Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-07 / 89. szám

Az út, amely mindenkinek fontos lehet Kevés útépítés váltott ki annyi indulatot az elmúlt évtizedekben, mint a 10-es főút tervezett átépíté­se. Ellenzők és támogatók, civilek és környezetvédők, hatóságok és minisztériumok nagy csatája van mögöttünk, ám szerencsére abban ma már mind többen egyetérte­nek: kell az új út. Főleg azután, hogy kiderült, az Európai Unió ta­lán éppen a vitatott térségben ve­zetné át a tagországokat észak­déli irányban összekötő, a konti­nens legfontosabb gazdasági ütő­erének számító V/C elnevezésű „közlekedési folyosót”. A helyzet tehát némileg bonyo­lódhat, de a sztrádaépítésre for­dítható közösségi anyagi források mindenképpen javunkra lehetnek. Most már csak azt kellene végre eldöntenünk, a településeknek biztonságot és fellélegzést adó út hol és milyen nyomvonalon ve­­­zessen. Az alábbi összeállítással igyekszünk rövid áttekintést adni arról, ami az ügyben a közelmúlt­ban történt. Többen és több fóru­mon is kifejtették véleményüket e mindannyiunkat érintő kérdésről, melyből közreadunk egy csokor­ra valót. Szükség van a 10-es elkerülő útra Az évek óta tervezett 10-es elke­rülő út építése stratégiai fontossá­gú az Európán észak-déli irányban áthaladó V/C folyosó szempontjá­ból. A magyarországi szakasz kez­dő és végpontja - nézőponttól füg­gően - Óbuda és Esztergom. Ezért a két illetékest Tarlós István óbu­dai, valamint Meggyes Tamás esz­tergomi polgármestert kérdeztük a az útépítés jövőjéről. Meggyes Tamás egyetért a környe­zetvédők céljaival, ugyanakkor arra is rávilágított, hogy sok autós, köztük teherautós hasz­nálja a dobogókői utat, ami a Pilis szívében fut, fon­tos területeken vágva át. Úgy véli, hogy a 10-es elkerülő utat pont ezért kell megépíteni, hogy az előbb említett út szerepét csökkenteni lehessen, így véd­ve az ökológiai egységet. A 10-es elkerü­lő út szintén természetvédelmi terület, a nemzeti park szélénél menne el, de a polgármester szerint megfelelő intézke­désekkel, például felüljárók építésével igenis megóvható e terület ökológiai egyensúlya. Felhívta a figyelmet arra, hogy a római kor óta ez a nyomvonal volt a főút Buda és Bécs között, így nem érti, hogy miért nem kapott kellő figyel­met az elmúlt évtizedekben ez a nagyon fontos közlekedési irány. Véleménye szerint a Pilisi és a Budai-hegyek között az egyetlen út, amely normális nyom­vonalon közelíti meg Budapestet. Ag­godalmát fejezte ki a pénzzel kapcsolat­ban, mint mondta: fél attól, hogy nin­csen meg a kellő pénz, illetve az erre le­szerződött hitelt nem akarják erre elköl­teni azok, akik így is túlzottan eladósí­­tották az országot az elmúlt években. Talán ez a magatartás az oka annak, hogy ennyire keményen fékeznek a ci­vil szervezetek, fogalmazott Meggyes Tamás, aki azt ígéri: ha bebizonyosodik egy civil szervezetről, hogy rosszhisze­műen járt el, akkor jogi úton kéri a fele­lősségre vonását. Tarlós István leszögezte, hogy alap­vetően egyetért a környezetvédők célja­ival, jelen esetben a Levegő Munkacso­porttal, hiszen úgy gondolja: az embe­riség egyik legnagyobb problémája Eu­rópában is, az él­hető környezet biztosítása. De el­mondta azt is, hogy módszereik­kel nem mindig és nem minden vo­natkozásban tudja elfogadni. Emlé­keztetett, hogy