Észak Magyarország, 2018. március (74. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-09 / 58. szám
4 Kazincbarcikai Járás Hírek a járásból SAJÓIVÁNKA. Sajóivánka önkormányzata sikeresen pályázott a községháza körüli „buszforduló” - beleértve a buszmegállót - út felújítására. Az elmúlt években a nagyobb tömegű járművekkel és a buszok miatt elhasználódott községháza körüli út - ahol a helyi autóbuszjáratok is megfordulnak - pályázati forrás bevonásával felújításra kerül. A munkálatok 2018 nyarán kezdődnek. A fejlesztés összköltsége közel 13 millió forint (12 973 100 forint), melynek 85 százaléka pályázati forrásból finanszírozott. VADNA: Vadnán hagyományosan február végén tartják - immár hatodik esztendeje - a Kolbásztöltő Fesztivált, és nem volt másként idén sem: ezen a napon megmozdult a falu apraja-nagyja. Mint minden évben, idén is voltak visszatérő vendégei a rendezvénynek, hiszen a Velezd Néptáncegyüttes vagy a sajókazai Akkord Színpad színjátszói évek óta hozzájárulnak a jókedvhez. Ugyancsak sokadszori vendége a fesztiválnak Újvári Marika énekes, aki ezúttal nem egyedül érkezett, György László énekessel szórakoztatták a megjelenteket, viszont újdonságnak számított az Ózdi Néptánc Együttes fellépése. A kolbásztöltő versenyre l1 csapat nevezett, akik közül a legfinomabbnak ítélt csemegék Orosz Sándor-Nagy László csapatához, a Vadnai Fiatalok, valamint a Kazincbarcikáról érkezett Töltögetők csapatához fűződnek. © www.eszak.hu Digitális Észak. Hírek, fotók, bárhol, bármikor. Betekintett a színfalak mögé Nemcsak nézni akarta a programokat, hanem szervezni is. SAJÓSZENTPÉTER. A megyei Népművelők Egyesülete minden évben „Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Kultúrájáért” díjban részesít egy szakembert és egy közösséget, ezeket az elismeréseket a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen adják át. Január 22-én Sárospatakon az egyéni díjat Csorba Csaba, a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont igazgatója vehette át. A háttér is érdekelte - Középiskolás koromban rengeteg rendezvényre jártam, a színháztól kezdve a koncertekig, és nagyon tetszett, amit láttam. Úgy gondoltam, jó lenne ebben valamilyen módon részt venni, a színfalak mögé is betekinteni - emlékezett a kezdetekre Csorba Csaba, aki népművelői pályafutását 1984-ben kezdte Kazincbarcikán, azaz immár 34 éve szolgálja a közművelődést. Történelem-népművelés szakra jelentkeztem főiskolára, és levelező szakra vettek fel. Ekkor körbejártam a lehetőségeket, hogy hol tudnék elhelyezkedni, és Kazincbarcikára kerültem egy nagyon-nagyon jó csapatba. Végigjártam a „létrát”. Először az amatőr művészeti csoportok munkáját koordináltam, majd a rendezvényszervezés lett a fő szakmai területem. 1992-től lettem közművelődési csoportvezető, majd igazgatóhelyettes, és ez működött egészen 2014-ig. Megtudtuk, hogy a kazincbarcikai közművelődési szakmai műhellyel évtizedekig szervezte a színházi előadásokat, hangversenyeket, könnyűzenei koncerteket Kazincbarcikán és környékén. Erős kapcsolatrendszert épített ki a kortárs előadóművészekkel, színházi társulatokkal, meghatározó zenekarokkal. Számos nagy tradíciójú rendezvényt - Ifjabb Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál, az Országos Bányász Fúvószenekari Találkozók - vittek tovább, de részt vett a Sajóvölgyi Nemzetközi Folk-Úgy gondoltam, jó lenne ebben valamilyen módon részt venni. CSORBA CSABA sórfesztivált és a