Észak-Magyarország, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

Észak-Magyarország Történelmi képek története Miskolc (ÉM)­­ Néhány fiatalkori József Atti­­la-portré, illetve egy nevezetes csoportkép, amely a Makói Színház lépcsőjén örökíti meg Móra Ferencet, Juhász Gyulát, Espersit Já­nost és József Attilát, már a feldolgozás előtt - a műhelynapló segítségével - kikerült a 24 ezer üvegnegatívból álló Homonnai-hagya­­tékból. A „maradék” azonban közel 35 évig nem jelenthetett többet a makói József Attila Múzeum egy raktári tételénél... Az anyag feldolgozását Szűcs Tibor kezdte meg Kincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum ve­zetője biztatására. Ő válogatta ki azt a mintegy harminc képet, amelyből a „Homonnai család mű­termi fotográfiái” címmel nyílik kiállítás ma, csü­törtökön délután 5 órakor a Miskolci Galéria kama­ratermében. Ismertetőt is írt a családról, amelyből kiderül, hogy Homonnai Nándor 1904-ben nyitott üzletet a makói főtéren. Az ottani múzeum birtoká­ban lévő negatívok 1918 táján készültek, a korábbi képek hiányoznak. Homonnai Nándor halála után, 1927-ben özvegye és fia, Homonnai Zoltán vette át az üzlet vezetését. Később Róth Lászlóé lett a mű­terem. Őt azonban zsidó származása miatt család­jával elhurcolták, s a hazatérő családtagok elköl­töztek Makóról. A műhelyt 1949-ben az utolsó Ho­monnai jogutód átadta a városnak. A Homonnai család tagjai sok értékes felvételt készítettek a város lakóiról, így kerülhetett közel Homonnai Nándor és Zoltán az Espersit-ház ven­dégköréhez, ahol találkozhatott Móra Ferenccel, Juhász Gyulával, József Attilával. De sok értékes felvétel került elő a város egykoron híres polgárai­ról: Galamb Ödönről, József Attila tanáráról, Purgly Emilről, Horthy Miklós sógoráról. Ebben az időszakban Magyarországon szinte minden nagyobb településen volt fényképészműte­rem, vagy legalábbis portréfotózásra alkalmassá tett helyiség. Ezeknek a hagyatékoknak a legna­gyobb része szétszóródott, vagy elpusztult, a mag­maradtak között pedig ritka az olyan anyag, ami igazi fotográfiai tehetségről és érzékenységről árulkodna. A Homonnai-képek nézegetése közben gyakran a műtermi fotográfus szakma határait túlnőve fotóművészeti színvonalú jellemrajzokat is fellelhetünk. Az anyag egyaránt szemlélhető fotó­­művészeti, várostörténeti, néprajzi, szociológiai szempontból. A miskolci tárlatot Bán András művészettörté­nész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Egy a Homonnaiak által készített műtermi fotográfiák közül Koncert a templomért Miskolc (BM)­­ A leégett deszkatemplom újjáépíté­se javára ad koncertet a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének szimfonikus zene­kara és női kara ma, csütörtökön este 7 órától a Miskolci Egyetem aulájában. A műsorban Mozart- és Haydn-művek hangzanak el. Közreműködik Al­­mási Zsuzsa (hegedű), Németh Márta (brácsa), Fo­dor Beatrix (szoprán), Heim Mercédesz (mezzoszop­rán) és Simon Krisztina (alt). Belépőjegy a helyszí­nen 500, diákoknak 200 forintért váltható. Evangelizációs hét Edelény (EM) - Evangelizációs hetet tartanak az Edelény-Borsodi református templomban március 11-től 15-ig. Az igehirdetések este 6 órakor kezdőd­nek. Szerdán Sándor Lajos (Nagyvárad), csütörtö­kön Veres Kovács Attila (Nagyvárad), pénteken Csornai Árpád (Körösújlak), szombaton Szathmáry Sándor professzor hirdet igét. Vasárnap délután 4 órakor ünnepi istentisztelet kezdődik Bákai Imre vezetésével, majd fél 5-től megemlékezést tarta­nak az MC kopjafánál. Maturás felvételi Miskolc (ÉM)­­ A Miskolci Matura Gimnázium március 13-án, pénteken reggel 8 órától tartja a gimnáziumukba jelentkező nyolcadik osztályosok számára a felvételi vizsgát. A vizsga írásbeli része a készségek felmérésére irányul, a szóbelin pedig elbeszélgetnek a jelentkezőkkel. A felvételi vizsgá­ra szülőket is szeretettel várnak, jelentkezéseket pedig pénteken reggel, helyben is elfogadnak. (Miskolc, Kiss Ernő út 19.) 