Északmagyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Törökország választások előtt VASÁRNAP választások ________lesznek Törökországban, amelyeknek kimenetele jelentős befolyással lehet a NATO súlyos nehézségekkel küzdő délkeleti szárnyának további helyze'ére. Ahhoz, hogy a török választás tétjeit és a választási arc sajátos ellentmondásait ekár vázlatosan is megismertessük, vissza kell nyúlni a második világháború utáni évek történetéhez. Törökországban Kemal Atatürk reálpolitikájának utódja a köztársasági néppárt, és személyében ennek vezetője, Inönü volt. 1946-ban egy, a mégoly felemás belső reformkísérleteket is elutasító, s mindenekelőtt a földbirtokosok érdekeit képviselő párt lépett porondra Bayar és Menderesz vezetésével. A Menderesz-korszak tíz etendeje alatt Törökország ,,abszolút atlanti" politikát folytatott: Washington minden akcióra hajlandó szövetségesének bizonyult. NATO délkeleti szárnya ebben az időszakban egyértelműen és szilárdan támaszkathatott Törökországra. A Menderesz—Bayar rezsimnek egy katonai felkelés vetett véget. Kétéves katonai interregnum után, 1962 júniusában választásokat rendeztek, s ezen Inönü köztársasági néppártja — mint az várható volt — győzelmet aratott. E párt útkeresése azonban továbbra is túlsem is bizonytalan és szürke volt ahhoz, hogy magával ragadja a tömegeket. Így Inönü kabinetje 1965 tavaszán megbukott, és rövid átmeneti korszak után, az úgynevezett Igazság Párt kezébe került a hatalom. Az Igazság Pártról mindenki tudta, hogy Menderesz öt esztendővel korábban betiltott pártjának alapjaira épült. Az viszont már meglepetésként hatott, hogy ezeken az alapokon az új párt olyan külpolitikát formált, amely eltávolodott Menderesz atlanti hagyományaitól, és egyre határozottabban fordult a realitások felé. Demirel miniszterelnök, az Igazság Párt vezetőjének irányítása alatt lazítottak a török külpolitika egyoldalú kötelezettségein. Törökország NATO-tagsága azonban sohasem vált kérdésessé. De ezen a kereten belül felvetették a NATO-támaszpontok jogi státuszának rendezését, a támaszpontok helyzetét, bizonyos, titkos katonai szerződések felülvizsgálását. A realitás elemei még jobban megmutatkoztak abban, hogy ebben az időszakban minden szempontból rendezettebbé vált a viszony a Szovjetunió és Törökország között. A Menderesz időszak „konfrontációs hisztériája” helyet adott az együttműködésnek. Demirel és a Szovjetunió vezetői több ízben magas szintű megbeszéléseken találkoztak, sőt Törökország szovjet beruházási hitelt is kapott. Mindez természetesen azzal járt, hogy a szocialista országok és Törökország kapcsolatai is megjavultak. A mostani választásokra egy ilyen, külpolitikájában figyelemre méltó vonásokat mutató Igazság Párt a győzelem esélyével indul. pontos __________________ alá-és mindenekelőtt (a választások után) a hadsereg tisztikarának magatartása fogja majd megmutatni, hogy Demirel kormánya meddig képes még fenntartani ezt a kettősséget. A török külpolitika utóbbi éveinek reális lépései remélni engedik, hogy az Igazság Párt és a kormány csúcsain a választások után bármilyen óvatosan is, de elindul a belső reformok útján. j A VÁLASZTÁSOK| Péntek, 1969. október 10, Az SZKP Központi Bizottságának határozatáról Érdekes gazdasági kísérlet a termelékenység növelésére Az SZKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el, amelyben indítványozza pártbizottságoknak és a gazadasági szerveknek, hogy a dolgozók figyelmét hívják fel az ország egyik legfontosabb gazdasági problémájára, a termelékenység és a termelés gyors növeléséhez vezető utak kutatására. A határozatot ismertetve, a hírmagyarázat a scsokinói