négy éven keresztül a Közép Magyar Régió fejlesztési tanácsának elnökeként már foglalkozott a 10-es út korszerűsí­tésének kérdésével. A regionális vonat­kozáson kívül fontos szempont a buda­pesti, valamint a tőle északra bonyoló­dó forgalom is. Az északi hidakkal kap­csolatban elmondta, hogy egy M0-ás hidat terveznek, valamint egy városi hi­dat, az aquvincumit. Ez utóbbi meg­építése elképzelhetetlen a 10-es út kor­szerűsítése nélkül. Tarlós István nem érti, hogy ha a Levegő Munkacsoport Budapesten és környezetében sem kör­gyűrűt sem sugár irányú közúti közle­kedésfejlesztést nem akar és nem tud elképzelni, akkor miben gondolkoznak. Óbuda polgármestere szerint amikor a Levegő Munkacsoport a vasúti forga­lom kiváltásáról beszél, néhány szak­­­­mai szempontot figyelmen kívül hag­­. Hiszen ebben az ötven kilométeres su­garú körben a vasúti forgalom kiválta­ni, átvenni a közúti forgalom helyét nem tudja. Az emberek nem fognak egy ponton kiszállni kocsijukból és át­­szállni a vonatra. Az útépítési munkák megkezdésének helyszínével kapcsolat­ban elmondta: Esztergomnak és Buda­pestnek mindegy melyik a kezdőpont, hiszen az út áteresztő képessége akkor mutat eredményt és értelmet, ha teljes hosszában működik majd, mert ha va­laki ma elmegy Pilisvörösvárra, azt lát­ja, hogy a forgalom ellehetetlenült. A vita jelenleg a Levegő Munkacsoport és a 10-es út menti települések között egy rövid kis szakaszról folyik. Esztergom és Budapest érdeke viszont több, mint a kis településeké. Tarlós István arra fi­gyelmeztet, hogy az építés elkezdése szempontjából már a 24 órában va­gyunk. Hiszen ha a 10-es út mentén bárhol megállunk, azt láthatjuk, hogy állnak a járművek, pöfögnek, aminél rosszabbat a környezet szempontjából nem tud elképzelni Tarlós István. Mi Esztergom és az Ister-Granum Eurorégió érdeke? A régió fejlődését közlekedés-földrajzi szempontból két külső kapcsolati elem befolyásolja döntően: a régió és a főváros közötti hálózati összeköt­tetés, illetve a transzkontinentális hálózati rendszerhez való kapcsolódás. A két kapcsolati elemet célszerű a gyakorlatban együtt kezelni. Ocskay Gyula regionális fejlesztési tanácsadó szerint a Budapest-Pilisvörösvár közötti két­szer két sávos útszakasznak meg kell épülnie. De ennek alapvető feltétele, hogy a főváros határától az óbudai temetőig kétszer két sávosra bővítik a jelenlegi utat. A 10-es út előidézte problémákra elsősorban az jelent megol­dást, hogyha elkészül a Vörösvárt északról elkerülő tehermentesítő út. Esz­tergomot és térségét be kell kapcsolni az összeurópai közlekedési rendszer­be, egy új dunai teherhíd és a Zsámbéki-medencén át Érdig vezető, új gyors­­forgalmi út megépítésével. Végül a két út között meg kellene találni a kap­csolat lehetőségét. Véleménye szerint az új zsámbéki-medencei főútról Tinnye és Piliscsaba között kel­teni a vörösvári elkerülő gyo­rs utat és az M6-nak a Bu­­szakaszát is. Tinnyétől ban kellene gondot­lene kétszer két sávos leágazást kiépí­­tűig, ezáltal kiváltva a tervezett 10- bai-hegységen át vezetendő Érdig szintén kétszer két sáv­kozni. extra 2005. május 7, szombat • HIDLAP A kezdet és vég: Esztergom Illés Zoltán, a parlament kör­nyezetvédelmi bizottságának tagja mindenek előtt leszögezte: elkerülő útra szükség van a tér­ségben, de nem a jelenleg tervezett nyomvonalon, mert természetvédel­mi oltalom alatt álló területeken halad keresztül. Általánosságban is kiáll az infrastruktúra fejlesztése mellett, amibe az útfejlesztésen kívül a vasút­fejlesztést is beleérti.