Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
Eseményekről RÖVIDEN LENGYEL VENDÉGEK BUDAPESTEN A magyar—lengyel gazdasági, együttműködési állandó bizottság 11. ülésszakára szerdán hazánkba érkezett Jan Mitrega, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, bánya- és energiaügyi miniszter, a bizottság lengyel tagozatának elnöke és az általa vezetett kormányküldöttség. MAO FOGADTA Mao Ce-tung, a KKP KB elnöke fogadta Pham Van Dongöt, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. KOHR—MÜLLERTÁRGYALÁS Szerdán a nyugat-berlini schönebergi városházán megkezdődött dr. Günter Kohlnak, az NDK külügyminiszteri államtitkárának és Ulrich Müller szenátusi igazgatónak a tárgyalása a négy hatalom szeptember 3-án aláírt nyugat-berlini egyezményéből az NDK kormányára és a nyugat-berlini szenátusra háruló feladatok megoldásáról. PHANTOMOK IZRAELNEK Kedden az Egyesült Államok katonai költségvetésének vitájában a szenátus — törvénymódosítás formájában — 1 500 millió dolláros hitelt szavazott meg Izraelnek. A szenátus döntése értelmében ennek az összegnek a felét Phantom F–4 mintájú harci repülőgépek szállítására fordítanák. INVÁZIÓ KAMBODZSÁBAN A Kambodzsa ellen hétfőn megindított dél-vietnami invázió Phnom Penh-től délkeletre és délre négy fronton folyik — közölték szerdán reggel „jól értesült” saigoni körökre hivatkozva a nyugati hírügynökségek. A szerdára virradó éjszaka a saigoni bábrezsim további hadosztályai nyomultak be a szomszédos Kambodzsa területére. TITO CEAUSESCU TALÁLKOZÓ Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az államtanács elnöke meghívására tegnap Romániába érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke. Tegnap délután megkezdődtek Temesváron a hivatalos tárgyalások. MEGEGYEZÉS RHODESIÁBAN Nagy-Britannia és Rhodesia szerdán délelőtt megállapodott abban, hogy véget vet a két országot egymással szembeállító hatéves viszálynak. Ian Smith rhodesiai miniszterelnök és Alec Douglas- Home brit külügyminiszter délelőtt Salisbury-ben aláírta az országaik kapcsolatát ren- * ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Francia bejelentés Nixon Pompidouval találkozik A francia köztársasági elnöki hivatal szerdán hivatalosan bejelentette, hogy Nixon amerikai és Pompidou francia elnök december 1-én és 14-én találkozik a portugál fennhatóság alatt álló Azori-szigeteken. Az Elysée-palota nyilatkozata szerint a találkozó Nixon elnök kívánságára jön létre még az elnök pekingi és moszkvai útját megelőzően. A két államfő nemzetközi kérdésekről tárgyal majd a Franciaország és Észak- Amerika között félúton, az Atlanti-óceánon levő szigeteken. Általában jól értesült nyugat-berlini források szerint még ebben az évben sor kerül Nixon és Heath brit miniszterelnök, illetve Brandt nyugatnémet kancellár találkozójára is. Az Afrikai Egységszervezet küldöttsége szerdán befejezte kétnapos egyiptomi látogatását. A Senghor, szenegáli elnök vezette delegáció három hét leforgása alatt másodszor járt Kairóban, hogy lépéseket tegyen az arab— izraeli „párbeszéd” felélesztésére. Az afrikai küldöttek — csakúgy, mint korábban — Egyiptom után Izraelt is felkeresik. Szerdán délután érkeztek meg Tel Avivba. Tahszin Besir, az egyiptomi kormány szóvivője Szadat és az AESZ-delegáció érdemi tárgyalásainak befejeztével kijelentette: országa reméli, hogy a béke afrikai követeinek sikerül majd rábírniuk Izraelt a fegyveres terjeszkedés politikájának feladására és a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására. , Kairó reménykedik Szocialista brigádvezetők tanácskozása Ózdon (Folytatás az 1. oldalról) 160 ezer óra társadalmi munkát vállaltak, s vállalásuk nagy részét már