vegyikombinát pártbizottságának tapasztalataira utal. E Moszkva környéki üzemben 1967 óta érdekes gazdasági kísérlet folyik. Akkor határozták el, hogy több éven át változatlanul hagyják az összmunkabér-alapot. Rendes körülmények között ennek az alapnak a mértéke a dolgozók számától és a kialakult átlagbértől függ. Olyan helyzet is előállhat, amikor az üzem dolgozó létszámának csökkentéséből nem jut közvetlen haszonhoz, mivel a következő évben a létszámcsökkenésnek megfelelően csökkentik a munkabéralapot is. A scsokinói kombinát esetében a munkások és mérnökök számának csökkenítéséből származó megtakarítással maga az üzem rendelkezhet. A megtakarított összeg jelentékeny részét az ottmaradt dolgozók között osztották el. A kísérlet beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Két év alatt a munka termelékenysége 87 százalékkal nőtt, a termelés pedig 80 százalékkal emelkedett. Eközben a kombinát dolgozóinak száma 870 fővel csökkent. A termelés intenzitásának növekedése folytán felszabadult dolgozók megfelelő elhelyezkedéséről az igazgatóság, a pártszervezet és más társadalmi szervezetek képviselőiből alakult bizottság gondoskodott. A létszámcsökkentéshez hozzájárult, hogy közben több száz fiatal önként távozott a kombinátból, hogy főiskolai tanulmányokat folytasson, illetve a katonaköteles korúakat katonai szolgálatra hívták be. Eddig különböző iparágakban mintegy harminc gyár és üzem követte a scsokinói kombinát példáját. Nincs előrehaladás Továbbra is egyhelyben topogás jellemzi a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezletet. A csütörtökön megtartott ülésen Henry Cabot-Lodge amerikai küldött megpróbálta tagadni, hogy a Nixon-kormányzat a háború folytatására törekszik. Másrészt azt akarta bebizonyítani, hogy 60 000 katona kivonása a több mint félmilliós amerikai expedíciós hadseregből „jelentős lépés”. Hasonló hangnemben szólalt fel Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni rezsim képviselője is, aki a fentiekhez még hozzáfűzte a „titkos találkozókra” vonatkozó régi javaslatát is. Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének vezetője tényekkel cáfolta meg Nixon elnöknek azt az állítását, amely szerint az amerikai kormány „lemondott a katonai megoldásról Vietnamban”. Éppen ellenkezőleg — mutatott rá, a Nixonkormányzat célja az agressziós háború folytatása és fokozása abból a célból, hogy erőszakkal kényszerítsék a dél-vietnami lakosságot az Egyesült Államok zsoldjában álló neokolonialista rendszer elfogadására. Ha Van Lau nagykövet, a WDK képviselője rámutatott, hogy Nixon kormánya nem teljesíti az amerikai népnek tett békeígéreteit. Továbbra is folytatja a Johnson-kormány politikáját — nemcsak fokozza agressziós háborúját Vietnamban, hanem legújabban még arra is törekszik, hogy kiterjessze azt Laoszra. Gondok régen és ma Két évtized az ózdi országgyűlési képviselők szemével '■9*9 A várossá nyilvánítás évében, 1949-ben választották meg Ózdon országgyűlési képviselőnek Csizmár Jánost, az Ózdi Kohászati Üzemek acélműi olvasztárát. A fiatal, akár újszülöttnek is nevezhető város, első gondjai nehezedtek vállaira. — Húsz évvel ezelőtt, amikor város lett Ózd, nem voltak utak, járdák, bokáig süppedtünk a sárba, akadozott az élelmiszer-ellátás, ezért az alapvető élelmiszereket csak jegyre lehetett kapni, nem volt még helyi autóbuszközlekedés, s hiányzott mindaz, ami a városokra jellemző — emlékezik vissza Csizmár János, aki már nyolcadik éve nyugdíjas. — Gond volt viszont az elhelyezkedés, nemcsak a nőknek, a férfiaknak is. Az emberek nap mint nap megkerestek kéréseikkel, panaszaikkal. Nem egyéni sérelmek voltak ezek, olyan kérések, melyek