Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 (Folytatás az 1. oldalról) itt láttunk. Tetszik, hogy úgy szervezték meg, hogy a gyermekklinikának és az egészségügyi intézetnek ugyanaz az igazgatója, és hozzájuk kapcsolódik a kép­zés bázisa is. Az is jó, hogy egy-egy orvoscsoport csak egy-egy területtel foglalko­zik, ennek a szűk szakosítás­nak sok előnye van. — Miskolcon az tetszett, hogy a gyermekegészség­ügyi központ a szívsebészet kivételével minden területen segítséget tud nyújtani a megyei betegellátásban. Nagy figyelmet fordítanak a kora­szülések megelőzésére is. Jó, hogy a központ a tovább­képző intézet bázisa, tudo­mányos felügyelet alatt mű­ködik, és egy egyetemi pro­fesszor vezetése alatt dol­goznak. Úgy láttuk, hogy a legeredményesebb munka az intenzív és a gyermekreha­­bilitációs osztályon folyik. Ahol jártunk, jó színvonalú volt a műszerezettség is. — A csecsemőhalálozás aránya a fejlett nyugati or­szágokhoz képest a Szovjet­unióban és Magyarországon is elég magas, ezért sokat kell dolgoznunk, főleg a ko­raszülések számának vissza­szorításában. Ez persze már nemcsak orvosi, hanem tár­sadalmi feladat is. — A Szovjetunióban két fogalom gyakran kerül szó­ba az utóbbi években: a gyorsítás és az átalakítás. Az ukrán egészségügyben ez milyen feladatokat ró önök­re? — A gyorsítás és átalakí­tás az élet minden területé­re érvényes, az egészség­ügyre is vonatkozik. A jobb munkánk mutatója a lakos­ság egészségügyi állapota. Ahogy már mondtam, csök­­kentenünk kell a csecsemő­­halálozás arányát, de célunk a táppénzes állomány csök­kentése és a rokkant, leszá­zalékolt dolgozók számának visszaszorítása is. Ezen a területen még nagy tartalé­kokkal rendelkezünk.­­ Ez a folyamat az 1985- ös áprilisi plánummal kez­dődött, de már tavaly is éreztük a kedvező hatáso­kat. Minden egészségügyi dolgozó számára nagyobb a felelősség és a követelmény. Új módszereket vezetünk be a gyógyításban, a kezelés­ben. Hangsúlyt helyezünk a szakmai felkészülés javítá­sára, és arra, hogy a leg­jobb szakemberek kerülje­nek vezetői pozícióba. Mint máshol, az egészségügyben is van munkaverseny, s a szakszervezetekkel karöltve, jobban figyelünk a megfele­lő feltételek biztosítására. Fontos eredmény, hogy az említett időszakban 20—50 százalékos fizetésemelést kaptak az egészségügyi dol­gozók.­­ A munka javítását cé­lozta, hogy például a Kár­pátalján a lakosság több, mint 70 százaléka általános szűrésen esett át. Tudjuk, hogy a legjobb megelőzés az egész lakosság szűrése. En­nek megvolt az az eredmé­nye, hogy a vizsgáltak 16— 22 százalékánál kimutatható volt valamilyen rizikófaktor jelenléte (elhízás, dohány­zás, alkoholfogyasztás). A szűrés után tanácsokat kap­nak az egészséges életmód kialakításához. — Ha már szóba került az alkohol, az italozás nálunk és önöknél is sok gondot okoz. Mit tesznek az alko­holizmus visszaszorításáért? — Feladatunk, hogy még a kezdeti stádiumban, tehát amikor még könnyű kezel­ni, kiszűrjük az alkoholistá­kat. Ez a toxikológiai állo­másokon kívül, minden kör­zeti orvos feladata is. Az egészségügy ebben a témá­ban együtt dolgozik az ad­minisztratív és társadalmi szervekkel. A másik felada­tunk a már beteg alkoho­listák gyógyítása. Létrejött egy toxikológiai hálózat, ambulancia és fekvőbeteg­ellátás. Az ambuláns keze­lésre jelentkezőtől nevét sem kérdezzük, ha akarja titokban tarthatja. Olyan munkaterápiás ellátást is megszerveztünk, hogy a be­teg dolgozik a munkahelyén, és munkakezdés előtt és után helyiben kap kezelést, sőt egy-két hétig akár ott is aludhat az üzemben, a ki­alakított egészségügyi állo­máson. Mióta ezt bevezet­tük, kevesebb a munkahe­lyi baleset, a szívérbetegsé­gek száma és az