Ethnographia • 88. évfolyam (1977)

Tanulmányok - Paládi-Kovács Attila: A gömöri magyar pásztorkodás. 392—411

növekszik: Szilicei fennsík 600 m, Pelsőci fennsík 650 m, a Csermosnya völgyet délről övező Felsőhegy 750 m, az északról szomszédos Lőtörtető átlagos magas­sága 800 m. A fennsíkokat északról határoló hegylánc csúcsai ezer méter fölé emelkednek: Pipitka 1226 m, Zöldkő 1057 m, Csükerésztető 1187 m.12 A fennsíkokon települések nincsenek, kivéve a Szilicei-karszt néhány faluját, melyek egy-két állandó karsztforrásnak köszönhetik létüket. Lege­lőiket jórészt erdőkből irtották, párhuzamosan a pásztorkodás kiterjedésével. A krasznahorkai juhászok már a XVI —XVII. században a jólászi hegyen és a Pozsáló lejtőin tartották szállásaikat. Pelsőc, Körös, Berzéte, Vígtelke, Szalóc állattartói a Pelsőci fennsíkon birtokolnak erdővel váltakozó legelőket. A telkes jobbágy, illetve vlach pásztor eredetű parasztság közbirtokosságai azonban csak a XIX. század utolsó évtizedeiben és századunk elején vásárolták saját tulajdonú legelőiket a pelsőci Nagyhegyen. Például a berzétei gazdák Hámos bárótól vásároltak legelőt. A feudalizmus évszázadaiban a Bebekek, a Csetnekiek, a Máriássyak, az Andrássyak és a királyi kamara birtokolták a vidék erdőinek, legelőinek túlnyomó részét. A kisebb-nagyobb uradalmak saját méneseiket, gulyáikat, juhgájaikat legeltették fogadott pásztorok fel­ügyelete mellett a legjobb hegyi legelőkön, paraszti bérletre kevés lehe­tőség volt. A fennsíkok legeltetését megnehezítette a krónikus vízhiány. Az 1920-as években a pelsőci ,,Nagyhegy mély karsztján csak két telep van, a Nagyhegyi és a Tarkási-puszta. Egyik sem mezőgazdasági major, hanem kerülőház és pásztortanya. Itató víz sehol a pompás réteket, legelőket rejtegető hatalmas fennsíkon ... A Nagyhegyen több a tej, mint az ivóvíz, mert csordák legelnek a tetején, de a csordát megitatni már a hegy tövében 400 m-rel mélyebben szokták. Vízben a Nagyhegy a legszegényebb, viszont legelői a fennsíkéval vetekednek. Pelsőc városa már vízkiemelőt is terve­zett, régen meg a Zengőlyuk zsombolyában kutattak víz után. Le is ereszkedtek közel 100 m mélységre, de vizet nem találtak." 13 Gyöngyös József berzétei juhász közlése szerint a pelsőci Nagyhegyen ciszternákba felfogott esővízzel itatták a ,,gulyamarhát". Amikor a víz 1. kép. Itatóhely a karsztos legelőn. Szilice (Silica), PALÁDI-KOVÁCS Attila felv. 1972 12 PEJA Győző 1941. 6, 8. 13 STRÖMPF Gábor 1922. 4—5.

Next