Esztergom és Vidéke, 1932 (53. évfolyam, 1-101. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Másodszor is kinyílt a főjegyzői szobába nyiló ajtó és pontban 11 órakor belépett Palkovics László al­ispán Vizváry Viktor vármegyei al­jegyző és a jegyzők kíséretében. Palkovics László alispán mély hó­dolattal üdvözli a megjelent bíboros­hercegprímást, üdvözli a képviselő­testület minden egyes tagját és a közgyűlést a nemzeti imával meg­nyitja. Ezután felkéri azokat, akik a képviselőtestületi tagok részére fenn­tartott helyen ülnek, hogy hagyják el a termet. Ez meg is történik. Nagy csendben hangzik Palkovics László alispán be­széde. Főmagasságú Bíboros Hercegprí­más Úri Tisztelt Képviselőtestület! Hosszú hónapok után egy küzdel­mes esztendőnek immár a végén ismét elfoglalom rövid időre ezt az elnöki széket, hogy vezessek egy választást, amely minden bizonnyal messze kihatással lesz a város jövőjére. A múlt esztendőnek legnagyobb része idegfeszítő munkában telt el. A munka célkitűzése nemes volt, mert a város egzisztenciáját volt hi­vatva szolgálni; vállalása hatalmas energiát igényelt, mert oly időre esett, amikor szinte a lehetetlenséggel lát­szott határosnak, hogy a cél elérhető legyen. De idegfeszítő volt, ezzel szemben annyi mellékérdek mert tor­nyosult fel, hogy azokat mindenki­nek szájaize szerint éppen a végső siker kockáztatása nélkül megoldani nem lehetett. Így történt, hogy az egyik oldalon az igazság, vagy a közérdek mellett nem egyszer el kellett hallgatnia a szivnek, a másik oldalon pedig ezt a szivet keresték és sérelmezték. A csendesen indult munka így lett mindinkább hangos küzdelemmé, a küzdelem pedig felkavarta a poron­dot és szinte természetszerűleg azo­kat vágta meg leginkább, akik a küzdelemben részt vettek, vagy akik abban alulmaradtak. Nem tagadom, én bizonyos fájó érzéssel néztem ezt a megbomlását a békének, amelyet hosszú éveken keresztül magam is igaz szívvel szol­gáltam és amelyet szolgálni ezentúl is törekvésem marad. De nekem aki szintén az élen állok, az is köteles­ségem, hogy lehetőleg sem az emberi gyengeség felülkereked­ellentétes és ellenséges felfogásán s mikor ezt teszem, meg kell hajolnom a végzett munka és az elért eredmények nagy­sága előtt, amelyek — innen az elnöki székből hirdettem — nem örökös gáncsot, hanem örök hálát érdemelnek. Ezért, tisztelt közgyűlés, tiszta szí­vemből óhajtanám, hogy ez a meddő háborgás és örökös torzsalkodás leg­alább a mai választási aktussal egyszer s mindenkorra végetérjen. Kerüljön már egyszer szegre a kard, a toll se mártson mindig vérbe, hanem tintába, mert nem látom cél­ját annak, hogy aki mást akar se­bezni, mindig önmagát sebezze és ezért üszköt dobjon a város és a vármegye közé, amelyeknek közös az érdekük, vagy üszköt vessen a társadalomba, amelynek a mai szomorú viszonyok között nyugalomra, önzet­lenségre, becsületes munkára és békére van szüksége, nem pedig újabb és újabb sebekre és újabb gyűlöletanyagra. Tisztelt Közgyűlés ! Én ezt a meg­győződésemet e helyről nem egy­szer hirdettem, vallottam és vallom ma, mindenkor, mindig és mindenütt nyiltan, így tehát nekem ma, mikor ezt a választási aktust megnyitom, igazán nem lehet más kívánságom és óhajom, mint az, hogy aki utánam ezt az elnöki széket maradandóan elfoglalja, szolgálja ezt a munkát, ezt a békét Önökkel és a vár­megyével együtt igazán ma­radandóan ! Az alispán ezek után megalakítja a kijelölő választmányt, tagjaivá a képviselőtestület amelynek Drahos János és ifj. vitéz Matus Gyula kép­viselőtestületi tagokat, az alispán pe­dig — törvényes jogánál fogva — vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József és Mátéffy Viktor képviselőket jelöli. A kijelölő-választmány határozathoza­talra Palkovics László alispán elnök­lete alatt visszavonul. 