Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-15 / 31. szám

RÉGIÓ 2Q05. február 15., kedd • HÍDLAP Esztergom újra a térség fővárosává vált Orbán Viktor a régiós fővárosi szerepről, Bősről és az egyházak elleni támadásokról A volt miniszterelnök szerint Magyarország jövőjében nem játszhatnak jelentős szerepet olyanok, akik nem tartják tiszteletben a szabadságot, mások méltóságát és az alkotmányt. Orbán Viktor a történelmi egyházakat ért politikai támadásokról szólva interjújában közölte: az érintettek nem az egyházi vezetést és a papokat támadják, hanem mindannyiunkat, mert nem tudják, hogy az egyház közösséget jelent, amiben magunk is benne vagyunk. A volt kormányfő, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke leszögezte: Budapest végleg levette a napirendről a Bős-nagymarosi erőmű ügyét. A magyarok nem akarják a duzzasztót, s mivel demokráciában élünk, az emberek ellenében ilyen erőművet megépíteni nem lehet. Esztergom mára elvesztette végvár jellegét és kinyílt előtte a világ. A Mária Valéria híd megépítésének köszönhetően fejlődés kezdődött nemcsak itthon, hanem a Duna túloldalán, Párkányban is - jelentette ki Orbán Viktor lapunknak és az Esztergomi Városi Televíziónak adott interjújában, vasárnap. A város az elmúlt évtizedekben beszorított helyzetbe került, s ezen a megépült híd is csupán részben változtatott. Csupán kifelé, Szlovákia felé vált nyitottá, a mostoha közlekedési viszonyok miatt Magyarország belseje felé nem sokat javult a helyzet. Amíg a 10-es főutat át nem építjük, ki nem bővítjük, addig Esztergom nem kap helyzetének megfelelő szerepet. Mindez pusztán akarat kérdése, semmiféle leküzdhetetlen akadály nem tornyosul ma a kormány előtt, hogy a 10-es út korszerűsítésével Esztergom és a térség megsegítésére siessen. Pedig az a régió a GDP-hez, a nemzeti össztermékhez nagyobb arányban járul hozzá, mint a legtöbb megye az országban. Ráadásul erre a térségre hárul az a feladat is, hogy több, mint harmincezer szlovákiai munkavállaló találjon magának kenyérkereseti lehetőséget. Ha másért nem, ezért is volna a jelenleginél nagyobb kormányzati támogatásra szükség. Azt hiszem, merőben új világ, új korszak kezdődik a város történelmében és vele együtt a térség történetében. Esztergom megint fővárossá válik. Igaz, hogy nem Magyarország fővárosává, mint István király idejében, de a régió fővárosi szerepe kétségtelenül újra az övé. A régiónak pedig van Magyarország felé eső része, és a túlsó oldalra, a mai Szlovákia területére eső felvidéki területe is. A magyarok ismét egy közösséghez tartozhatnak, nemcsak kultúrájukban, nyelvükben, hanem most már lassan munkahelyüket tekintve is. Vagy akár az egészségügyi ellátásukat tekintve is. Ma itt Esztergomban megtapasztalhattuk, hogy a Vaszary János Kórház bizony képes egészségügyi szolgáltatást nyújtani azoknak is, akik szlovák állampolgárként érkeznek ide a Duna túlsó oldaláról. Egyszer pedig remélhetőleg eljutunk odáig, hogy néhány speciális egészségügyi szolgáltatást az esztergomiak éppenséggel a Duna túloldalán vehetik majd igénybe. Azt hiszem azzal, hogy immár az új korszakban Esztergom egy régió fővárosává válik, sokkal értelmesebben, hatékonyabban, költségtakarékosabban és a polgárok számára elérhetőbb módon, úgy is mondhatnám: polgárbarátabb módon lehet megszervezni nemcsak az ellátást, de magát az életet is. Elképzelhetőnek tartja, hogy az egészségügy általános problémáit Esztergomban és a térségében esetleg a Vaszary Kórház tapasztalatait figyelembe véve oldják meg? Az Európai Unióban eleddig példa nélküli, hogy egy országhatár nem akadály, és azon az egészségügyi szolgáltatás is átnyúlik. Egyszerre két oka is van annak, hogy az egészségüggyel foglalkozó évértékelő beszélgetés helyszínéül éppen Esztergomot választottuk. Az egyik indok, hogy Magyarország első kórháza itt, Esztergomban kezdte meg működését, az ország első ispotálya itt létesült. Másfelől pedig nagyon lényeges szempont, hogy a városi kórház mennyi figyelemreméltó eredményt ért el, igaz, előtte azonban alaposan rendbe kellett tenni. Nagyjából 2000 környékén, a polgári kormány működésének időszakában bizony még jajkiáltásoktól volt hangos az egészségügyi