Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Kedd, 1970. október 20, Tanácskozott a miskolci pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) lontősen emelkedett a válla­latok jövedelmezősége, az a országos átlagnál kedvezőbb termelékenység javulása. Kedvező átrendeződés kezdő­dött meg városunk mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei­­ne­­k tevékenységében. Fejlő­dött a kereskedelem, növe­kedett idegenforgalmunk, né­mileg bővült a lakossági szolgáltatás. Az elmúlt négy­öt év alatt jelentős beruhá­zások valósultak meg Mis­kolcon. Ezek nyomán kor­szerűsödtek, bővültek a vál­lalatok javultak termelőberendezései, a munkakörülmé­nyek. Szépült, gazdagodott városunk, különösen a terv­időszak végén rohamosan nőtt a lakásépítés, számos intézményközpont épült, megkezdődött a belváros új­jáépítése és ezzel Miskolc megindult a korszerű váro­siasodás útján. A meglevő jövedelmi problémák ellené­re teljesül az életszínvonal­emelés célkitűzése is. Növe­kedett a foglalkoztatottak száma, a tervezettnél na­gyobb arányban emelkedtek a személyi jövedelmek A harmadik ötéves terv sikeres teljesítése, a gazda­ságirányítási rendszer ta­pasztalatainak felhasználása — szögezte le a beszámoló — jó alapot is’ent a ne­gyedik ötéves tervidőszak feladatainak kimunkálásá­hoz. a tevékenység, melyet párt­­szervezeteink a pártnapok és a nagyobb tömegeket átfo­gó politikai rendezvények szervezése érdekében fejtet­tek ki, fekvési egységének­ erősítését szolgálták azok az intézke­dések, amelyeket az elmúlt években a párthatározatok egységes értelmezése és vég­rehajtása érdekében tettünk. A párt és a tömegek kapcso­latáról megállapítást nyert: pártunk következetes politi­kája, az életszínvonal javu­lása, városunk fejlődése, a tömegkapcsolatokban meg­nyilvánuló nyíltság és őszin­teség ■ városunk lakosságát is egyre szorosabban tömöríti pártunk köré. Pártunk szö­vetségi politikájának helyes­ségét bizonyítja a párton­­kívüliek cselekvő részvétele a szocializmus építésében, a politikai életben és a köz­életben. A IX. kongresszus óta vá­rosunkban tovább nőtt párt­vezető, ellenőrző szere­­­pe. A párt vezető szerepének fokozása érdekében pártbi­zottságunk, üzemi és intéz­ményi pártbizottságaink fon­tos feladatukn­ak tekintették a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fej­lődéssel összhangban álló tö­kéletesítését. Az új munka­­módszerek alkalmazása ered­ményeként javult az­­ elvi, po­litikai elemző munka, a dön­tésre kerülő kérdések tartal­mi előkészítése, a határoza­tok végrehajtásának meg­­szervezése és ellenőrzése. A kollektív vezetés elvét a párt­­­bizottságok és alapszerveze­tek többségében érvényesí­tik. A választott testületek rendszeresen megtartják ülé­seiket. A testületi­­ tagok részt vesznek a kidolgozásában, a határozatok végrehaj­tás megszervezésében és el­lenőrzésében. Az elmúlt négy év alatt sokat javult az alapszervezetek tevékenysé­ge is. A taggyűlési beszámo­lók és a hozott határozatok, döntések többsége kollektív munka eredménye. A párt­­élet fejlődését segítik a ve­zető pártszervek munkastí­lusában mind hatékonyab­ban érvényesülő demokrati­kus módszerek. A városi pártbizottság és a közbeeső pártbizottságok egyre gyak­rabban igénylik az alapszer­vezetek és a párttagság véle­ményét, ugyanakkor rendsze­resen tájékoztatják őket a k­ül- és belpolitikai kérdé­sekről, a párthatározatokról, a városfejlesztéssel kapcsola­tos kérdésekről és a munka­helyi feladatokról. A párt­tagság eszmei-politikai szín­vonalának emelkedésével együtt, erősödött erkölcsi, morális helyzete. A párt ittestépiai és Matimáló teváteen­­sépe A IX. kongresszus határo­zatai, a városi pártértekez­let és más fontos dokumen­tumok alapvetően meghatá­rozták városi pártszerveink és szervezeteink eszmei, po­litikai és kulturális nevelő tevékenységének tartalmi feladatait, melyet a Központi Bizottság ideológiai irányel­vei alapján kétfrontos harc­ban végeztünk. Az elmúlt négy évben vá­rosunk ideológiai