével elsősorban olyan irányú lemaradásukat akarják megszüntetni, amelyekre Rákosi elvtárs hívta fel a fi­gyelmüket A legtöbb felajánlás a házi építkezé­sek meggyorsítását, az állat­enyésztés eredm­nyeinek növelését, a szovjet agro­technika fokozott alkalmazásával a ter­mésátlagok emelését, a termelőszövetke­zeti csoportok megerősödését célozza A tiszakarádi „Táncsics“ termelő­­csoport tagjai közül a csoport juhásza, Kopka György megfogadta, hogy a szovjet állat­­tenyésztési tapasztalatok alkalmazásával nagyobb gondot fordít az ikerbárányok felnevelésére. El akarja érni, hogy 106 anyajuh után 130 kisbárányt nyerjenek. Kopka Mihály tehenész vállalta, hogy szintén a szovjet tapasztalatok felhasz­nálásával, mind a tejhozam növelésében, mind pedig a szaporulat emelésében fo­kozza az eredményeket. Elhatározása sze­rin tehenenkint 2 liter tejjel növeli a napi átlagot és 9 tehén után 9 borjú, fog elválasztani. Basinszki János Kovács felajánlotta, hogy március 9-ig kijavítja a csoport minden gazda­sá­fi fel­zerelését. Kántor Mihály brigádveze­t­­vállal­a, hogy már­cius 9-ig két új taggal erősíti a csopor­tot. A telkibányai „Szabad Föld“ tszcs atgjai közgyűlésükön vállalták, hogy március 9-ig saját erejükből egy 250 férőhelyes juh-hodályt építenek, amellyel mintegy 15 ezer forintot taka­rítanak meg. Rendbehozzák, megtisztít­ják 10 hold gyümölcsösüket, ápolási munkáit február 20-ig elvégzik. Vantuk László bejelentette, hogy a juh­hodály épí­kezésének elősegítésére egymaga be­temet 2 hatméteres gödröt. Ifj Szom­bati Lajos tanácselnök és id. Szombati Lajosné új tagok beszervezését vállalta. A deteki „Vörös Nyíl“ termelő­csoport első negyedévi tej-, hús- és tojás­beadási előírását március 9-ig 100 százalékig teljesíti és határidő előtt elvégzi a tavaszi munkát is Bekapcsolódtak a felajánlási mozga­lomba A bécsi „Bátor emberek“ és a „Haladás“ tszcs. tagjai is­ Megfogadták, hogy Rákosi elv­­árt születésnapjának tiszteletére fokozott gonddal és határidő előtt végzik el ta­vaszi munkájukat. A tavaszi kalászosokat keresztlt­­hosszába vetik, a szovjet tapasztala­tok szerint. A keresztétei „Szabadság ” tszcs tagjai tovább erősítik csoportjukat, meg­fogadták, hogy jó munkával meggyőzik a dolgozó parasztokat a nagyüzemi kö­zös gazdálkodás egyedüli helyességéről Elhatározták, hogy május 1-re felvilágo­sító munkával a község minden dolgozó paraszttá, beszervezik a termel­őcsoportba. Lelkes munkájukat nagy siker kö­vette, már eleget tettek vállalásuk­nak. — Keresztele termelőszövetke­ze­t községgé let­t. A sajószentpéteri „Kossuth“ tszcs. tagjai számos értékes felajánlást tettek Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére. Kiss József sertésgondozó vállal­a, hogy a fiaztatást teljesen veszteségmentesen végzi el. Eddigi jó munkája, lelkes szor­galma biztosítéka annak, hogy adott sza­vát valóra vál­ja. Hernádnémetiben a „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet tagjai saját erejükből befejezik a sertés szabadszállás építését. Tavaszi vetésüket keresztbe-hosszába végzik. Elhatározták azt is, hogy minden tavaszi munka­ jóval a ki­tűzött határidő előtt elvégeznek, megszilárdítják a szövetkezet tagjai kö­zött a munkafegyelmet A fájl „Kossuth“ tszcs tagjai 32 hold gyümölcsösüket megtisz­títják, a permetezést március 1-ig be­fejezik, tavaszi munkájukat a legnagyobb gonddal, a szovjet tapaszt­alatok felhasz­­nálásával végzik el. A mérai „Uj Barázda“ tagsága terven felül silót épít, amelynek munkálatait már el is kezdte. A tornyosnémeti „Uj Barázda “ vállalta, hogy gazdasági eszközeit a leg­nagyobb gonddal kijavítja, a vetésre ha­táridő előtt felkészül és a tavaszi mun­kákat a legrövidebb idő alatt elvégzi. A fogatos munkacsapat tagjai megígérték, hogy a­­szél egyik útját kikavicsolják. Paszternák István csoporttag népnevei® bejelentette: jó felvilágosító munkával odahat, hogy a csoport minden egyes tag­ja bekapcsolódjék a sajtóolvasásba és a t­anulásba. Bodroghalomban a „Szabadság“ tszcs. Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére elkészíti a tehén is álló tetejét, a neké­­zsenyi „Vörös Csillag” tagjai vállalásuk szerint 4 középparaszt családot szervez­nek be. Göncruszkán rendbehozzák a gazda­sági felszerel­ést. Szászfán a „Sza­bad Föld” tagjai március 9-ig felépíte­nek egy kert'sólat. A pam­ényi „Dózsa" tszcs tagjai házilag építenek egy csűrt, ezzel jelen­ékeny összeget takarítanak meg. Baktán a „Szabad Föld” tagjai A új tag beszervezését vállalták csoportjuk további erősítésére. .A­­Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója — a 1­­­agyar TÍZ ÉVVEL EZELŐTT, 1942 február 1-én, ezernyi veszély és üldözés közepette illegálisan je­lent meg a Szabad Nép első száma, a magyar nép szabadsá­­gáért, az ország függetlenségé­ért, a békéért kemény harcot vívó kommunista párt szava Schönherz Zoltán elvtárs az el­ső szám programadó vezércik­kében így határozta meg a lap célkitűzéseit: „A háború és a reakció sötétségében a Szabad Népnek mint a szabadság vilá­­gító tornyának kell sugároznia. A Szabad Népnek kell azokat az eszméket kisugároznia, amelyek a magyar nép felszabadító har­cának az útját bevilágítják“. A Szabad Nép fejlécén ott áll a büszke írás: „Rákosi Mátyás lapja“. És a Szabad Nép ugyan­­azzal a törhetetlen elszántság­gal, kommunista elvhűséggel, a nép iránti forró szeretettel küz­­dött a fasizmus, az országot pusztulásba döntő Horthy-banda ellen, ahogy Rákosi elvtárs — kiváltva az egész haladó világ csodálatát és szolidaritását — helytállt Horthy vérbírósága előtt és a börtönben, szakadat­lanul harcolva az annyit szenve­dett magyar nép felszabadításá­­ért. Az illegális Szabad Nép harc­ba hívta, mozgósította, szervezte és nevelte a fasizmus ellen, a rablóháború ellen a magyar munkásosztályt, a magyar dol­gozó népet. Újságírói, készítői és terjesztői közül számosan, mint Rózsa Ferenc, Schönherz Zoltán, életüket áldozták a sza­badságharcban. Ezeknek a nehéz küzdelmeknek kohójában edző­dött a Szabad Nép, amely a fel­­szabadulás után „százezrek ke­nyerévé lett“. „ EGÉSZ NÉPÜNK örömmel fo­gadta Népköztársaságunk Mi­nisztertanácsának határozatát, amely a Szabad Nép megjelené­sének 10. évfordulója emlékére minden év február első napját a Magyar Sajtó Napjává nyilvá­nította. „A Szabad Nép­nek — állapítja meg a Minisztertanács határozata — az elnyomatás éveiben és a felszabadulás után jelentős része volt népünk küz­delmeiben és győzelmeiben. Har­cokban és sikerekben gazdag út­ja során milliók szellemi kenye­révé vált. Éles fegyver szabad­ságunk és nemzeti függetlensé­günk védelmében a szocializmus építésében. A Szabad Nép ma-a­gasra emeli a proletárinternacio­nalizmus, a Szovjetunióhoz való rendületlen hűség diadalmas zászlaját. Szilárd helytállásra neveli a béke minden magyar hívét az imperialista háborús gyújtogatókkal szemben.