Észak-Magyarország, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-21 / 168. szám
1997. július 21.«Hétfő □ B. Szabó-tárlat Miskolc (ÉM) - B. Szabó János grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás július 23-án, szerdán délután 3 órakor a Megyeháza Galériában (Miskolc, Városház tér 1.). Az augusztus 23-ig látogatható tárlatot Fejér István, Miskolc alpolgármestere ajánlja az érdeklődők figyelmébe. B. Szabó János Sátoraljaújhelyen született, 1965-től Miskolcon él. Grafikával, reklámgrafikával, boltbelső-építészeti tervekkel foglalkozik. Jelenleg az Avasi Gimnáziumban tipográfiát és grafikát tanít. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Független Művészek Országos Szövetségének és a Budapesti ART Stúdiónak. Eddig hatvan kiállításon mutatta be alkotásait. Lehotka-koncert Miskolc (ÉM) - Lehotka Gábor orgonaművész ad koncertet ma, hétfőn este 7 órától a műemlék avasi templomban. A műsorban szerepelnek C. Franck: a-moll korái, Bartók- Lehotka: Hat darab a gyermekeknek, Lehotka: Cinq chansons hongroises, Farkas-Lehotka: Régi magyar dallamok, Pikéthy: g-dúr toccata, Liszt: Ave Maria és Bach: g-moll fantázia és fuga című darabjai. Romániai ki kicsoda Nagyvárad (EM) - Megjelent a Romániai magyar ki kicsoda című könyv a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Scripta Kiadó gondozásában. A kiadvány 790 oldalom 6000 címszót tartalmaz. A lexikon használói az erdélyi közéletről, a civil társadalomról, a gazdasági élet és a sport személyiségeiről, a kultúra művelőiről kapnak részletes információt. A mű az egyéni címszavak mellett többszáz romániai magyar intézmény: ifjúsági szervezet, kiadó, szerkesztőség, könyvtár, közművelődési-társadalmi egyesület, társaság, múzeum, emlékház, oktatási intézmény, politikai szervezet, szakmai szövetség, valamint színház adatait tartalmazza. Mindez kiegészül nyolc mutatóval, amelyek születési adatok, lakhely és szakterület szerint csoportosítják a könyv szereplőit. A kiadó szerint a mű nemcsak az erdélyi olvasókat, tudományos kutatókat, szociológusokat, sajtószakembereket, politikusokat érdekelheti, hanem gazdag tényanyaga révén az egyetemes magyarságnak, és az európai szakembereknek is hasznos kézikönyve lehet. A kereskedelemben 4800 forintos áron kapható lexikont megrendelőiknek 2800 forintért küldi el a kiadó. A magyarországi postai terjesztést a Scripta Kiadó megbízásából a budapesti Studio Kids Kft. végzi. Bővebb információ a 06-1- 307-6201-es telefonszámon kérhető. Szegedi Nyári Tárlat Szeged (MTI) A szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában szombaton délután megnyílt a Dél-Alföld képzőművészeti életének egyik legrangosabb seregszemléje, a 29. Szegedi Nyári Tárlat. A csaknem háromévtizedes múltra visszatekintő nagyszabású kiállításon a régióban élő alkotók mellett az ország más vidékeiről meghívott művészek is bemutatják legújabb munkáikat. A kortárs magyar képzőművészetről 69 festmény, 27 grafika és 36 szobor, illetve érem ad átfogó képet. A hagyományokhoz híven idén is kiosztották a tárlat díjait a zsűri által arra érdemesnek talált munkákért. A Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Kollégiumának díját Fodor Ilda, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját Baranyay András, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete képzőművészeti tagozatának elismerését pedig Gyulai Líviusz kapta meg. Szeged önkormányzata Sajdik Ferenc, a Csongrád Megyei Közgyűlés pedig Kalmárné Horóczi Margit munkáját díjazta. A tárlatot szponzoráló cégek díjait Sinkó János, Orr Lajos, Pásztor Gábor és Luigi St. Varga vehette át. A Szegedi Nyári Tárlat szeptember 7-ig tart nyitva, hétfő kivételével naponta délelőtt 10-től délután K nrnier lát iatható. Kultúra Házad és egyházad ékessége Az Egyházi Gyűjtemény kiállítása a sárospataki Képtárban Balázs Ildikó Sárospatak (ÉM) - Harminc évvel ezelőtt Egyházi Gyűjtemény létesült a sárospataki római katolikus plébánia épületében. A gyűjtemény alapját a helyi egyházközség műtárgyai adták, de az évek során ez az anyag kibővült Abaúj és Zemplén plébániáinak használaton kívüli liturgikus felszereléseivel, régi könyveivel és irataival, valamint papi hagyatékokkal, a hívek és pártfogók ajándékaival és vásárlásokkal. A sárospataki Képtárban látható Házad ékessége című kiállítás a múzeum XVII.