több száz embert is érintettek. A Szenna-völgy végén például félbemaradt egy iskola építése. A gyerekeknek mindennap több kilométert kellett gyalogolniuk. Megjártam a minisztériumot is az ügyben, s 1949 végén már megkezdődhetett az iskolában a tanítás. A legrosszabb út a Hűtésben volt. Esős időben már gyalogosan sem lehetett közlekedni. Sikerült kijárni a hétesieknek egy utat. Ez jóformán makadámmég el sem készült, újabb probléma adódott. Nem volt üzletük. Nagy gondot okozott Ózdon a hentesáru hiánya. A város első éveiben raktuk le az alapjait a mai húsfeldolgozó üzemnek a régi vágóhíd helyén. Egyszerre több helyről is jelentkezett az igény az óvodákra. Arra alkalmas épületeket kisajátítottunk, építettünk, s így évről évre gyarapodott a városunk. Elkezdődött az első lakóházak építése, s bizony ünnepnek számított, amikor Ózd és Bükkszenterzsébet között az első autóbusz-munkás járatot beindítottuk. A kohászati üzemnél a város első évében kezdődött az első nagy kohó építése. A nehéz fizikai munkát végző dolgozók élelmezése nem volt megfelelő. Azért is a minisztériumba kellett menni, hogy a kohóépítők mindennap húst ehessenek. Nagy dolog volt még az akkor. De nem volt könnyebb a szakmunkástanulók elhelyezése sem. Ma már aprónak tűnő dolgok ezek, de húsz évvel ezelőtt nagy gondot jelentettek. Mint a gyereknél az első önálló lépések. Azóta már minden megváltozott. A gondok is. Ha a mesebeli Csipkerózsikához hasonlóan valaki húszéves álmából felébredne, nem ismerne a városra. Megváltozott, nagyobbodott a város, ezzel együtt a gondja is. Mert gond a húszéves városban is van bőven, de már egészen más természetűek, mint régen voltak. Csépányi Sándor, a város országgyűlési képviselője, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója a következőképpen összegzi ezeket: “ Az alapvető, városi viszonyokat meghatározó tényezőkben nagy előrelépés történt. Két évtized alatt szinte felmérhetetlen az út, melyet a város megtett. Új lakónegyed épült, több ezer család költözött új, kényelmes otthonba, megoldódott a vízellátás, új üzemek, szolgáltatóházak, intézmények, üzletházak épültek, s felsorolni is nehéz lenne, mi mindennel gazdagott Ózd. Röviden úgy lehetne jellemezni: minőségi változás történt. Ennek ellenére még ma is gondokkal éli a város az életét. Még mindeddig nem sikerült például megoldást találni a piaci viszonyokra. Kicsi a felhozatal, magasak az árak. Jelenleg is vitatott láma még a városban, hogy hol épüljön az új autóbusz-pályaudvar. A lakáshiány is nagy gondot okoz. Sok lakás épült az elmúlt években, de mellette nem jutott pénz bölcsődék, óvodák építésére. Külön gondot okozott ezek pótlása. Ma már úgy készülnek a tervek, hogy azokból az említett fontos, s nélkülözhetetlen intézmények sem hiányozhatnak, s jut az erőből a város szépítésére is. Ez már magában is minőségi változást jelent. A régi városrész helyén megkezdődött ez évben a városközpont építése. Külsőségekben is méltó lesz a városi rangra. A gyár helyzete sem könnyebb a városétól. Az ÓKÜ is most éli kritikus időszakát. Az új gazdálkodás körülményei között kiderült, hogy a nagy beruházások ellenére is öreg, korszerűtlen a gyár. A jelenlegi körülmények között hosszabb időre nyereséges gazdálkodást tervezni sem lehet. Az eddigieknél is nagyobb beruházásra van szükség. Többet kell termelni, s minőségi terméket a piacra vinni. Előkészületben vannak a tervek új hengersorok telepítésére, a technológiai folyamatok korszerűsítésére, valamint Centerben vasszerkezeti gyáregység építésére. A napokban kerül a minisztérium elé a téma. — Ma is gyakran megkeresik az emberek az országgyűlési képviselőt. Sokan kérnek