élete a IX. kongresszus határozatainak megfelelően fejlődött. Az ideológiai munka a társadal­mi gyakorlattal szoros ös­­­szefüggésben vezérfonalat adott a cselekvéshez, sikere­sen vette fel a küzdelmet a különböző téves nézetekkel. Az előrehaladás megkövetel­te, hogy a párt választ ad­jon a fejlődés új kérdései­re, kivívja a tömegek tá­mogatását, formálja társa­dalmi magatartásukat, gon­dolkodásukat és hatékony harcot folytasson­­ a polgári, kispolgári nézetek, szokások ellen, visszaverje az imperia­listák ideológiai behatolási kísérleteit. A leglényegesebb ideológiai kérdések közvet­lenül összekapcsolódtak a szocialista építés időszerű feladataival, széles tömegek érdeklődését vonták maguk­ra. A gazdaságirányítási rendszer reformjából az ideológia területén is a fel­adatok sokasága következett. A gazdasági mechanizmus zökkenőmentes bevezetése a jó ideológiai munka ered­ménye­­ is volt. A szocialista eszmék tér­hódításában fontos helye van a szocialista hazafiságnak, az internacionalizmusnak. El­mélyítése érdekében sokat tettünk. Széleskörűen ismer­tettük hazánk társadalmi, politikai és gazdasági rend­jét, szocialista építésünk eredményeit, s megvilágítot­tuk a fejlődés távlatait. Emellett haladó nemzeti ha­gyományainkat is fokozot­tabban ápoltuk. Nagy törté­nelmi évfordulóink jelentő­sen hozzájárultak a forradal­mi múlt megismeréséhez, a múltbeli és a mai forradal­mi harcok összefüggésének mélyebb megértetéséhez. szocialista hazafiság és in­­­ternacionalizmus kérdése azonban felvetett több prob­lémát is. A nacionalizmus hatása gyengült, de élnek és hatnak még városunkban olyan nézetek, amelyek idealizálják nemzeti múltun­kat, s azt egyoldalúan pozi­tívan értékelik. Közéletünk demokratizmu­sa, a szocialista nemzetté vá­lás folyamata lehetőségeket teremtett a dolgozók töme­ges részvételére a közügyek intézésében. Ez a folyamat a kérdések sokaságát hozta az ideológiai munkába. Egy­részről tovább él a „tiszta demokrácia” polgári illúzió­ja, tagadva a proletárdikta­túra szükségességét, más­részről a diktatúrát féltik a demokratizmustól. Gondot jelent, hogy városunk egyes üzemeiben és intézményei­ben a demokratizmus adott kereteit sem használják ki: formálisak a termelési ta­nácskozások, a különböző a szavazások, a döntések előtt gazdasági vezetők csak formálisan kérik ki a dolgo­zók véleményét stb. Hz aOlaszsi és társadalmi szervek pártirányítása Városunkban az állami szervek, a tömegszervezetek és mozgalmak pártirányítása az ott dolgozó kommunisták útján valósul meg. Megszűnt az operatív beavatkozás szervek és vezetőik munká­­­jába, az esetleges helytelen gyakorlat megváltoztatását az ott dolgozó kommunisták se­gítségével és tevékeny közre­működésével igyekszünk el­érni. Célszerűbb lett a mun­kamegosztás, jelentősen csökkentek az átfedések, meg­szűnt egy sor párhuzamos és formálisan­ működő társadal­mi bizottság. Rendszeressé vált a munkatervek és munkaprogramok egyezteté­se. Javult a kölcsönös , tájé­koztatás és információ. beszámolási időszakban vég­­­rehajtó bizottságunk rend­szeresen napirendre tűzte az állami szervek és tömegszer­vezetek pártirányításának, az ott dolgozó kommunisták te­vékenységének értékelését, s átfogó, hosszabb időre szóló határozatokban jelölte meg a különböző pártszervek és szervezetek, valamint a kom­munisták feladatait. A párt­­irányítás érvényesülésénél — elsősorban alapszervezeti szinten — két helytelen vég­let tapasztalható: vagy túl általános, vagy egészen ap­rólékos. Erősödött a káderpolitikai elvek egységes értelmezése és gyakorlati alkalmazása, csökkent a kádermunka el­veit sértő, egyoldalú szemlé­let és gyakorlat. Pártbizott­ságunk tevékenységében, fo­kozottabban előtérbe került az elvi, politikai irányítás. Ezzel együtt nőtt az állami szervek és tömegszervezetek szerepe, felelőssége a gyakor­lati döntésekben és azok végrehajtásában. A tömeg­szervezetek és a mozgalmak tevékenysége pozitív irány­ban fejlődött, növekvő akti­vitással veszik