Esztergom és Vidéke, 1891 (13. évfolyam, 1-103. szám)

1891-04-16 / 31. szám

jutalmazta Szathmáryt. Emlékezetes alkotást mutatott be Károlyiné Piában. Az­ előkelő megjelenésű asszony mind­végig bírta a közönség rokonszenvét nehéz szerepében. Árkosi Spinolában és Károlyi az öreg Torol­liban kitűn­ő maszkjukkal tűntek ki. Rónai Karola (Portia) különösen szerepe szavalata részében tetszett. A rendezés (Szath­­m­áry) intelligens és szokatlanul össze­vágó előadást biztosított. K 101,101.MN N'/.IOlfl( hN7 |'A ■ KÖRÖSI L­Á­S­Z­L­Ó dr. — Az uj herczegprimás kinevezé­séről s egyéb országos érdekű főpapi kinevezésekről a következőket jelent­hetjük: Samassa József egri érsek ki­­nevezt­etését már elintéződnek tekintik. Samassa utódául Császka György sze­pesi püspököt emlegetik. Szepesi püs­pöknek Csáky Károly gróf, a közok­tatásügyi miniszter közeli rokona van kiszemelve, kinek püspökségéről szóló hírt először publikálták lapunkban. A zágrábi érseki székre Bende Imre besz­­­erczőbányai püspököt jelölik. Bende helyébe beszterczei püspöknek Rosszival István esztergomi apátkanonokot és országgyü­lési képviselőt kandidálják. Császka György szepesi püspök római útját okozati összefüggésbe hozzák a fontos kinevezésekkel. — Aranyalapitványos mise. Adalbert ünnepét nagy egyházi pom­pával ülte meg az esztergomi főkáp­talan. Az esztergomi főszékesegyház védősze­n11jének kultuszára lelett, dús­gazdag alapítványból a misemondó fő­­papnak, Boltizár József nagyszombati püspöknek ötven aranyat s az ünnepi szónoknak, Kalovich budapest-józsef­­városi plébánosnak tiz aranyat járul­­tattak ki. Szent István megkeresztelő­­­­jének, Adalbert, vértanú püspöknek, s ereklyéi egész nap ki voltak állítva. — Diszebéd. Major István püspök,­­ érseki helytartó Szt. Adalbert ünnepe­­ után következő hétfőn a főkáptalan­­ összes tagjai tiszteletére diszebédet adott. — A bazilika védőszentjének ün­­nnepén SBoltizár a szokásos czerimoniák között Jkált, az nagyszombati püspök pontifi­­ünnepi szentbeszédet pedig Ivanovics józsefvárosi apát-plébános mmondotta. A kóruson Kempter miséjét «adták elő Haydn Offer­tóriumával. — A főispáni jubileumra Hont­­h­t­egyéből Rosner Ervin báró főispán s­zédságáb­an a lávaürökben előfordul sok koly ásvány, melyből érczerek képződhetnek. 3E fémanyaggal impregnált régióból a viz­et bejutatja egy repedésbe a fémvegyületeket el és bekövetkezik az érczképződés hosszú­­processusa. Nagynevű geológusunk e lapokon át r­ejtegetett theoriájából is következik, hogy­­ nemcsak a trachit-zöldkövek vehetik fel s­z impregnation hanem más kőzet is, mint soliészkő, sediment, a mire példa ott Sel­­­meczen is található. Selmeczbánya s környéke a különféle­­ ásványokban igen megáldott. Előfordul­­t »például« természetben szép példányok­ban a sófélék, közül: kálium (káliu­msó), söézgálicz (chalkopyritból), s fehérgálicz (ggoslarit, zink); sófélékhez hasonló ásvá­nyok és érczek közül: gyospát(Mária-üveg), •alcit (mészpalt) több válfaja: dolomit, [tíaryt, fluorit, cerusit, malachit; kvarcz­­tartalmú ásványok közül: a hegyikristály 9Í legszebb változatokban: amethyst, közön­séges és faopál, biotit (magnézia-csillám);­­ A fémek közül: arany, ezüst, réz, ólom; érczek közül: cuprit, pyrit, markasit, [ßnalkopyrit, antimonit, galanit, argentit, id ,halerit, proustit, zinober stb. Előfordul a még a trachithegységek oldalán a hires al­lineczi pipák anyaga, a nyirok (sárgaföld) •g meglehetős