5 perc szünet. A választmány tagjainak vissza­érkezése után bejelenti Palkovics László alispán, hogy első Glatz Gyulát, második helyen helyen Edler Jenőt, harmadik helyen Magos Lajost, negyedik helyen Brenner Antalt és ötödik helyen Sántha Józsefet je­lölték. Drahos János azt indítványozta a bizottságban, hogy ábécés sorrend­ben jelöljék a pályázókat, de az indítványt nem fogadták el. Megkezdődik a választás, amely­nek tartamára az alispán elhagyja a termet, helyét Fehér Gyula dr. nagy­prépost foglalja el. Üres, a város pecsétjével ellátott fehér szavazó­lapokat osztanak szét. Ezek ellen a szavazólapok ellen Mike még az alispán jelenlétében Lajos dr. tiltako­zást jelent be, de ennek a felszóla­lásnak sem adtak helyet. Az első szavazás izgatott és ide­ges érzést váltott ki. A bíboros prí­más szavazott elsőnek. Szinte órák­nak tűnt az az idő, míg a szava­zás eredményét kihirdették. Majd nem sokat. mindenki jegyezte a szavaza­Az első szavazatot Sántha József kapta, ahogy Fehér Gyula a szavazatokat sorban olvasta. Egy ideig Glatz, Etter és Magos fej-fej mellett haladtak. Végül 17 szavazatot kapott Glatz, 17-et Magos, Etter Jenő 16-ot. Brennerre 8, Sánthára 6 jutott. Eszerint összesen 64-en szavaz­tak le. A döntőbe Glatz Gyula és Magos Lajos került be. A választás izgalmasabb hullámot vetett. Sor került a pótszavazásra Ez már gyorsabban folyt le. A herceg­prímás szavazólapjának leadása után elhagyta a termet. Jó ideig egyfor­mán kapott szavazatot a két jelölt, de amikor a szavazás már a har­minc felé tartott, Glatz Gyula mind­jobban előnybe jutott. Az eredmény­mény szerint Glatz Gyula 36 szavazattal győzött M gcs 30 szavaza­tával szemben. A közgyűlés éljenzett, majd egy küldöttség Glatz Gyuláért ment. Újra éljenzés hangzott. Palkovics László alispán ezekkel a szavakkal fordult az új polgármesterhez : Igen tisztelt, Polgármester Úr! Engedje meg, hogy ebben a rend­kívül fontos és komoly pillanatban pár szót szóljak Önhöz. Nagyon keserves, nagyon szomorú, nagyon nehéz időket él az ország, ezeket az időket éli vele mindenki és éli ez a jobb sorsra édemes város is. Ezért, mikor az elnöki széket elfoglalja, Önre is igen súlyos kötelesség vár. — nagy felelősség és nagy teher fog a Polgármester Úr vállára nehezedni. Én szívemből, lelkemből kívánom, hogy bírja el ezt a terhet és fele­lősségének tudatában mindig és min­denkor a város sorsát szívén viselve, úgy vezesse a város kormányzását, amennyire ezekben a nehéz időkben csak lehet s a város boldogulása le­begjen mindig szeme előtt. . Azt mondom most a Polgármester Úrnak, hogy abszolúte ne legyen gondja soha melléktekintetekre; le­gyen azon, hogy munkáját mindig becsülettel végezze. Ha lesz önben annyi erő, hogy a kis ember ügyes bajos dolgát épp úgy meghallgassa, mint a nagyét és tekintélyesét, ha bele tudja magát képzelni az ügyes-bajos ember hely­zetébe és egy pár jó szót szól hoz­zájuk mindig türelemmel, ha a szi­gort alkalmazni fogja a kellő mér­tékben és kellő pillanatban, ha lesz szíve, de erő is lakozik benne, ak­kor még mindez talán nem fogja Polgármester Úrnak megadni azt a népszerűséget, de meg fogja adni azt az önbizalmat, súlyt és tekin­télyt, amely nélkül a köz javára dol­gozni nem lehet. Én a jelen pillanatban mást nem mondhatok, mint hogy a szívem egész melegével köszöntöm és kérem, vi­selje e város sorsát olyan szeretet­tel a szivén, mint amilyen szeretet­tel nézek én mindig arra és amilyen önzetlen szeretettel kívánom mindig annak boldogulását és szebb jövőjét. Az Isten éltesse és áldja meg munkáját! A tisztikar nevében Brenner An­tal dr., a képviselőtestület nevében vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József üd­vözölte Glatz Gyulát. Az új polgármester meghatottan mondott köszönetet és a többi kö­zött ezeket mondotta : Hálás szívvel köszönöm a képvi­selőtestület azon megtisztelő bizalmát, hogy engem az ősi város polgár­mesterévé megválasztani jegyes volt