Esztergom, 1920 (25. évfolyam, 1-227. szám)

1920-09-19 / 186. szám

Nemzeti Liga alakuló ülése a vármegyeház nagytermében. D. u. 5 órakor jelmezes felvonulás a Kath. Legényegylet szüreti mulatsága alkalmából. Este 7 órakor a Kath. Legényegylet műso­ros estélyének kezdete a Magyar Király­ban. Krónika. — Beszámoló. — — Mit tettetek Esztergomban a haza javáért? Mit tettetek széjjeltépett­­ honunk igazáért? Mit tettetek, hogy a nemzet újonnan szülessen ? Hogy e szegény Mag­­yarország boldogabb lehessen ? — Száztizenkét ülésünk volt, népg­­yűlésünk ötven. Harminckétszer piknikünk volt illő diszkrét csöndben. Nyilvános bál csak tizennyolc — mind jótékony célra. Műkedvelő előadást is rendeztünk néha! Negyvenkilenc egyesület alakult már nálunk. Valami kis mozgolódást mindig csak csinálunk. El sem fér már a mellünkön a sok honfi jelvény, És a „haza java" ott van mindegyikünk nyelvén. Elolvasunk a lapokban sok buzdító cikket. A zsidókról megeresztünk mindennap egy viccet. Szidunk kormányt, hatóságot, szép terveket főzünk . . . Nem tudom, hogy mit kívánhat még a haza tőlünk? H. I. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga a következő felhívással fordul a város közönsé­géhez : Keresztény magyar testvéreink! Hazánkat a keresztény erkölcsnek a nem­zeti eszmék buzgó ápolása és keresztény magyar testvéreink egyetértő munkája tarthatja fenn. Lépjetek be tehát az „Egyesült Keresztény Nemzeti Ligá"-ba, mely minden pártpolitika ki­zárásával erős, hatalmas társadalmi szervezke­désben akarja megvalósítani a keresztény és nem­zeti gondolat uralmát a köz- és magánélet egész vonalán. Beiratkozni lehet Kuzmits Virgil főgimná­ziumi tanár úrnál. Bencés-székház. Évi tagdíj 12 korona. A beiratáskor egyszer s mindenkorra tetszés szerinti díj fizetendő. A Liga esztergomi fiókja f. évi szeptember hó 19-ik napján délután fél 5 órakor tartja alak­uló ülését a vármegyeház amelyen az ünnepi beszédet Wolff dísztermében, Károly, a Liga ügyvezető elnöke mondja. Az alakuló ülés alkalmából a Liga buda­pesti tagjai, az országos központ vezetőségével, külön hajóval jönnek Esztergomba. Fogadtatás szeptember hó 19.-én délután fél 2 órakor a hajó­állomásnál. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga szervező bizottsága. * A hercegprímás bérmaútja. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás a lefolyt héten bérmaúton járt a főegyházmegye meg nem szál­lott részein. A hivek mindenütt kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadták. Különösen volt a bérmálás szentségének kiosztása megható Mária­nosztrán, ahol 80 fegyencnőt bérmált meg a fő­s pásztor. A csehek Vámosmikola és Kemencze táján a magyar részről megnyilvánult fogadtatás örömzajára kézigránátok elsütésével feleltek, tá­volról pedig ágyúgörgés hallatszott, mely azon­ban valószínűleg csak gyakorlatozás lehetett. Egyébként nem akadályozták meg, hogy Ipoly­szalkán 100 ember, Kiskeszin pedig az összes bérmálandók átmehessenek a határon a bérmá­lási szertartásokra. A főpásztor pénteken tért vissza bérmaútjáról székvárosába. * A Numerus clausus a városi közgyűlésen. A város közönsége f. hó 15.-én közgyűlést tar­tott s ez alkalommal tárgyalta az Ébredő Magya­rok Esztergomi Csoportjának azon indítványát, hogy a főiskolákon a numerus clausus behozata­lát a kormányhoz intézendő feliratban kivánja, továbbá ugyancsak felirat intéztessék arra nézve, hogy az 1914. év óta Magyarországba beözönlött külföldi zsidóság törvényhozási rendelkezéssel az ország területéről záros határidőn belül eltávo­littassék. A közgyűlés ily értelemben határozott és a felirat elküldését elrendelte. A községi kis­üstök felállítását a közgyűlés elhatározta ugyan, de kimondotta, hogy az idevonatkozó határozat csak az esetben hajtható végre, hogyha a ter­melő gazdaközönség összessége, vagyis a főzésre már jelentkezettek nyilatkozatot adnak a város­nak oly értelemben, hogyha az általuk főzésre már bejelentett 20 vagon anyagot nem főznék ki, a városnak ebből származó anyagi vesztesé­géért egyetemleges fizetési kötelezettséget vál­lalnak. A közgyűlésnek egyéb tárgya nem volt. * Kinevezés: Csincsura Győző okl. polgári iskolai tanárt, városunk fiát a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szabadszállási állami polgári fiúiskolához nevezte ki. * A vármegyei szabadoktatási intéző-bizott­ság I. évi szeptember hó 30.