mennyiségben. A A vidék geographiai és geológiai viszo­­n­zainak félévig való tanulmányozása, s k­özben elég sok és változatos ásványok fő’üjtése után ismeretekkel megrakodva Billentem az aranybányákba, a miről a c^Ö­tárójában. ("Folyt, kóv.) vezetése alatt külön üdvözlő küldöttség jön Esztergomba. Tagjai lesznek többek közt Majthényi László báró volt főispán és Lest­yánszky alispán is. A főispáni brik­ettre Reviczky Győző, Perényi Kálmán és Hamar Árpád uraknál lehet jelentkezni. A nyolczszáz forintos arcz­­k­épet Vas­tag György festette fénykép után. A főispán névaláírásos arczké­­peiből száznyolczvan példányra történtek előjegyzések a rendezőségnél. — A pápa Knauz Nándornak. Városunk nagynevű tudósát, dr. Knauz Nándor püspököt magas kitüntetés érte. Megküld­vén közelebb megjelent nagy diszm­űvét: »A Garan-melletti sz. Be­­nedeki Apátság«-ot a római pápának, Ő szentsége azt nagy örömmel fogadta és a következő meleg hangú sorokban fe­jezte ki érette elismerését és köszöne­tét: »1252. sz. Mélóság­os ur! Kedves kötelességet bízott rám a szentségéé Atya, XIII. Leo, midőn meghagyta hogy nevében köszönetet mondjak neked a Garan-milletti sz. Benedeki Apátság történetét tárgyaló munkád első köte­téért, melyet ő szentségének ajándékba küldöttél. Méltónak találván ő szent­sége a megkezdett munkát egy egyházi és tudós férfiú fáradozásaira, kívánja, hogy semmiféle betegség akadálya se késleltesse ezentúl munkádat, hanem tökéletes egészségnek örvendvén, sze­rencsésen befejezhesd a mit buzgóan megkezdettél. Tadom meg ez Részemről örömmel rá­alkalmat, hogy kifeje­zést kölcsönözzek őszinte nagyrabecsü­lésemnek, melylyel maradok Róma., 1891. april 6. Méltóságos ur hived Ram­pol­la, bibornok.« — E kitüntető levél kapcsán, melyben a sz. Atya oly gyöngéd figyelemmel emlékezik meg tudós püspökünk betegségéről, mely a munka megjelenését egy ideig késlel­tette, megjegyezzük, hogy igen kegy­teljesen fogadta a diszművet ő fel­sége a király is, kinek azt Márkus Gyula püspök, központi papnöveldei kormányzó volt szerencsés átnyújthatni a budai várban és »legmagasabb kö­szönetét« fejezé ki szerzőjének. Érde­mes megemlíteni azt is, hogy a munka Európa összes uralkodóinak és nagyobb könyvtárainak is megküldetett, úgy, hogy a legelső magyar munka, mely egész Európa nevezetesebb könyvtárai­ban, sőt az Új­vi­l­ágban is megtalálható, hová szintén több könyvtár számára jön megküldve. — Névnapi ováczió. Walter Gyula dr. a tanítóképző intézet népszerű igaz­gatóját névnapja a­l­kal­mal­mából minden oldalról meleg rokon,szenvvel üdvözöl­ték. Az intézet lelkes ünnepséget ren­dezett szeretett igazgatója névnapja alkalmából. — Fehér Gyula dr. névnapja alkal­mából a városi leányiskola növendék­­sége ünnepi ovácziókat rendezett szín­darabok, szavalatok és énekrészletek előadásával. Az igazgató szerénysége nem engedte meg, hogy az ünnep nyil­vános legyen. — Gyászos halál. A Helcz-családot évről-évre megrendítő csapások érik. Végzetes irgalmatlansággal ragadja ki a halál a család köréből a legünne­pel­tebb tagokat. Alig múlt el néhány tavasz Mariska és Erzsike sírja fölött, ismét új koporsóval gyarapodik a né­pes családi sírbolt. Tegnap hunyt el ugyanis Hercz Josephine, az esztergomi nők egyik legragyogóbb szellemű és szépségű tagja sorvadásban. A gyászhir városszerte őszinte fájdalmat keltett. — Fegyelmi ügyek. Majláth György gróf főispán elnöklete alatt a közigaz­gatási bizottság fegyelmi választmánya Helcz Antal dr. polgármester, Takács Géza főjegyző és Merényi Ferencz szám­vevő ellen késedelmesen beterjesztett számadási ügyek miatt fegyelmi vizs­gálat indult.