Borsodi Művészeti Fesztivált megvalósító Sajó Attila vezette csapatban, és ott volt a 2010-es években a Kazincbarcikai Kolorfesztivál szervezői között is. - Nem titok, ebben a szakmában megy az egymástól történő tanulás, hiszen ami jó, azt ha lehet, a saját környezetünkben is meg kell valósítani - tette hozzá Csorba Csaba. - így jött például a Borsodi Művészeti Fesztivál ötlete, hiszen akkor voltak a Zempléni Művészeti Napok, és úgy gondoltuk, legyen Észak-Borsodnak is hasonló fesztiválja. Több mint egy évtizedig ment, egy összművészeti rendezvénysorozat volt, és ami a lényeg, hogy nemcsak Kazincbarcikán, hanem a környező településeken is voltak előadások. Közelebb a kultúrához Csorba Csaba aztán harminc év után váltott: 2014 és 2016 között a Berentei Művelődési Központ vezetője volt, majd 2017-től a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont igazgatói feladatait látja el. - Szeretek itt lenni, hiszen lehet haladni, vannak a városban olyan fejlesztések - most indulóak is -, melyekkel a lakosságot közelebb lehet hozni a kultúrához. Jó dolog, hogy számos pályázat nyújt erre lehetőséget, anyagi fedezetet - folytatta Csorba Csaba. - Nincs nehéz dolgom, hiszen elődöm, Sajó Attila - akinek nagyon sokat köszönhetek - „kellemes örökségét” kell továbbvinnem. Ő volt az, aki a bérletes színházsorozatot elindította, a többnapos városnapi ünnepséget vagy a bányász fúvószenekarok országos találkozóját. Természetesen vannak új terveim is, melyek további színt hoznak majd Sajószentpéter kulturális életébe. Arra a felvetésünkre, „Mit szólt az elismeréshez?”, a következőket mondta Csorba Csaba: „Természetesen nagyon jólesett, hiszen a szakmától kaptam! Visszaigazolása az elmúlt évtizedekben végzett munkámnak, és persze további lökést is ad a folytatáshoz.” PA : www.eszak.hu Digitális Észak. Több mint egy újság. A díj FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Csorba Csaba FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS Igazán egzotikus volt Egy újabb legmagasabb pont meghódítása ezúttal két országot „ért” a kazincbarcikai Nagy Tibor számára. KAZINCBARCIKA. Mint arról korábban már beszámoltunk, a sportember egyes országok legmagasabb pontjait „gyűjti” és most az Uganda és Kongó határán lévő Margherita Peak csúcsra (5109 méter) jutott fel. - Ezzel már 34 országnál tartok - tudtuk meg Nagy Tibortól. - A Margherita Afrika harmadik legmagasabb pontja, és egy barátommal, Koncz Ákossal értük el. Sok helyen jártam már, de ez volt az egyik legcsodálatosabb utam. Az élővilág sokszínűsége hihetetlen, számos egzotikus állattal, lepkével, bogárral találkoztunk az utunk során, volt olyan, hogy egy napot banán-, míg a másik napot bambuszerdőben tettünk meg. Egyébként hét napot gyalogoltunk, míg elértük a csúcsot, ami nem tartozik a könnyűek közé, hiszen 4500 métertől gleccser van, és az utolsó hatszáz métert már biztosítással tettük meg a falon. A „hódítós nap” volt a leghosszabb, akkor 16 órát voltunk talpon. A helyiek nagyon kedvesek és barátságosak voltak, persze nem feledkeztem meg a szokásos ajándékról, vittem vagy egy kiló cukorkát nekik. Nagy Tibortól megtudtuk azt is, hogy a következő cél a Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán található Lenin-csúcs (7134 méter) meghódítása lenne, ami komoly felkészülést - előtte egy akklimatizáló túrát - igényel. PA Nagy Tibor a csúcson FOTÓ: ÉM A Magyar Kultúra Lovagja