“ Büszke, felelősségteljes, meg­tisztelő feladat jutott a Szabad Népnek. Tolmácsolnia kellett annak a Pártnak a szavát, amelynek minden lépése a mun­kásosztály, a dolgozó nép, az egész ország érdekeit szolgálja, amelynek soraiban népünk leg­jobbjai foglalnak helyet. A Sza­bad Nép ennek a feladatnak végrehajtásában híven támasz­kodik a magyar kommunista új­ságírás, a dolgozó nép szabad­ságáért, az ország haladásáért és függetlenségéért küzdő új­ságírás legjobb hagyományaira,­ ­Sajtó Napja valóra váltja nagy tanítóink, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtárs útmutatásait, hasznosítja a bol­sevik sajtó gazdag tapasztala­tait és mind mélyebb és szoro­sabb kapcsolatokat épít ki a dol­gozó tömegekkel. ÚJ ÉLETÜNK, ÚJ VILÁGUNK egyik kimagasló vívmánya, hogy a kultúra forrásai, kincsei — mint a sajtó is — a dolgozók kezében vannak. Egykor a sajtó az ezerholdasok, gyárosok, ban­károk, kulákok érdekeit szol­gálta. Abban az időben a betű nálunk is a nép megtéveszté­sére, éberségének elaltatására, a hazudozás, rágalmazás eszkö­zéül szolgált, mint az imperia­lista-kapitalista országokban a burzsoázia sajtója. „Se pénzem, se­ kedvem nem volt — emlék­szik vissza erre az időre Ronyák András alsózsolcai traktánsta —, hogy elolvassam az urak maszlagát, amivel a népet akar­ták butítani“. Ugyanez a Ronyák András ma három újságot is já­rat, mert tudja, hogy a Szabad Nép, a kommunista sajtó min­den sorával, minden szavával a munkások új győzelmeiért, a dolgozó parasztok felemelkedé­séért, a munkás-paraszt szövet­ségért, hazánk felvirágoztatá­sáért harcol. Ez a sajtó népünk barátja, nevelője, tanítója, lel­kesítője, harcostársa. A Szabad Nép és a dolgozó tömegek szoros megbonthatat­lan kapcsolataira utal az a tény, hogy Pártunk központi lapja ma 800.000 példányban megje­lenő, milliókhoz szóló néplap. Népünk szeretetét a Szabad Nép iránt mutatja, hogy a Sza­bad Nép új székházára hétmillió forintnál többet gyűjtöttek ösz­­sze a dolgozók. És hogy ez a sajtó a népé , azt fényesen igazolja a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, fiata­lok és nők aktív részvétele a lap munkájában, elkészítésében. A Szabad Nép szerkesztőségéhez havonta 5—6 ezer levél érkezik az ország minden részéből. Ezekben a híradásokban a mun­­kás-parasztlevelezők beszámol­nak termelési sikereikről, az or­szágépítés „szenzációiról“, meg­változott boldog életükről, ugyanakkor élesen rávilágítanak az előrehaladásunkat fékező, akadályozó hibákra, eljuttatják javaslataikat a hiányosságok felszámolására, közvetítik a dol­gozók legjobbjainak nagyszerű kezdeményezéseit, erősítik az újért való harcot. A Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója, a Magyar Sajtó Napja ünnepi eseményeihez kapcsolódik a Ma­gyar Sajtó Levelezőinek első Országos Konferenciája, amely még jobban aláhúzza sajtónk és népünk összeforrottságát „NINCS MÉG EGY OLYAN FEGYVER — tanítja Sztálin elvtárs —, mint a sajtó, amely­nek segítségével a Párt a maga neki szükséges nyelven napról­ napra, óráról-órára beszél a munkásosztállyal“. A Párt az or­­szágépítés, a békéért folyó harc vezetője, lendítőereje, motorja Pártunk szavára odaadóan, lel­kesen, hűséggel figyel hazánk minden becsületes dolgozója A Párt szava napról-napra a Sza­bad Népen, a kommunista *a fo­tón keresztül jut el a dol­gozók millióihoz. A szabad Népen, a kommunista saj­tón keresztül a mi forrón sze­retett vezérünk, Rákosi elvtárs szava jut el, a tömegekhez Az a bizalom, amely a Szabad Nép iránt megnyilvánul, az a magyar nép bizalma a Párt iránt, Rá­kosi elvtárs iránt. Rákosi elv­társnak, Pártunk Politikai Bi­zottságának számos nagyjelen­tőségű cikke, határozatai a Szabad Népben jelentek meg „A következő láncszem“, „A Párt­f­élcsapat“, „A népi de­­mokrácia néhány problémájá­ról“, „A 70 éves Sztálin“ című cikkek mind egy-egy új harci szakaszt