-XIX. századi anyagáról nyújt áttekintést. □ Hogyan jött létre a gyűjtemény ? - kérdeztük Kuklay Antal körömi plébánost, aki tevékenyen részt vett az anyaggyűjtésben. - Több mint húsz éven át részt vettem az Iparművészeti Múzeum műtárgyvédő körútjain. Nyilvántartásba vettük Borsod-Abaúj- Zemplén megye egyházainak muzeális értékű tárgyait. Sok veszélyeztetett műtárgy került elő, melyek sérülésük vagy az ízlés és a liturgia, a szertartásrend változása miatt kikerültek a használatból. □ Melyek azok a tárgyak, amelyeket ma már nem használnak ? • A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja számos változást hozott a templomok berendezésében. Lekerültek az oltárokról az ereklyetartók, a templom hajójából kiszorultak a körmeneti és egyesületi zászlók. Az ostyasütés korábban a harangozó dolga volt. A központi ostyaellátás következtében feleslegessé váltak az ostyasütők és ostyavágók, kovács- és ötvös művészetünk változatos emlékei. Megszűntek az ájtatosság régebbi formái is: higiéniai okokból kiszorult a használatból a csóktábla -pacificale -, melyet a hívek békecsókkal illettek, és átvette helyét a kézfogás vagy a főhajtás. • Felbecsülték-e már egy-egy tárgy anyagi értékét? • Pontos becslés nem készült, de a műértők és restaurátorok szerint e gyűjtemény számos darabja az európai múzeumok megbecsült és féltett kincse lehetne. • Kik voltak e műalkotások egykori megrendelői, mecénásai? • Mivel e kegyeleti tárgyak a XVII.- XIX századból valók, a barokk stílusirányzat jegyében készültek. A barokk legfőbb mecénása pedig a katolikus egyház volt. De a barokk művészeti hozadékából világi megrendelők is részesedtek: királyok, főurak, gazdag polgárok, illetve a többi felekezet is. Természetesen a faragott kép tilalmát szigorúan vevő zsidó vallás, valamint a keleti egyház és a kálvini reformáció csak borzadállyal tekinthetett a „bókos szentek” szobraira, de zsinagóga- és templomépítésénél, kegytárgyak készítésénél szívesen alkalmazta a barokk művészet eredményeit. A pataki plébánia számos értéktárggyal gazdagodott utolsó kegyurai, a Trautsohnok, Bretzenheimek és Windischgraetzek idejében. Például Trautsohn Donát herceg vásárolta meg a feloszlatott budai karmelita rend templomának főoltárát, és ezt elhelyezte a pataki templomban. • Van-e kedvenc tárgya? • Minden darabnak megvan a maga sorsa, sokszor kalandos története. A pataki plébánia levéltárát kutatva megtudtam, hogy az 1786-ban feloszlatott trinitárius szerzetesrend sárospataki főoltárát Hercegkútra vitték. Az ottani templomban találtam is egy olyan barokk keresztet, melynek íves talpazata mutatta, hogy valaha egy tabernákulum, oltárszekrény forgó részéhez tartozott. A templompadláson pedig a téglatörmelékben megpillantottam egy csonkaságában is gyönyörű corpust, amely pontosan illeszkedett ehhez a kereszthez. Két évszázad után most visszatért ide a pataki várnegyedbe. Számomra kedves az a fa szoboregyüttes is, mely négy szentet ábrázol: Loyolai Szent Ignácot, a Jézustársaság alapítóját, Gonzága Szent Alajost, a kispapok védőszentjét, valamint Szent Flóriánt, a tűzoltók patrónusát és Szent Donátot, a jégverés elleni védelmezőt. A súlytalanság állapota évszázadok óta foglalkoztatta a fizikusokat is: az elragadtatottság és a levitáció, lebegés ábrázolása a szobrászok próbatétele volt. Gonzága Szent Alajos, amint az egykor kezében levő feszületre figyel, szinte súlytalanná válik az átszellemültségtől. A ruha redői, a test hajlása, a testsúlynak az egyik lábra helyezése áhítatot, a lélek belső rezdülését érzékelteti. A későbarokk szobrászatnak ez a lélektani irányultsága egy 2000 éves szerves fejlődés csúcspontját jelenti. És ennek a kifinomult művészetnek a hatása a legkisebb faluban is érezhető volt. A jászdózsai, tállyai, szerencsi szobrokon nyomon követhető, hogyan hatottak a barokk stílus motívumai a kis mesterekre és a népművészetre. □ Mit takar a Házad ékessége cím? • A cím egy zsoltárrészlet: „Áldd meg, Uram, akik a házad ékességét szeretik!”