alkohol­­pszichózis okozta problémák is csökkentek. — Ukrajnában Csernobil körzetében milyen hatása észlelhető még a reaktor­­balesetnek? Milyen felada­taik vannak ezen a téren? — A csernobili körzetben százszázalékos szűrést vé­geztünk. Minden ottani la­kost, nőket és gyermekeket is vizsgáltunk, és persze azokat is, akik a mentési munkákban segítettek. A Szovjet Egészségügyi Akadé­mián belül Kijev­ben létre­hoztunk e célból egy sugár­egészségügyi központot. Ez tudományos és gyógyító központ, itt működik egy 300 ágyas klinika, a lakos­ság megfigyelésére és keze­lésére. Számítógépes feldol­gozás segíti ezt a munkát, és még évekig rendszeresen orvosi felügyelet alatt él majd ennek a területnek a lakossága.­­ Végül hadd kérdezzem meg, hogy mostani látogatá­suk egy rendszeres kapcso­lat első lépéseként értékel­­hető-e, azaz lesz-e folytatá­sa a tapasztalatcserének? — Feldolgozzuk és fel­használjuk az itt tapasztal­takat, és jelentésünket to­vábbítjuk egy magasabb fó­rumhoz. Célunk, hogy a most kialakult kontaktus Magyar­­ország és az Ukrán SZSZK között egészségügyi téren is minél szorosabb legyen. Szatmári Lajos Szovjet kísérleti atomrobbantás (MTI) • A Szovjetunió csütörtökön, közép-európai idő szerint 6 órakor 20 kilo­­tonna hatóerejű föld alatti atomrobbantást hajtott vég­re a szemipalatyinszki kísér­leti terepen. Az eseményről beszámoló rövid TASZSZ- közleményben az atomrob­bantások fizikájában elért kutatási eredmények ellenőr­zését jelölték meg a kísér­let céljaként. Ezzel gyakorlatilag is vé­ge szakadt az 1985. augusz­tus 6. óta érvényben levő egyoldalú szovjet morató­riumnak. Még az elmúlt év végén, a szovjet kormány nyilatko­zatot tett közzé, mely sze­rint az új évben felújítja atomkísérleteit, ha az Egye­sült Államok folytatja rob­bantásait. A Szovjetunió hangsúlyozta, hogy kény­szerű lépésről van szó, me­lyet az ország és szövetsé­geseinek biztonsága követel meg, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok folytat­ja a katonai erőfölény meg­szerzését célzó erőfeszítéseit. A szovjet béke­törekvések nem találtak meghallgatásra Washingtonban, s 1987. feb­ruár elején Nevadában újabb atomkísérletet hajtottak vég­re, amely után egyértelművé vált, hogy a 19 hónapja tar­tó szovjet moratóriumnak vége szakad. 1987. február 27., péntek A környezeti kultúra éve (Folytatás az 1. oldalról) Eszerint a tanácsi intézmé­nyek működésére és fenn­tartására Miskolcon 1987- ben 2 milliárd 588 millió, míg beruházásra, fejlesztés­re 1 milliárd 250 millió fo­rint költhető el, nyilván csak abban az esetben, ha sikerül a tanácsi bevételeket teljesí­teni. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben azonban er­re biztosíték nincs, s a ta­nács vb illetékes osztályai­nak a tavalyinál is jobban és többet kell dolgozniuk azért, hogy a tervben meghatáro­zott célok megvalósuljanak. Most térjünk vissza A környezeti kultúra évének programjaihoz. Az év meg­hirdetését a városi pártbi­zottság kezdeményezésére, a társadalmi vitában elhang­zott javaslatok megfontolá­sával, hasznosításával hatá­rozta el a tanács. A cél egyetlen mondatban össze­foglalható: Miskolcon sze­retnék végre elérni, hogy a város tisztább, otthonosabb legyen. Ezt kimondani per­sze könnyű, megvalósítani azonban annál nehezebb. Évtizedes szokásokon, be­idegződéseken kell változ­tatni ahhoz, hogy a telepü­lés neve mellől végre eltűn­jenek a pejoratív jelzők, s maguk a miskolciak jól érezzék magukat városuk­ban. — A városi környezet a lakosság közérzetét alapve­tően meghatározó, politikai tényezővé vált — jelentette ki a tanács ülésén Jirkov­­szky Imre építési osztályve­zető. — A miskolciak saj­nos joggal elégedetlenek az utcák, a terek és közterüle­tek