­­"Minthogy a nevezett vá­rosi tisztviselők ellen fegyelmi eljárás nem volt "folyamatban, mindössze leg­kisebb fokú megdorgálásban részesül­tek. Antalffy Sándor tb. szo­l­ga b­i­ró párkány vásári affairje került azután vizsgálat alá. A fegyelmi választmány Antalffy Sándort teljesen fölmentet­te. — Az államosítás mellett. Komá­rom vármegye az államosítás mellett nyilatkozott. Esztergom is nyilatkozni fog rövid idő múlva. — Excelsior. Balassa Gyarmat ren­dezett tanácsú város óhajtván lenni, megtette ez iránt a törvényes lépéseket. — Uj harangot kap a vízivárosi templom. Az uj harangot Walser önti s ünnepi fölszentelése nemsokára végbe fog menni. Emlékezetes legenda fűződik a pirulási palota közvetlen tőszomszéd­ságában kondu­ló harang meglepődésé­hez. Január közepe táján vesztette el a nagy harang szép hangját s ekkor azt mondta a nép, hogy nagy halottja lesz a Vízivárosnak. Néhány nap múlva beteljesült a jóslat. Azóta a harang meghasadt szívvel siratta a prímás halálát, melyet már előre megjelentett. — Régiségek. A vasúti földhányó munkálatok közben igen érdekes bar­bár-kori tömör fülbe való arany gyű­rűt találtak, melyet a tulajdonos a város hatóságának adott át. A szent­királyi földeken tégelybe olvasztott szívezüstöt találtak körülbelül negyven­öt von­ajtnyi értékben. Minthogy a tu­lajdonos nem tett róla­ jelentést, az ezüstlelet ügye a fenyitő-bíróság elé kerül. A szil­arany fülbevalót a Nem­zeti Múzeumnak küldik. — A komáromi állandó hídnál múlt héten kezdték meg a munkálatokat­. Erős a reményünk, hogy a komáromi hid felállítását az esztergomi fogja követ­ni. — Párbaj: Verseghy Robi ismét párbajozott a nagykovácsi határban, a főváros mellett. Ellenfele Schwarz Aurél lévai földbirtokos, segédei Bezerédy Gyula és Papp Zoltán voltak A segé­dek 30 lépés távolságban állapodtak meg, 5—5 lépés aüans­szal és egy­szeri golyóváltással. Az adott jelre mindketten lőttek de egyikük sem­ ta­lált. Nyilvános becsületsértés miatt pro­vokált felek kibékülve távoztak. — Vidéki hírlapírók egyesülete felállítását indítványozza a »Szabadkai Hírlap.« Egy kongresszus volna össze­hívandó a fővárosban, a­melynek czélja: a vidéki hírlapírók érdekeinek meg­óvása szempontjából egyesületté való­ tömörülés. — Dalestély. A dal- és zeneked­velő-egyesület vasárnap a Fürdő nagy­termében igen érdekes műsoru és kö­zönségül dal- és zene-estélyt rendezett A színházban kasszadarab járta zsúfolt közönséggel, ami meg is látszott a dalestély közönségén. Nem nagy, de szép résztvevőség gyönyörködött a gaz­dag műsor összevágó előadásában. A programmot a férfikar kezdte ki Káldyi Zugjon bár a szél viharja ez, kardalá­val. Haydn Trióját Merz Etelka ját­szotta zongorán, Borovicska hegedűn és Sztraka gordonkán. Jensen szép da­lát Perényi Margit és Mezey Juszta énekelte. Liszt-Wagner fonódalát Mezey Juszta adta elő. Lohengrin 3-ik felvo­násából egy részletet Perényi Margit és Borovicska Adolf énekeltek. Felsen­burg Blanka Chop­ n Polonaiseét mu­tatta be. Grabon-Hoffmann­ Gondoliera duettejét Perényi Margit és Mezey Juszta adták elő. Beethoven Son­a táját Borovicska hegedülte Felsenburg Gyula zongoráid,­méretével. Perényi Margit és Mezey Juszta svéd népdalokat énekel­tek. Moszkovszky keringőjét Felsenburg