Esztergom és Vidéke, 1903 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1903-06-18 / 49. szám
— A kaszinó nyári mulatságai. A kaszinó választmánya legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a nyári évadban négy mulatságot rendez a Kovácspáraknál és pedig: július 4 és 18, továbbá : augusztus 8 és 22. napjain, melyeknek rendezését a titkár, mint főrendező és harminc tagból álló bizottságra bízta, nevezetesen: vigalmi Ferencet S. Niedermain Ferenc titkár, a bizottság tagjai: Aldory Viktor dr. Alföldi Dezső dr., Berán Károly, Berényi Zoltán dr., Berényi Zsigmond, Brenner Antal, Brenner József ifj., Brenner Károly Csupor István ifj., Csupor Lajos, Dobó Jenő, Elbel Tibor dr., Ferencz Emil dr., Frey Vilmos, Fischer László, Geiger Gyula, Grósz István, Kelemen Béla, Koksa Tivadar, Lenkei Emil, Marosi Károly, Mattyasovszky Béla dr., Nagy Pál, Oltóssy Ferenc ifj., Preszler Gyula, Reusz Ferenc, Steffer Mátyás, Trautwein Gyula, Zwillinger Ferenc dr. A meghivók még e hét folyamán fognak szétküldetni. — Eljegyzés: Jellinek Adolf eljegyezte Rosenzweig Herman kedves leányát Mariskát Esztergomban. — A kath. legényegyesület nyári mulatsága. Az esztergomi kath. legényegyesület folyó hó 28-án vasárnap a házépítési költségek fedezésére a Kovácspataknál nyári mulatságot rendez, melynek tárgysorozata a következő : 1. Indulás délután 1/ 2 órakor az egyesület heltségéből. 2. 3—5 óráig mulattató játékok és különféle tréfás versenyek díjakkal. 3. Dijtekézés nyereményekkel. 4. 5 órakor a tánc kezdete. 5. Világposta képes tereezőlapokkal. 6. Esti tűzijáték. Be ;pő dij személyenkint 60 fillér. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. A csavargőzös ez alkalomból a következőképen közlekedik: I. menet d. u. fél 2 órakor, II. menet d. u. 3 órakor, III. menet d. u. 4 óra 30 perckor, IV. menet d. u. 6 órakor, V. menet este 8 órakor, VI. menet este 9 órakor. Kedvezőtlen idő estén a mulatság következő napon, hétfőn, szt. Péter és Pál napján tartatik meg. — Névmagyarosítás: Balek Mariska úrhölgy, Bárdos Gyula tanító nővére, tatai tanítónő vezetéknevét Bárdos-га. magyarosította. — Kegyeletes emlékezés. Győrffylvy n. halálának husz éves fordulóját fiaink tegnap délután kegyelettel tansérülték meg a szentgyörgymezei temetőben, melyről lapunk legközelebbi számában referálunk. — Diák majális. A főgymnásiumi ifjúság mulatságára vettük az alábbi meg- jhivót. »Az esztergomi kath. főgimnáziumi ifjúsága 1903. évi június hó 25-én aj Kovács pataknál nyári mulatságot rendez, s melyre t. cimet és b. családját tisztelet! meghívja a rendező bizottság. Személyjegy I kor. Jegyek várhatók Gyula úr üzletében és a mulatság Brutsy napján a Kovács pataknál. A tiszta jövedelmet jótékony célra fordítjuk. A csavargó ?és a rendes meneteken kívül 7 órakor és 10 óra után egyszer közlekedik. A rendező bizottság: Magurányi Jenő főrendező, Daubner Géza háznagy, Mondada Jenő pénztáros, Varsányi Ignác ellenőr, Рек János cigánybáró, Kégly György háznagy, Fray János pénztáros, Tenschert Herbert ellenőr. Rendezők: Barta Aurél, Blau Desző, Eichner Albert, Kemény Gyula, Kuzmich Gábor, Lasztovica Győző, Margó István, Pálfi Rezső, Varga József, Vorák Sándor, Wachtler István, Weisz Ignác, Wilheim Károly, — Esztergom város kölcsöne. A „Közgazdaság" legutóbbi számából vesszük át a sorokat. »Már több alkalommal megemlékeztünk arról, hogy Esztergom város