-án d. u. 5 órakor a vármegyeház nagytermében ülést tart. Az in­téző-bizottsági tagok felkéretnek, hogy annak az egyesületnek, intézetnek, társulatnak, amelyet képviselnek, az 1920/21. tanévi szabadoktatási programm. tervezetét összeállítani és az ülésen bemutatni szíveskedjenek. * A Mária-Valéria-hid javítása. Palkovics László alispán, mint a törvényhatóság helyettes kormánybiztosa felterjesztést tett a kereskedelmi miniszterhez, melyben felhívja figyelmét az Esz­tergom-Párkány közötti híd szomorú állapotára. A felterjesztésben kifejti, hogyha a csehek a híd Párkány felőli első k­ezetét fel is robbantották, ez még nem indok arra, hogy a híd most már mint teljesen gazdátlan jószág, további gondo­zásban ne részesüljön. A híd gyalogjárói kor­hadtak, a kocsiút szintén elhanyagolt, úgy hogy helyenként gyalog is alig lehet rajta járni. Hosszú időn át a gyalogjáróról egész deszkasorok hiá­nyoztak. A hid rászorul a renoválásra, mert ma is van rajta közlekedés és ha előbb-utóbb a tel­jes forgalom helyreáll, az államnak sokkal több pénzébe fog kerülni a helyrehozatal, mintha most javíttatná a még kevés munkával helyrehozható hiányokat. R­engeteg nemzeti kárunk lesz, ha e nagyszabású műtárg­gyal éveken át senki sem törődik. A híd mai állapotában azt a benyomást kelti, hogy nincs gazdája. * A nyári időszámitás megszüntetése. Hét­főn, szeptember 20.-án reggel 3 órakor a magyar királyi államvasutak vonalain a nyári időszámi­tás megszűnik s helyébe újból a téli (középeuró­pai) időszámitás lép életbe. Ebből kifolyólag a vasúti órák szeptember 20.-án reggel 3 óra­kor egy órával, azaz két órára visszaigazíthatnak. A menetrend ilyenformán nem változik. — Itt jegyezzük meg, hogy Ausztriában már 13.-án életbeléptették a téli időszámítást, míg Francia­országban csak 24.-én szűnik meg a nyári idő­számítás. — Hétfőn hajnalban 3 órakor tehát meg­szűnik a nyári időszámitás és az órákat 60 perc­cel ismét vissza kell igazítani. A vonatok hétfőn már a normális időszámitás szerint indulnak s igy kezdődik a hivatalokban is a hivatalos óra. * A menekültek figyelmébe: Esztergom sz. kir. város polgármestere 8037/1920. tan. sz. alatt felhívja a helyben tartózkodó összes menekülte­ket, hogy törzskönyvelésük végett a városi közig. kiadóhivatalban d. e. 9—12 óra között haladék­talanul jelentkezzenek. * A vagonlakók részére való gyűjtés ered­ménye. A vagonlakók részére összesen 9051 ko­rona gyűlt össze városunkban. Nagyobb össze­geket adtak: Az esztergomi főkáptalan 1900 ko­ronát, Dr. Csernoch János hercegprímás 500 és az Eggenhoffer-féle prímási téglagyár 500 K-t. * Az Esztergomi Diáksegélyző Bizottság be­számolója. A dr. Marczell Mihály által megin­dított diáksegélyezés fenti bizottsága a kö­vetkezőkben számol be működéséről: Az elmúlt iskolai évben az összes bevétel volt 18.468 ko­rona, melyből városunk mindhárom középisko­lájába járó legszegényebb tanulók részesültek se­gélyben és pedig Nádler István tanár útján 2560 korona lett kiosztva a képezdészek között (ruha-és tankönyv-segély címén, továbbá lakbérre és élelmiszerekre). Németh Gábor vendéglős már­cius elejétől június végéig adott két, Erdélyből menekült árva képezdésznek naponkint ebédet és vacsorát. P. Virág Rajmund házfőnök és hitta­nár 500 koronával segélyzett több realistát, azon­kívül 7 realista diák március hó 14-étől június 29-éig kapott naponkint ebédet és vacsorát az vábbi működésről lemondott és a terveket az összes iratokkal és a fenmaradt készpénzzel a városi hatóságnak adta át. Azóta az ügy pihen és valószínű, hogy az elismerés, kegyelet, valamint hazafias gyász által sugalmazott eszme megvalósítása véglegesen el­marad, a­mi egyébként a változott körülmények folytán talán természetes is. Ezek után Bieszl Ferenc társelnök még be­jelenti, hogy a Hősök Emlékére a takarékpénz­tári 5,000 koronán felül, egyéb adományokból még 2325 korona folyt be és a házak vételárába kifizetett 3850 kor. levonásával fennmaradó 3,475 koronát betéti könyvre elhelyezve adta ható­sági kézbe. Visszatérve a Sétahely szépítő egylet szo­rosan vett ügyeire, jelenti Bleszl Ferenc kir. tanácsos, társelnök, hogy az egylet az új elnök­ség alatt, vagyis 1913. július 1.