1998. MArciu­s 12.. Csütörtök Eltáncolt Requiem a forradalomért A Szinvavölgyi Táncegyüttesben ketten is vállalták a falu bolondját Miskolc (EM­­­DK) - A falu bolondja táncol. Őt is áthatja a forra­dalmi hév, ott csetlik-botlik a bevonuló katonák között, menne velük. De azok elvonulnak, ő marad. Eltáncolja hát magában a csatákat, a diadalokat, a lovaglást, öldöklést. Egyszer csak látja: visszajöttek a katonák. Lelkesen fogadja őket. Aztán rádöbben: ez az ellenség. Rádöbben, hogy elveszett a szabadságharc, nem jönnek vissza a legények. Ő maradt egyedül férfi a faluban. Próbálkozik szembeszállni, ám az osztrák zsoldos úgy tipor át rajta, mintha észre sem venné, hogy ott volt... Mindez táncban, most éppen a Szinvavölgyi Táncegyüttes előadásában... Szigeti Károly: Requiem a forra­dalomért című koreográfiája fon­tos mű a magyar tánctörténetben. Először - 1976-ban - a Központi Vasas Táncegyüttes mutatta be a zalaegerszegi kamaratáncfeszti­­válon­­, a produkció első díjat je­lentett számukra. - Nekem szívszerelmem ez a ko­reográfia - mondja Jóna István, a darabot most felújító Szinvavölgyi Táncegyüttes vezetője. - Jelentő­sen befolyásolta a szakmai élete­met, megváltoztatta a tánchoz va­ló viszonyomat. Én akkor az Avas együttesben táncoltam. A ’70-es években mi még nagyon feldolgo­zott és nagyon nem szép drama­turgiai megoldásokkal dolgozó ko­reográfiákat táncoltunk. Ez a mű az akkori táncos szemlélettel hom­lokegyenest szembenállt, igazán komolyat és nagyot adott. Abban az időben megszoktunk egyfajta ’48-as felfogást, és a hozzátartozó, darálóként működő megemléke­zés-típust. Ehhez képest jött vala­mi teljesen más szemszögből, hal­latlan kulturáltan és igen magas színvonalon megfogalmazott és megközelített mondanivaló... A ’70-es években a Vasas együt­tes vezetője és koreográfusa Györgyfalvai Katalin volt, az ő férje, a ma már nem élő Szigeti Károly a koreográfia készítője. Ők együtt teremtették meg a nép­táncmozgalmon belül a színházat. Jóna István felkérte Györgyfalvai Katalint, tanítsa be a művet együttesének. A koreográfus meg­adta a szükséges instrukciókat, il­letve megnevezte Somogyvári Erik Liszt-díjas táncművészt, aki annak idején sok-sok előadáson táncolta ezt a darabot. Ő vállalta is a mű betanítását, amit később Györgyfalvai Katalin is megné­zett, javított, ahol kellett. Az elő­adás anyagi feltételeit a Nemzeti Kulturális Alap teremtette meg.­­ Ez a koreográfia attól nagy­szerű, hogy mindenféle érzelgősség­től mentesen próbálja bemutatni azt, hogy ’48 akkor, valahol a való­ságban hogyan „működött”. Érzé­keltetni próbálja, mitől van az, hogy egy nemzet egy emberként meg tu­dott indulni egy irányba. És a bu­kásnak sem a lelkesedés hiánya, ha­nem a hatalmas túlerő lett az oka... A főszerep nehéznek tűnik. Meg­erősíti ezt Jóna István, és elmond­ja, ez az együttes életében is fordu­lópont lehet, hiszen e mozgásvilág­hoz már nem elég a hagyományos néptáncos felkészültség. Maródi Attila és Béres Tamás váltják egymást a bolond szerepé­ben. A Miskolci Nemzeti Színház­ban március 15-én Maródi Attila táncolja, március 16-án egy ceglé­di középiskolai műsorban pedig Béres Tamásé a főszerep. A kato­nák, akik hol magyar regruták, hol osztrák zsoldosok, „állandóak”: Tóth Zoltán, Major András, Lövész Szabolcs és Zelenák Ottó. Az együttes vezetője úgy gon­dolja, sokáig repertoáron tartják ezt a koreográfiát. Amikor feldol­gozott táncokat, dramatikus ko­reográfiákat mutatnak be, akkor ennek is lesz helye, hiszen nem akarják csak március 15-éhez kötni. A későbbiekben egyre több előadást szeretnének tartani - ehhez a kibővített színpad már elkészült az Ady Művelődési Házban. A Requiem a forradalomért című koreográfia főszerepét felváltva táncolja Maródi Attila és Béres Tamás Fotó: Dobos Klára Kopjafa is érkezett a rajzpályázatra Miskolc (ÉM­­­HI)­­ Mint­egy 400 munka érkezett a miskolci 40. Számú Általá­nos Iskola által meghirde­tett Magyar vagyok című rajzpályázatra. Az iskola ga­lériájában tegnap megnyílt kiállításon 120 alkotást mu­tatnak be a szervezők. Az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc ese­ményeiről szóló művek vízfestékkel, temperával, ceruzával, filctollal készül­tek, de akadt köztük bati­kolt munka és egy szépen faragott kopjafa is, tudtuk meg Horváthné Tóth Ildi­kótól, a pályázatot máso­dik éve meghirdető 40. Számú Általános Iskola igazgatójától. A beérkezett alkotásokat