Blanka zongorázta. Haydn Trióját Me­zey Juszta és Borovicska adta elő. Lassen dalát Mezey Juszta énekelte. A Tannhäuser egy románczát Perényi Margit mutatta be. Végül a férfikar Hubaytól és Káldytól magyar stilü dalokat énekelt. A rendezőség azután felkérte P. H. Feigler Hermint, hogy szavalatával koronázza meg az estély sikerét, mire a fiatal művésznő Heine Kevlari bacsóját szavalta el. A három óránál tovább tartott hangverseny gaz­dag műsora 1 k­­evésbé sem fárasztotta ki a zenekedvelő közönséget. A dal és zene nemesítő és szív­képző hatása alatt a zeneiskola fáradatlan növendé­keinek, valamint a többi közreműködő­nek is bőven kijutott a legszebb vi­harból , a tapsviharból. Nem követünk el túlzást, ha azt merjük állítani, hogy nem sok vidéki város lesz Magyaror­szágon, a­hol ilyen szép programmal és sikerrel művelnék a zenét, mint nálunk. A dal- és zene­estélyt tizen­egy óra után lá­ttestély követte, mely még sokáig össze­ártot­ta a fiatal párokat. — Elárverezett Üzlet. Tegnap ár­verezték el Kiszlingstein Sándornak, a Könyvészeti Lapok szerkesztő-kiadójá­nak vízivárosi papírkereskedését. Őszin­tén sajnáljuk a tehetséges kereskedő üzletének bukását, úgy értesülünk, hogy Kiszlingstein Sándor Budapestre költözködik, hol a Franklin Társulat kiadóhivatalában foglal alkalmazást. — A közönség elismerése. Szath­máry Lajos a színtársulat egyik leg­kiválóbb tagjának keddi jutalomjátékát a felhők járása meghiúsította. Az anyagi kárpótláshoz azonban rögtön hozzájá­­rult a jelen volt közönség úgy, hogy a gyöngélkedő Szathmárynak elég szép jutalomösszeget járult­attak kezéhez. Sz. meggyőződhetik az esztergomi kö­zönség rokonszenvéről, a­miből buz­­dutást meríthet. — Károlyi színtársulata május elején öt előadásra Érsekújvárra készül, hol az ügetőverseny közönségén kívül maguk az érsek­új­váriak is rokonszen­vesen várják a társulatot. — Jutalomjáték: Szirm­ayné Teréz asszony jutalomjátékára Egy katona tör­ténete czimü franczia színmű kerül előadásra. A társulat kiváló anya,szí­nésze és rendkívül hasznos tagja meg­­érdemlené, hogy nagy közönsége legyen. — A vinczellériskoláknál alkalma­zott győri­­ munkavezetőknek a szőlő­birtokosok által való igénybevétele tár­gyában. A folyó, 1891. év elejétől kezdve a budapesti, érdiószegi, ménesi, nagy-enyedi és tarczali vinczel­érisko­­­láknál gyéritő munkavezetők vannak alkalmazva oly czélból, hogy az ok­szerű szénkénegzési eljárás bemutatása s a szénkénegzési munkálatok vezetése végett a szőlőbirtokosok által igénybe vehetők legyenek. Azon szőlőbirtokosok­nak, a­kik a jelzett czélból a gy­éritő munkavezetőket igénybe venni kíván­ják, ez iránt az említett vinczellér­­iskolák vala­mely­ik­ének igazgat­óhágá­h­oz kell fordulniok. A gyéritő munka,veze­ttek az illető szőlőbirtokosoktól napon­ként (beleszámítva az oda és vissza­ír­ázás napját is) 1 frt napibért és teljes ellátást kapnak s útiköltségük is az illető szőlőbirtokosok által vise­­lendők. Az itt megállapított díjazásnál többet a gyéritő munkavezetők semmi körülmények közt sem követelhetnek. Ha a gyéritő munkavezető ugyanazon kiutazása alkalmával több szőlőbirtokosoknál vagy egy napon működik, uli- költségei, illetőleg napibére aránylag megosztva, az illető szőlőbirtokosok ál­tal közösen viselendők. A gyéritő munka­vezetők munkaköny­vvel láttatnak el, a­melybe az általuk végzett munkák neme, helye, ideje s az illető szőlő­birtokosok nevei bejegyzendők.

Next