ki részüket a párt politikájának alakításá­ból és megvalósításából. Propagandamunkánk a követelményekhez igazodott A pártpropaganda kérdé­seiről megállapította az írá­sos beszámoló, hogy — cél­jainak megfelelően — dön­tően társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésünk egy­ségének, a harmadik ötéves terv és a gazdasági mecha­nizmus reformja összefüggé­seinek magyarázására irá­nyult. A közgazdasági, a gaz­daságpolitikai propagandá­ban segítette az előrelépést, hogy mondanivalónkat igye­keztünk a követelmények­nek megfelelően, az egyes társadalmi rétegek, csoportok műveltségi színvonala, ér­deklődése, munkakörülmé­nyei szerint differenciálni. A tömegpolitikában legátfo­góbb szerepe a tömegkom­munikációs eszközöknek van. A tömegpolitikai munkát jól segítették a városi, vala­mint az üzemi, intézményi pártbizottságok által készí­tett kiadványok. A szóbeli agitáció, amelyet továbbra is az agitációs munka fő mód­szerének tekintünk, egyolda­lúan fejlődött. A személyi kommunikációs fejlesztése, tudatos csatornák felhasz­nálása és gazdagítása elma­radt a tömegtájékoztató esz­közök és a tömegpolitikai munka egyéb formáinak fej­lesztése és tartalma színvo­nala mögött. A párttagság nem elég aktív politikánk tolmácsolásában, képvisele­tében és védelmében. Elszür­kültek a kiscsoportos agitá­ció formái. A pártcsoportok belső életére nagyrészt szervezési, a szocialista bri­a­gádokéra­­ pedig a termelési jellegű tevékenység a jel­lemző. Jó és eredményes az A IX. kongresszus fontos feladatként jelölte meg a párt ideológiai, politikai, szervezeti és cselekvési egy­ségének, vezető szerepének további erősítését, munka­stílusának tökéletesítését. Városunk párttagságának döntő többsége egyetért pár­tunk politikájával, határoza­taival és cselekvően veszi ki részét megvalósításukból. Bi­zonyítja ezt a napi politikai és gazdasági feladatok ered­ményes megoldása, a téves és ellenséges nézetekkel szembeni egyre következete­sebb és határozottabb fellé­pés, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom­ban tapasztalt problémákra való megfontolt és higgadt reagálás. A párt eszmel őse- Mindannyian A szóbeli kiegészítést dr. Havasi Béla elvtárs, mintegy az írásos beszámoló befejező részeként a következő sza­vakkal zárta: — Nekünk, kommunisták­nak igen nagy a felelőssé­günk. A városi pártbizott­ságnak elvi, politikai állás­­foglalásaival, és ezek érvé­nyesítésével kell megfelelő időben és módon kezdemé­nyeznie, serkentenie, szabád felelősek vagyunk hyoznia városunk politikai, gazdasági és társadalmi fej­lődését. Mindannyian , felelősek va­gyunk városunkért akár munkapadnál­­ akár az író­a asztalnál dolgozunk. Ki-ki a maga területén, ki-ki a maga erejével és szorgalmával. Ha cselekvő felelősséggel óvjuk városunk értékeit, ha mind­nyájan részesei leszünk szel­lemi életének, nyesegetjük vadhajtásait és segítjük az egészséges növekedést, ak­kor önmagunkat gazdagítjuk Ha mindennapi munkánkban becsülettel helytállunk, akkor a megye, az ország, népünk fejlődését visszük előre. A szocialista építés új és új gondokkal jár, de ezek meg­oldása örömöket és sikere­ városunkért ké­­szül. A párt sohasem félt ezektől a feladatoktól és nehézségektől, s azoktól a szocialista társadalom sem félhet. Pártunk politikájának szellemében az egységet erő­sítve, rendíthetetlen bizalom­mal járunk a megkezdett úton, s szilárdan hisszük és valljuk, hogy a magyar pro­letárdiktatúra megvalósítja mindazon törekvését, mely­nek célja a béke, az egység, és a dolgozó tömegek jóléte. A szóbeli kiegészítője vé­gén Havasi elvtárs a városi pártbizottság nevében kérte a tisztelt pártértekezletet, hogy a végzett munkáról­ szóló jelentést, annak szóbeli be­terjesztését, és a benyújtott határozati javaslatot vitassa meg, majd fogadja el. Eredmények az ifjúság nevelésében ! Gazdasági és­­ társadalmi fejlődésünkkel párhuzamo­san haladt előre a közokta­tás ügye városunkban. Álta­lános és középiskoláinkban az új tantervek, óratervek