miskolci szak­­tanácsadók és az iskola rajztanárai zsűrizték. A rajz tagozatos tanulók pá­lyaműveit külön kategóri­ában bírálták el. A rajz tagozatos alsósok kategóriájában I. díjat nyert Dánfalvi Ildikó, II. lett Márton Gábor, III. Papp Gábor (a Kaffka Mar­git Á. I. tanulói). A nem rajz tagozatos alsósok kö­zött I. Csengi Erzsébet (Jó­kai Mór Á. I.), II. Varga Bé­la (Munkácsy Mihály Á. L), III. Balogh Szabolcs (40. Sz. Á. I.). A felsős rajz tago­zatosok körében az I. díjat Völker Réka (Szabó Lőrinc Á. I.) kapta. A nem rajz ta­gozatos felsősök között I. lett Csorba Edit (Vörös­marty Mihály Á. I.), II. Óvári Csilla (40. Sz. Á. I.), III. Lukács Bernadett (40. Sz. Á. I.). A különdíjat Tóth Katalin (Fráter György Ka­tolikus Gimn.), a közönség­díjat Szabó Anna (Fráter György Katolikus Gimn.) és Fehérvári Péter (Avasi Gimn.) nyerte el. A kiállítás április 10-ig látogatható Fotó: Farkas M. Versek a váci börtönből Miskolc (ÉM) - „Füves- Kert, írtuk a címet a gyűj­temény elé, mert úgy érez­zük: a földből és a fényből táplálkozó szerves élet leg­szebb magyar szimbóluma a kert, az erdélyiek, debre­ceniek kertje, ahol nem voltak ismeretlenek mes­­­­szi föld illatozó virágai sem. De ez a kert jelenti talán a belső kertet is, a magunk kis földdarabját, mely a legszürkébb falak között is színgazdag és gyógyító füveket terem­het” - olvashatjuk a Fü­veskert antológia elöljáró beszédében, mely 1954- ben a váci börtönben író­dott. Az antológia verseit a váci fegyház politikai elítéltjei írták 1956 előtt, a kötetet pedig először 1957- ben Bécsben sikerült meg­jelentetnie a nagybarcai születésű Tollas Tibornak. A zsarnokság börtönei­ben nem hallgatnak a mú­zsák címmel rendezi meg a Magyar Írószövetség Észak-magyarországi Cso­portja a Füveskert antoló­gia estjét március 13-án, pénteken délután fél 4-től a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban. A még élő költők egyike Tóth Bá­lint előadása után Bereg­szászi Olga Tollas Tibor megzenésített verseit adja elő, majd Horváth Gyula előadóművész szaval a Füveskert-antológia ver­seiből. Téli rege a TIT-ben Miskolc (ÉM) - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat miskolci Kazinczy-klubjában Téli rege címmel „kulturális hiánypótló sorozatot” szervez­nek a TIT munkatársai. Február végén a Mun­kácsy Mihály Általános Iskola diákjai adtak elő népballadákat, táncokat, és népdalokat a Kazinczy­­klubban. A fellépők között szerepelt Tóth Anikó, a tavalyi gyermek Ki mit tud? különdíjasa, láthatták az érdeklődők a Tücsök furulya csoportot, és az el­sősök is bemutatták, mit tanultak szeptember óta. Tegnap délután Szalados Gyöngyi, Csegezi Ágo­ta, Juhász Katalin, Jacsó Erika, Máté Viktória, Bo­dor Judit (a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zene­­művészeti Intézetének hallgatói) adtak elő - a soro­zat keretében - Vivaldi-, Bach- és Bartók-műveket. Tábori tárlat a megyeházán Miskolc (ÉM)­­ Az encsi országos képzőművészeti alkotótáborban készült munkákból nyílik kiállítás Miskolcon a Megyeháza Galériában ma, csütörtö­kön délután 3 órakor. Az alkotásokat Harag Mi­hály, Borsod-Abaúj-Zemp­­lén Megye Önkormányza­ta Humánszolgáltatási Fő­osztályának főtanácsosa ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe. A tárlatnyitón közreműködnek az encsi Petőfi Sándor Általános Iskola és Művészeti Alap­iskola zene tagozatos ta­nulói. Az encsi II. Rákóczi Fe­renc Művelődési Központ­­ Szathmári István helyi amatőr képzőművész aktív közreműködésével­­ 1974- ben intenzív, bentlakásos továbbképzést szervezett a területen tevékenykedő rajztanároknak, képzőmű­vészeknek. E kezdeménye­zés rövid időn belül orszá­gos képzőművészeti sza­badiskolává nőtte ki ma­gát. Kezdetben Telkibá­nyán, majd rövid ideig Göncön, 1982-től pedig Encsen működik a tábor, amelynek 1995 óta művé­szeti vezetője - az egykori egyik alapítótag - Mezey István grafikusművész. A tábor résztvevői festő, grafika, kerámia és fotó szekciókban alkothatnak. Túlnyomórészt nem kifo­gástalan remekművek ké­szülnek itt, hanem fiata­los szemléletű kísérleti munkák. Az elmúlt évben az ország 12 megyéjéből és határainkon túlról is érkeztek résztvevők. Szabó Mátyás: Díva

Next