Észak-Magyarország, 1997. március (53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14 / 62. szám

Gépstop az M5-ösön Kunszállás (MTI)­­ Teljesen kör­bezárták csütörtökön traktoraikkal a kunszállási gazdák a tovább épü­lő M5-ös autópálya kivitelezőjének munkagépeit. A Duna-Tisza közi község polgármestere, Makány Fe­renc arról tájékoztatta Lotz Károly közlekedési minisztert, Szalai Béla miniszteri biztost, valamint az Al­földi Koncessziós Autópálya Rész­vénytársaságot, hogy a helyi föld­tulajdonosok csütörtöktől mindad­dig akadályozni fogják az autópá­lya továbbépítését, amíg méltányos kártalanítást nem kapnak kisajátí­tott földjeikért. A kunszállási gaz­dák azt kérik, hogy a nevetséges négyzetméterenkénti 11 forintos kisajátítási ár helyett, négyzetmé­terenként 200 forintért vásárolják meg földjeiket. Kérik egyebek kö­zött a zöldkárok felmérését, az oko­zott károk megtérítését, valamint a kettévágott területek értékcsökke­nése miatti kártalanítást is. Budapest Kártya Budapest (MTI) - Jövő hét elejétől vásárolható az idegenforgalmi sze­zon újdonsága a Budapest Kártya. A mintáját csütörtökön mutatta be a Fővárosi Önkormányzat. A há­rom napra érvényes turista­bérlet­hez a felnőttek 2900 forintért, a gyermekek pedig 2000 forintért jut­hatnak hozzá. A kártya több mint nyolcvanféle kedvezményt kínál. Korlátlanul lehet vele utazni a BKV-járatain, ingyenes belépésre jogosít 55 múzeumba. Lehetőséget teremt kedvezményes városnézés­re, kulturális és folklór-programok megtekintésére és emellett még számos más helyen - például für­dőkben, üzletekben, éttermekben és szórakozóhelyen - várják a kár­tyatulajdonosokat. Klíma­változás nincs Budapest (MTI) - Viktor Klima, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja Horn Gyula miniszter­­elnök meghívására pénteken egy­napos hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezik. A két kormányfő megbeszéléseinek középpontjában a kétoldalú kapcsolatok, valamint az európai integráció aktuális kér­dései állnak. Viktor Klima február végén - magyarországi látogatását bejelentve - azt mondta, hogy Ma­gyarország és Ausztria között na­gyon jók a kapcsolatok, nincs szük­ség „klíma-változásra.” A kancellár kiemelte az infrastrukturális kap­csolatok magas szintjét, ezen belül a két ország közötti gázvezeték összekapcsolódását és az elkészült autópályát. Képtáravató Sarkad (MTI) - Városi képtárat avatnak március 15-én, szombaton Sarkadon. A békés-bihari kisváros önkormányzata a volt MHSZ-szék­­ház öt termét alakíttatta át képtár­rá, ahol a Sarkadnak adományo­zott képzőművészeti alkotások kap­nak helyet. A mintegy száz mű­tárgy egy része kerül most a nagy­­közönség elé. A képtárban egy he­lyiséget Kónya emlékszobának ren­deznek be, amelyben a világhírű - szintén sarkadi születésű - opera­énekes, Kónya Sándor eddigi élet­pályájának emlékeit mutatják be. Sajtófotók a nagyvilágból A Néprajzi Múzeumban tegnap Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor nyitotta meg a Sajtófotó '96 és a World Press Photo '95 kiállítást, amely hazánk és a világ vezető sajtófotós újságíróinak munkáját reprezentálja. A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején tekinthető meg. Fotó: Nagy Gábor (ISB) A megye településein is fellobogózták az utcákat, a középületeket Fotó: Bujdos Tibor Útprogram és energiatámogatás Alapítványon keresztül támogatják a leginkább rászorulókat Budapest (MTI) - A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta azt a javaslatot, amely körvona­lazza, hogy a következő hét év­ben milyen autópálya-építések indokoltak - jelentette be Kiss Elemér kormányszóvivő a kabi­net ülését követően. Egyidejű­leg készül a Pénzügyminisztéri­umban egy áttekintő anyag, amely meghatározza, hogy a kö­vetkező években milyen jelen­tősebb beruházásokkal lehet a költségvetést terhelni. A kormány úgy foglalt állást, hogy a következő években indokolt ki­építeni az M3-as autópálya Füzesa­bony és Polgár közötti szakaszát, az M6-os autópálya Kiskunfélegy­házától az országhatárig terjedő vonalát, az M7-es Zamárdi és az or­szághatár közötti részét félautópá­lyaként, hasonlóképpen az M70-est Szlovénia irányába, továbbá az M0-M3-M5 összekötő szakaszát. A beruházás és az előkészítés költsé­gei együttesen ez évi árakon mint­egy 300 milliárd forintot tennének ki. A szóvivő elmondta: készül a Pénzügyminisztériumban egy do­kumentum, amely meghatározza, hogy a következő 3-4 évben milyen jelentősebb