Esztergom és Vidéke, 1989 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

% Megtudtuk ... Továbbadjuk ... Megtudtuk ... Továbbadjuk. Tanácsházi hírek -események — A városi tanács, a Tanítókép­ző Főiskola és a pedagógus szak­szervezet Monteverdi kórusa idén ünnepelte fennállásának 25. év­fordulóját. Az ünnepi hangver­seny december 10-én volt a Tö­megszervezetek Székházában. városi tanács Hunyadi Zoltán kar-A nagyot Pro-urbe, a kórust pedig „Esztergomért" plakett kitünte­tésben részesítette a város érde­kében kifejtett több évtizedes művészi tevékenységükért. * * * * — Finnország nemzeti ünnepe al­kalmából december 6-án a nagy­követség fogadást adott a ma­gyarországi testvérvárosok tiszte­letére. A fogadáson városunk is képviseltette magát. December 7-én a Somogyi Béla Általános Is­kolában ünnepi megemlékezés zajlott. Ünnepi beszédet Meszes Balázs, a HNF városi titkára mondott. * * * * — A végrehajtó bizottság 42 1986. (V. 15.) vb sz. határoza­a­tával létesített Városi Alkoholiz­mus Elleni Bizottságot megszün­tette. Egyidejűleg köszönetét fe­jezte ki az ÁEB elnökének és tagjainak eddig végzett tevékeny­ségéért. Az egészségmegőrzési feladatok koordinálása, szervezé­se, végrehajtása és ellenőrzése érdekében szakbizottságaként lét­rehozta a Városi Egészségvédelmi Tanácsot. Elnöke: Simon Tibor elnökhelyettes, elnökhelyettesei: dr. Mersány Géza, az egészség­ügyi osztály vezetője, Balogh Ákosné, a művelődési osztály ve­zetője és dr. Szontagh Csaba osz­tályvezető főorvos. Titkára: Wi­eszt Ferencné egészségnevelő. * * * * — A végrehajtó bizottság a vá­ros érdekében végzett több évti­zedes gyógyító, tudományos mun­kásságáért, közéleti és társadal­mi tevékenységéért „Esztergom­ért" emlékplakett kitüntetést ado­mányozott: dr. Kerekes Károly, dr. Mátyus Lajos, dr. Leel-Össy Lóránt, dr. Mohos J. Zoltán, dr. Halmai Ottó osztályvezető főor­vosoknak. — December 12-én ünnepelte a KIOSZ Esztergomi Szervezete fennállásának 40. évfordulóját. A bensőséges ünnepségen dr. Sárosi József vb-titkár a szervezetnek emléklapot, Juhász József kőmű­vesmesternek, a szervezet elnö­kének emlékplakettet, Sárhegyi Béla lakatosmesternek, Kriskó Istvánné titkárnak, Juhász Jó­zsefné nőbizottsági elnöknek és Horváth Kálmán lakatosmester­nek emléklapot adott át. * * * * — December 13-án tartotta a vá­rosi tanács szakszervezeti bizott­sága nyugdíjasainak hagyomá­nyos találkozóját. A tanács régi dolgozói a tisztségviselők és az osztályvezetők bensőséges keretek között emlékeztek a múltra, cse­réltek véleményt a ma feladatai­ról, a jövő terveiről. * * * * — December 19-én tanácsülés volt. Az esztendő utolsó tanácsülése, első napirendi pontjaként, arra a megemlékezéssorozatra tekintett vissza, amelyet Esztergom nagy szülöttje, Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából szer­veztek. Az emlékév tapasztalata­it Simon Tibor tanácselnök-he­lyettes összegezte. Előterjesztésé­ben kiemelte: „.. .teljesen érthető, hogy az egész ország nagy lelke­sedéssel készült az évforduló megünneplésére. Kora tavasszal megalakult a legfőbb koordináló szerv, az Országos Szent István Emlékbizottság. Érthetetlenül és sajnálattal vettük azonban tudo­másul, hogy Esztergom város kép­viselője nem került bele, s tilta­kozó szavunk sem érkezett meg idejében. Rossz közérzetünket azonban enyhítette, hogy egyrészt dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek úr a bizottság működésének