Esztergom, 1921 (26. évfolyam, 1-151. szám)

1921-01-16 / 7. szám

NŐK ROUflTft. A cselédkérdés Amerikában. Ismeretes, hogy Amerikában éppen az ipar és a gyári munkaalkalom nagy fejlettsége miatt már régen érezték a mindig növekedő cseléd­szükséget. Ez az állapot a háború alatt még csak rosszabbodott, úgy hogy ma a cselédkérdés va­lami módon való megoldása égetővé vált. Egy szélsőséges megoldást terjesztett elő­­ Waggaman Maria a „Monthly Labor Review" egyik számában. A cselédeket ipari munkások módjára kezeli; nem nevezi többé cselédeknek, hanem háztartási kisegítőknek. Nyolc órai munka­időt kíván számukra, a család körében való lakás kötelezettségének eltörlését és egy megállapított bér­skálát. Úgy véli, hogy ez az egyedüli helyes megoldása a cselédkérdésnek és megjegyzi, hogy amint az ipari munkások részt kérnek a válla­latok irányításában is, éppen úgy követelik a cselédek „a konyha demokratizálását és a házi szolgálat többé-kevésbbé feudális viszonylatainak eltörlését." A buffalói „Echo" birálja ezt a szélsőséges nézetet és helyesen jegyzi meg, hogy a cseléd­kérdés „egyszerűen egy ujabb eredménye a csa­lád lassú szétmállásának, mely szemünk előtt játszódik le már jó ideje." Reméli az Echo, hogy „a konyha demokratizálása" nem fog egy olyan társadalmi állapothoz vezetni, hogy mindnyá­junknak vendéglőkben kelljen étkeznünk. Nálunk is van cselédkérdés. Nálunk sem alakult ki még egy állandóbb társadalmi elhe­lyezkedés. Az amerikai társadalmi küzdelmek tanulságosak lehetnek ránk nézve is. A túlzó szocializmus nem vezethet egészséges társadalmi viszonyokhoz, mert ki akarja kapcsolni az ősi, primitív társadalmi egységeket. Nem tiszteli a család jogait s nem törődik azzal a másik tár­sadalmi egységgel sem, mely egyrészt a család­ból, másrészt az annak szolgálatában álló cselé­dekből alakul ki. A cselédkérdést csak ezen a társadalmi egységen belül lehet helyesen meg­oldani, ezen belül kell a cseléd helyzetén javítani. Értesítés­­ az esztergomi keresztény ma­gyar nőkhöz! Értesítjük az összes érdeklődő ke­resztény nőtestvéreinket, hogy a Szociális Mis­­­­sziótársulat politikai szakosztálya a legközelebbi női konferenciáját f. hó 16.-án (vasárnap) dél­után 6 órakor tartja a főgimnázium fizikai ter­mében. Vasárnapi programmunk a következő : 1. Megnyitó. Mondja Horváth Sarolta. 2. A gyermek testi nevelése. Előadó: Dr. Darvas Géza orvos. 3. A gyermek lelki nevelése. Előadó: Szabó Margit tanítónő. 4. Bán A. : Szent Erzsébet be­tege. Szavalja Vörös Jozefa. 5. Zárszó. Gyűlé­sünkre ezúton is tisztelettel meghívjuk az összes nőegyesületeket és az előadás tárgyára való te­kintetből különösen a szülőket és mindazokat, akik hivatásból foglalkoznak korunk nagy kér­désével, a gyermeknevelés ügyével. A vezetőség. ngában az elhasznált, kiselejtezett egyházi ru­hákból alkottunk használhatót, szinte újat. A szíves szemlélő úgy nézze a tárgyakat, hogy azokban az áldozatos női kezek ügyességét és szorgalmát lássa, amint ezt a lerongyolódott ruhák sok munkát és türelmet igénylő stoppo­lása, kijavítása és átalakítása mutatja. Tagjain­kat és érdeklődő jóakaróinkat ezennel tisztelettel meghívjuk a közgyűlésre. Az igazgatóság. * Félórai harangozás. Ma, vasárnap d. e. 11 órakor Csonka-Magyarország minden templo­mában fél óra hosszáig szólani fognak a haran­gok. Ezen idő alatt leplezik le Budapesten a trianoni béke által elszakított magyar részeket jelképező irredenta szobrokat. Megemlítjük még, hogy e napon a templomi istentiszteletek után a Himnuszt kell énekelni, az egyházi beszédek pedig megemlékeznek a budapesti szoborlelep­lezésről és zászlószentelésről. * A Move tanácsülése, F. hó 18.