nagybarca. Posztumusz Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntette ki Kecskési Tollas Tibort, Nagybarca szülöttét a Falvak Kultúrájáért Alapítvány. A posztumusz elismerést Kecskési Tamás, Kecskési Tollas Tibor fia vette át a közelmúltban. Nemzedékek sorsát Kecskési Tollas Tibor 1920. december 21-én, Nagybarcán született Kohlmann Tivadar néven. Később édesanyja, Kecskéssy Jolán tiszteletére változtatott nevet. Tartalmas, olykor nehézségekkel teli életútján végigkísérte a szülőföld, a haza szeretete. Az emberek iránt érzett felelősségtudat jellemezte. Verseiben a saját érzésein, élményein túl egy megpróbáltatott nemzedék sorsát is tükrözi. Személyét támadások érték, háborús bűnökért börtönbüntetésre ítélték, csupán a rendszerváltás után rehabilitálták. A költő halálának évében - 1997-ben - indult útjára a Tollas Tibor Szavalóverseny azzal a céllal, hogy megismertesse és népszerűsítse a költő életútját, költészetét, verseit. Kiemelt jutalomként a középiskolás kategória elmúlt 20 évének díjazott tanulói idén meghívást kaptak a Lakiteleki Népfőiskola Költészet Napja alkalmából, április 11-én szervezett rendezvényére, melyen több szalézis diák a költő sorainak felidézésével öregbíti annak hírnevét. ÉM 2018. MÁRCIUS 9., PÉNTEK Elismerték a munkájukat Rangos díjjal jutalmazták a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola oktató-nevelő munkáját, KAZINCBARCIKA. Az oklevelet február végén Budapesten vették át az intézmény képviselői. A Magyar Alapfokú Művészetpedagógia Értéktára cím elnyerésére az elmúlt év őszén pályázhattak intézmények, szakmai közösségek és egyének, öt kategóriában, kiemelve a pedagógiai kultúrában elért eredményeiket. Az „Értéktár” kiadványok a közelmúltban megjelent első két kötete felmutat néhányat a 65 éves állami zeneoktatás és a 40 éves művészetiskolai hálózat értékeiből, felhívja a figyelmet az alapfokú művészetpedagógia társadalmi szerepére, fontosságára. Az okleveleket és a megjelent könyveket dr. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára és Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke adta át az iskolák képviselőinek február 27-én a budapesti Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola dísztermében. Kerek Gábor, a Kazincbarcika Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője úgy fogalmazott, a cím elnyerése az intézmény mindenkori kollektívájának közös érdeme. Az elismerés mindenkié, aki 1965-től kezdve, vagyis iskolánk több mint öt évtizedes fennállása óta „hodályos” volt. Külön köszönetet kell mondjunk elődeinknek, Hámori Györgynek és Várkoly Imrének, korábbi zeneiskola-igazgatóknak azért, hogy a helyes úton terelgették az iskolát - mondta Kerek Gábor, aki hozzátette azt is: munkája során elsődleges célja, hogy elődjei munkáját a lehető legmagasabb színvonalon folytassa. Értékeket teremtve Hangsúlyozta: az intézmény folyamatos önkritikával áll a mindennapos munka, a színpadra vitt műsorok és az elért eredmények felé. - A belső mellett a külső visszajelzések is nagyon fontosak számunkra, és ha néha-néha egy-egy elismerést, pozitív visszajelzést kapunk, az különösen megerősít bennünket és továbblendít utunkon - tette hozzá az igazgató. Kerek Gábor leszögezte: a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola tantestülete a továbbiakban is igyekszik a most kapott elismeréshez méltón tanítani, nevelni, értékeket teremtve, megőrizve és továbbadva munkálkodni. Já Nívós művészeti oktatás a Kodályban FOTÓ: ÉM