egyik vezető sze­mélyisége volt, másrészt, hogy az emlékező jubileumi év nyitó, és egyben legkiemelkedőbb ese­ménysorában, a Szent Jobb or­szágjárásában, megtisztelő első helyet kapott városunk. Az ese­mény a nagy királyra történő em­lékezéssel a társadalmi feladat­vállaláson alapuló új közmeg­egyezés óhaját fejezte ki." Az előadó emlékeztetett arra is, amit a ma számára hordoz Szent Ist­ván példamutatása. Elsősorban a tini­ oldm orvalrnrlácára" „.. .Mert amikor a türelem gya­korlásáról szólt, nem csupán egy általános erényt emelt magas polcra, hanem fontos kormányzati elvet fogalmazott meg: „a türel­mes királyok királykodnak, a tü­relmetlenek pedig zsarnokoskod­nak." Államalapítónk 950 éve halott, műve azonban — megannyi meg­próbáltatás és átalakulás után — él. Él a magyar államban, és a megyerendszerben, és a katolikus egyházban. És élniük kell a fi­ához intézett Intelmekben olvas­ható állam-kormányzati elvek kö­zül is mindazoknak, amelyek a csaknem ezer évvel későbbi vi­szonyokra, napjainkra a szükség­szerű változások, átértelmezések után alkalmazhatók. Mert — Pá­kolitz István szavait idézve —: Hazát szerezni keserves — nehéz volt. Megtartani még nagyobb erőpróba! A továbbiakban kitüntetéseket adtak át, majd Brunszkó Antal tanácselnök jelentést terjesztett elő a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról, a két tanács­ülés között a vb által hozott fon­tosabb döntésekről, események­ről, a vízlépcsőépítés városunkat érintő időszerű kérdéseiről és az időközben megjelent új jogsza­bályi rendelkezésekről. Az ülés elemezte a város tö­megközlekedésének helyzetét is, valamint megvitatta a vb műkö­déséről szóló tanácselnöki beszá­molót. A továbbiakban terítékre került a városi tanács és annak végrehajtó bizottsága 1989. évi munkaterve, a városi tanács ren­delete a tanácsi szervek ügyfélfo­gadásáról, valamint a mezőgaz­dasági őrszolgálat fenntartásával kapcsolatos mezőőri járulék meg­állapításáról és beszedéséről al­kotott rendelet. Ezekről lapunk következő számaiban bővebben szólunk. A tanácsülés „Egyebek" cím­szója után szót kért Szajki Mi­hály, a megyei tanács elnökhe­lyettese, hogy ismertesse azt a határozatot, amit a Komárom Megyei Tanács V. B. hozott vá­rosunk tanácselnöke, Brunszkó Antal fegyelmi ügyében. Az is­mertetett indoklás így hangzik: lat „Az Esztergom UNIKER Válla-Bástya Áruház igazgatója, Pusztai László és társai ellen büntető eljárás van folyamatban Az ügyben a rendőrség tanúként kihallgatta Brunszkó Antal ta­nácselnököt is. A megyei rendőr­- főkapitányság ezután megkereste megyei tanács elnökét, mert Brunszkó Antal neve olyan össze­függésben merült fel a kihallga­tások során, melynek kivizsgálá­sát a munkáltató részéről szüksé­gesnek tartották. A rendőrség tényként közölte, hogy Brunszkó Antal tanácselnök rendszeres lá­togatója volt a Bástya Áruház­nak. Gyakran vásárolt leértékelt öltönyöket, míg 1986 őszén egy Videoton hordozható, fekete-fe­hér, egyéves tévét vitt be az áru­házba, s azt kicserélte egy BEI­JING-típusú színes tévére. A két készülék közötti 13 000 Ft-os ér­tékkülönbözetet kifizette, de erről számlát nem tudott felmutatni. Ez év március 15-én kipróbálás­ra elvitt egy ITT zenegépet hét­végi házába. A készülék nem tet­szett neki, ezért azt visszavitte, de akkor már folyt a nyomozás az áruház vezetői ellen. A rendőrkapitányság által kö­zölt és a fegyelmi eljárás során megállapított tények