Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-01 / 179. szám
A TÚRKEVÉN JÁRT BORSODI PARASZTKÜLDÖTTSÉG FELHÍVÁSA MEGYÉNK DOLGOZÓ PARASZTJAIHOZ. Kövessétek példánkat, lépjetek be minél négyes számban a terelőszövetkezetere! !ártunk, kormányunk a dolgozó parasztság kérésére lehetővé tette, hogy nagyobb számú parasztküldöttség látogassa meg az ország élenjáró termelőszövetkezetét és gépállomását. Az a megtiszteltetés ért bennünket, borsodmegyei dolgozó parasztokat, hogy elsőként vehettünk részt a küldöttségben. Két napon át tanulmányoztuk a túrkevei „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet életét. Láttuk a hatalmas eredményeket, amelyeket a Szovjetunió mezőgazdasága tapasztalatainak hasznosításával értek el a szövetkezet tagjai. Olyan szikes területeket, amelyeken azelőtt semmi sem termett, a nagyüzemi gazdálkodás segítségével virágzó termőföldekké varázsoltak. Ma ezeken a földeken hatalmas rizstáblák vannak. Láttuk a termelőszövetkezetnek az állattenyésztés terén elért nagyszerű sikereit is. Egyre jobban kibontakoztak előttünk a jövő körvonalai, amikor a gépek segítségével virágzóvá és boldoggá válik a termelőszövetkezeti tagok élete. Láttuk azokat a mosolygóarcú, megelégedett dolgozó parasztokat, akik a nagyüzemi gazdálkodás keretében megtalálták boldog jövőjüket. Mindezeket az eredményeket annak köszönhetik a túrkeveiek, hogy követték pártunk, Rákosi elvtárs bölcs tanácsát és következetesen építik a szocializmust. A kétnapos látogatás után gazdag tapasztalatokkal hazatérve, valamennyien arra az elhatározásra jutottunk, hogy aktív harcosai leszünk a mezőgazdaság szocialista átépítésének. Világosan látjuk, hogy dolgozó parasztságunk számára ez az egyetlen út, ami biztosítja a boldog életet. Igyekezni fogunk a látottakkal minél több dolgozó parasztot megismertetni, hogy minél többen térjenek rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Hazatérve elsőnek írjuk alá a belépési nyilatkozatot, ugyanakkor felhívjuk megyénk dolgozó parasztjait, hogy saját és gyermekeik jövője érdekében lépjenek be minél nagyobb számban a termelőszövetkezetekbe, összefogva közös erővel, a nagyüzemi gazdálkozás útján haladva, pártunk útmutatását követve építjük dolgozó parasztságunk boldog jövőjét. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEEGYEI PARASZTKÜLDÖTTSÉG. INDULJON VERSENY .AZ ORSZÁG ELSŐ CSÉPLŐCSAPATA“ CÍMÉRT! A bács-kiskun megyei kunszentmiklós gépállomásának egyik cséplőcsapata felhívással fordult az ország cséplőmunkásaihoz. A felhívás többek között az alábbiakat tartalmazza: „Mi, a kunszentmiklósi gépállomás cséplőmunkásai felhívjuk az ország valamennyi cséplőcsapatát: gyorsítsuk meg a cséplést. Cséplőcsapatunk egy 1200 milliméteres dobszélességű géppel dolgozik. Napi tervünk 133 mázsa, de mi eddig 165 mázsás napi átlagteljesítményt értünk el. Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy a munkaidő minden percét jól kihasználjuk. Cséplőgépünk kezelője este a munka befejezése után, kora hajnalban és a déli ebédszünet alatt is gondosan ápolja gépét. Ezért eddig üzemzavar miatt egyetlen munkaóra sem esett ki. Most csoportértekezletet tartodunk és elhatároztuk, hogy cséplőgépünk napi teljesítményét 180 mázsára növeljük, a minisztertanács határozatában megjelölt határidő előtt 6 nappal befejezzük a cséplést. Cséplőmunkások! Felhívással fordulunk hozzátok, kövessétek példánkat. Keljünk nemes versenyre egymással ,,az ország első cséplőcsapata’’ címért- Használjatok ki minden percet és minden nap teljesítsétek túl az előírt normát. A lehető legkisebbre csökkentsétek a szemveszteséget. Végezzetek minél jobb felvilágosító munkát, hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől teljesítse a beadási könyvbe beírt törvényes kötelezettségét. Lépjetek fel a cséplőcsapatban a hanyagok, a fegyelmezett lenek ellen. A felhívást a cséplőcsapat valamennyi dolgozója aláírta. Gyorsítani kell megyénkben a hordást, a cséplést, a begyűjtést ! Gabonabeadási teljesítésünk még mindig rendkívül alacsony. Ennek legfőbb oka az, hogy számos járásunk súlyosan megkésett a hordássals a csépléssel. Vannak olyan járások, mint az encsi, a putnoki és az ózdi járás, ahol a keresztek nagy része még a határban van. Nem csoda, ha így a csépléül munka is lassan halad és lemaradtak a beadásban. Legsúlyosabb a késés a hordásban az encsi járásban. Őt mindössze 10 százalékra teljesítették ezt a feladatot. Ugyancsak meg kell gyanítani a munkát a szikszói és az abaújszántói járásban Cséplési eredményeink sem kielégítőek. Még a viszonylag legjobb teljesítést felmutató rezőcsáti járás eredménye is csak 50 százalék, a mezőkövesdi járás 40 százalékos eredményével következik utána. Igen erősen rá kell kapcsolniok tehát dolgozó parasztjainknak, gépállomásainknak, hogy meggyorsítsák a munkát, eleget tegyenek az alkotmány ünnepére tett vállalásaiknak. Gépállomásaink dolgozói kövessék a legjobbak példamutatását. Ózdon Demeter János IRR, Mezőcsáton Helmeer János 150 százalékos napi teljesítést ért el. Fancsalszki Béla taktaharkányi gépvezető Mezőzomborban egy nap alatt ISO mázsát, Magyar László csobádi gépvezető Aszalón 143 mázsát csépelt el Eredményeiket növeli, hogy valamennyi dolgozó paraszt, akinek terményét elcsépelték, gép alól 100 százalékra teljesítette előírását-Dolgozó parasztjaink legjobbjai példamutatóan tesznek eleget az állam iránti kötelezettségüknek, így cselekedett Lipusz János, az abaújkéri pártszervezet elnöke, 4 holdas dolgozó paraszt, aki több, mint 500 százalékra, id. Bacsó János főnyi dolgozó paraszt, aki 416 százalékra teljesítette beadását. Hernádvécsén Krajzs József előírásának csaknem kétszeresét adta be takarmánygabonából. Homonnai István encsi középparaszt 130 százalékra teljesítette kenyérgabona beadását. A termelőszövetkezetei közül mind többen teljesítik egészévi gátion ahead'' tervüket Négyesen az „Uj Barázda” termelőszövetkezet — amely az egész község dolgozó parasztságát tömöríti — befejezte a cséplést és gép alól haladéktalanul teljesítené beadását. — Ugyanígy tett a méret ,,Uj Barázda” és a novajidrányt ,,Lenin” istentudatos dolgozó parasztjaink, a feadásban példamutató termelőszövetkezetek tagjai joggal követelik, hogy mindenki hasonlóan tegyen eleget állam iránti kötelezettségének, községi tanácsaink számolják fel az ezen a téren mutatkozó megalkuvást. Edelényben a községi tanács súlyosan megsértette az állami jegyeimet, amikor eltűrte, hogy egyéni dolgozó parasztok és termelőcsoportok határidőn túl adják