Esze Tamás Népe, 1977 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
A tarpa-gulács-tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1977. JANUÁR HO JUBILÁL A MUNKÁSŐRSÉG A párt 1957-ben tett felhívására szerte az országban, így a mi községünkben is a munkások, a parasztok és az értelmiség legjobbjai jelentkeztek a proletárdiktatúra, a párt védelmére. Húsz éve, hogy létrejött, illetve megalakult a munkásőrség, a párt fegyveres testületé. Pártszervezeteinkben mindenütt megemlékeztek a munkásőrség két évtizedes tevékenységéről. Ma a munkásőrség, így a mi szakaszunk is jól szervezett, fegyelmezett testület. Fel van készülve arra, hogy bármikor, bármilyen helyzetben a párt felhívására fegyveresen is védelmezze a proletárdiktatúrát, a szocialista forradalom vívmányait. A tarpai szakasz személyi állománya nemcsak a kiképzésekben, hanem az elmúlt két évtizedben a munkahelyeken is bebizonyította, hogy méltóak erre a fontos pártmegbízatásra. Ma is forradalmi lelkesedéssel, kommunista fegyelemmel tesznek eleget az állampolgári, a párt és a fegyveres testületi kötelezettségeiknek. Elismeréssel szólunk azokról az elvtársakról, akik 1957-ben az alakulás nehéz évében elsőnek kérték felvételüket a munkásőrségbe. öszöntjük a szakasz alapító tagjait és tisztelettel emlékszünk rájuk. Az alapítók: Szabó József, Márton Elek, Torzsás János, Sütő Bertalan, Hegyes József, Fazekas Béla, Mihály János, Szalai Zoltán, Márton Zsigmond, Mihály Dezső, Túrai Zsigmond, Szabó Sándor, Czapp Ferenc, Kozma Béla, Marcsó István, Jónás Imre, Paládi Zoltán, Mihalovics Bertalan, Janó Gusztáv, Szekeres László, Szőke Lajos, Simon Sándor, Máté József, Póti Sándor, Tiszavári Géza. Emlékszünk azokra is, akik az alakulás óta már eltávoztak az élők sorából, így: Cserepes Béla, Egri József, Bánó Fülöp, Varga Ignác és Hupka István elvtársak. Az elmúlt két évtized alatt a munkásőrség tagjai közül igen sokan a munkásőrségben, a termelőmunkában végzett kiemelkedő teljesítményükért magas kitüntetéseket kaptak. Itt is köszöntjük azokat, akik a „Szocialista hazáért” érdemérem kitüntetéssel rendelkeznek: Szűcs László, Zeke Imre, Hegyi Elek elvtársak. Testületünk minden tagja kommunista, ez különös kötelezettséggel jár a pártszervezetekre, de magára a testület egészére is. Mindig többet vártak tőlünk, példamutató tevékenységet, mint azoktól az egységektől, ahol pártonkívüliek is vannak. Szakaszunk a két évtized alatt többször volt kiváló egység, az egységen belül is több raj nem egyszer elnyerte a kiváló címet. Bármikor, bármilyen körülmények között szólította a párt az egységet, egy emberként indult kötelezettségének teljesítésére. Örökké emlékezetes marad az egység számára az 1970-es nagy árvíz idején az a helytállás, amelyet a tarpai szakasz 12 napon keresztül Nagyar község védelmében végzett. De a nyugodtabb időkben is a pártvezetés felhívására a munkásőrség tagjai az adott munkahelyeken mindig elsőként csatlakoztak a szocialista versenymozgalomhoz. Két évtized alatt évről évre szilárdult a fegyelem, szilárdult az egység mint közösség, sokat fejlődött politikai és szocialista gondolkodásuk, hisz ez tette lehetővé, hogy az állandóan fokozódó testület előtt álló magasabb követelményeknek ma is maradéktalanul eleget tud tenni. Az emlékezésen túl mint kommunistáknak, mint a párt közvetlen katonáinak előre kell látni és gondolni a jövő nehéz munkáira és