-án, ked­den délután 6 órakor a Kaszinó olvasótermében a Move főosztály tanácsülést tart. Felkérjük a tisztikart és a tanácstagokat a megjelenésre. Tárgy: beszámoló az egyesület egyévi működéséről s a közgyűlés tárgysorozatának megállapítása. — El­nökség. * Eltávozás. Őszinte sajnálkozással értesü­lünk, hogy Zeke József, a Buzárovits-nyomda érdemes művezetője a jövő hónap közepén vá­rosunkból Kaposvárra távozik, ahol a Somogy­megy­ei Keresztény Irodalmi és Nyomda rt. ügy­vezető-igazgatójává választották. Zeke József 26 év óta működik a Buzárovits-cégnél s ez idő alatt alkotott ízléses munkái a szakkörökben mindenütt elismerésre találtak. Az „Esztergom" legelső szá­mától kezdve az ő gondos felügyelete és tech­nikai irányítása mellett készült. E lap hasábjain is kifejezzük tehát gondosságáért, önzetlen tá­mogatásáért hálás köszönetünket és kívánjuk, hogy új, magasabb állásában Isten áldása kisérje. * Vizsgálat „Az Est" rémmeséje ügyében. Palkovics László alispán „Az Est" január 11-i számban közölt Sinka F. Pál közgyámról szóló rémmese ügyében szigorú vizsgálatot rendelt el és jelentette a népjóléti miniszternek, hogy a vizsgálat során kiderült, miszerint „Az Est" köz­leménye a kórház igazgatósága ellen irányuló tendenciózus valótlanság. Egyben az alispán fel­terjesztette a vármegyei tiszti főorvosnak a szó­banforgó ügy megvilágításáról szóló jelentését és az álhír megcáfolását tartalmazó „Esztergom" c. politikai lap egy példányát. * Vonatösszeütközés Dorogon, F. hó 13.-án este Dorogon a Budapestről jövő utolsó vonat beleütközött az ott tolató mozdony szerelékko­csijába. Nagyobb sérülések ugyan nem fordultak elő, de több utas fejére nehéz podgyász esett. Jó, hogy a karambol nagyobb szerencsétlenség­nek nem vált okozójává. Ilyesminek a mai gyenge forgalom mellett egyáltalán nem volna szabad előfordulnia. * A belvárosi olvasókör tánccal egybekötött szinielőadása f. hó 16.-án, vasárnap este 7 óra­kor lesz megtartva az olvasókörben. Színre ke­rül „A piros bugyelláris", melyet a kör női tagjai fognak előadni. A táncestély iránt város­szerte élénk érdeklődés mutatkozik s ebből ítélve a vasárnapi estély semmiben sem fog mögötte maradni az olvasókör eddigi jósikerű mulatsá­gainak. * Árdrágítók a rendőrségen. A helybeli ál­lamrendőrség a napokban erélyes intézkedéseket léptetett életbe az árdrágítók ellen, melynek kö­vetkeztébe az élelmiszerkereskedőket felhívja, hogy áraikon az árakat pontosan tüntessék fel. A teg­napijr napon előállította többek közt Kiss Józsefné piaci árust, ki a korpa literjét 2 kor. 30 fillér maximális ár helyett 4 koronáért árulta. * Az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar­bank R. T. igazgatósága értesíti ügyfeleit és általában a közönséget, hogy mind­azok, kik hadi kölcsönöknek vannak bir­tokában, tartoznak ezen hadikölcsön pa­pírjaikat 1921. január hó 15-től február végéig a magyar állam részéről leendő elfogadás végett bemutatni (nostrifikál­tatni). Ezen bemutatás elmulasztása a kibocsátott rendelet szerint utólag nem a pótolható és azt fogja eredményezni, hogy be nem mutatott hadikölcsönöket a magyar állam magáénak el nem ismeri. Akár intézetünknél, akár másutt jegyzett­­ hadikölcsönöket 1921. január hó 15-től kezdve nostrifikálás végett elfogadunk és a szükséges felvilágosításokat megadjuk. Figyelmeztetjük egyben ügyfeleinket arra is, hogy a háború előtt kibocsátott ös­­szes magyar állampapírok és pénztár­jegyek (Korona-járadék, Arany-járadék, Tisza-Szegedi kölcsön stb.) 1921. február 15-ig a m. kir. állampénztárnál muta­tandók be. * Színielőadás és táncmulatság. Az Eszter­gom-Szenttamási és Vizivárosi Kath. Olvasókör műkedvelő gárdája 1921. évi január hó 16.-án a „Magyar Király" szálloda nagytermében Vályi , Nagy Géza, a honvédelmi minisztérium C főosz­tályának előadója által irt „A betlehem­esek" c. irredenta színművet az iró közreműködésével elő­adja. Kezdete este 7 órakor. Az előadás után táncmulatság lesz. Belépődíj: I. hely 20 korona, II. hely 15 korona, állóhely 10 korona. Az elő­adás tiszta jövedelme az esztergomi szent Fe­rencrendiek uj harangjának beszerzésére lesz fordítva. * Az izr. hitközség f. hó 16.