állapotával. Gondjaink megoldására 1987-ben, és kö­vetkező években sem jut elegendő pénz, ugyanakkor társadalmi összefogással, a városlakók mozgósításával eredményesen javíthatunk környezetünk színvonalán. A munkát egyébként már meg­kezdtük, s ennek tapaszta­lataira alapozva elmondha­tom, nem mindegyik intéz­kedésünk lesz népszerű. Mert nem mindenki örül például a sátorgarázsok fel­számolásának, a különböző telephelyek és felvonulási területek eltüntetésének. A többség azonban — úgy ér­zem — mellettünk áll. A kulturáltabb miskolci környezet megteremtésére a tanács egy középtávú, — a VII. ötéves terv éveit magá­ba foglaló —, valamint egy rövidebb, az év hátralévő hónapjaira szóló programot fogadott el. A már említett fásítási akción kívül környe­zetszépítő versenyt hirdet­nek a vállalatok és intéz­mények, a lakóhelyi közössé­gek, a társasházak és lakás­­szövetkezetek között. Az Avason arborétum és gyűj­teményes kert létesítése kez­dődik meg, a „Temetőkultú­ra fejlesztése” akcióban pe­dig a temetők rendjén fog­nak őrködni. A program rendkívül gazdag és sokszí­nű. Csak egyetérthetünk az egyik tanácstag felszólalásá­val, aki elmondta: szeretné, ha a tervek most nem ma­radnának papíron, hanem jó részük megvalósulna. Miskolc Város Tanácsa a­­ tegnapi ülésen — a napirend szerint — tanácsrendeletet alkotott a házadóval kapcso­latos új szabályok végrehaj­tásáról, valamint a temetők­ről és a temetkezési tevé­kenységről. (udvardy) Téma: Jövőnk a tét! Milyen fogadtatásban ré­szesítették a KISZ Központi Bizottságának a Jövőnk a tét! elnevezésű felhívását me­gyénk munkásfiataljai? Er­ről informálódott itt-tartóz­­kodása során Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. Érkezése napján, szerdán este az LKM ifjúsági klub­jában a Lenin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár és a December 4. Drótmű­vek KISZ-vezetőivel, aktí­váival beszélgetett el a té­máról. Másnap bányászfia­talokkal találkozott. Délelőtt bányajáráson vett részt a Borsodi Szénbányák Válla­lat Miskolci Bányaüzemé­ben, délután pedig a BSZV KISZ-bizottságának vezetői­vel, bányász KISZ-tagokkal tanácskozott Sajószentpéte­­ren, a helyi művelődési ház­ban az akcióról, az azzal kapcsolatos elképzelésekről. , Tegnap ülést tartott Sze­rencs Város Tanácsa. Az ülésen részt vett dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács el­nöke, valamint Török László, az MSZMP Szerencs Városi Bizottságának első titkára. Megtárgyalták a város 1987. évi pénzügyi tervét, va­lamint a bejelentések, ja­vaslatok mellett személyi kérdésekben is döntöttek. A Szerencs Városi Tanács ez évi költségvetési és fejlesz­tési tervéhez Jánosi József tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítőt. A városi tanács a műkö­dési és fejlesztési feladatai­nak végrehajtásához 1987- ben 134 millió forintot biz­tosított. Ebből kommunális kiadásokra 17 millió 680 ezer forint jut, egészségügyi és szociális ellátásra több mint 20 millió forintot szánnak, amiből a rászoruló idősko­­rúaknak 2 millió forintot osztanak szét. A városban jelenleg a leg­nagyobb beruházásként az új általános iskola építése sze­repel. Az eredetihez képest­­ 57 százalékkal növeked­nek a kiadások, ugyanis a tervezett 8 tanterem helyett 16 épül meg. Erre a módo­sításra nagy szükség van, hi­szen jelenleg két műszakban és zsúfolt körülmények kö­zött tartják a pedagógusok óráikat. Az iskola épületé­nek másik szárnyában 50 fé­rőhelyes óvoda lesz. Mind­ezek megvalósításához a he­lyi pénzen kívül jelentős anyagi támogatást kap a vá­ros a megyei tanácstól. Ezután dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke elő­terjesztette azt a kérelmet, melyet Kövér László, Sze­rencs város tanácselnöke