teljesítették. A „Szocialista módon dolgozni, élni és tanulni” jelszót is mind jobban magukévá teszik a vállalat brigádjai. Bizonyítja ezt többek között, hogy 6970 dolgozó vesz részt politikai (párt-, KISZ, illetve szakszervezeti) oktatáson, s 5313-an szakmai továbbképzésen. Léka Tivadar szóbeli kiegészítését követően Csépányi Sándor, a vállalat vezérigazgatója korreferátumában a brigádmozgalom 12 évéről, fejlődéséről szólt, s hangsúlyozta, hogy a kohászati üzem eredményeit a brigádmozgalom nélkül nem valósíthatta volna meg. Végezetül a vállalat vezérigazgatója megköszönte a brigádok munkáját, helytállását, s további jó eredményeket kívánt. A tancskozás 15 felszólalója a brigádmunka további javítására, elmélyítésére tett javaslatot. Szót kért többek között Juhász György, a városi pártbizottság első titkára és Kádár Sándor az SZMT Közgazdasági Bizottságának vezetője is. Befejezésül Csépányi Sándor, a vállalat vezérigazgatója és Léka Tivadar a szakszervezeti bizottság titkára kitüntetéseket adott át a vállalat 14 legeredményesebben dolgozó brigádjának. T. I. Katonai hatalomátvétel Thaiföldön 1971. november 17-én KiUikacsorn miniszterelnök vezetésével , magát „Forradalmi Tanács”-nak nevező katonai junta vette át a hatalmat Thaiföldön. Az ország Amerika-barát politikája a jelek szerint nem változik. Az 1939-ig Sziámnak nevezett Thaiföld az Indokínai-félszigeten helyezkedik. A brit és francia gyarmatok között hosszú időn keresztül az ütköző állam szerepét töltötte be. A második világháború idején japán befolyás alá került az ország, a japánok bukása után az Egyesült Államokhoz kötődött Thaiföld sorsa. Egyik alapító tagja lett a SEATO- nak. Az Egyesült Államok támaszponthálózatot épített ki területén, 1967 óta ezeket a légi bázisokat használja fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Laosz, Kambodzsa és Dél-vietnam elleni bombatámadásaihoz. Ezenkívül 50 000 amerikai katona állomásozik az országban. Az Amerika-barát politikát Thaiföld azzal is segíti, hogy 13 000 katonával támogatja az Egyesült Államok vietnami háborúját. Az amerikai különleges alakulatok pedig részt vesznek a thaiföldi partizánok elleni harcokban. Thaiföld 514 000 négyzetkilométer területű, 35,8 millió lakos:75 százalék thai, 17 százalék kínai, a többi khmer, burmai, vietnami nemzetiségű) állam. Monokultúrás gazdasággal rendelkező, fejlődő agrárország. Világgazdasági jelentőségű terméke a rizs, a nyersgumi és az őserdőkben kitermelt nemes fa. Gazdasági életében az angol és amerikai tőke nagy jelentőségű, öntermelése a kapitalista világban harmadik helyen AU. Feldolgozóipara fejletlen. 1971. rov. 25., csütörtök Éri 1 milliárd forint kárt okoz a rozsda a mezőgazdaságbain Tanácskozás a korrózió elleni védekezésről .A Kémikusok Egyesülete és az Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezetének rendezésében tegnap, november 24-én kétnapos konferencia kezdődött a Bodrogközi Állami Gazdaság Sárospatak—páterhomoki géptelepén a mezőgazdasági gépek korszerű karbantartásáról, s a korrózió elleni védelemről. A téma sürgető időszerűségét indokolja az, amit a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón az országos tekintélyű szakemberek mondottak el: a magyar mezőgazdaság évente több mint 1 milliárd forintot veszít a gépek, berendezések rozsdásodása miatt. Kiss József, a Bodrogközi Állami Gazdaság igazgatója nyitotta meg a tanácskozást, aki tájékoztatta a részvevőket a gazdaság működéséről. Dr. Szepesvári Iván, az Országos Műszaki Bizottság Korróziós Fejlesztési bizottságának elnöke állandó ismertette bevezető előadásában a korrózió elleni védelem eddigi eredményeit a mezőgazdaságban. Hangsúlyozta: az iparhoz