egyaránt igazolták a fegyelmi eljárás in­dokoltságát, ugyanis Brunszkó Antal nem mérlegelte, hogy ál­lampolgári jogosítvány alapján vagy baráti kapcsolatára, esetleg beosztására tekintettel részesült kedvezményben. Brunszkó Antal maga is elismerte, hogy nem volt elég körültekintő a vásárlásoknál. A felelősség súlyának megálla­pításakor enyhítő körülményként vette figyelembe a végrehajtó bi­zottság Brunszkó Antal 17 évi ta­nácselnöki munkájának eredmé­nyeit s azt, hogy hasonló problé­ma korábban nem volt vezetői magatartásával kapcsolatban. Tény viszont, hogy ma a közé­letben dolgozókkal szemben sok­­­kal szigorúbbak az elvárások, így fegyelmi eljárásra okot adó konkrétumok zöme — bizonyítat­lanságuk ellenére is — alkalmas az államigazgatási szervek iránti bizalom gyengítésére, ezért a vég­rehajtó bizottság a „megrovás" fegyelmi büntetést indokoltnak tartotta." A tanácstagok a tanácselnök­nek szóló „megrovás" fegyelmi hírnapm íást tu­domásu­l vették ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Mit kíván a Magyar Demokrata Fórum? „Szükség van az erők összefo­gására egy széles körű szellemi koalícióban, szükség van olyan folyamatosan működő fórumra, mely lehetőséget nyújt a társa­dalomépítő, a bíráló gondolat és vélemény szabad kinyilvánításá­ra; szükség van olyan mozgalom­ra, mely képes hidat építeni a nemzet érdekében a társadalom különféle erői között, elsősorban a szellem és a nyílt beszéd ere­jével" — olvashatjuk az 1987. szeptember 27-én Lakiteleken létrejött Magyar Demokrata Fó­rum nyilatkozatában. Az MDF egyik fő feladatául tűzte ki, hogy „. . .támogassa a társadalom ön­szerveződését, autonóm erőinek a kibontakoztatását, különös figye­lemmel a vidéki Magyarország, a helyi társadalmak önállóságát, öntudatát és önszerveződését szol­gáló törekvésekre." Az idézettek szellemében ala­kult meg 1988. október 29-én a Magyar Demokrata Fórum esz­tergomi szervezete. Az ideiglenes vezetőség tagjainak megválasztá­sát követően vita folyt a válasz­tójogi törvénytervezet módosítá­sáról. A dr. Sik László által is­mertetett módosító javaslatokat hozzászólások egészítették ki. Ál­lásfoglalásunk dokumentuma ré­szét képezi a törvénytervezet tár­sadalmi vitaanyagának. Az MDF helyi szervezetének megalakulását, működését az Esz­tergomi Városi Tanács tudomásul vette, s képviselőt kért a vízlép­csővel foglalkozó „koordinációs" bizottságba. Dr. Antalics Mihály küldött­ként vett részt az MDF Veszp­rém, Fehér és Komárom megyei szervezeteinek alakuló ülésén, s ott beszámolt munkánkról, ter­veinkről. Az esztergomi fórum nyilvá­nosságot kíván biztosítani minden szélsőségektől mentes nézetnek, véleménynek, mely segít feltárni a rendszer általános válságának okait, s az emberi méltóság hely­reállításának esélyeit, lehetősé­geit. Szorongás és félelem nélkül szeretnénk élni szólásjogunkkal, hogy igazáért senkinek se essék bántódása, ne keretezhesse be fe­jünket a hatalom. Új értelmet, tartást akarunk adni mindannyiunk egyéni koc­kázatvállalásának, a közbátorság­nak. „Ha valakit az MDF-tagsága, MDF-beli tevékenysége miatt jogsérelem, hátrányos erkölcsi, politikai vagy anyagi megkülön­böztetés ér, az Elnökség kivizs­gálja, és megszervezi erkölcsi, jo­gi védelmét." — hozza tudomá­sunkra az Alapszabály. Magunk közé várjuk városunk, s a környező falvak érdeklődőit, akik még hisznek a cselekvés­ben és tenni is hajlandók a po­litikai kultúra hagyományainak újjáélesztéséért, az