részben régi adósságainak konvertálására, részben pedig újabb beruházások létesítésére 21 millió korona kölcsönt szándékozik felvenni. Most, miután úgy látszik a belföldi ajánlatok nem tetszettek a városnak, mégpedig csak azért, hogy néhány bölcs városatya megmutathassa, hogy mennyire terjed financziális látóköre, egy berlini lapban tesz közzé felhívást, hogy a pályázni kívánók folyó hó 2- ig nyújtsák be ajánlataikat. Mi a hitelker ess e módja ellen semmi kifogást sem emelnénk akkor, ha a hazai és német pénzviszonyok között mostanában olyan eltérések vonának, hogy abból a városra nyilvánvalóan kár háramlik. Ámde ma hazánk pénzviszonyai általában vannak legalább is olyan kedvezők, mint a külföldéi, miért fordult hát igényeivel a külföldhöz ? Lehet, hogy vannak titkos intenciói a városnak, amelyeket mi nem ismerünk, de eljárása minden formában kiméretlenség hazai pénzintézeteinkkel szemben, amelyek éppen a legutóbbi időben a lehető legkedvezőbb feltételek mellett nyújtanak hitelt a törvényhatóságoknak. Egyébként pedig kíváncsian várjuk a nemzetközi pályázat eredményét és a további megjegyzésekre fentartjuk magunknak a jogot.* Fenti sorokra, mi csak azt jegyezzük meg, hogy tisztelt laptársunk tévedésben van ha azt hiszi, hogy a várost valamellyel titkos intenziók, s nem a jól felfogott anyagi érdekek vezérlik, mit indokol jelenlegi helyzete. — MŰ-hazafiság. Nincs magasztosabb érzés a hazafiságnál, de nincs furcsább annál, ha valaki a hazafiságot csak azért fitogtatja, hogy ebből hasznot húzzon Egy kirivó példája az ilyen mű-hazafiaknak egy gyáros, ki nagy garral hirdet «magyar* Thomas salakot «kartellen kivül» mintegy reámutatván ezzel arra, hogy a többi Thomas salakgyárak kartellbe léptek vona a gazdaközönség kizsákmányolására, ami nem egyébb merő ráfogásnál. Továbbá azt hirdeti említett gyárosunk, hogy »ugyanoly foszforsav tartalommal és porfinomsággal, mint a német vagy a cseh salakc a világért sem említené azonban, hogy ezen foszforsavból mennyi az oldható, mert megvan a magi oka, hogy erről bölcsen halgasson ! Ugyanis tény az, hogy a magyar Thomas salak ugyanannyi foszforsavat tartalmaz, mint a német vagy cseh áru, de ami a magyar salak oldhatóságát illeti, úgy jobb erről nem is beszélni, míg р. .. a német gyárak legalább 80 % oldhatóságot szavatolnak, már pedig a növénynek oldható foszforsav kell, nem pedig olyan, amilyet egyáltalán fel nem vehet táplálkozására, fejlődésére nem fordíthat. Ha már állást akarunk foglalni a cseh gyártmány ellen, mert a csehek is azon igyekeznek, hogy a magyar lisztet kiszorítsák, ám tegyük, megvan az okunk rá, de hogy csupa képzelt hazafiságból a kifogástalan minőségű német, »csillag« védjegyű árut saját kárunkra szintén visszavessük, ehhez nem elég az, hogy ily eljárással elősegítjük egy magyar gyár felvirágoztatását, mert ezt csak az esetben tehetnők, de ekkor hazafias kötelességünk is volna, ha a magyar gyár ugyanazon árért, ugyanazon minőségű árut szállítaná. — Konkurzus. A Veszprém-egyházmegyében a papi pályára lépni óhajtó ifjak fölvételi vizsgálata folyó évi július hó 1-én a délelőtti órákban történik meg Veszprémben, a püspöki palotában. fölvételt kérő ifjaknak , keresztlevéllel , érettségi bizonyítvánnyal ellátva, folyó s évi június hó 30-án kell jelentkezniük az egyházmegyei irodában, ahol orvosi vizsgálatnak is alá kell magokat vetniök. Miheztartás végett szíveskedjenek a tdő lelkész urak erről az érdeklődőket értesíteni. — Iskola bezárás. A bátorkeszi izr. népiskola a kanyaró járványszerü fellépése folytán bezáratott. — Sertésorbánc Farnád községében a sertésorbánc fellépett. Csarnok: II. Vilmos császár palotája.