Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)
1920-09-19 / 186. szám
Nemzeti Liga alakuló ülése a vármegyeház nagytermében. D. u. 5 órakor jelmezes felvonulás a Kath. Legényegylet szüreti mulatsága alkalmából. Este 7 órakor a Kath. Legényegylet műsoros estélyének kezdete a Magyar Királyban. Krónika. — Beszámoló. — — Mit tettetek Esztergomban a haza javáért? Mit tettetek széjjeltépett honunk igazáért? Mit tettetek, hogy a nemzet újonnan szülessen ? Hogy e szegény Magyarország boldogabb lehessen ? — Száztizenkét ülésünk volt, népgyűlésünk ötven. Harminckétszer piknikünk volt illő diszkrét csöndben. Nyilvános bál csak tizennyolc — mind jótékony célra. Műkedvelő előadást is rendeztünk néha! Negyvenkilenc egyesület alakult már nálunk. Valami kis mozgolódást mindig csak csinálunk. El sem fér már a mellünkön a sok honfi jelvény, És a „haza java" ott van mindegyikünk nyelvén. Elolvasunk a lapokban sok buzdító cikket. A zsidókról megeresztünk mindennap egy viccet. Szidunk kormányt, hatóságot, szép terveket főzünk . . . Nem tudom, hogy mit kívánhat még a haza tőlünk? H. I. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga a következő felhívással fordul a város közönségéhez : Keresztény magyar testvéreink! Hazánkat a keresztény erkölcsnek a nemzeti eszmék buzgó ápolása és keresztény magyar testvéreink egyetértő munkája tarthatja fenn. Lépjetek be tehát az „Egyesült Keresztény Nemzeti Ligá"-ba, mely minden pártpolitika kizárásával erős, hatalmas társadalmi szervezkedésben akarja megvalósítani a keresztény és nemzeti gondolat uralmát a köz- és magánélet egész vonalán. Beiratkozni lehet Kuzmits Virgil főgimnáziumi tanár úrnál. Bencés-székház. Évi tagdíj 12 korona. A beiratáskor egyszer s mindenkorra tetszés szerinti díj fizetendő. A Liga esztergomi fiókja f. évi szeptember hó 19-ik napján délután fél 5 órakor tartja alakuló ülését a vármegyeház amelyen az ünnepi beszédet Wolff dísztermében, Károly, a Liga ügyvezető elnöke mondja. Az alakuló ülés alkalmából a Liga budapesti tagjai, az országos központ vezetőségével, külön hajóval jönnek Esztergomba. Fogadtatás szeptember hó 19.-én délután fél 2 órakor a hajóállomásnál. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga szervező bizottsága. * A hercegprímás bérmaútja. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás a lefolyt héten bérmaúton járt a főegyházmegye meg nem szállott részein. A hivek mindenütt kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadták. Különösen volt a bérmálás szentségének kiosztása megható Márianosztrán, ahol 80 fegyencnőt bérmált meg a fős pásztor. A csehek Vámosmikola és Kemencze táján a magyar részről megnyilvánult fogadtatás örömzajára kézigránátok elsütésével feleltek, távolról pedig ágyúgörgés hallatszott, mely azonban valószínűleg csak gyakorlatozás lehetett. Egyébként nem akadályozták meg, hogy Ipolyszalkán 100 ember, Kiskeszin pedig az összes bérmálandók átmehessenek a határon a bérmálási szertartásokra. A főpásztor pénteken tért vissza bérmaútjáról székvárosába. * A Numerus clausus a városi közgyűlésen. A város közönsége f. hó 15.-én közgyűlést tartott s ez alkalommal tárgyalta az Ébredő Magyarok Esztergomi Csoportjának azon indítványát, hogy a főiskolákon a numerus clausus behozatalát a kormányhoz intézendő feliratban kivánja, továbbá ugyancsak felirat intéztessék arra nézve, hogy az 1914. év óta Magyarországba beözönlött külföldi zsidóság törvényhozási rendelkezéssel az ország területéről záros határidőn belül eltávolittassék. A közgyűlés ily értelemben határozott és a felirat elküldését elrendelte. A községi kisüstök felállítását a közgyűlés elhatározta ugyan, de kimondotta, hogy az idevonatkozó határozat csak az esetben hajtható végre, hogyha a termelő gazdaközönség összessége, vagyis a főzésre már jelentkezettek nyilatkozatot adnak a városnak oly értelemben, hogyha az általuk főzésre már bejelentett 20 vagon anyagot nem főznék ki, a városnak ebből származó anyagi veszteségéért egyetemleges fizetési kötelezettséget vállalnak. A közgyűlésnek egyéb tárgya nem volt. * Kinevezés: Csincsura Győző okl. polgári iskolai tanárt, városunk fiát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szabadszállási állami polgári fiúiskolához nevezte ki. * A vármegyei szabadoktatási intéző-bizottság I. évi szeptember hó 30.