. A címben a ’ház’ szó Isten házát, a jeruzsálemi templomot jelenti. Az egyház szó jelentése pedig: szent ház, üdvház, üdvösség háza; ebből alakult ki az egyház szó. Erre utal a kiállítás címe. Szent Flórián (XVIII. szd.) Barlangkoncertek a Baradlában Aggtelek, Jósvafő (ÉM) A Baradla-barlangban ad hangversenyt a Weiner Leó Szimfonikus Zenekar a Sinfonietta Hungarica közreműködésével július 26-án és 27-én délután 3 órától. Műsorukban Wagner A bolygó hollandi nyitánya, Muszorgszkij Éj a kopár hegyen és Liszt Les préludes című műve hangzik el. Vezényel Déri András és Kesselyák Gergely. Hazánk legnagyobb és 1995 óta a világörökség részét képező barlangját, a Baradla-barlangot már a múlt század eleje óta látogatják. Az akkori leírások megemlítik, hogy a barlangot gyakran felkeresték a környékbeli fiatalok, akik itt száraz faforgács fénye mellett táncoltak és muzsikáltak. A barlang vendégkönyvében feljegyezték, hogy 1862-ben Reményi Ede hegedűművész és zeneszerző nagy közönség előtt játszotta el híres Repülj, fecském! című ábrándját. A barlang kitűnő akusztikája tehát már a múlt századbeli látogatóknak is feltűnt, századunkban mégis csak a ’60-as évektől rendeztek az időközben padsorokkal ellátott Hangverseny-teremben rendszertelen időközönként koncerteket. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1996-ban elhatározta, hogy rendszeressé teszi a hangversenyeket. Az első két hangversenyt - a társulat szervezésében - 1996. július 27-én és 28-án adta a Weiner Leó Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely, a Magyar Televízió 1995. évi karmesterversenyén III. helyezettje vezényletével. A most júliusban tartandó koncertre jegyek 1000 forintért a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnál (1027 Budapest, Fő u. 68. Telefon/fax: 1-201-9493), vagy a Baradla-barlang aggteleki információs központjánál válthatók. A hangversenyekkel egy időben (július 25-27.) zajlanak a jósvafői falunapok. A háromnapos rendezvénysorozat programjában többek között folklór-est, dixieland-fesztivál, népművészeti kirakodóvásár, számos kamaraszínpadi előadás és hangverseny szerepel. Helyismeret - határon innen és túl Könyvtárosok országos találkozója július 23-án, 24-én és 25-én Miskolc (ÉM) - A helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozását rendezik meg több mint 150, külföldi és magyar helyismereti kutatással foglalkozó részvételével július 23. és 25. között Miskolcon. A meghívott előadók a hazai és a határon túli kultúráról, irodalomról, a könyvtárakban végzett helytörténeti munkáról számolnak be. Július 23-án, szerdán délután fél 3- tól Pozsgay Imre A magyarság helyzete Európában címmel, Görömbei András A határon túli magyar irodalom címmel, Kabdebó Lóránt pedig a Nyugati magyar kultúra és irodalom címmel tart előadást Miskolcon a Polgármesteri Hivatal dísztermében. Este 7 órától alkotó könyvtárosok, Müller Imréné (Somon) és Laki Lukács László (Edelény) textilmunkáiból nyílik kiállítás a Városi Könyvtár kiállítótermében. Július 24-én, csütörtökön délelőtt fél 9-től a helyismereti munka tapasztalatairól Stefan Kolivosko (Kassa), Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy), Galambos Ferenc Ireneusz (Burgenland) tart beszámolót. A szabadkai bibliográfiák tanulságairól Kiss Gusztáv (Szabadka) számol be, a Szlovéniai magyar könyvkiadás helyzetét Papp József (Szlovénia) ismerteti a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Délután 1 órától a borsodi református templomban folytatódik a program. Wolf Mária a borsodi földvár ásatásairól beszél, Dienes Dénes a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye és a helytörténeti kutatás címmel tart beszámolót. Július 25-én, pénteken délelőtt fél 9-től a B.-A.-Z. megyében folyó helytörténeti munkáról, a könyvtárak helyzetéről hallhatnak az érdeklődők, majd Kégli Ferenc a külföldön 1921 és 1944 között nyomtatott magyar nyelvű könyvek retrospektív bibliográfiájának programjáról, Bakó Éva pedig a Schola-Orbisról, vagyis az iskolatörténeti számítógépes adattárról szól. A konferencia résztvevői a három nap alatt megismerkednek Miskolc értékeivel, kirándulásokat tesznek a Bódva völgyében, Boldván, Edelényben. Ahhoz, hogy a határainkon túl élő magyar helyismereti könyvtárosok is részt tudjanak venni a tanácskozáson számtalan alapítványtól, szervezettől, intézménytől kértek és kaptak segítséget a szervezők. A rendezvény fő támogatója a TVK Rt. ÉSZAK-Magyarország 7 