és ezzel mintegy szerződésileg le­köti és elfogadja azt, hogy életem munkásságát nemcsak megkításom tartamán, hanem azon túl is a vá­ros szolgálatába állítsam­, am­ely vá­ros nekem, akit szülőföldemről a megszállás következtében elűztek, második otthont adott. Büszke önérzettel tölt el, hogy ennek a tradicionális városnak szol­gálatára lehetek és hivatalos esküm mellett ünnepélyesen fogadom a vá­ros közönsége előtt, hogy elszánt, becsületes és férfias munkával, minden egyéni ér­dek mellőzésével, kizárólag a város közönségének javát fogom szolgálni és előmoz­dítani. E történelmi időkben az állás ko­molysága fokozottabban követeli máig tőlem, hogy általános célkitűzés­ben hideg, meggondolt fejjel képvi­seljem és megóvjam mindez­ben a városnak, mint erkölcs­­te­lennek érdekeit, de meleg, megértő szívvel, jósággal, igazsággal és min­den tehetségemmel azon leszel, hogy­ mindazon intézményeket tö­kéletesen kiépítsem, amelyek hivatva vannak hogy a pol­gárságnak és a legjobban reászorulóknak, a szegény­ségnek tám­oga­á­sára és se­gítségére legyenek. Közelebbbi célkitűzéseimben benső­­ vallásossággal, maZd krisztusi szere­tettel, meg nem alkuvó hazafiasság­gal, keresztény s nemzeti szellemben kívánok működni­ az ország és az­ ősi város javára? Szigorúan éri,­­ín­ fogok­ azon, hogy vallás- és felekezetre való tekintet nélkül, a teljes jog­egyenlőség és igazság érvé­nyesüljön minden kérdésben. A feltétlen takarékosság minden­kor, az adott helyzethez mérten, akként érvényesüljön, hogy az a gazdasági életre bénítólag ne has­son. Minden erőmmel elő fogom moz­dítani, hogy a fennálló kiadási téte­lek fokozatosan redukáltassanak és hogy a város adósságai minden to­vábbi megterhelés nélkül kifizettes­senek és ezáltal a polgárság súlyos pótadója mielőbb lényege­sen csökkenjen. Halaszthatatlanul kívánatosnak tar­tom — amennyiben a város kereté­ben is megvalósítható —, hogy köl­csönös radalom, megállapodással a gazdatáj­ipar és kereskedelem ér­dekei mintegy összhangban egye­sülve, intézményesen védekezzen az általános gazdasági válság ellen. Eb­ben a munkában, mely egységes megszervezést és irányítást igényel, készséggel állok rendelkezésre és kötelességemnek fogom tartani az erre hivatott erők tömörítését. Teljes odaadással igyekszem a város társadalmi összhangját szilárdítani, hogy egy akarattal meg­vív­hassuk meg a reánk váró nagy fel­adatokat és biztosítsuk a jövő ge­neráció régi létalapjait. Minden erőmmel fenntartom megkívánt városi adminisztrációt, de a érzem és tudom, hogy e nehéz időben nem elég a várost csak tisz­tán adminisztrálni, hanem azon túl minden eszközt meg kell ragadni, hogy a vezetés az összes tényezők bevonásával központosítva irányít­tassék a kitűzött nagy cél felé. A tisztviselők együttműködését pedig szeretettel, megértéssel és barátság­gal fogom biztosítani. Működésemre kérem Isten bőséges áldását és nehéz feladatomban a kép­viselőtestület jóindulatú támogatását, és én e város kapuit el nem hagyva, férfias bátorsággal védelmezni fogom a kül- és bel­ ellenségek ellen. Újra éljen hangzott el és ezzel a polgármesterválasztás aktusai véget értek. / if } - HHHHHE»+##<*HHHHHHHHHH>444HHHI mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett ? Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyö­rületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne fel­ekezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli, vagy természetbeli adományaikat szíves­kedjenek, mint az előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc­ u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo­kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy kel- mint külföldön. MPÜNPiPilNinPIPIPiPIINPWWI A közkedvelt, köhö­gés, rekedtség és hurut ellen igen hatásos bonbonok minden gyógyszer­tárban és drogérié­ben újra kaphatók. 1 zacskó 60 fillér, 1 doboz P 1*20

Next