Ethnographia • 74. évfolyam (1963)
Kisebb közlemények - Mészáros István: Népi gyermekjátékaink „Lengyel" László királya 272—278
dalunkban az arab kultúrkörbe kerülő török zenei hagyomány megmaradt nyoma, akárcsak egyes évezredes kövületek a Balatonban. Ma sem szűnik meg a velünk szomszédos népek zenéjének hatása népmuzsikánkra, mert a Duna-medence országainak szoros összetartozása sok kölcsönhatás eredményezője. ,,Vannak dallamok, amelyekről már ma is tudjuk, hogy honnét jöttek, másokról gyanítjuk csak. Vannak olyanok is, amelyekről nem tudjuk, nem is gyanítjuk, holnap mégis fény derülhet forrásukra, idegen szülő Népi gyermekjátékaink „Lengyel László jó királyunk..." — szólítgatta elő a múltból a falusi gyermekek nemrégen még sok helyen élő játéka, s róla zeng az ezekből a dalokból sarjadt remek Kodály-kórusmű is. E dallamok , szövegek egy egykor valóban létező történelmi személyt idéznek elénk. Nagy népdalkiadványunk, a Magyar Népzene Tára első kötete szerint I. (szent) Lászlót nevezte valaha így a nép, s a játékdal vele kapcsolatos. Vajon kellően megalapozott ez a vélekedés? A középkorból nincs bizonyítékunk arra, hogy ezzel a névvel illették volna a „szent" királyt. A 15. századi László-ének például, bár említi, hogy Lengyelországban született, s azt is, hogy ifjúkorában „bátor László"-nak nevezték, más epitetonról nem tud. 2 »"A Magyar Népzene Tára idézett helye — HORVÁTH János irodalmunk kezdeteit tárgyaló művének egy mellékesen elejtett megjegyzése nyomán — az 1526—1527 táján írt Érdy-kódex adatára hivatkozik. De alig tíz esztendővel azután, hogy a névtelen karthauzi szerzetes papírra vetette Szent László-prédikációját, 1538-ban FARKAS András „Az zsidó és magyar nemzetről" szerzett históriás énekében valamelyik Ulászló királyunkat nevezi Lengyel Lászlónak.” SZÉKELY István 1559-ben nyomtatott „Világlaóniká"jában pedig kifejezetten I. Ulászló királyt (1440—1444 között uralkodott) hívja következetesen így: „Lengyel Laszlo magiari kiraly regnál neg' eztendeig. Meg öletec Vamanal hazájukra. A dallamok forrását felkutatni, útjukat kikémlelni, minden népzenekutató legfőbb óhaja." 30 Az ez irányú kutatások folytatása kívánatos, mert kiderül ennek eredményeiből, mi az ősi mag, az alapréteg a népzenénkben, s mi a rárakódott újabb külső hatás. Ha az idézett néhány tucat énekről ki is derül esetleg lengyel származása, ezzel nem veszt nép kultúránk, sőt közelebb kerülünk a helyes szemlélethez. SONKOLY ISTVÁN Lengyel" László királya az Amurates népétől" — kezdődik könyvében uralkodásának története. Egy esztendővel Székely István művének megjelenése után, 1560-ban írta és 1580-ban nyomtatta ki NAGYBÁNKAI Mátyás verses históriáját „Az ieles vitéz fejedelemrol Az Hunyadi Janosról", s ebben ő is így említi: „Mikoron fjékiben Lengyel Lafjlo király is Budában vlt vala, őt jeles férfiú az asssjony pártyáról ottan királyhoz hajja". 7 1575-ben HELTAI Gáspár ,,Chronica " - jában ezt a címet viseli az 1440. évvel kezdődő fejezet: „Az harmincegyedik magyari király, az lengyel László is folytatja, mindvégig lengyelnek nevezve Ulászlót. ” Még ugyanebben az évtizedben VALKAI András az 1577-ben készült, énekelt előadásra szánt „Genealógia"-ban, melyben „az Magyar kiralyoknac eredetekről és nemzetségekről való ép Historia"-t írja meg, így vezeti be Ulászló tetteinek elmondását: Emlekezzünc már az Lengyel Lafiloról Coronazássárol agazassárol Hu fjolg aiarol Hunyadi Janosról Király urán Gubernatorsagáról. 9 GÖRCSÖNI Ambrus 1581-ben ..Az felséges Mattyas kiralynac, Az nagyságos Hunyadi János Fianac Historiaia"-ban szintén így énekel királyunkról: Sőt ezer négy fjász negyvenben fránac Az országban Wrac meg hasonlánac Sokan az Afifsontól el fjakadánac Lengyel Lászlo Hertzeghez kic hailánac. 10 30 JÁRDÁNYI Pál: A magyar népdalok rendje. MTA. Nyelv- és Irodalomtud. Közti XVII. kt. 1 — 4. sz. 1481. 1 Gyermekjátékok. Sajtó alá rendezte KERÉNYI György. Budapest 1951. (A Magyar Népzene Tára I./801. 2 Legújabb kritikai kiadása: GERÉZDI Habán: .A magyar világi líra kezdetei. Budapest 1962.. 162 —163. 8 HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest 1944. 253. — Az Érdy-kódex adatát SzILÁDY Áron is idézte a Lengyel László-játékkal kapcsolatban a Régi Magyar Költők Tára II/l. kötetének .381. oldalán, már 1880-ban. 4 Erdei-kódex. Közzéteszi VOLP György. Budapest 1876. (Nyelvemléktár V.) 83. 5 Régi Magyar Költők Tára. Szerkesztette SzILÁDY Áron. II/l. Budapest 1880. 19. 6 Chronica et vilagnac jeles dolgairól. (BMK. I. 38) 203/b. 7 Két siép Historia, az első az nagyar Bank bánról. . . Az második, az jeles vitéz fejedelemről Az Hunyadi Jánosról. (BMK. I. 174) lapszámozás nélkül. — 1560-i keletkezéséről: HORVÁTH János: A reformáció jegyében. Budapest 1953. 245. 8 Magyar krónika. Bevezette VARJAS Béla. Budapest 1943.174. 9 Genealógia histórica Regum Hungáriáé. (RMK. I. 121) 45/a. 10 Szép Jeles Historias Ének Az felséges Mattyas kiralynac, Az nagyságos Hunyadi Janos Fianac Historiaia. (RMK. I. 132) 6/b.