Elhunyt Tollas Tibor „Életének 77. évében szombaton Münchenben elhunyt Kecskést Tollas Tibor, a Nemzetőr című lap alapító főszerkesztője, a nyugati magyar emigráció ismert egyénisége. Haláláról a család kérésére Juhász László, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának alelnöke tájékoztatta az MTI-t.” Mindössze ennyi a távirati iroda által kiadott közlemény. Pedig sokan felkapják fejüket a hírre. Különösen itt Borsod megyében, Nagybarcán és környékén kerül több kabát hajtókájára gyászszalag. Tollas Tibor - mint Kohlmann Tamás ezredes fia - 1920. december 20-án született Nagybarcán. Az édesapa - a fia visszaemlékezése szerint - arra volt büszke, hogy nagyapjának testvére, Kohlmann József császári tiszt 1848-ban az osztrák és a cári seregek ellen harcolt a magyar szabadságért. A költő édesanyja, Kecskéssy Jolán pedig anyjától, született Geleji Katona Zsuzsannától, a református zsoltárfordító leszármazottjától örökölte hazaszeretetét. A katonává, majd költővé lett fiú 14 éves korában édesanyja nevét vette fel, csak később változott meg újra a neve. De előbb ki kellett járnia iskoláit: 1941-ben a budapesti Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Ám csak azután jött a neheze: 1947-ben hamis vádak alapján letartóztatták, a kiszabott 10 év börtönbüntetésből 9 évet a Gyűjtőfogházban, a váci börtönben és a tatabányai szénbányában töltött. A politikai perek felülvizsgálatakor, 1956 júliusában szabadult. Az ’56-os forradalomban a budapesti Nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt. Már ekkor elkezdte szervezni a Nemzetőr című lapot, amelynek első száma végül is Münchenben jelent meg. Tollas Tibor a magyarországi változásokat követően többször járt itthon. Természetesen felkereste barátait, egykori játszótársait, a Nagybarcán élő ismerősöket. De folyamatosan küldte a Nemzetőr legfrissebb számait, és jöttek a versek is. Tollas Tibor elvitte magával - és meg is örökítette - a gyermekkori élményeket, vitte magával a borsodi, nagybarcai képeket. „Szülőfalum, ha el is hagytalak, / makacs hűséggel követsz te engem” - írta 1987-ben Lohhofban Makacs hűséggel című költeményében. Megjárta a börtönök poklát, ette a hontalanok keserű kenyerét, bejárta a világot, felkereste a magyar emigráció jelentősebb csoportjait, de mindig vele voltak a nagybarcai barátok, iskolatársak is. Persze, a gyászhírt hallva nemcsak a személyes ismerősök hajtják meg a fejüket, hanem azok is, akik ismerhették Tollas Tibor munkásságát. Olyan költő távozott az élők sorából, aki fontosnak tartotta, hogy kimenekítse a váci börtönből a rabtársak írásait, hogy megjelentesse a Füveskert című antológiát. Ő volt az, aki összegyűjtötte az ’56-os forradalom verseit, s akinek köszönhetően ma egyre több fiatal tudja, milyen is volt, amikor „bebádogoztak minden ablakot...”Az egykor csempészáruként hazajuttatott versek ma már hozzáférhetőek, ha nem is kötelező, de ajánlott olvasmányok... (fg) Fújtak már a királynőknek is Miskolc (ÉM) A Brass in the Five rézfúvós kvintett ad hangversenyt július 24-én, csütörtökön este fél 6-tól a miskolci Városháza udvarán. A Brass in the Five együttes 1992 szeptemberében alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékeiből. Tagjai Simai László (trombita), Tóth Tamás (trombita), Soós Péter (kürt), Bürger Péter (harsona) és Takács Tibor (tuba). A kvintett gazdag és változatos repertoárral rendelkezik a reneszánsztól napjainkig. Jelenleg több mint száz művet tartanak műsorukon, melyben éppúgy megtalálhatók a versenyművek, mint a dzsesszirodalom remekei. A külföldi szerzők mellett magyar alkotók műveit is játsszák. Sári József és Lehotka Gábor kimondottan a Brassnak komponált zenét. A fiatal művészekből álló együttes megalakulása után röviddel már jelentős megbízatásokat kapott. 1993-ban például a Magyarországra látogató II. Erzsébet angol királynő tiszteletére rendezett fogadáson adtak díszhangversenyt. Később számos városban szerepeltek, volt televíziós és rádiós fellépésük, játszottak többek között a passaui, a marseille-i fesztiválon, ünnepi muzsikát adtak a holland királynőnek, mesterkurzust tartottak Kapolcson a művészeti hetek keretében. Az elmúlt évben Miskolcon léptek fel az országos trombitás és ütős verseny gálakoncertjén.