-án d. u. 5 órakor a vármegyeház nagytermében ülést tart. Az intéző-bizottsági tagok felkéretnek, hogy annak az egyesületnek, intézetnek, társulatnak, amelyet képviselnek, az 1920/21. tanévi szabadoktatási programm. tervezetét összeállítani és az ülésen bemutatni szíveskedjenek. * A Mária-Valéria-hid javítása. Palkovics László alispán, mint a törvényhatóság helyettes kormánybiztosa felterjesztést tett a kereskedelmi miniszterhez, melyben felhívja figyelmét az Esztergom-Párkány közötti híd szomorú állapotára. A felterjesztésben kifejti, hogyha a csehek a híd Párkány felőli első kezetét fel is robbantották, ez még nem indok arra, hogy a híd most már mint teljesen gazdátlan jószág, további gondozásban ne részesüljön. A híd gyalogjárói korhadtak, a kocsiút szintén elhanyagolt, úgy hogy helyenként gyalog is alig lehet rajta járni. Hosszú időn át a gyalogjáróról egész deszkasorok hiányoztak. A hid rászorul a renoválásra, mert ma is van rajta közlekedés és ha előbb-utóbb a teljes forgalom helyreáll, az államnak sokkal több pénzébe fog kerülni a helyrehozatal, mintha most javíttatná a még kevés munkával helyrehozható hiányokat. Rengeteg nemzeti kárunk lesz, ha e nagyszabású műtárggyal éveken át senki sem törődik. A híd mai állapotában azt a benyomást kelti, hogy nincs gazdája. * A nyári időszámitás megszüntetése. Hétfőn, szeptember 20.-án reggel 3 órakor a magyar királyi államvasutak vonalain a nyári időszámitás megszűnik s helyébe újból a téli (középeurópai) időszámitás lép életbe. Ebből kifolyólag a vasúti órák szeptember 20.-án reggel 3 órakor egy órával, azaz két órára visszaigazíthatnak. A menetrend ilyenformán nem változik. — Itt jegyezzük meg, hogy Ausztriában már 13.-án életbeléptették a téli időszámítást, míg Franciaországban csak 24.-én szűnik meg a nyári időszámítás. — Hétfőn hajnalban 3 órakor tehát megszűnik a nyári időszámitás és az órákat 60 perccel ismét vissza kell igazítani. A vonatok hétfőn már a normális időszámitás szerint indulnak s igy kezdődik a hivatalokban is a hivatalos óra. * A menekültek figyelmébe: Esztergom sz. kir. város polgármestere 8037/1920. tan. sz. alatt felhívja a helyben tartózkodó összes menekülteket, hogy törzskönyvelésük végett a városi közig. kiadóhivatalban d. e. 9—12 óra között haladéktalanul jelentkezzenek. * A vagonlakók részére való gyűjtés eredménye. A vagonlakók részére összesen 9051 korona gyűlt össze városunkban. Nagyobb összegeket adtak: Az esztergomi főkáptalan 1900 koronát, Dr. Csernoch János hercegprímás 500 és az Eggenhoffer-féle prímási téglagyár 500 K-t. * Az Esztergomi Diáksegélyző Bizottság beszámolója. A dr. Marczell Mihály által megindított diáksegélyezés fenti bizottsága a következőkben számol be működéséről: Az elmúlt iskolai évben az összes bevétel volt 18.468 korona, melyből városunk mindhárom középiskolájába járó legszegényebb tanulók részesültek segélyben és pedig Nádler István tanár útján 2560 korona lett kiosztva a képezdészek között (ruha-és tankönyv-segély címén, továbbá lakbérre és élelmiszerekre). Németh Gábor vendéglős március elejétől június végéig adott két, Erdélyből menekült árva képezdésznek naponkint ebédet és vacsorát. P. Virág Rajmund házfőnök és hittanár 500 koronával segélyzett több realistát, azonkívül 7 realista diák március hó 14-étől június 29-éig kapott naponkint ebédet és vacsorát az vábbi működésről lemondott és a terveket az összes iratokkal és a fenmaradt készpénzzel a városi hatóságnak adta át. Azóta az ügy pihen és valószínű, hogy az elismerés, kegyelet, valamint hazafias gyász által sugalmazott eszme megvalósítása véglegesen elmarad, ami egyébként a változott körülmények folytán talán természetes is. Ezek után Bieszl Ferenc társelnök még bejelenti, hogy a Hősök Emlékére a takarékpénztári 5,000 koronán felül, egyéb adományokból még 2325 korona folyt be és a házak vételárába kifizetett 3850 kor. levonásával fennmaradó 3,475 koronát betéti könyvre elhelyezve adta hatósági kézbe. Visszatérve a Sétahely szépítő egylet szorosan vett ügyeire, jelenti Bleszl Ferenc kir. tanácsos, társelnök, hogy az egylet az új elnökség alatt, vagyis 1913. július 1.