tárca, azt hallhattuk, hogy az esztergomi az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő kórháza. Azután új kórházvezetés lépett hivatalba, új program született, a kormány is adott mintegy 100 millió forintot az intézmény korszerűsítéséhez, amelyet szépen átalakítottak, rendbe tettek és mára Magyarország egyik legjobban működő kórházává vált. Egyike annak a néhány egészségügyi intézménynek, amelynek nincsenek 30 napon túli kifizetetlen számlái. Ma azonban arról győződhettem meg Esztergomban, hogy hiába van ez a kórház a legjobbak között, a mai pénzügypolitika előbb-utóbb megöli, megfojtja, kitapossa belőle a szuszt. Ha nem változik az egészségpolitika, ha nem következik be fordulat , nevezzük ezt polgári fordulatnak akkor ez a kórház ismét a nehéz helyzetben lévő egészségügyi intézmények számát gyarapíthatja, dacára az elvégzett munkának és a vállalt áldozatoknak. Emlékezetes, hogy újjáépítésekor a Mária Valéria híd magasságát egy leendő dunai vízerőműre tekintettel határozták meg. Most, hogy a párkányi árvízvédelmi töltést is elkezdték építeni, újra előtérbe került a Duna vizének várható magassága: a szlovákiai mérnökök ezúttal is egy leendő, a Duna-kanyarban később építendő vízlépcsővel számolnak. Ön szerint mikor kerülhet le végre a napirendről a Bős-nagymarosi erőmű ügye? A Hágai Nemzetközi Bíróság már döntött e kérdésben, kimondva: Magyarországnak" semmit nem kell megépítenie, amit eddig nem épített meg, Szlovákiának pedig nem kell elbontania semmit, amit eddig nem bontott le. Ez az ítélet nem kedvező számunkra és nem is tartom igazságosnak, de ez egy másik téma; én egyébként is több lehetőséget látnék az ítéletben, mint amit a magyar diplomácia általában bele szokott magyarázni. De a lényeg, hogy az erőmű ügye lekerült a napirendről, mert mi magyarok levettük onnan. A magyarok nem akarják ezt az erőművet, s mivel demokráciában élünk, az emberek ellenében ilyen erőművet megépíteni nem lehet. És ha Budapest levette a napirendről a kérdést, akkor Szlovákia hiába akarja ráerőszakolni az étlapra az erőmű ügyét, abból nem lesz semmi. Ezért is voltam nagyon együttműködő korábban abban az ügyben, hogy milyen magas legyen a híd, mert nekünk az volt a legfontosabb, hogy legyen híd. Az erőmű pedig úgysem fog megszületni, mert mi sosem fogunk hozzájárulni. Egyre több külföldi vállalat települ át a Duna túloldalára, Szlovákiába Magyarországról. Ezeket a beruházásokat azonban nemcsak a 300 méteres folyam, hanem egy egészen más adózási szemléletmód is elválasztja tőlünk. Ön szerint mit kellene tennie a kormánynak és a parlamentnek annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon? - Tanulni sohasem árt. Ha az ember azt veszi észre, hogy azok, akik korábban messze a háta mögött jártak, és hirtelen előkerültek, akkor meg kell állni, és el kell gondolkodni ennek az okain. Az a helyzet, hogy Szlovákia rohamléptekkel száguld el mellettünk. De nemcsak arról van szó, hogy Pozsonyban adózás szempontjából egy sokkal ésszerűbb, átláthatóbb és egyszerűbb, az emberek számára elviselhetőbb módját találták meg az adózásnak, hanem nézzük meg az ottani egészségügyi átalakítás sikerét is. Ez az egészségügy pedig lehet, hogy mérföldekkel jár a helyben topogó magyar egészségügy előtt. Nem árt tanulnunk tőlük, nem szégyen átvenni bizonyos megoldásokat. Úgyhogy Szlovákia már elhaladt mellettünk és a hátukat nézzük, miközben valaki más már tapodja a sarkunkat. A románok ugyanis az Achilles-ínunkra léptek azzal, hogy 16 százalékos általános adószintet vezettek be. Ilyen körülmények között ideje, hogy megrázzuk magunkat, fordulatszámot és sebességet váltsunk, és meginduljunk végre abba az irányba, amelyről mindannyian tudjuk, hogy arra kell haladnunk. Azért nem megy ma Magyarország előre, azért nincs nálunk családbarát adórendszer, családbarát karrierlehetőség a nőknek, azért nincs munkabarát gazdasági rendszer, és nincs a megtermelt jövedelmet itthon tartó gazdaságpolitika, mert akinek dolga volna, hogy döntsön, az tettek helyett egyfolytában csak beszél, beszél, beszél. Szózuhatagokkal önti nyakon a magyar népet. Miközben pedig állunk, a szomszédok szépen megvernek bennünket. Ebben a nagyon éles közép-európai