a párthatározatok maradéktalan teljesítésére. Olyan feladat áll előttünk az 1977-es évben, mint a megemelt termelési terv teljesítése, a munkafegyelem további szilárdítása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, mindemellett teljesíteni a testület előtt álló fokozott harckészültséghez szükséges kiképzési terveket, nagy munkák mellett szükséges, hogy kommunistáink gondoljanak arra is, hogy a XI. kongresszus határozatait csak akkor tudjuk végrehajtani és e végrehajtásban mind nagyobb tömeget mozgósítani, ha mi magunk is részt veszünk a szervezett politikai és ideológiai továbbképzésekben, valamint folyamatos önképzésünkkel járulunk hozzá a szocialista életformák minél nagyobb mérvű kiteljesüléséhez. Testületünk élvezi nemcsak a párt, hanem az egész lakosság tiszteletét és megbecsülését. Ezt igazolja az, hogy a testület utánpótlása ma már nem olyan gond, mint a korábbi években tarpai szakasz eddig is, de a jövőben is kész új társadalmi alkotásainknak védelmére és társadalmi értékeink gyarapítására. A jubileumi év alkalmából községünk pártvezetése azt kívánja minden munkásőr elvtársnak, családtagjainak és hozzátartozóiknak, hogy erőben és egészségben szolgálják tovább pártunk és szocialista hazánk ügyét. K E A ARA: 1,— Ft A LAP TARTALMÁBÓL A lap második oldalán elemző írást közlünk a pártszervezetek szerepéről a termelésben. A harmadik oldalon közöljük azt a cikket, amely az 1977. évi termelési terv főbb mutatóit tartalmazza. Ugyanitt a képes beszámoló a gépek téli nagyjavításáról, karbantartásáról szól. A negyedik oldalon „A közművelődés mérlege” című cikk arról ad számot, hogy a művelődési ágazat mit tett az oktatás és közművelődés érdekében 1976- ban. MEGKEZDŐDÖTT A GÉPEK TÉLI NAGYJAVÍTÁSA. (A cikk a 3. oldalon.) Jó úton jártunk, ezt kell követni Beszélgetés Faggyas Jenővel, a termelőszövetkezet elnökével Új évet kezdtünk, új feladatokkal. Ahhoz, hogy a gazdálkodás hatékony, jövedelmező legyen, mélyrehatóan szükséges elemezni az előző év gazdálkodásának tapasztalatait. Január első napjaiban még korai lenne pontos mérlegadatok alapján összegezni az eredményeket, éppen ezért Faggyas Jenőtől, a termelőszövetkezet elnökétől azt kértük, hogy általában mondjon véleményt az 1976. évi gazdasági, gazdaságpolitikai, szövetkezetpolitikai feladatok teljesítéséről. . — 1976 termelésfejlesztési tervét a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság határozatai alapján készítettük el. Figyelembe véve azokat az ajánlásokat is, amelyeket a TOT, illetve a területünk szövetsége tett. Mint az év elején a tervismertetőben közöltük, 1975-höz viszonyítva minden ágazatban jelentős fejlesztést irányoztunk elő. Termelőszövetkezetünk összességében teljesíti a feladatokat, ennek ellenére azt is meg kell mondani, hogy egyes területeken, ágazatokban nem értük el a tervezett eredményeket. Az okok, amelyekre hivatkozhatunk, elsősorban az időjárás. Területünk kedvezőtlen, s ezt tovább fokozta a késői kitavaszodás, a tartós aszály, az őszi érésű növények késői beérése. Az ebből keletkezett veszteségek elemzésére későbbiekben bővebben visszatérünk. — A gazdálkodás színvonalának javítása érdekében erősítettük az ágazati gazdálkodást. Kritikai elemzés alapján jutottunk olyan döntésre, hogy az állattenyésztés jobb takarmányozása érdekében létre kell hozni a takarmánytermesztő ágazatot, függetlenített vezetővel. Bár az