képest hátrányosabb feltételek között termelő mezőgazdaságban, ahol az erő- és munkagépek túlnyomó többsége napról napra közvetlenül ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak, ezenkívül a kemizálás fejlődésével járó vegyi hatásoknak — csak komplex módon a rendszeres karbantartással és a korrózió elleni speciális eljárásokkal lehet eredményesen védekezni a rozsdásodás kártételei ellen. Nagy Károly, a TIGÉP osztályvezetője ehhez a témához kapcsolódva elmondotta, hogy az általános mérnökképzésben is kiterjedtebb alapozásra van szükség, mert csak korszerű szemlélet kialakítása lehet célravezető. Dr. Bácskai Gyula, veszprémi egyetemi tanár viszont már arról számolhatott be, hogy náluk — ha egyelőre csak szűk léta számmal is — megkezdődött mezőgazdasági korróziós szakmérnöki képzés. A tanácskozás első napján a többi előadó, köztük a kőolajiparhoz tartozó Nagynyomású Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese, dr. Steingassner Pál és Horváth József, a Mezőgazdasági Gépikísérleti Intézet tudományos főosztályvezetője — a korrózió elleni védekezés eddigi kísérleti eredményeivel, s a további feladatokkal foglalkozott. Ma, a gépkarbantartás és a korrózió elleni védelem gyakorlati kérdéseit vitatják meg az ország minden részéből összegyűlt szakemberek Sárospatakon. Vállalták, teljesítették! Határidő előtt teljesítette vállalását a Borsodi Szénbányák Edelényi Bányaüzemében dolgozó Bokk András szocialista brigádja. A brigád szerződést kötött a BSZ igazgatójával, hogy július elsejétől december 31-ig 81 ezer tonna szenet termel ki. Ekkor 8 kollektíva kötött, illetve tett vállalást, s az edelényi Bokk-brigád itt is és a teljesítésben is az első helyet foglalta el. Az év hátralevő részében még körülbelül 16—17 ezer tonna többlettermelésre számítanak, így a brigád elnyerheti a kitűzött 244 ezer forintos célprémiumot. HÉTFŐNKÉNT aztán néhány ízben csodálkozva vették észre munkatársai, hogy fiatal kollégájuk nem ül le íróasztala mögé, állva futja át a lapokat, állva telefonál, úgy is jegyezget, s időnként oda kap, ahol nem fészkel az agy. Az együttérző érdeklődést pedig, hogy mi a baja, komoran elhárítja. Koprának egyetlen alkalommal sem sikerült kivédenie Samu támadását. Először is azért nem, mert a kecske mindig máshová bújt el, mindig máshonnan indította el a rohamot. És a merénylet szenvedő hőse hiába volt óvatos, forgathatta fejét jobbra, balra, hátra, villogtathatta csak az elemet zseblámpáját, pocsékolta, mert a koromszínű kecskebak teljesen beleolvadt az éjszaka sötétjébe. Csak amikor már földre huppant, orra esett a hajdani pofozkodó, akkor hallatott Samu néhány elégedett mekegő hangot. Nehogy félreértés adódjék a bosszúálló személyét illetően. Aztán eltűnt. A sértett fél természetesen panaszra mehetett volna özvegy Pauk Antalnéhoz. Megkérhette volna, hogy szombat éjszaka mindig kösse meg Samut. Azonban viszolygott tőle, hogy felnőtt férfi létére védelmet kérjen egy serdülő korú kecskével szemben. Ráadásul egy ilyenfajta kérelem alighanem megrontotta volna a jószomszédi viszonyt az öregasszonnyal, aki hét kecskéje közül Samut szerette legjobban. Márpedig özvegy Pauk Antalné telkén volt a viszonylag legközelebbi kút. Víz nélkül pedig nem lehet élni, építkezni, kertet teremteni. Kopra tehát nem kockáztathatta a barátságot. Inkább tűrt némán. Majd csak kiböjtöli, hogy elmúljék tőle a keserű pohár. Aztán meg lelke mélyén némi bűntudat is lappangott. Nem lett volna szabad megpofoznia Samut, hiszen a tapasztalatlan jószág nem tudhatta, hogy nem neki ültette a palántákat. Nem cinikus volt a kecske, csak naiv. Késő bánat.. . Immár fény derült tehát rá, kitől félt éjféli útjain történetünk