Észak-Magyarország, 1999. december (55. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-16 / 293. szám
1999. december 16., csütörtök HÍRCSOKOR • Adventi muzsika. Teadélutánra várják a diósgyőrieket a városrész képviselői december 17-én, pénteken délután 4 órára az Ady Endre Művelődési Házban. Az ünnepi műsorban közreműködnek a diósgyőri Erkel Ferenc Zeneiskola növendékei és - Pogonyi Lászlóné vezényletével - a Diósgyőri Vasas Kórus tagjai. • Táncos karácsony. Karácsonyköszöntőévzáró ünnepséget rendez december 18- án, szombaton az Ady Endre Művelődési Házban a Szinvavölgyi Táncegyüttes. •Tíz tánc. A Mozgásművészeti Egység újra meghirdeti 10 tánc elnevezésű tanfolyamát a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. A foglalkozásokat Sólyom Attila vezeti. A jelentkezéseket január közepéig várják. Tollas Tibor emléke Nagybarca (ÉM) - Irodalmi műsorral egybekötött szavalóversenyt rendez Tollas Tibor költő születésének 79. évfordulóján a Kecskés Tollas Tibor Emlékére Alapítvány és a nagybarcai önkormányzat december 18-án, szombaton a község művelődési házában. A rendezvény az alapítvány kibővített kuratóriumi ülésével kezdődik délután fél 3-kor, az ezt követő irodalmi emlékműsort délután 4-től, míg az általános iskolások szavalóversenyét fél 5- től hallhatják az érdeklődők, a középiskolások versenye negyed 6-kor, az eredményhirdetés este 6 órakor kezdődik. Árpád vezér és a diákok Halász Magdolna „A kultúra fejedelmei a leszármazottak” - olvashatjuk Kelemen Erzsébet, a népszerű bodrogközi költő hangulatos köszöntőversében, amely a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium 1998-1999-es évkönyvének első oldalát színesíti. Az új kötet sok szép sikert, számos új eredményt rögzít. A kötet szerkesztője Dobai Béla igényesen összeállított nevelés- és helytörténeti dokumentumot adott közre azzal a szándékkal, hogy az intézmény növendékein és pedagógusain kívül a kutatók, az érdeklődők, az oktatási intézményekben tanító szakemberek, és a várost szeretők megismerjék a fél évtizedes középfokú intézményben folyó sokszínű oktató és nevelő munkát. Az évkönyv nyitó fejezetében - Oktatónevelő munkánk címmel - a gimnázium szaktanárai kis tanulmányokban számolnak be a különböző tantárgyak oktatásának sikeres módszereiről, a regionális, megyei, országos és nemzetközi versenyeken elért eredményekről. A kötet következő részében - Felnőttek az iskolapadokban címmel - az érettebb korúak középfokú intézményben folyó levelező oktatásáról olvashatunk részletes és érdekes tájékoztatást. Ezt követi a Szem előtt a diákönkormányzat című fejezet, amely a „sulidemokrácia” gyakorlásához ad „módszertani” útmutatást. A hagyományőrzés különleges formáját megjelenítő Árpád-ház Klub megalakulásáról, sokszínű tevékenységéről olvashatunk riportot a Hallat magáról az Árpádház Klub című részben. Az Árpád Vezér Gimnáziumban megkülönböztetett figyelemmel foglaloznak a tehetséges növendékekkel. Az ötödik fejezetben „tollforgató” tanárok tudományos publikációi mellett „tollforgató diákok” munkáit is tanulmányozhatjuk, amelyek a tehetséggondozás ékes bizonyítékai. A műalkotások között vers, elbeszélés, értékes tanulmány, valamint útibeszámoló is található. A kötet következő fejezetében a gimnáziummal kapcsolatban megjelent publikációkat olvashatjuk újra. A több tételből álló cikkbibliográfia pedig az intézmény működésének, imázsának „tükre”. A gazdag sajtószemléhez csak gratulálni lehet! A Hogy szívekbe menjen által a dal című részben az évkönyv a Bodrog partján és a Pataki diákok dala kottáját és teljes szövegét adja közre. Ezek kultúrtörténeti érdekessége, hogy a dalok két zeneszerzője és az átdolgozó Klacskó Béla neves pataki művésztanár volt. A dokumentum következő két fejezete az intézmény tanárait, dolgozóit és a hatodik tanév növendékeit mutatja be. Az elmúlt tanév nevezetes eseményei fényképek segítségével is feleleveníthetők. felilí-MMiliMIMia Ék Kultúra / Hirdetés 8 Táncaink és ártérbe épült házaink Találkozás Sebő Ferenccel, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével Miskolc (ÉMFG) - A zene, a tánc éppúgy a kommunikációs rendszerünk része, mint a gesztusaink, a szavaink. Elbutulásunkhoz vezet, ha nem ismerjük a hagyományainkat, állítja Sebő Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője. • Nemrégiben megyénkben vendégszerepelt a Magyar Állami Népi Együttes. Mennyire tartja fontosnak a vidéki fellépéseket? • Nagyon fontos lenne, de nincs pénzünk. Az alapító okiratunkban is megfogalmazódott, hogy olyan műhely, olyan fórum vagyunk, amely propagálja a néptáncot, a néphagyományokat. Hál,, Istennek