segítséget lakásproblémájuk megoldásához, gyermekeik egyetemi felvételéhez, többen ösztöndíj-kérelmükhöz, kopogtatnak azért, hogy gyorsabban menjen lakásukba a gáz bevezetése. Nőttek az igények, városiasabbak lettek a gondok is. Ez az egészséges fejlődést tükrözi. Tóth István Csizmár János, Csépányi Sándor A Thant cáfolata Az amerikai hírügynökségek korábban olyan értesüléseket tettek közzé, hogy Gunnar Jarring egy időre felfüggeszti tevékenységét, mert a közel-keleti rendezés egyelőre zsákutcába jutott. A Thant ENSZ-főtitkár nyilatkozatban volt kénytelen cáfolni ezeket a sajtójelentéseket, hangsúlyozva, hogy Jarring „sem a múltban, sem most nem függesztette fel küldetését és a felek számára továbbra is elérhető lesz az általa kiépített hatékony és gyors összeköttetés biztosító csatornákon keresztül”. Jarring állomáshelye Moszkva, ahol Svédország nagyköveti tisztségét tölti be. Felfüggesztette Gandhi asszony és öt más baloldali pártvezető csütörtökön követelte az indiai kormánypárt fő irányító testületének, az úgynevezett munkabizottságnak az összehívását, hogy az ülésen megvitassák Nidzsalingappa pártelnök önkényes eljárását, amellyel felfüggesztette tisztségéből a párt balszárnyának több tekintélyes képviselőjét , Gandhi asszony híveit. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás-vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsijavítás és karbantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre: adó- és hitelkedvezmények nyújtására; a szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fokozásáról; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozóhálózat bővítésére; a kölcsönzőszolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabad idejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javítókapacitásának igénybevételét, és nagyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért" előírja a határozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az árellenőrzést. A határozat végül intézkedik a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítására. A kormány felhívta a szolgáltatásokat végző állami vállalatokat és szövetkezeteket, azok vezetőit és dolgozóit, valamint a magán kisiparosokat, hogy végezzenek színvonalasabb munkát, javítsák a lakosság ellátását. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Megszűnik a biankó befizetési lap A postaforgalom korszerűsítése során a postavezérigazgatóság a következő években gépesíti a postahivatalok pénzfelvételi és elszámolási munkáit. Ezenkívül 1970. elejétől fokozatosan bevezetik a bankszámla-befizetési bizonylatok elektronikus rendszerű feldolgozását. A gépesítés követelményeinek megfelelően a posta egységesíti a feldolgozási rendszert és a befizetéshez szükséges űrlapokat. Ezért a jelenlegi több részes, illetve különleges taglalású csekkbefizetési űrlapok helyett január 1-től egységes háromrészes „átutalási postautalvány”-t hoznak forgalomba. A jelenlegi csekkbefizetési lapok, több részes postautalványok 1970. december 31-ig használhatók fel. A Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank és az Országos Takarékpénztár régi rendszerű befizetőcsekket már nem készít és nem ad a számlatulajdonosoknak. A posta megszünteti biankó befizetési lapokat is. a Helyettük díjmentes „belföldi postautalvány”-t rendszeresítenek, ezekért azonban befizetéskor az utalványokra megszabott díjat számítanak fel. Amennyiben a számlatulajdonostól kapott átutalási postautalványon történik a befizetés, azért díjat nem kell fizetni a feladónak. Miskolc I. postahivatal felvesz hírlapkézbesítőket, 4 órás elfoglaltsággal. Cím: Miskolc I. postahivatal, Kazinczy u. 18.. hírlaposztály.