be a terményt-nem emelte fel kötelezettségüket-, így nem csoda, hogy a községben lemaradás mutatkozik. Keményen fel kell lépni az olyanokkal szemben, mint Kuri Mihály sz emődi dolgozó paraszt, aki szégyenletes módon be akarta csapni a nép államát és rozs helyett ocsut akart beadni Le kell sújtani az államunk törvényeit szabotáló kulákokra is. Sajókazán Sáfrány G. József arcátlanul szembeszállt a cséplőellenőrrel, S ajóga Igoron pedig Sebők Géza meg akarta vesztegetni a gépellenőrt — mindkettő ellen eljárás indult. Községi tanácsainknak meg kell gyorsítaniuk a munkákat, fokozniuk kell a hordás, cséplés, beadás ütemét. """’fi ” É‘ l E N 3 kU N A K' ÍKENYÉRCSATÁRAK Miskolc város I. kerületében a beadásban példát mutat Keczer János, aki nyomban a cséplőgéptől teljesítette beadását 100 százalékon felül. „Dolgozó parasztságunk minden segítséget megkap, hogy jó eredményeket érjünk el a mezőgazdasági termelésben. Elsősorban nekünk, akik a dolgozó nép bizalmából tanácstagok vagyunk, kell jó példával előljárnunk*’ — mondta. Id. Szabó László az előírt 397 kg helyett 652 kg búzát adott be a cséplőgéptől. Kijelentette: örömmel tesz eleget előírásának, mert tudja, hogy azzal népgazdaságunkat erősíti, saját gyermekeinek boldogulását segíti elő. Szabó Mihály árpabeadási előírása 190 kg volt, ezzel szemben 480 kg-t adott be. Kökény István szirmai lakos beadási előírásán felül 401 kg árpát adott be a cséplőgéptől. Ugyancsak példát mutat az állampolgári kötelesség teljesítésében Brezinek János szirmai dolgozó paraszt. Újonnan belépő tagokkal erősödtek a mezőkövesdi tszcs-k A túrkevei látogatásban részt vettek a mezőkövesdi dolgozó parasztok küldöttei is. Számos dolgozó paraszt a községből meglátogatta a szomszédos Borsodivánka élenjáró termelőszövetkezeteit. Elbeszélésük nyomán valóságos forrongás indult meg a matyó fővárosban. Nyomban a küldöttek hazatérése után megkezdődtek a belépések; az első napon 10 dolgozó paraszt írta alá a nyilatkozatot. Hamarosan mind többen követték példájukat, így a ,,Petőfi” termelőcsoportba négy család lépett be, 42 hold földdel. Közöttük van Pethő János, Bán János, Pap István középparaszt és Vámos István kisparaszt. Ugyancsak erősödött a többi termelőcsoport is. Az I. típusú „Kossuth” termelőcsoportba 33 új tag lépett be 189 i hold földdel. Az új belépők között találjuk Barczi János lodi 8 holdas, Mezei Albert 21, Árvai István 8 holdas középparasztot. Megerősödött a „Dózsa’* termelőcsoport. Soraiba 7 új tag lépett be 38 hold földdel. Ezzel egyidejűleg a mezőkövesdi dolgozó parasztok között mozgalom indult meg új csoportok alakítására is. Két előkészítő bizottság alakult. Az egyikbe 14 család tömörült 63 hold földdel. Már nevet is választottak: „Szabad Föld”nek hívják a csoportot, amely előreláthatólag vasárnap alakul meg ünnepélyes keretek között. Egy másik csoport most van szervezés alatt: eddig 5 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot és 33 holddal akar rátérni a nagyüzemi gazdálkodás útjára. v z Nem szervezték meg a kosos szérűt , csigalassúsággal halad a cséplés a szendrőji határban Szendrő község épúgy lemaradt a gabonabeadásban, mint az edelényi járás legtöbb községe. Ez a lemaradás egyre súlyosabbá válik, mert megkéstek a cséplési