Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)
1920-06-03 / 125. szám
Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fl., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza Űrnapján. (V. I.) Az Egyház legszebb, legmagasztosabb, legpompásabb kifeléható ünnepét üljük ma és a hivők ezrei lehajtott főkkel üdvözlik a közöttük megjelenő örök Urat, hogy hódoljanak mindenhatóság, örökkévalóságának a vallás okozta kegyeletes alázatosságával neki. Lombsátort emelünk az Úr befogadására és még mélyebbre hajtjuk le fejünket, mert magunk hajléktalanok, megalázottakká váltunk holnap, június 4.-én, mely tudat megzavarja áhítatos imánkat és a szelid összekulcsolás helyett ökölbe szorul kezünk, arcunkat pedig a szégyen pirja önti el. Az ezer éves Mária országa, a kereszténységet védő magyarság porba tiporva hever, vigasz nélkül vergődik hatalmasai, árulói lába előtt. Keserűen nyílnak imára az ajkak, a szív fohásza közé pedig átok is vegyül. Hazátlanná lettek a magyarság milliói és nyomorultá a hazával birok is. Nincs senkink rajtad kivül Urunk ! Nincs senkink és semmink, még önmagunk sem vagyunk önmagunknak, csak egy sirja szélén vagyunk a jövő reménye álló nemzet nélkül, mult keserveivel tele és bűneink terhe a alatt roskadva. Nem Te ellened vétettünk Uram, hanem önmagunk, a magyar nemzet ellen vétkeztünk évtizedeken át és ha büntetsz, igazad van, hisz az önmaga ellen vétő bűne a legnagyobb, mert nincs aki megbocsásson. Ma mikor diadalmas menetedben kisérünk nagy Istenünk bocsásd meg népednek, ha a győzelmes öröm helyett borult arccal, kétségbeesett lélekkel lépdelünk körülötted, emberek vagyunk, akik lelkébe hisz Te oltottad bele a hazaszeretet, a szabadság szent fogalmát, melyet most lábbal tipornak azok, akik nyugalma, művelődéséért századokon át harcoltunk a kereszt szent jelével lelkünkben is éles fegyverrel kezünkben. Nincs senkink rajtad kivül Uram, ne hagyd el népedet ! Egy magyar falu Szibériában.*) Egy felfedezésről kell számot adnom e lap olvasóközönségének. 1915. szept.-ében az oroszok egy munkás transportot indítotok útnak a krasnojarski hadifogoly-táborból. A fogolyszállitmány töltéskészítéssel, kubikolással és egyéb súlyos földmunkálatokkal foglalkozott. Járvány tizedelte meg őket, többekre ráomlott a föld. Az egyik ez pedig alkalommal karját törte s igy került vissza a krasnojarski táborba. Vele jött két woingáw-bór (skorbut) szenvedő beteg magyar is, akiket a tábor külön skorbutos szobájában helyeztek a el. A karjatörött fogoly, Sala Ferenc, budapesti Verseny-uccai 52. sz. postahivatal alkalmazottja, aki igen értelmes, becsületes és szavahihető székely ember volt beszélte el az alábbiakat. Meg kell jegyeznem, hogy Sala megbízható voltát egy földije, az öreg és az egész táborban tisztelt Kövecsi őrmester szintén megerősítette. Egyik vasárnapon — munkaszünet lévén — a hadifoglyok közül néhányan a szomszéd faluba mentek húst vásárolni. A mészáros, midőn megtudta, hogy „vengrik"-kel (magyarok) van dolga, örvendve tudatta velők, hogy a faluban csupa magyarok laknak. Sala és vásárló társai bejárták a község fából épített házait és 30—40 magyar családot találtak ott. Ezek kérdezősködésükre elmondták, hogy az 1848—1849. szabadságharc lezajlása után az erdélyi orosz inváziós hadsereg számos foglyot hurcolt el magyar földről. Az ő őseiket Lüders tábornok katonái Oroszországba hajtották ; itt egy évig Moszkvában voltak internálva, majd kozák (eskort) mellett Szibériába, az átkok és borzalmak földjére szállították őket. Kénytelen-kelletlen, itt kellett megtelepedniük, a számukra kiutalt helyen. Most földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, nagy marha, ló és juhcsordáik vannak, sőt pálinkát is főznek. Községük nagy határa hegyes-völgyes és erdők is borítják. A nevezetes község Nyugat-Szibiria jenisseiki kormányzóságában, három napi járóföldre a folyamóriástól, Soldistak