* Irta: Vértesi Károly. Egyik legszebb. — Hétszáz helyiség. — Papucsban. — Vörös terem. — Kőnigszimmer. — Aranybrokát szoba. — A vörös sas terem. — Ezüst gyertyatartók »fából.« — Lovagterem, trónterem. — Ahonnét a fekete sasok röpülnek. — Óra régiség. — Nevezetes képek. — Felsége arcképe. — Fényes kivilágítás. — A palota kápolnája. — Egész templom. — Képek és oszlopok. — Isten dicsősége, ember dicsősége. — Pompei kincseiből. Remek kupola. — Isteni tisztelet. * * * A Königliche Schloss megtekintésére igyekeztünk látnivalóinak Előszobáztunk. »Alles muss der Mensch einmallernen,« mondta Bismarck mikor hasonlóképen várakozott az előszobában bukása után. Aki már néhány nevezetesebb, a jóízlés hivatott mesterei által nagyobbszerű fényűzéssel berendezett királyi palotát látott, az valamennyit látta, az aranyos cirádákat és a díszes, faragványos tölgyfaajtókat, de még nem látta a német császár székházát. II. Vilmos Németország császára és Poroszország királya lakik benne. Az 540,000 négyszög kilométernyi területen 45 millió alattvaló fölött. Tüzetesen megnézhettük a nagyszerű palotát, mert akkortájt a császár Norvégiában nyaralt. Európa egyik legszebb királyi palotája ez az öt bejárattal bíró hétszáz helyiséget magában foglaló épület különösképen pompás renaissance. Hosszúkás négyszögben épült három magasságban, lapos födélzettel. emeletes E fölé tolódik fel a mestermű kupola, melyen nyolc cherabin által gömbön emelt kereszt van, hetven méter magasságban. Külső sötét tömegével elüt az olaszországi és konstantinápolyi tetszetősebb stilü fejedelmi palotáktól, de a termeiben levő fény, pompa és gazdagság, főleg a történelmi becscsel bíró tárgyak halmozottságával felülmúlja azokat. Mikor II. Frigyes választófejedelem a Burg alapjait rakta, (1442) alig sejti, hogy ezen a helyen, a maga mostani egészében, több fejedelem és építőmester által összhangzatban emelt palotában nem telik bele ötszáz esztendő, a világ igazgatására fognak hangzani a parancsok, rendeletek. A Schweitzersaalban keleti mint a mikor mesét látogatunk, módon, puha felső cipőt húzunk a kockás padlat kímélése okából. Itt van mit kímélni, amig keleten, gyakran rozzant mecsetben, nincs. Inkább a hely szentsége kívánja meg a csoszogó használását ott. Nesztelen léptekkel haladunk. A vörös teremben, a nagy választó fejedelmek bútorai remek betétű asztalok, a falakról a királyi ház tagjai és egyébb széles mellű, oroszlán szívű, tollas sisakú ősök sötét tekintete találkozik az újkor gyermekének fürkésző szemével. A Kőnigszimmerben finom metszésű, tölgyfa burkolatú falakon, a porosz királyok életnagyságú arcképei keskeny arany léces keretben, csupa Frigyesek, Vilmosok és Frigyes Vilmosok. A márvány kandalló párkányzatán kínai vázák, (a kínai háború után bizonyára több,) vastag üvegü tükrök régi magas székházzal bíró, zöldbársonyos barokk ülések pihenőre hívnak, de nekünk sietősebb a kimért időnk, mint az egykori választófejedelmeké lehetett, s kik ezekben a székekben kényelmeskedve, lassan tolagatták előre koruknak a reájuk tartozó eseményeit. Az aranybrokát szobában Nagy Frigyes idejéből bútorok, színarany