terv teljesítésével. Nem is csoda, hiszen a községi tanács nem fordított kellő gondot a közös szerv megszervezésére. Az állandó bizottságok úgyszólván semmit sem tettek a cséplés meggyorsítására. Mikor a községi tanács, látva a súlyos lemaradást, végrehajtó bizottsági ülést hívott össze, Bernai Gyula, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke meg se jelent az ülésen. Kijelentette: — Ülésezzenek nélkülem. Nincs nekem most arra időm! . .. Nem véletlen tehát, hogy Szendrő határában a legtöbb helyen csépeletlenül állnak a kazlak. A községi tanács és a gépállomás vezetősége azonban mentegeti a késést: — Hegyes vidéken dolgozunk s még csak hétfőn kezdtük a cséplést. A valóság mást bizonyít.. Más oka van a lemaradásnak. Olyan oka, amiért a járási és a községi tanács, a gépállomás vezetősége egyaránt felelős. Világosan meglátták volna ezt, ha kimennek a csehi tanyavilágba. A határban sehol sincs közös szerv, a dolgozó parasztok tetszés szerint hordták csomóba a kereszteket. Néhol a kazlak több kilométeres távolságra vannak egymástól és egy kazalban alig 25—30 kereszt van. Amerre nézünk, mindenfelé kazlak állnak, amelyek hűs tövében a dolgozók türelmetlenül várják a cséplőgépet. De a gép nem jön. Ezen a tanyán dolgozik Balogh Sándor, a szendrői gépállomás cséplőgépkezelője. Neki is fáj a súlyos lemaradás, így beszél: — Látja elvtárs, hol áll ez a gép? Alig tudtam beállni a fák közé. Rossz helyre hordtak a dolgozó parasztok. S így van ez az egész tanyavilágban. Egyik helyről a másikra vándorol a gépem s egy műszak alatt 3—4 órát állítással kell eltöltenem. Nem is tudom, hogyan fogom teljesíteni tervemet. Doronyi Bertalanná MNDSZ népnevelő is elmondja, mit tapasztalt a szendrői határban. — Nincs közös szerv — ez a baj. Több dolgozó paraszt már beszélt. Nagy kár, hogy nem hordtunk együvé. Az is súlyos hiba, hogy még sehol sem találkoztam népnevelővel, pedig egész nap járom a község határát. A mázsakönyvből kiderül, hogy július 30-án Balogh Sándor gépe mindössze 47 mázsát csépelt el. Korán reggel indulna a gép, de rossz, — mondja a gépkezelő. — Nem javították ki. A szántás óta még egy csavart sem húztak meg a traktoron. Ma is 3 órát álltunk. Kilazult a kuplungkerék fékje. De sok hibát sorolhatnak még fel. Nincs tartalékszíj, rossz a szikrafogó és minden percben várható, hogy elromlik a dob. Zsír helyett olajjal kell kenni a gépet, mert rossz zsírzót küldött a gépállomás. — Tavaly 42 vagonnal csépeltem ki — mondja Balogh elvtárs , élre kerültem, most pedig szégyenkeznem kell a rossz gép miatt. Öt nap alatt mindössze 260 mázsát csépeltem. König Sándor körzeti ellenőr kerékpáron érkezik a géphez. Nehéz behozni a lemaradást — mondja. — Éppen Büdöskútpusztáról jövök. Ott is négy napja áll egy cséplőgép, mert rosszul javították ki. Négy nap alatt mindössze 4 és fél mázsát termelt. Körzetemben négy ilyen rossz gépet adott ki a szendrői gépállomás. A községi tanács nem is tud róla. A tanácselnök is megérkezik. — Tomorszki elvtárs, miért nincs itt közös szerv ? — Van néhány helyen... Itt azért nincs, mert nem tudtam, hogy ilyen távol vannak egymástól a kazlak. — És kié ez a sok kereszt a földeken? — Az abodi király kúti állami gazdaságé. Hozzá sem fogtak a hordáshoz. Mikor