alulról épít­kező népképviseletért, a közélet tisztaságáért, s a korszerű ma­gyar jogállam megteremtéséért. Felvilágosító előadásokat, vita­esteket szervezünk természeti és kulturális környezetvédelmünk, a munkásság, a falusi lakosság, az ellátás, a közbiztonság helyzeté­nek kérdéseiről. Nemzeti, zetiségi, kisebbségi, vallási nem­kér­désekről. Elevenen elföldelt és hosszú ideig agyonhallgatott gon­dok most egyszerre követelnek eget. Minden kérdésünk sorskérdés. Kihullunk-e, vagy megmaradunk az idő rostáján? Legutóbb, a december tizen­negyedikei nyilvános rendezvé­nyünkön Vass Csaba társadalom­kutató a magyarországi reform­folyamatról tartott előadást. Az előadás beszélgetésbe torkollt. A kollokvium tanulsága: az egy­pártrendszer kialakulása — a hi­vatalos felfogással ellentétben — nem történelmi szükségszerűség eredménye Magyarországon. A társadalomban működő erők ugyanis velünk vagy nélkülünk, de a szemünk előtt kényszeríte­nek ki egy másik megoldást. Sárándi József P. S.: Jelentkezés postacímünkön: MDF Esztergomi Szervezete 2501 Pf. 133 „Terítéken" egy jó hír Sokat panaszkodnak manapság a közművelődés berkeiben a pénz-és helyhiányra. Nincs ez másként a mi városunkban sem. Ezért kü­lönösen üdvözlendő a Fürdő Szálló igazgatónőjének, Flórián Rezsőnének kezdeményezése, mely — valljuk be — nem mentes az üzleti megfontolásoktól se. Köztudott, hogy amióta a csa­ládi költségvetésből egyre kevés­bé telik éttermi ebédre vagy va­csorára, s a szállodai árak is emelkedtek, jócskán megcsappant a Fürdő vendégforgalma is. Vis­­szacsalogatni az elmaradókat, ne­tán újakat megnyerni a mai idők­ben igen nehéz. És most jön az a bizonyos jó hír: a Fürdő Szálló nemrég újjá­alakított különterme (esetenként más helyiségei is) az új évtől saját szervezésű programokkal várja az érdeklődőket, melyek révén reméljük sikerül összekap­csolni a színvonalas szórakozást, hasznos ismeretszerzést egy-egy kávé, üdítő, esetleg vacsora elfo­gyasztásával. Szeretnénk olyan városszerte ismert szellemi ta­lálkozóhellyé válni, ahol az esz­tergomi értelmiség bemutatkoz­hatna a közönségnek, ahol meg­vitathatnánk a közvéleményt fog­lalkoztató kérdéseket, s ahol idő­ről időre művészi élményhez jut­hatna idős és fiatal. Tudjuk, hogy a felkínált lehe­tőséget tartalommal kitölteni nem könnyű, ezért bármilyen javasla­tot, ötletet, kérést örömmel fo­gadunk a szálló portájára leadott zárt borítékban vagy telefonon a 147, ill. 292-es telefonszámon. Rendezvényeinkről szórólapo­kon és plakátokon időben igyek­szünk majd tájékoztatást adni. Sz. M. Á. A Vaskapu turistaház — amilyennek Karácsony Tamás, az É—11 Szövetkezet építésze látni szeretné. Annak ellenére, hogy a megyei lap december 14-i száma döntési jogot „előlegezett" a két nappal későbbre meghirdetett falugyű­lésnek, a pilismaróti üdülőtulaj­donosok mégis csupán egy ígé­rettel távozhattak a több órás pa­rázs vita színhelyéről. Igaz, ez az ígéret az óhajukkal egybeesik: be kell védeni az övezetet! Az OVI­BER vezérigazgatója kijelentette: a maguk részéről — ismerve az óhajt — a 4-es változat megvaló­sítását fogják javasolni a dön­tésre hivatottaknak. Azt most még csak remélni le­het, az illetékesek ezt el is fo­gadják! Hogy mit tartalmaz a 4. válto­zat? PILISMARÓT: A 4. változat marad? A hajóállomáshoz vezető út és Basaharc között a területet fel­töltik. Ezzel a távlati fejlesztési lehetőség biztosított. A tervezett vízbázis