jut­tatott el hozzá. Ebben Kö­vér László kéri a felmentését a tanácselnöki funkciójából, melynek indoklásául a kö­vetkezőket írta: „Kérésem indoklásául előadom, hogy az utóbbi időben az általam bérelt lakás felújításával kapcsolatban a város lakos­sága körében olyan hangu­lat alakult ki, ami megne­hezíti, sőt megítélésem sze­rint lehetetlenné teszi ta­nácselnöki munkámat. A ki­alakult helyzetet megtár­gyalta a városi pártbizott­ság, és az ott hozott határo­zat is egyezik a fenti meg­állapítással.” Dr. Ladányi József a le­vél ismertetése után el­mondta, hogy Kövér László 1983. január elsején került Szerencsre, azt megelőzően Sátoraljaújhelyen évekig ve­zette a városi tanácsot. „Ön­kéntelenül felmerül az em­berben a kérdés — mondot­ta a megyei tanács elnöke —, hogyan jutott oda, hogy 1987. február 3-i ülésén a városi pártbizottság párt­büntetésben részesítse?” A válasz előtt leszögezte: Kö­vér László bűncselekményt nem követett el, soha a kö­zösség javaihoz nem nyúlt. Helyzete az általa lakott la­kás felújítása során kiala­kult mulasztások és a sze­me előtt mások által elkö­vetett visszaélések és bűn­­cselekmények miatt vált tarthatatlanná. Mi is történt valójában? Ezt tisztázni kell, annál is inkább, mert a lakosság kö­rében már túlságosan sok — köztük valótlan — véle­kedés kapott lábra. „Az épület felújítására 1983-ban a megyei tanács részéről 580 ezer forint fel­­használását engedélyeztük —— mondotta a megyei ta­nács elnöke. — Az 1983 már­ciusában megkezdett felújí­tási munkák során előre nem látható többletköltségekre újabb 130 ezer forintot biz­tosítottunk. A munkálatok 1983 novemberében fejeződ­tek be, s a kivitelező Szeren­csi Községgazdálkodási Vál­lalat az engedélyezett 710 ezer forinttal szemben 1 millió 253 ezer 363 forint ér­tékű számlát nyújtott be.” A következő évben építettek még egy téglakerítést és egy melléképületet, melyhez azonban már nem volt me­gyei engedély, majd 1985-ben az épület szigetelésére újabb 300 ezer forintot szavazott meg a városi végrehajtó bi­zottság — ismét engedély nélkül. Ez utóbbi munka el­kerülhető lett volna, ha a felújítási munkálatokat gon­dosan végzik el. Így viszont — szigetelés hiányában —­ erősen penészesedett a la­kás, és a szakvélemény sze­­­rint előbb-utóbb lakhatat­lanná vált volna. A vég­számla 1 869 000 forintra emelkedett annak ellenére, hogy luxusmegoldások nem születtek. Az engedély nél­küli beruházás és az enge­délyeket lényegesen megha­ladó felújítási összegek miatt a megyei tanács vb vizsgá­latot indított. E vizsgálat le­zárása után a megyei tanács Kövér Lászlót elmarasztalta, kizárta a jutalomból, a fize­tésemelésből Ezeket követően került sor a már említett városi párt­bizottsági fegyelmi eljárás­ra, melynek során megálla­pították: Kövér László ma­gatartása nem egyeztethető össze a takarékos gazdálko­dással, a vezetőkkel szemben támasztott politikai, erköl­csi követelményekkel; tettét a városban elítélik, vezető­höz méltatlannak tartják. A pártbizottság határoza­ta után nyújtotta be Kövér László a felmentési kérel­mét. A kéréssel kapcsolat­ban állást foglalt a Hazafias Népfront Városi Elnöksége is, és azzal egyetértett. Ja­vasolta a tanácsnak a fel­mentést. Ezt tegnapi ülésén a ta­nács — a hozzászólásokat követően — két tartózkodás­sal elfogadta. A tanács más személyi kérdésben is döntött. Olesz­­ka Józsefnét kinevezte a végrehajtó bizottság pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osztálya vezetőjévé. Tanácsülés Szerencsen Döntés személyi kérdésekben ITT AZ UNIÓ MANÓS CSOKOLÁDÉ ! Az Unió Áfész boltjaiban vásárolt csokoládé borítóján lévő emblémából, levelezőlapra felragasztva, küldjön be 5 db*ot ! Címünk: sí MISKOLC, KOSSUTH U.1.

Next