elég nagy az érdeklődés a hagyományaink iránt. A táncházmozgalom meghozta a maga gyümölcseit. A 70- es évek elején a Bartók Táncegyüttes volt az élcsapat, ott készültek olyan koreográfiák, amelyek megdöbbentették az embereket, és kedvet ébresztettek a néptánc iránt. Egymást erősítette a mozgalom és a profizmus. Ez a modell most tudna teljessé válni, amikor már nem egy amatőr együttes a vezérhajója ennek a mozgalomnak, hanem egy államilag is támogatott, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény. • Ha kevés is az állami támogatás, a nagy érdeklődés miatt a jegybevétel sem elhanyagolható! • A nemzeti államnak kötelessége, hogy anyagilag támogassa saját nemzetének kommunikációs rendszerét. A népzenét, a néptáncot, a hagyományainkat nem lehet piaci körülmények közé kényszeríteni, még akkor sem, ha ebből időnként anyagi hasznot is lehet csinálni. Olyan ez, mint a beszélt nyelv, lehet az ilyen vagy olyan, de nem kérdés, a gyermekeinket meg kell-e tanítani beszélni. A zene, a tánc éppúgy a kommunikációs rendszerünk része, mint a gesztusaink, a szavaink. • A táncházak elterjedése ellenére a népzenénkre, néptáncunkra úgy tekintünk, mint a falusi szokások emlékeire. Kell ez ma mindenkinek? • Elég nagy baj ez nekünk, hogy az utóbbi 400 évben nem volt nyugalom ebben a térségben. A harcok, háborúk nyomán elpusztultak a kastélyok, leégtek a könyvtárak, megrongálódott a társadalom. Egyetlen társadalmi réteg maradt - úgy-ahogy - a helyén: a parasztság. Most már csak öreg cselédektől tudjuk visszahallgatni a Tinódidallamokat. Rengeteg információ öröklődött így nemzedékről nemzedékre. A parasztembernek 900-1000 évig nem jutott volna eszébe, hogy a házát ártérbe építse, hogy a vízvezető árkokat betemesse vagy felszántsa. Nem az elbutulás, a polgárosodás felé kellene haladnunk. Az pedig ott kezdődik, hogy alapul vesszük a nemzeti műveltséget, azt ápoljuk, és arra építjük a további tudnivalókat. Most nagyon speciális helyzetben vagyunk, hiszen egyrészt nagyon kell vigyáznunk magunkra, ugyanakkor semmiről sem szabad lemaradnunk. Igenis élni kell a korszerű technika által felkínált lehetőségekkel. Fel kell tenni az internetre a népzenénket, meg kell mutatnunk a világnak. Nem lenne szabad szégyellnünk azt, amink van. Az igazodásban semmit sem segít ez az öngyilkos viselkedési mód, mert aki eleve leértékeli magát, eltitkolja, letagadja, amije van, az csak másodrendű lehet... • Mit lehet ez ellen tenni? Miképpen lehetne erősíteni nemzeti önbecsülésünket? • Nem biztatnék senkit hamis viselkedésre. Nem kell felvágni a hagyományainkkal, de nem is szabad szégyellni, hanem meg kell tanulni. Ugyanúgy meg kell tanulni, mint a nyelvet. A nyelvújítás idején sem mondták, hogy annyira nehezen használható a magyar, hogy vegyük inkább át a németet vagy az angolt! • Mit vállal ebből a nagy munkából az együttes? • A műsorainkkal szeretnénk felcsillogtatni hagyományaink szépségét. A táncszínházi tevékenység mellett felépítjük a hagyományőrző műhelyünket, ennek alapja a Martin György Könyvtár, erre épül a médiatár. Létrehoztunk egy hangstúdiót, ez egy digitális és analóg rendszer összekapcsolva. Ma ez Budapest egyik legjobb hangstúdiója. Tervezünk egy táncműhelyt is, ahol a szakmai kurzusokon egy-egy táncot minden részletében feldolgozunk majd. Erre épülhet a színpadi koreográfia, ebből gazdálkodhatnak a szakemberek, de hozzájuthatnak az érdeklődők is. Sebő Ferenc tekerőlant-kísérettel énekelFotó: végh Csaba Szürke ló. A kassai Thália Színház társulata Gál Sándor író, Jakab Zoltán zeneszerző A szürke ló című zenés mesejátékát mutatja be ma és holnap délelőtt 10 órától és délután 4 órától Miskolcon az Ady Endre Művelődési Házban. Az előadás rendezője Derzsényi Péter. Felvételünkön Illés Oszkár (Róka), Fabó Tibor (Farkas), a háttérben a rókafiak: Rák Viktória és Czompál Krisztina. Fotó: V.Cs. Millenniumi mese Miskolc (ÉM) - Millenniumi mesék - az ezredvég diákprózája címmel középiskolások számára hirdet országos irodalmi pályázatot a Teleki Tehetséggondozó Kollégium. Egy szerző két művel, és egy rövid bemutatkozó írással jelentkezhet a pályázatra. Tematikai megkötés nincs. A szövegeket három példányban kell elküldeni 2000. január 21-ig a kollégium címére (3527 Miskolc, Selyemrét u. 1.) Megkülönböztetett szeretete jeléül küldte képeslapjait Nagykarácsonyon keresztül! Ünnepi jókívánságait 10 forintért karácsonyi díszbe öltöztetjük. Amit ír, azt a szeretete diktálja, amire ír, abból nálunk kedvére válogathat: karácsonyi képeslapok és bélyegek a Magyar Postától. Karácsonyi küldemények a Magyar Postával A szeretet így többre képes. Hirdetés