területét szintén feltöl­tik. Az 1702—1704 fkm közötti te­rületet, amely magába foglalja az üdülőterületet és a zártkerteket, 109,3 mBf-re emelt résfalas töl­téssel védik be. A szivárgórend­szer egy körülbelül 40 hektáros belső tóba torkollik, amelynek vízszintje — 103 mBf — meg­egyezik az állandósított talajvíz­szinttel. Ennek eléréséhez szi­vattyútelep szükséges. A belső tó és a felső öböl között szivárgó­csatorna biztosítja az összekötte­tést. Az üdülőterület és a zárt­kert vízellátását és csatornázását társulati úton 1991-ig kell meg­oldani. A kiépülő szennyvíz-ge­rincvezeték lehetővé teszi a köz­ségi csatornahálózat kiépítését és rákötését is. A töltés nyomvona­lába eső kb. 35—40 Duna-parti épületet kisajátítják. A változat megvalósulása esetén az üdülő­terület és a zártkert a község fe­lé továbbfejleszthető lesz. A többi terület fejlesztési lehetősége és idegenforgalmi hasznosítása a fel­töltés következtében biztosított. Cselgáncs Ebben az évben szép eredménye­ket ért el szakosztályunk, a kü­lönböző korosztályos magyar baj­nokságokon. A lányoknál SZELECZKY ZITA megnyerte a junior bajnokságot, majd a felnőtteknél a + 72 kg­ban a II. lett és az abszolút ka­tegóriában­­. Ezzel teljesítette a junior aranyjelvényes és felnőtt I. osztályú szintet. Válent Mariann az ifjúsági 52 kg-ban bajnok lett, majd a fel­nőttek között, mindössze 14 éve­sen, III. lett, ezzel ifjúsági arany­jelvényes és felnőtt I. osztályú minősítést szerzett. Roska Veronika ifjúsági 48 kg­ban V. lett a bajnokságon. A fel­nőtt női csapat az I. osztályú csa­patbajnokságon III. helyet szer­zett. A fiúknál Bódi Tibor volt a legeredményesebb a junior ma­gyar bajnokságon, MNK V. lett, s így az aranyjelvény-szintet tel­ipcított. A sprintt. II. osztályú bajnokságon V., a III. osztályún III. lett, II. osztályú minősítést szerzett. Az úttörőbajnokságon Gábor 32 kg-ban a III. lett. Válent A felnőtt III. osztályú csapat­bajnokságon elindult csapatunk és végül a III. helyezést szerezte meg. Ezenkívül több nemzetközi versenyen vettünk részt. Másodszor rendeztük meg a vá­ros felszabadulásának évforduló­jára kiírt egyéni és­senyt. Itt sok egyéni csapatver­helyezést értünk el, és a kupát is elnyer­tük. A versenyünkön két lengyel csapat is részt vett. Az úttörő és serdülő korosztály Nyitrán vett részt versenyen, ahol összesítés­ben a III. helyezést érte el. A párkányi nagydíjon serdülő­ink vettek részt és a IV. helye­zést érték el. A lengyelországi Tornówban if­júsági és junior versenyzőink vet­tek részt, egyéni- és csapatver­senyben egyaránt; sok egyéni helyezés mellett a csapat II. lett. A felnőtt és junior csapat az NSZK-ban vett részt csapatbaj­nokságon. A felnőttek az első, a juniorok III. helyezést értek el. A lengyelországi Lodzban ifjúsági és junior versenyzőink indultak egyéni és csapatversenyen, ahol a lengyel sportolókon kívül NDK-s versenyzők is indultak; az érté­kes egyéni helyezések mellett csapatban a III. helyezést sike­rült elérni. Összességében tehát szép ered­ményeket értek el sportolóink, de emellett a jövő évi jó szereplés­nek az alapjait is próbáltuk le­rakni. Tanfolyamainkon csapa­tonként 30 gyerek ismerkedik a­ sportág alapjaival. Edzéseinket a sportcsarnokban tartjuk minden nap, a következő edzők irányítá­sával: Bokács János, tanfolyamos kez­dők, Deák Attila, úttörők, serdülők, Fizel József, ifjúságiak, juni­orok és felnőttek. Fizel József vezetőedző

Next