felhívtam őket, azt válaszol'' ták, hogy ők nem tartoznak a tanács hatáskörébe. Közben szekerek érkeznek, hordják a terményt a begyűjtőhelyre. A dolgozó parasztok tudatában vannak a gyors beadás jelentőségének. Az edpelényi járási tanácsnak, a kftfcegi tanácsnak és a gépállomásnak véget kell vetnie a tervszerűtlenségnek, a kapkodásnak, meg kell gyorsítani a cséplést, hogy elősegíthessék a beadást. Ha jobban megszervezik a munkát, még behozhatják lemaradásukat. Tűrhetetlen, hogy Abod községben is három napja áll egy új gép, amely napi tervét 100 százalékon felül teljesítette, a járási tanács azonban leállította, mert hitelesítetlen volt a mázsája. Abodot, van egy hitelesített mázsa, azonnal intézkedniük kell, hogy a gép azonnal megindulhasson. Ugyancsak meg kell javítania a cséplési munkát a szendrői gépállomásnak is, mert különben, bizony veszélybe került élüzom cím, amelyet most nyert el. 7!Mmi ? Ezt kérdezik húson szütrte megyénkben a tehenek, mivel a legtöbb helyen alaposan lemaradtak a tarlóhántással és másodvetéssel. Viszonylag még a legjobb eredményt: tarlóhántásban Miskolc város érte el, ahol 50 százalékig végrehajtották a tervet. Ugyancsak Miskolc város végezte el aránylag legjobban a másodvetést is. Teljesítése 45 százalék. Nagyon gyenge, az edelényi járás teljesítése A tarlóhántást és másodvetést SO—10 százalékra teljesítette. Az encsi járás tarlóhántási eredménye 25 százalék, másodvetési tervteljesítése 28 százalék. Szinte valamennyi többi járásunk teljes mértékben elhanyagolta ezt a fontos feladatot. Súlyos és különösen indokolatlan a sátoraljaújhelyi, valamint az abaújszántói járás lemaradása. Nem sokkal jobb a putnoki és az ózdi, valamint a miskolci járás teljesítése sem. Sürgősen pótolniok kell a hiányosságokat. Népnevelő munkáival meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak a tarlóhántás elöttjét, azt, honti irtja a gyomokat, megkönnyíti a növényápolást, kialakítja a talaj jó szerkezetét, megőrzi víztartalmát és így fokozza a jövő évi termést. — Ugyanakkor a másodvetéssel állatéilligmányunk téli takarmány szükségletét biztosítjuk; ez növeli a dolgozó parasztok jövedelmét, megkönnyíti a beadás jó teljesítését. Lemaradt községeink haladéktalanul tegyenek eleget a minisztertanács határozatának és végezzék el a leggyorsabban a tarlóhántást és másodverést. Érdemes termelési szerződést kötni! Dolgozó parasztjainknak nagy jövedelmet biztosít a termelési szerződés. A rásonyságberenesi „Szabad Nép” termelőcsoport tagjai két hold zöldborsóra kötöttek szerződést a MEZŐKER-rel A termelőcsoport dolgozói eddig 36 mázsa borsót szállítottak a vállalatnak és ezért 7144 forintot kaptak- A termelőcsoport dolgozói elhatározták, hogy jövőre még nagyobb területre kötnek termelési szerződést-Egyénileg dolgozó parasztjaink közül Abaújszántón Marsalkó János dolgozó paraszt kötött 400 négyszögöl területre termelési szerződést. 6 mázsa borsót szállított a MEZŐKER- nek és ezért 1300 forintot kapott. Jól járt ifj. Orosz József abaújszántói dolgozó paraszt is, aki 1350 forintot kapott 400 négyszögölön termelt borsójáért. Megyénk dolgozó parasztjai ebből a néhány számadatból is világosan láthatják: érdemes, termelési szerződést kötni az állammal. FAZEKAS JÓZSEF Miskolc.