beruházásokat kell költségvetési eszközökből biztosíta­ni. A kormány március 27-i ülésén tárgyalja a pénzügyi előterjesztést és az útprogramot. A kormány elfogadta az energia­áremelés miatt szükségessé vált la­kossági ellentételezés programját. Eszerint a költségvetés egymilliárd forintot biztosít e célra, az áram­­szolgáltatók és az erőművek pedig további 400 millió forint készpénzt adnak. A társaságok vállalják az alapítvány működtetésének és ad­minisztrációjának 250-350 millió forintos költségét is. Az alapítvány alapító okiratát várhatóan a jövő héten írják alá. A kormány rende­letet fogadott el, amely a települési jegyzők feladatává teszi, hogy a kompenzációra jogosultak nevét el­juttassák az alapítványnak. Az ala­pítvány ezt továbbítja az áramszol­gáltatóknak, amely a számlán jóvá­írja a támogatást. Kompenzációra jogosultak a rendszeres szociális segélyben részesülők, a munkanél­küli jövedelempótló támogatásban, a nevelési segélyben, a lakásfenn­tartási támogatásban, valamint a normatív közgyógyellátásban ré­szesülő állampolgárok. Nyilatkoz­niuk kell arról, hogy kérik a kom­penzációt, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy adataikat erre a célra fel­használják. Környezeti jövőkép Szeged (MTI) - A környezetvéde­lem feladatairól kezdődött kétna­pos konferencia csütörtökön Szege­den. A tanácskozáson osztrák szak­értők tartottak előadást az Európai Unió és a PHARE környezetvédel­mi programjairól. Megnyitó beszé­dében Szili Katalin, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisz­térium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányza­toknak ki kell alakítaniuk saját környezetvédelmi jövőképüket, ki­dolgozni a programokat, s megfele­lő pályázatokat kell elkészíteniük, csak így juthatnak támogatások­hoz. Szólt továbbá arról, hogy a meglévő 2700 kommunális hulla­déklerakó harmada nem felel meg a követelményeknek, s számítani kell arra is, hogy a közeli jövőben számos lerakó betelik. Az önkor­mányzatoknak azt javasolta, hogy kis régiókban fogjanak össze, közö­sen adjanak be pályázatot hulla­déklerakó létrehozására, hiszen nagy luxus lenne, ha a települése­ken majdan kihasználatlan lerakó­kat építenének. € € ünnep Görömbölyi László Kommentár: Pedig milyen egyszerű lenne min­den... Zászlódíszbe öltöznének a falvak, a városok, s az ünnep dél­előttjén (talán napfényben, friss ta­vaszi szélben) kokárdát tűzve el­mennénk a Petőfi- és Kossuth-szob­­rokhoz, a forradalom emlékhelyei­hez. Hallgatnánk verseket, nemze­ti-történelmi tudatunkat építő ün­nepi beszédeket, néznénk a zász­lók lobogását, és szabadon örül­nénk annak, hogy már nem va­gyunk rabok, már nem kell válasz­tanunk. A nagy elődök példája há­lát ébresztene a szívünkben, s egy gondolat jutna azoknak is, akik más országban ünnepük negy­vennyolc márciusát - szabadon vagy kevésbé szabadon. Szép len­ne, felemelő lenne az ünnep - lé­lekben erősödve indulhatnánk újra mindennapi küzdelmeinkbe. Ehelyett­­ még ünnep sincs, s már­is civakodunk az ünnep miatt. Pes­ten, a forradalom szülőhelyén már hónapokkal ezelőtt lezajlott a cir­kusz: ki, hol, mikor kaphat vagy nem kaphat helyet a megemléke­zésre, a politikai szónoklatra, a nagygyűlésre. Mert a rendszervál­tozás óta szomorú valóság: a nem­zet ünnepe nem a nemzeté. Ha­nem az államé - Kossuth tér és Nemzeti Múzeum a fővárosban­­, a budapesti önkormányzaté - a Pe­tőfi-szobor mellett, az Erzsébet-híd­­nál -, s aztán a pártoké itt, ott, amott - vissza-visszatérő, vagy évente változó helyszíneken. S ha jól értelmezzük a híreket - eb­ben követjük a főváros szokásait. Pártok tiltakoznak: Miskolc Petőfi­­szobránál ne szólaljon meg az, aki­nek (a valahol egyeztetett program szerint) szólnia kellene - mert párt­vezető is a szónok. S akik más pár­tok nevében tiltakoznak, észre sem veszik, hogy tiltakozásukkal „poli­tizálják" az ünnepet - épp azt te­szik, ami ellen tiltakoznak. Persze, nem az a fontos itt, hogy kinek van igaza - az a tragikus, hogy ezen vi­tatkozunk. Pedig milyen egyszerű lenne min­den... Zászlódíszbe öltöznének a falvak, a városok, s az ünnep dél­előttjén (talán napfényben, friss ta­vaszi szélben) kokárdát tűzve el­mennénk a Petőfi- és Kossuth-szob­­rokhoz, a forradalom emlékhelyei­hez. Hallgatnánk verseket, nemze­ti-történelmi tudatunkat építő ün­nepi beszédeket, néznénk a zász­lók lobogását, és szabadon örül­nénk annak, hogy már nem va­gyunk rabok, ebben már nem kell választanunk...

Next