időjárás erre az ágazatra is kedvezőtlenül hatott, az 1975. évihez viszonyítva eredményeink jobbak, javultak az állattenyésztés takarmányozási feltételei. Erősítettük a háztáji ágazatot is. 1976-ban a háztáji ágazat terveinkben és az elbírálásban olyan súllyal szerepelt, mint bármelyik ágazat. A két ágazattal kapcsolatban az a véleményem, hogy az új szervezeti felépítésben megfelelt, ezen változtatni nem szabad, nem is akarunk. — Termelőszövetkezetünkben a főbb ágazat a növénytermesztés. Növénytermesztésünkben a párthatározatnak megfelelően nagy jelentőséget tulajdonítottunk és tulajdonítunk a kenyérgabona-termesztésnek. 1976 termésátlagait az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta, ennek ellenére eredményeink ilyen vonatkozásban nem rosszak. Az őszi vetéseknél jó eredményeket értünk el, nagyobb területen vetettünk, számolva azzal, hogy a belvíz területeket pusztíthat ki. Az őszi vetés és szántás sikerét biztosította, hogy új gépeket vásároltunk, amelyek már részt vettek a munkában. Az 1977. évi nagyobb hozamok érdekében a jobb talajmunka mellett vetőmagváltás is történt, így minden reményünk megvan arra, hogy teljesítsük, túlteljesítsük ilyen irányú terveinket, s eleget tudjunk tenni rendszergazdálkodáson belüli kötelezettségeinknek. — A növénytermesztésnél a legnagyobb gondot a kukorica termesztése okozta. Itt volt a legnagyobb aszálykár. Ez ellen keveset tudtunk tenni. Tavasszal a répatermesztéssel is volt probléma, ennek ellenére a termés több mint ezer súlyvagon, itt nagy gondot az elszállítás okozott, amellyel még január első napjaiban is foglalkoztunk. Az őszi szállítási gondok figyelmeztettek bennünket arra, hogy a jövőben a szállításra megoldást kell keresni. A termelőszövetkezet több növénnyel is tagja a KITE iparszerű termesztési rendszernek. Az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését miként lehet értékelni? — A KITE-nél igazgatósági tag vagyok, így jól tudom, hogy az 1976. évi feladatok teljesítését még nem értékelték. Mi a rendszerben 600 hektár kenyérgabonával, 600 hektár kukoricával, 300 hektár cukorrépával, 600 hektár napraforgóval és 100 hektár szójabab termelésével vettünk részt 1976-ban. A kenyérgabonáról, a kukoricáról már szóltam, a cukorrépa jó, lehetett volna jobb is, a napraforgó elfogadható eredményt hozott, a szójababtermelés viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a jövőben nem foglalkozunk termesztésével. Összességében ez megközelítően pontos adat, növénytermesztésben az aszálykár közel 11 millió forint és ez a rendszertermelésre is hatott. Az aszálykárt némileg ellensúlyozta, hogy a gyümölcskertészetben teljesült a terv, az állattenyésztés viszont a terven és várakozáson felül is túlteljesített. Állattenyésztésben a két szakosított szarvasmarhatelepünk hozta a legnagyobb eredményt. A tejtermelés és -értékesítés 40 százalékkal növekedett. Eredményes volt a hízómarha-tartás és -értékesítés. Pozitív, hogy az állattenyésztés termelése és árbevétele meghaladta a növénytermesztés értékét, árbevételét. — Szövetkezetünk gazdálkodását segítette, hogy jelentős mértékben előreléptünk a gépesítésben. 1976-ban már négy olyan nagy gépünk dolgozott, amelyekkel a talajművelést időben, a szükségletnek megfelelően tudtuk elvégezni. Gépesítés vonatkozásában azonban nem egyértelmű a fejlődés, mert nem rendelkezünk még elég szállító (Folytatás a 2. oldalon)