és tankönyvek megfelelően biz­tosítják az oktató-nevelő munka egységét. Szocialista iskolatörvényünk új közép­iskolai típust hozott létre: a dinamikusan fejlődő szak­­középiskolát. A szakm­un­­kásképzés színvonala — összhangban az 1969-ben el­fogadott új szakmunkásta­nuló-törvénnyel — általában jó, a fiatal szakmunkások megfelelnek a szakmai köve­telményeknek. A fizikai dolgozók gyermekeinek segí­tése tudatosabb, mint az előző években. Képességeik továbbfejlesztését jól szolgál­ták az iskolai és városi szak­köri foglalkozások, egyetemi előkészítők, az egyéni segí­tés különféle formái. Az if­júság politikai, világnézeti nevelésében aktív szerepet játszanak az ifjúsági szerve­zetek. Lelkesen szervezték a jubileumi ünnepségeket, különböző úttörő- és KISZ- a­ukciókat. A pedagógus párt­­alapszervezetek nagy figyel­met fordítottak az szocialista nevelésének ifjúság esz­mei, politikai irányítására. Eredmé­nyesen töreked­tek­ arra­, hogy a tanulóifjúság körében növekedjék a párt befolyása. Városunk rangos művészeti rendezvények otthona A közművelődés, a művé­szeti élet helyzetét érintve megállapítást nyert a beszá­molóban, az eltelt időszak­ban városunk kulturális éle­tét mind teljesebben hatot­ta át a marxi—lenini világ­nézet. Haladó nemzeti ha­gyományainkat felhasználva segítette társadalmunk köz­ponti kérdéseinek megoldá­sát, a szocialista tudat, er­kölcs, életforma kialakulását. A közművelődési intézmé­nyek városunkban a terme­lési, gazdasági teljesítmény növelése érdekében — ma­guk sajátos eszközeivel — támogatták a szakoktatást, segítették a műszaki, tech­nikai műveltség terjedé­sét. Ezt a tevékenységet jól egészítette ki a fellendülő műszaki propaganda. A szo­cialista tudat, a közösségi, társadalmi magatartás fej­lesztése terén szintén hasz­nos törekvések valósultak meg. Súlyos problémát je­lent viszont a családi és tár­sadalmi ünnepek rendezése. Művészeti életünk a beszá­molási időszakban fejlődött, tömeghatása szintén nőtt, színvonala emelkedett. Vá­rosunkban több rangos mű­vészeti rendezvényre került sor: grafikai biennálé, kép­zőművészeti kiállítás, film­­fesztivál, lillafüredi író talál­kozó, vasas dalosünnep stb. Városunk határán túl is je­lentős rendezvények voltak: a Borsod—Miskolc Budapes­ten rendezvénysorozat, testvérvárosokban tartott be­a mutatók stb. A város egészségügyi ellá­tottságának mennyiségi fej­lődésével együtt kedvezően alakult az ellátás színvona­la, s pozitív változás tapasz­talható a lakosság egészség­ügyi kultúrájában is. A Po­litikai Bizottság határozata alapján 1964-ben nagyarányú kórházi­ átszervezésre került sor. Az átszervezés alapkon­cepciója helyesnek bizonyult. Lehetővé vált számos pár­huzamos osztály összevoná­sa, a korszerű ellátás érde­kében a szellemi és gazda­sági kapacitás koncentrálása. A szakorvosi járóbeteg-ellá­­tás terén a járási rendelő­­intézetek kiépítésével a je­lenlegi zsúfoltság lényegesen csökkenthető. A párt belső helyzete Tanácskoznak a küldöttek. i Egyetértés az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat-tervezettel Második napirendi pont­ként Moldován Gyula elvtárs, a városi pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést fűzött az előre írásban kiadott, a X. kongresszus irányelveiről és a szervezeti szabályzat mó­dosításának tervezetéről szó­ló pártértekezlet­i állásfog­laláshoz. — Tapasztalataink igazol­ják: városunk kommunista megelégedéssel és jóleső ér­zéssel fogadták, hogy a Köz­ponti Bizottság a két doku­mentumot vitára bocsátotta, és lehetővé tette a párttag­ság számára észrevételei, ja­vaslatai felvetését — kezdte beszédét Moldován elvtárs. Majd így folytatta: — Városunk párttagsága az irányelvek és a szervezeti szabályzat minden alapvető­­ megállapításával és javasla­tával egyetértett. Miskolc kommunistái egyetértettek a Központi Bizottság értékelé­sével, reálisan és pártszerű­­­en értékelték a négy év fej­lődését. A tervezett felada­tokat helyesnek, megvalósít­(Folytatás a 3. oldalon)

Next