Ethnographia • 83. évfolyam (1972)
Kiállítások - Balassa M. Iván: A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon 553—572
KIÁLLÍTÁSOK, MÚZEUMOK Balassa M. Iván A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon 1896. május 2-án megnyílt az Ezredéves Országos Kiállítás. E kiállításnak volt része a kor magyar néprajztudományának nagy vállalkozása a Néprajzi Falu. Tanulságait és eredményeit JANKÓ JÁNOS, akinek az egész Néprajzi Falu érdemi megvalósítását köszönhetjük, közvetlenül megszűnése után összefoglalta. Mégis szükségesnek érzem, hogy 75 év távlatából újra foglalkozzam vele. Ennek oka nemcsak az, hogy a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum építésekor az előzmények számbavételét kötelességünknek érezhetjük, hanem az is, hogy az első összefoglalás óta nem történt meg a Néprajzi Falu átfogó értékelése. Csak a már akkor is felmerülő elméleti kérdéseket idézik, tehát a kiállításból leszűrhető népi építészeti tanulságokat. Muzeológiai vonatkozásainak eddig nem sok figyelmet szenteltek. Pedig ez nem elhanyagolható kérdés, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Néprajzi Falu JANKÓ JÁNOS munkája nyomán jött létre. JANKÓ nemcsak kutató volt, hanem kiváló muzeológus is, és alapvetése a Néprajzi Múzeumban máig is meghatározó jelentőségű. Ezért érzem úgy, hogy felül kell vizsgálni azt a szakmai körben általános véleményt is, amit DOMANOVSZKY György a következőkben foglalt össze: ,, 1896-ban az ezredéves országos kiállításon 24 jólrosszul megépített parasztház-másolattal mi magyarok is kísérletet tettünk, de a kiállítás bezárultával a magyar falut lebontották . . ." 4 A Néprajzi Múzeum alapításának századik évfordulójára I. A Néprajzi Falu előzményei A Néprajzi Falu előzményeiről már JANKÓ János is megemlékezett, s a tudománytörténeti munkák a mai napig ugyanazt az adatsort ismétlik, így elsőül a 1873-as bécsi világkiállítás magyar népművészeti gyűjteményére hivatkoznak, majd ezt követően a különböző népművészeti kiállításokat említik, ahol a néprajz általában együtt szerepelt a háziiparral. Kiemelkedő jelentőségűnek megítélt esemény volt az 1885-ös országos kiállítás, ahol 15 parasztszobát állítottak ki. Ezt tekinti a tudománytörténet a Néprajzi Falu közvetlen előzményének. Figyelemre méltó viszont az, hogy a Millenniumi Kiállítás néprajzi részlegének tervezése során eleinte szó sem esik a faluszerű bemutatásról. HARRMANN Antal 1890-ben: ,,A milleneum legillőbb megünneplése volna a mai és a történelmi Magyarország teljes hű képének bemutatása egy nagyarányú országos ethnográphiai kiállítás keretében."7 GELLÉRT Már egy év múlva a háziipar és a néprajz közös kiállítását illetően szükségesnek tartja a lakberendezések bemutatását, anélkül, hogy a Falut említené.8 XANTTIS János 1892-ben 9—10 ideiglenes pavilonban kívánja bemutatni az ország különböző vidékeiről összegyűjtött néprajzi anyagot. 9 A Néprajzi Falu gondolata először az ezredéves kiállítás néprajzi és háziipari csoportbizottságának első rendes ülésén 1893 áprilisában kap nyilvánosan hangot. 1 A Néprajzi Falu elnevezést JANKÓ J. használta, mások Kiállítási Falunak nevezték, pl. KOVÁCS 1896 u. 254., Ezredéves kiállítás 41. stb. A néprajztudományban JANKÓ nyomán a Néprajzi Falu elnevezés honosodott meg, a továbbiakban én is ezt használom.'JANKÓ 1897. 3 BALASSA 1968. 32. 4 DOMANOVSZKY 1940. 166. 5 JANKÓ 1897. 2—3. 6 Pl. VISKI 1931. 7—8. 7 HERRMANN 1890. 56. 8 Ethn. 1891. 404—405. 9 XANTTIS 1892. 305.