-tól 1919. december 31.-ig, tehát 6V2 év alatt lefektetett: a Csernoch János-úti sétányra 14,659 koronát, a szigeti sétaútra 4,023 , a sz.-tamási hegyoldal befásítására 3,064 , a katona-, illetve új honvédtemetőre 3,566 , „ és így összesen 26,212 koronát fordított város-szépítési és fejlesztési, valamint kegyeleti célokra. Ez összeghez számítva a Hősök Emlékére befolyt 7,325 koronát, kitűnik, hogy az elmúlt 52 év alatt mindössze 33,500 koronát fizettünk ki, illetőleg gyűjtöttünk közérdekű célokra. A pénzügyek kapcsán jelenti az előadó azt is, hogy az egyesületet az Esztergomi könyvnyomdászok szakegylete egy tekintélyes adománnyal lepte meg, amennyiben a múlt évben tartott prímáskerti János ünnepély 5,700 koronát kitevő tiszta jövedelmét egyesületünknek adományozta. Ez összeg az 1920. évi számadásunkban fog szerepelni, de a szép és egyletünknek nagy segítséget jelentő adományért a közgyűlés már most hálás köszönetet szavazott. Ezután bemutatták a Move átiratát, melyben a Move segítő testvér jobbját ajánlja fel a Sótahely-szépítő egyletnek. A közgyűlés a felajánlott együttműködést célszerűnek és üdvösnek találván, elhatározta, hogy a Sótahely szépítő egylet ezentúl, mint a Move egyik mellékosztálya fog működni, a Move támogatását kikéri és a Move delegáltjait az elnökségbe és bizottmányba beválasztja. Végül Bieszl Ferenc társelnök bejelentette, hogy mivel ő a társelnökséget csakis a Csernoch János úti sétány rendezése és beállítása végett vállalta és mert e feladatát befejezte, e megtisztelő megbízatásról más iránybani nagy elfoglaltságára való tekintettel lemond, de igózi, hogy mint bizottsági tag továbbra is készséggel fogja a Szépítő egylet ügyeit szolgálni. A 4 évi működést kimerítően tárgyaló, társelnöki beszámolót és Brátsy Pál pénztáros jelentését a közgyűlés örömmel vette tudomásul, s az összes indítványokat elfogadta. Majd Mátéffy Viktor nemz.gy. képviselő emelte ki az agilis társelnök önzetlen és eredményes működését és rámutatott arra, hogy a kis dunaparti sétány nemcsak kiváló ízlésről, de kitartó és energikus munkáról is beszél, a honvédtemető állandó gondozása, fáradságos munkálkodást, nemes és hazafias érzést bizonyít. Mindezekért hála és elismerés illeti az ügybuzgó társelnököt. Lemondását nem fogadja el, hanem kéri, maradjon továbbra is az egyesület élén. Bleszl Ferenc társelnök, a jelenlevők lelkes ünneplése közben, megköszöni Mátéffynak és a közgyűlésnek a megtisztelő bizalmat és a meleg elismerést, de ismételten kijelenti, hogy nagy elfoglaltsága miatt nem vállalhatja továbbra is társelnöki megbízatását, hanem, ha a közgyűlés úgy határoz, szívesen gyakorolja továbbra is a kisdunaparti sétaút és a katonatemető feletti felügyeletet azon meghagyással, hogy az utalványozási és rendelkezési jog neki továbbra is biztosítassék. A közgyűlés örömmel járul hozzá e megoldáshoz, mire az elnök javaslatához képest a tisztikart a következőkép választja meg: Elnök: Zsiga Zsigmond, társelnök: lovag Milailic Milivoj ezredes, felügyelők: Bleszl Ferenc kir. tan.: Polyák Ferenc főhadnagy és Rapp Géza, jegyző: Sinka Ferenc Pál, pénztáros: Brutsy Pál, mérnök : Tiefenthal Gyula, ügyész: Prokopp Gyula dr. Választmányi tagok: az összes alapítók, továbbá Antony Béla dr., Etter Ödön, Dombay Nárcisz, Fehér Gyula dr., Frey Vilmos dr., Hoffmann Ferenc, Kárpáti József fegyvermester, Marosi Ferenc, Mátéffy Viktor, Osváth Andor, Rudolf István, Stefán József százados. A jövő évi programm a szerény vagyoni viszonyok folytán csupán a kisdunaparti és a szigeti sétautak karbantartása, továbbá a katonatemető gondozása. Nagyobb befektetésről most nem lehet szó. Miután a tagdíjnak évi 10 koronára leendő felemelése elhatároztatott, a közgyűlés Zsigmond elnök zárószavai után véget ért. Zsiga 1