vezettek be, amelyben munkásosztályunk, dolgozó né­­pünk újabb nagy lépésekkel haladt előre a szocializmus épí­tésének, a béke megvédelmezé­­sének útján. A MAGYAR SAJTÓ NAPJÁN dolgozó népünk meleg szeretet­tel köszönti a megjelenésének 10. évfordulóját ünneplő Szabad Népet, Pártunk Központi Veze­tőségének lapját. Szeretettel üd­vözli a kommunista sajtót, a ha­ladó magyar népi demokratikus sajtót, mely büszkén vallja ma­gáénak az 1848—49-es szabad­ságharc forradalmi népi sajtója hagyományait, Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Pálfi Albert munkásságát, Kossuth Lajos Hírlapját, a Március Tizenötödi­két, a Munkások Újságját, büszkén vallja magát a legális és illegális magyar kommunista sajtó, a Vörös Újság, az Új, Március, a Kommunista, a Dol­­gozók Lapja követőjének; pél­daképe, vezérlő csillaga a sok évtizedes dicső múltra visszate­­kintő bolsevik sajtó, amelynek olyan irányítói, munkásai vol­tak, mint a proletariátus, a ha­­ladó emberiség lánglelkű vezé­ ő­rei: Lenin és Sztálin. A magyar sajtó munkásai, a hivatásos újságírók s a munkás- és parasztlevelezők tízezrei a mai ünnepi napon megfogadják: még nagyobb elszántsággal, odaadással folytatják harcukat nagy pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért, ötéves tervünk végrehajtásáért, hazánk felvi­rágoztatásáért, a béke magasz­­tos ügyéért Szél Sándor vilmányi főgépész versenyfelhívása Szél Sándor, a vilmányi gépállomás főgépésze Rákosi elvtárs születésnapjá­nak tiszteletére versenyre hívta a megye gépállomásainak valamennyi főgépészét Felhívásában a következőket , írta:. Vállalom, hogy 1. a január 3-án in­dult szaktanfolyam előadásait a tematika szerint pontosan vezetem, külön gondot fordítok a női traktoristák kiképzésére. 2. A téli gépjavítás ideje alatt foko­zott gonddal ügyelek a minőségi munká­ra, hogy a tavaszi munkák idején a mű­szaki hibákból adódó kiesést a legki­sebbre csökkentsük. 3. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet, megszüntetjük az igazolatlan műszakmu­lasztást, a politikai munka megjavításá­val oda fogunk hatni, hogy a késést is teljesen megszüntessük. Debréte­n szövetkezeti község! Több községben Ill. típusú tszcs-ben egyesültek az eddigi I. típusú csoportok A dolgozó parasztok szerte a me­gyében egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás felé. Látták az őszi zár­számadásokból, milyen szép eredmé­nyeket értek el termelőcsoportjaink, milyen boldog, biztos életet terem­tettek tagjaik számára. Ezeknek az eredményeknek hatására egyre több dolgozó paraszt lép termelőcsoport­ba. Debréte községben eddig nem volt tizcs. A múlt héten indult a szervez­kedés és e hét közepére Debréte dol­gozó parasztjai mind beléptek az újonnan alakított „Szabadság“ 111. típusú tszcs-be. Debréte­­ szövetke­zeti község lett. Igen nagy lépést tett a fejlődés út­ján Tiszaiborogma szövetkezeti köz­ség dolgozó parasztsága is. A falu­ban eddig 4 termelő­csoport volt, ezeknek tagsága, — 270 család — a III-as típusú „Kossuth“ termelőszö­vetkezetben egyesült. Tiszabábolnán ugyancsak 4 termelőcsoport volt. Kö­zülük a „Rákóczi“ csoport a III. tí­pus alapszabálya szerint gazdálko­dott. Miután a falu dolgozó paraszt­jai felismerték a III. típusú csoport hatalmas előnyét, az I-es típusú tsz­­cs-k III. típusúvá alakultak, tagjaik egy része a „Rákóczi“ termelőszövet­kezetbe lépett, másik része új TÚL típusú termelőszövetkezetet alakí­tott. Finke szövetkezeti községben ed­dig három I. típusú tszcs. működött, ezek a „Kossuth“ III-as típusú ter­melőszövetkezetben egyesültek.

Next