városka közelében fekszik. A község nevét Sala már elfelejtette. *) Horváth Árpád fogságból hazatért honfitársunk értékes közleménye. Az odahurcolt magyarok, akiket a világtól szinte hermetikusan elzártak, idővel megbékültek kegyetlen sorsukkal s orosz lányokat vettek feleségül. De utódjaikat megtanították magyarul s a gyermekek Isten jó napot, katona bácsi!" „Adjon kiáltással fogadták Salát és társait. Úgy látszik, hogy a zsarnokság guarantaine-jét sikerült egyben-másban kijátszaniuk, mert Sala magyar ábécéskönyvet is talált náluk. Mivel azonban a nők nem tudnak magyarul, nyilvánvaló, hogy közel van az időpont, midőn odaszakadt véreink teljesen eloroszosodnak. A russzifikáció folyamata a gyermekeknél már mutatkozik is: midőn egy faj tagjai kétnyelvű állapotba jutnak, ott csakhamar bekövetkezik az erősebb kulturális hatás győzelme, a teljes abszorpció. A kiharcolt magyarok jobbára kolozsvári illetőségűek voltak. Sala egy képet is lelt náluk, mely az család ősét kék dolmányban, egyik mentében és nadrágban, honvédhuszár formaruhában ábrázolja. A látogatókat fehér kenyérrel, csajával és sült hússal vendégelték meg, sőt távozáskor pár rubellel meg is ajándékozták és munkahelyükre kocsin vitték vissza. (folyt. köv.) Hoover választási veresége Kaliforniában, Paris. Kaliforniában, Hoover szülőállamában, a republikánusok háromszázharmincháromezer szavazattal Johnson szenátort jelölték Hoover százhetvennyolcezer elnökké, szavazatával szemben. Az amerikai lapok nézete szerint ez a siker jelentékenyen megnövelte Johnson esélyeit Hooverrel szemben arra nézve, hogy a republikánus pártnak a jövő hét elejére összehívott chicagói konventjén Johnson és nem Hoover fogja megkapni a hivatalos jelöltséget. Telefon:Távirati Csallóköz TÍZ alatt. Komárom. A híres cseh gazdasági érzék gyönyörűen nyilatkozott meg a Csallóközben az utóbbi árvíz alkalmával. Az árvíz megelőzése végett működésbe kellett volna hoznia a szivattyúkat, ám a cseh hatóságok szivattyútelep részére szükséges szenet ki nem utalták, a nem működhettek, minek szivattyúk következtében több ezer hold került viz alá s még ma is nagy területek állanak viz alatt. Fő dolog, hogy demokrácia van s a csehek vigan köthetik az üzleteket. A békét pénteken délelőtt 10 órakor írják alá. Versailles: A Lanterne jelenti, hogy a magyar békeszerződés aláírásának időpontját június 4.-én déli 10 órában határozták meg. A magyar kiküldötteket Henry ezredes fogja a Nagy-Trianon palotába kisérni és tiszteletükre lovasság fog díszőrséget állani. Nitti a magyar államformáról. Róma. Nitti kijelentette, hogy az entente irányadó személyiségeivel beszélgetést folytatott arról a kérdésről, milyen magatartást foglaljon el az entente arra az esetre, ha Magyarország ismét monarchia lesz. Anglia, Franciaország és Japán kijelentették, hogy ez ellen semmiféle nem fognak tenni, feltéve, ellenvetést ha Magyarország jövendő királyának a jogait annyira korlátozzák, hogy akarata a népakaratnak lesz alárendelve. Nem lesz német ellenforradalom. Berlin. Weismann, a közrend fenntartásának porosz kormánybiztosa a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy nem lehet kétségbe vonni, vagy kicsinyelni a jobboldali ellenforradalom vagy a baloldali felkelés veszélyét, azonban nézete szerint sem az egyik, sem a másik oldalról nem akut ma a veszély. A cseh kommunista vezér szabadlábon. Prága. A lapok szerint a tegnap kihirdetett amnesztia alapján Munát és társait szabadlábra helyezték. Muna ma Kladnóba utazik. Az írországi helyzet egyre válságosabb lesz. London. Tegnap fontos minisztertanács volt Lloyd George elnöklésével. Megjelentek ezen French tábornagy és Sir Greenwood is, akiket Dublinból hívtak Londonba. A minisztertanács az ír kérdéssel és azokkal a rendszabályokkal foglalkozott, amelyeket a sinfein-mozgalom tesz szükségessé. A csapatok számára való lőszer- és élelmiszerszállítás mind