egyik főszereplője. És az is nyilvánvalóvá vált, miért kötötte hátra az oldalzsákját. ges Úgy tűnik, ezúttal feleslevolt az óvintézkedés. Sértetlenül ért el telke határához, majd a sufnihoz. Megkönnyebbülten dobta le a nehéz dróttekercset, letette a földre a bőröndöt is, leoldotta csípőjéről az oldalzsákot. Kulcsot halászott elő nadrágzsebéből, kinyitotta az ajtót. Bement, meggyújtotta a mennyezetről lelógó viharlámpát, és már fordult is ki a küszöb előtt hagyott holmikért. Éppen a dróttekercsért hajolt le, amikor a fekete semmiből előviharzott Samu, és hátulról úgy megtaszította, hogy elterült, mint a béka. KÁRÖRVENDŐ mekegés, aztán a csend. Dolga végeztével a fantom éppoly nesztelenül távozott, mint ahogyan felbukkant. Fura jószág az emberi lélek. Bármilyen meglepő. Kopra Tibor megnyugodva, szinte elégedetten tápászkodott fel. Foghúzás után van így az ember. Fáj, sajog a helye, de jó érzés, hogy vége, túl van azon, amin előbbutóbb túl kell lennie. Leporolta nadrágját, ingét, behordta a sufniba cókmókját, kirakodott. A sarokba támasztott nyugágyát felállította a kamra közepén, pokróccal kibélelte. Levetkőzött, eloltotta a lámpát, lefeküdt. Belebámult a sötétbe, és szokása szerint gondolatban számba vette, mit is csinál majd másnap. Először természetesen rendbehozza azokat a károkat, amelyeket a bakkecske hétközben minden bizonnyal okozott a telken. Aztán kijelöli a nyomvonalat és a kaputartó oszlopok helyét, mert az Árkos utca felől nem élősövény lesz, hanem valódi kőalapos kerítés. A megfelelő méretre levágja azokat a másfél colos vascsöveket, amelyeket még az elmúlt héten vásárolt a faluban egy új villatulajdonostól. Nagyüzemi főmérnök a lelkem, mindenből kétszer annyit szerzett — ő tudja, milyen úton —, mint amennyire szüksége volt az építkezéshez. Aztán Pauk nénitől kölcsönkéri azt az egyszerű, de okos masinát, amely kézierővel működik, és a dróthuzalból kerítésfonatot lehet készíteni vele... Tovább nem jutott a tervezgetésben, érezte, már pillant az álom. De a sors úgy határozott, hogy ezen az éjszakán a Déli Újság fiatal munkatársa tíz percnél tovább ne pihenhessen zavartalanul. Szendergéséből súrlódó-csikorgó hang rezzentette fel. A pesti buszok fékeznek ilyen zajjal a megállók előtt, főleg pedig a kanyarokban, ha hirtelen kell sebességet csökkenteniük. De hát, ez nem Pest, ez a Kopasz-hegy, itt nem járnak autóbuszok .. . Csak nem Samu csinált odakint még valami galibát?!... Nem, ilyen hangot csak valami jármű adhat... Jármű ezen a tájon?! Éjfélkor?! * Kikelt a nyugágyból, cipőbe dugta a lábát és csak úgy, rövid klottnadrágban, meztelen felsőtesttel, elindult, hogy kinyomozza, honnan eredt a rejtelmes hang. A sufni előtt megállt, körülnézett. Jobbfelől — semmi. Ide látszanak özvegy Paukné roskatag házikójának elmosódó körvonalai. A két ablak sötét. Persze, az öregasszony egy kicsit nagyot hall. Azért nem ébredt fel a lármára, azért nem gyújtott villanyt. Vagy talán nem is történt semmi, csak ő hallucinált? Nagyon csábította vissza a nyugágy, ezért hajlott is volna erre a feltevésre, bármilyen valószínűtlennek is tűnt. Ekkor azonban, balfelé fordulva, halványan derengő fényt vett észre. A telek végén, egészen hátul. Onnan jött a fény, ahol vagy harminc négyszögölön meghagyta az ősbozótot, mert a tüskés bokrok egy apró, hangulatos tisztást öleltek körül. Vad campingezők vertek volna tanyát ottan? Bánja a macska, de miért hagyták égve a tüzet? Még felgyújtják a bozótost! És a zaj, azt mivel okozták ? ÓVATOSAN indult hátra, elért a bokrokhoz, besurrant közéjük. Mélyen lehajolva, szinte négykézláb közelítette meg a tisztást. Attól, amit látott, földbe gyökerezett a lába. (Folytatjuk)