-tól 1919. decem­ber 31.-ig, tehát 6V2 év alatt lefektetett: a Csernoch János-úti sétányra 14,659 koronát, a szigeti sétaútra 4,023 , a sz.-tamási hegyoldal bef­ásítás­ár­a 3,064 , a katona-, illetve új honvédtemetőre 3,566 , „ és így összesen 26,212 koronát fordított város-szépítési és fejlesztési, valamint kegyeleti célokra. Ez összeghez számítva a Hősök Emlékére befolyt 7,325 koronát, kitűnik, hogy az elmúlt 5­2 év alatt mindössze 33,500 koronát fizettünk ki, illetőleg gyűjtöttünk közérdekű célokra. A pénzügyek kapcsán jelenti az előadó azt is, hogy az egyesületet az Esztergomi könyvnyom­dászok szakegylete egy tekintélyes adománnyal lepte meg, amennyiben a múlt évben tartott prímáskerti János ünnepély 5,700 koronát ki­tevő tiszta jövedelmét egyesületünknek adomá­nyozta. Ez összeg az 1920. évi számadásunkban fog szerepelni, de a szép és egyletünknek nagy segítséget jelentő adományért a közgyűlés már most hálás köszönetet szavazott. Ezután bemutatták a Move átiratát, mely­ben a Move segítő testvér jobb­ját ajánlja fel a Sótahely-szépítő egyletnek. A közgyűlés a felajánlott együttműködést célszerűnek és üdvösnek találván, elhatározta, hogy a Sótahely szépítő egylet ezentúl, mint a Move egyik mellékosztálya fog működni, a Move támogatását kikéri és a Move delegáltjait az elnökségbe és bizottmányba beválasztja. Végül Bieszl Ferenc társelnök bejelentette, hogy mivel ő a társelnökséget csakis a Cser­noch János úti sétány rendezése és beállítása végett vállalta és mert e feladatát befejezte, e megtisztelő megbízatásról más iránybani nagy elfoglaltságára való tekintettel lemond, de igózi, hogy mint bizottsági tag továbbra is készséggel fogja a Szépítő egylet ügyeit szolgálni. A 4 évi működést kimerítően tárgyaló, társelnöki beszámolót és Brátsy Pál pénztáros jelentését a közgyűlés örömmel vette tudomásul, s az összes indítványokat elfogadta. Majd Mátéffy Viktor nemz.­gy. képviselő emelte ki az agilis társelnök önzetlen és eredményes működését és rámutatott arra, hogy a kis duna­parti sétány nemcsak kiváló ízlésről, de kitartó és energikus munkáról is beszél, a honvédtemető állandó gondozása, fáradságos munkálkodást, ne­mes és hazafias érzést bizonyít. Mindezekért hála és elismerés illeti az ügybuzgó társelnököt. Le­mondását nem fogadja el, hanem kéri, maradjon továbbra is az egyesület élén. Bleszl Ferenc társelnök, a jelenlevők lelkes ünneplése közben, megköszöni Mátéffynak és a közgyűlésnek a megtisztelő bizalmat és a meleg elismerést, de ismételten kijelenti, hogy nagy elfoglaltsága miatt nem vállalhatja továbbra is társelnöki megbízatását, hanem, ha a közgyűlés úgy határoz, szívesen gyakorolja továbbra is a kisdunaparti sétaút és a katonatemető feletti felügyeletet azon meghagyással, hogy az utal­ványozási és rendelkezési jog neki továbbra is biztosítassék. A közgyűlés örömmel járul hozzá e meg­oldáshoz, mire az elnök javaslatához képest a tisztikart a következőkép választja meg: Elnök: Zsiga Zsigmond, társelnök: lovag Milailic Mili­voj ezredes, felügyelők: Bleszl Ferenc kir. tan.: Polyák Ferenc főhadnagy és Rapp Géza, jegyző: Sinka Ferenc Pál, pénztáros: Brutsy Pál, mér­nök : Tiefenthal Gyula, ügyész: Prokopp Gyula dr. Választmányi tagok: az összes alapítók, to­vábbá Antony Béla dr., Etter Ödön, Dombay Nárcisz, Fehér Gyula dr., Frey Vilmos dr., Hoffmann Ferenc, Kárpáti József fegyvermester, Marosi Ferenc, Mátéffy Viktor, Osváth Andor, Rudolf István, Stefán József százados. A jövő évi programm a szerény vagyoni viszonyok folytán csupán a kisdunaparti és a szigeti séta­utak karbantartása, továbbá a katonatemető gon­dozása. Nagyobb befektetésről most nem lehet szó. Miután a tagdíjnak évi 10 koronára leendő felemelése elhatároztatott, a közgyűlés Zsigmond elnök zárószavai után véget ért. Zsiga 1

Next