rojtot a kandallón óriási, tömör ezüstből több ágú, remekmívű gyertyatartók. Berlin város ajándéka III. Frigyesnek, lakodalma alkalmából. Széles falon I. Vilmos császár történelmi nevezetességű képe a gravelotti* i csatatéren. A vörös sas teremben színarany cifraságú keleti fehér damaszt selyem, a Hohenzollern sas gazdag hímzésben. A sas, mikor néztem, Kina felé Velencei tükrök, vaskos ezüst sandított keretekben. A tükörasztalokon karos gyertyatartók fából, utánzatai ezek azoknak nagy ezüstbőlieknek, melyek ércét a hét éves háborúban pengő pénzzé verték. A barokizlésü lovagterem, másként trónterem, főékessége a palotának. Az elegancia mesterének kéznyoma rajta. Évenként január 18. napján innéznek ki a fekete sasok az előkelő röpülérdemesült férfiak mellére. Ezt az vagy egy osztályból álló legfőbb rendet, melyet a balváltól a jobb tomporig terjedő narancsszínű selyem szalagon viselnek Suum euique (mindenkkinek a magáét) felírással, I. Frigyes alapította a hercegségnek királysággá történt átváltozásakor. A rendnek a király a nagymestere, fiai, annak született lovagjai e szerint a sasok bölcsőkre is szállnak. Ha pedig sas, nem talál nemesre szállni, az azonanal porosz nemessé válik ezáltal. A lovaggá avatás ünnepélyességének nagyszerűségéről fogalmat szerezhetünk, ha a Capitel Saalban Werner nagyméretű festményét szemügyre vesszük. Ez a kép ábrázolja az ékköves és selymes öltözetű I. Frigyest, amint a fekete sasrendet egy arra érdemesültnek feltűzi. Berlinben feltűnően sok katona és rendőr tisztviselő jár az utcán érdemrenddel. Az első a katona uralmat juttatja eszembe, a második a berlini bűnkrónikákat, rendőrállamot. Mielőtt a vörös bársony terembe lépnénk, egy halkan kegyegő órára figyelmeztetnek az ajtó mellett. Jó, hogy figyelmeztetnek a nevezetességre, mert a sok szép és értékes, francia rokokó-korabeli tárgy között, ügyet se vetnénk az ódonságra. Pompadour ajándéka II. Frigyesnek. Az óra tehát XIV. Lajos francia király idejéből való és még jól jár. Bizonnyára nem adják az órások kezébe. A képtárban a porosz történeti képei, ezek között uralkodóház I. Vilmos koronázása Kőnigszbergben. A képtár legnevezetesebb képe a hetedik porosz király császárrá koronázása Versaillesben. Hamburg, Lübeck és Bréma városok festették a szingazdag képet s adták ajándékul a császárnak nyolcvanadik születésnapja alkalmával. Legel a szem a színdús képeken. A királyi arcképek között Ő Felsége I. Ferenc József magyar király arcképét örömmel pillanták meg. A kép, fiatalabb korából tünteti elő a királyt. Ehhez közel II. Oszkár svéd király, akinek országába törekedtünk most sokan. Holnap este a szép Stockholmban óhajtunk már lenni. Huszonnégy szárazon és vizén messze lehet óra alatt manap eljutni, kivált mikor országos kiállításra robognak a sebes vonatok. Az aranyos cirádékkal pompázó hét terem tetőzetének kellő közepén fea Brandenburgiak és Hohenzollernek ki*) A Metz közelében fekvő falunál a francia határon volt tudvalevőleg 1870. évi augusztus 13-án az az eldöntetlen ütközet, amely mégis a franciák visszavonulásával végződött. A németek húszezernél, a franciák tizennégy ezernél több embert vesztettek és az utóbbiaknak 2600 katonájuk került német fogságba. *) Mutatvány a szerzőnek most megjelent »Három Főváros* (Berlin, Koppenhága, Drezda) című illusztrált útirajzaiból. A bekötött könyv ára 2 korona, kapható a szerzőnél Zomborban.