versenyben tettekre van szükség. Esztergomban semmiképp sem mehetünk el szó nélkül egy nagyon szomorú jelenség mellett, nevezetesen, hogy újabb és újabb politikai támadások érik a magyarországi történelmi egyházakat, legfőképpen a katolikus egyházat. Legutóbb Horn Gábor SZDSZ-es politikus javasolta a költségvetési támogatás megvonását. Önök tudnak-e tenni ez ellen valamit ellenzékben? Ez azért különösen fontos, mert politikai elemzők szerint ez az egész akció éppenséggel a Fidesz és legkitartóbb társadalmi támogatói bázisa ellen irányul. Ez nem a Fidesz, hanem a szabadság és az emberi jogok ellen, meg a magyar alkotmányos rend ellen irányul. Nekünk, akik egyházi közösségekhez tartozunk, megvannak a magunk jogai, amit az alkotmány véd, garantál és senki sem sértheti meg. Még a szóban forgó Horn Gábor úr sem és egy bizonyos szabad demokraták nevet viselő szervezet sem, sőt még a fényes tekintetű magyar kormány sem! A szabadság szent, és azt az alkotmány védi. Ezért nem fogadhatjuk el, hogy sértegessenek bennünket és megpróbálják csorbítani a szabadságunkat. Amikor ők egyházat említenek, akkor a papokra gondolnak. Nem tudják, hogy az egyház egy közösséget jelent, amiben magunk is benne vagyunk. Ők nem az egyházi vezetést támadják - bár lehet, hogy azt gondolják -, nem a papokat veszik górcső alá, hanem mindannyiunkat támadnak. Megtámadnak bennünket emberi méltóságunkban, szabadságunkban és alkotmányos jogainkban, és ezt nem fogadjuk el, nem is fogjuk eltűrni, és meg is fogjuk magunkat védeni! Szerintem Magyarország jövőjében jelentős szerepet nem játszhatnak olyanok, akik nem tartják tiszteletben a szabadságot, mások méltóságát és az alkotmányt. • Varjú Frigyes Buszjárat nélkül maradhat két település Még nem tudni, ki állja a nánai és az ebedi járatok költségét Folytatás az 1. oldalról - Ez a minimum, amit el lehet képzelni a közlekedés zökkenőmentes fenntartásához - mondta Nagy Tibor. Nána polgármestere, Matuska Zsuzsanna elmondta: náluk 24 bejövő és ugyanennyi kimenő járatot érint a kérdés. Ebben természetesen is benne foglaltanak a hegyközi járatok is. Nára tehát valamivel jobb helyzetben van, hiszen itt „a Zselíz fekőikké Párkányba tartó járatok biztosítják a közlekedést. A gond itt inkább az, hogy a reggeli és a délutáni autóbuszok annyira túlzsúfoltak, hogy a nánai utasokat már nem tudják felvenni. Mindkét falu 100-100 ezer koronával tudna hozzájárulni a költségekhez. Az SAD párkányi részlegének vezetője, Csepregi Zoltán szerint viszont ez csak egy csepp a tengerben. Ahhoz, hogy a jelenlegi formában tudják a já•latokftp fenntartani, megfelmjlítőleg:egymillió. kölöniírja lertpeszük&t. ’ Csepregi azt mondja, az S/W jelenleg füsgy a isi éjitől ’még nem kaptak megrendelést az em* lített vonalakra. László Vilmos, a megye közlekedési főosztályának vezetője lapunkat úgy informálta, hogy jelenleg még folynak a tárgyalások a falvak és az SAD képviselői között, az ügyet a közlekedési osztály is tárgyalja. Az anyagi forrásokat még keresik a járatok fenntartására. László Vilmos szerint a községeknek Párkánnyal kellene ■ Hflt. / 'y S3\áj ■ SAD párkányi ‘rétegének vezetne.\ z vm jké tos'ffcisfetk’' A járatok” sŰTŰség £&rnm autóbusz továbbra is két nyomvona tárgyalniuk a finanszírozás ügyében. A város polgármestere, Ján Oravec lapunknak elmondta, hogy ez ügyben még nem keresték meg, de egyébként sincs anyagi keretük arra, hogy támogassák a járatok fenntartását. • Czigler Mónika -V, X* . r .**-■ ' tail jürftuT|o%4 Csepfe^,Mtan'azt mondta,’hogy^irontegy top égé r. kr’" fürkdrcÜSMre itt lesz változásV az 1-es és a 2-ese n fog közlekedni. Jubilánsokat köszöntöttek Kisújfalun Jubilánsokat köszöntött az elmúlt pénteken a település. Ötödik éve rendezik meg a 60-80 éveseknek szánt rendezvényt. Az eseményen a helyi iskola műsorát követően a polgármester köszöntötte a jelenlevőket, majd a helyi vöröskereszt egyesület virággal és gravírozott emlékpohárral kedveskedett az ünnepelteknek. Vasárnap délután ugyanitt tartották a Szlovák ji<jkkiy>üu^^Jíjin,ok ^Szervezeté ■ nekJé*fc ó,Tv»rl^k5Íílésát: A#ití*véfiyeit’lftítlyiiiskdhtTn<í torát f^6vetőeh>a szervezetet is émítő, &$-ös évre vonatkozó terveket és lehetőségeket.