-án, vasárnap d. e. 11 órakor a templomban az irredenta szob­rok leleplezése alkalmából könyörgő istentiszte­letet tart, melyre a hitközség tagjait, a hatósá­gok és felekezetek vezető tagjait ez úton hívja meg­ az elöljáróság. * Köszönetnyilvánítás. Az Esztergomi Köz­ponti Szeszfőző Szövetkezet közgyűlése az érseki tanítóképző Segítő­ Egyesülete részére egyezer koronát adományozott. Fogadják érte a tagok e helyen is az igazgatóság hálás köszönetét. * Sport. Az időjárás alkalmat nyújt arra, hogy az idén korán hozzálássunk a f­ootball­tréninghez, legalább vasárnap, míg a napok hosszabbodnak. Így végre elérnénk azon célun­kat, hogy tavaszra csapatunk tudással áll ki ellenfeleivel szemben. Ennek folytán felkérem az első és a második csapat játékosait, hogy f. hó 16.-án, Vasárnap délután 2 órakor a pályán je­lenjenek meg. A football-intéző. * Tüzeset Szentgyörgymezőn, F. hó 14.-én éjjel 3. 12 órakor Szentgyörgymezőn Erős János háza eddig ismeretlen okból kigyulladt. Éjjeli telefonszolgálat nemlétében az ügyeletes rendőr gyalog futott a tűzőrség értesitésére. Jelzés után a városi hivatásos tűzőrség rögtön kivonult és 2 órai munka után sikerült a tüzet eloltania. A háznak így csupán a hátsó része éghetett le. Dicséretet érdemelnek azok a gazdák, akiknek fogataik a vizet folytonosan szállították a tűz helyére. * Az Esztergomi Polgári Zenekar nyilvános estélyek, bálok alkalmával úgy helyben, mint a közeli községekben zeneszolgáltatást mérsékelt díjazás mellett elvállal. Értekezni lehet Kertész János ügyvezető­ alelnöknél (Állampénztár.) * TíZ galíciai került vármegyénk területé­ről a piliscsabai internáló táborba a galíciai zsi­dók internálási eljárásának folyományaképen. * A sár nem eladó. Hozzászoktunk már ahhoz, hogy manapság még a leghitványabb dologért is pénzt kell adni, de hogy eljöjjön az az idő, amikor még a sárért is pénzt kínálnak, azt a legmerészebb fantáziájú emberek sem mer­ték gondolni. Szegeden történt, hogy a mostani esős téli időben az­­ utakat tisztogatják, a vas­tag sártengert összelapátolták és az út­szélén összerakták. Amióta ezeket a szép sárkupaco­kat felrakták az utak mentén, a szegedi mér­nöki hivatalban minden nap jelentkeznek az em­berek, hogy jó pénzért megveszik a sarat, mert építkezéseiknél fel tudják használni. A legérde­kesebb azonban a dologban az, hogy a mérnöki hivatal egyáltalában nem kapott az ajánlaton, mert a sárra neki is szüksége van. A drága sarat a város az utak feltöltésénél fogja fel­használni. * A hivatalos munka szünete vasárnapi is­teni tisztelet idején. A m. kir. belügyminiszternek 2577/1920. B. M. sz. körrendeletét olvastuk a Belügyi Közlöny legutóbbi számában. Ezt mint a magyar közigazgatás keresztény szelleme felé való örvendetes közeledés tanújelét, t egész terjedelmében a következőkben közöljük : „Állami létünk függ attól, hogy a keresztény nemzeti érzés megerősödjék. Nagy fontossága van e szem­pontból annak, hogy a köztisztviselőket, akik a közönség ügyeinek intézésére és a népnek tanú- H­ÍREK. Krónika. Szólnak a harangok . . . Vájjon kit siratnak ? Sirató bugásuk messze-messze száll . . . Odaát a vízen ajakak remegnek, Megdobban szivében a párkányi táj. „Hiszek egy hazában"... ima zsong köröttem. Jaj, de ez a hit ma oly nehéz nekem . Elhiszek csodákat ámuló elmével, De hogy Te feltámadsz, mint remélhetem ? Táncolók kacajjá, mulatók zsivajjá, Selymek hivalgása mást hirdet manap : Hazám, szülőföldem . . . feltámadásodra Meghallom-e mégis a harangokat? H. 1. * Az irredenta szobrok vasárnapi leleplezése alkalmából vármegyénk vezetősége részéről Dr. Czobor Imre főispán és Dr. Reviczky Gábor vármegyei főjegyző, a város részéről Dr. Antóny Béla polgármester és Dr. Sebők Ferenc képvi­selőtestületi tag utaznak Budapestre, hogy az ottani nagyszabású demonstratív ünnepségen meg­csonkított vármegyénket és a megcsonkítás foly­tán nyomorúságba jutott városunkat képviseljék. * Az Oltáregylet ma vasárnap d. u. fél 4 órakor a háromórai litánia után tartja évi köz­gyűlését a vizivárosi zárdában. Uj anyag hiá­

Next