­­ Csak olyan elkerülő út építését támogatom, amely valóban kikerüli a községeket, és nem azoktól húsz méteres távolságban fut. Támogat­nám az ügyet, ha Esztergom felől kezdődne az útépítés, azzal a felté­tellel, hogy természetvédelmi olta­lom alatt álló részeket nem érint. Ha mégis, akkor az utat alagutak vagy völgyhidak segítségével kell vezetni - mondta a képviselő. Leszögezte: csak akkor támogatja az új 10-es út építését, ha az egész beruházásra ál­lami garanciával megvan a kellő anyagi fedezet, és a beruházók ren­delkeznek érvényes természetvédel­mi hatástanulmánnyal is. Illés sze­rint nem logikus, hogy egy út építé­sét miért nem a két végpont valame­lyikéről kezdik el. Márpedig az a helyzet, hogy az építkezést a jelenle­gi elképzelések szerint elsőként Üröm és Solymár határán kezdenék el, éppen ott, ahol a napokban fogtak hozzá az Auchan áruház építéséhez. A képviselő ismét bírálta a tervet, mert szerinte nincs fedezet az egész építkezésre, sőt terv sem létezik, és a meglévő környezetvédelmi hatásta­nulmány is csak az első öt kilométeres szakaszra vonatkozik. Illés kritizálta a környezetvédelmi hatóságot is, mert véleménye szerint nem lehet egy ilyen nagyságrendű beruházásnál en­gedélyt úgy kiadni, hogy nem vizs­gálják a környezetre gyakorolt hatást. Szlovákiának is fontos a döntés Szlovákiának nincs hivatalos álláspontja az V/C közlekedési folyosóval kap­csolatban, de az ország kész a tár­gyalásokra a ma­gyar féllel. A 10­ /A JHXlk. es út a szlovák útépítési koncepcióban nem szere­pel, de az MKP igyekszik ez ügyben nyomást gyakorolni a tárcára. Csáky Pál (MKP) miniszterelnök­helyettes a 10-es úttal kapcsolatosan lapunknak nyilatkozva elmondta: az útépítési koncepció első tervezetében, amelyet a közlekedésügyi minisztéri­um nemrégiben bocsátott tárcaközi egyeztetésre, ezzel nem számolnak. - Figyelmeztettem a közlekedés­­ügyi minisztert, hogy ezt a kérdést minél előbb kezelni kellene. Azt vá­laszolta, hogy a második félévben ki­dolgozandó nemzeti fejlesztési terv közlekedési részébe akarta ezt a tár­ca bedolgozni. Jelen pillanatban er­ről Szlovákiában viták folynak, de döntés egyelőre nincs. Véleményt is csak akkor tudunk mondani, ha lát­juk azt, hogy mely utakat szeretnénk megépíteni Szlovákiában és milyen prioritások alapján. Ha az egységes elképzelés kialakul, a két ország ille­tékes minisztériuma között kell egyeztetni. A pártunk már tavaly­előtt is szorgalmazta, hogy az útépí­tési koncepcióba bekerüljön azon utak megépítése, amelyek a magyar­lakta vidékeken keresztül vezetnének - tájékoztatta lapunkat Csáky. A miniszterelnök-helyettes az V/C közlekedési folyosóval kapcsolatosan elmondta: hivatalos álláspontja nincs Szlovákiának, de remélhetőleg még az idén megszületik a döntés. Arra a kérdésünkre, hogy milyen esélyeket lát arra, hogy Esztergom felé vezes­sen a folyosó, korainak tartotta nyi­latkozni, mert még nincs kész a hatástanulmány sem Párkány, sem Ipolyság részéről. Ez a két vonal lob­bizik az ügyben a legaktívabban. • Czigler Mónika

Next