Ethnographia • 100. évfolyam (1989)

Krónika - Hofer Tamás: Az Ethnographia 100. kötete. 492—495

szerkesztőbizottság, tagjait utoljára 1987. szep­tember 14-én kérte írásban személyes szerzői és javaslattevő közreműködésre . Sajnos nem minden terv és remény valósul­hatott meg. A tartalom kereteinek kitűzésénél a Társaság pártolta a néprajz történetének tágabb felfogását, mely a népi kultúra iránt a szak­tudományon kívül kibontakozó érdeklődést, a népi kultúrával kapcsolatos mozgalmakat, ideoló­giai elképzeléseket, művelődési áramlatokat is felöleli.­ Jóváhagyta a választmány és a szer­kesztőbizottság azt a tervet is, hogy szomszédos kutatási területek művelői szintén szót kapjanak ennek a tágan értelmezett néprajztörténetnek a keretében, mintegy kifejezésre juttatva, hogy a Társaság megalakulásának centenáriumát nem tekintjük a néprajztudomány belső ügyének, amiként a Társaság megalakulása sem volt az 100 esztendeje. A 100. évfolyam hasonlít az elsőhöz ab­ban, hogy a Társaság elnökének, akkor HUNFAL­VY Pálnak, most BALASSA Ivánnak az írása áll bennük a központi helyen. BALASSA Iván a Tár­saság életének szervezeti folytonosságát hangsú­lyozza az elmúlt évszázad alatt. Annak idején, az induláskor HUNFALVY saját kutatásaiból vett példákkal az etnográfiai, néptörténeti folyama­tokat rekonstruáló néprajz mellett tett hitet,­­véleménye mellett azonban helyet kapott a ko­rabeli fiatalok, így KATONA Lajos újító állás­pontja is, (mint ebben az Ethnographia szám­ban ZSIGMOND Gábor tanulmánya kifejti). Joggal merülhet fel az igény, hogy a cente­náris szám helyezze nemzetközi távlatba a hazai néprajztudományt. A néprajztudomány jelenlegi európai helyzetének, törekvéseinek érzékeltetésé­re nem kellett „idegenekhez fordulnunk: a Tár­saság néhány tiszteleti tagját kérhettük meg, hogy a saját hazájukban folyó kutatásokat, irányzato­kat, célokat vázolják, örömmel köszönjük meg Hermann BAUSINGER, Julian W. BROMLEY, Alexander FENTON és Jonas FRYKMAN Eth­nographia számára írott tanulmányait. (Jonas FRYKMAN szövege annak a lundi európai etno­lógiai intézetnek a munkájába ad bepillantást, melynek igazgatója, Nils-Arvid BRINGEUS, a Ma­gyar Néprajzi Társaság tiszteleti tagja, aki azon­ban sajnos akadályozva volt a közreműködésben.) Julian W. BROMLEY és Jonas FRYKMAN dolgo­zata egyébként 1988-ban előadásként elhangzott Budapesten. A tudománytörténeti pillanat, a szakterü­let helyzetének-mozgásának érzékeltetését szol­gálja néhány európai etnológiai folyóirat 80-as években megjelent köteteinek ismertetése.­ Az európai „nemzeti néprajztudományok" egy-egy olyan központi periodikájáról van szó, amely sa­ját környezetében többé-kevésbé az Ethno­graphiához hasonló feladatot tölt be. Ismerteté­sükkel két célunk volt: egyrészt jelezni, hogy merre húzódnak, milyen irányba mozognak a néprajzkutatás „frontvonalai" Európa különböző tájain, másrészt bepillantani más folyóiratok te­vékenységébe, szerkesztői politikájába, rovat­struktúrájába - azzal a meggondolással is, hogy ezeket az Ethnographiához hasonlítva saját mun­kánk mérlegeléséhez támpontokat kapjunk. Maguk a tudománytörténeti, a népi kul­túra iránti érdeklődés történetére visszanéző ta­nulmányok időben széles kört fognak át, témáik is sokrétűek. SÁNDOR István, PALÁDI-KO­VÁCS Attila a voltaképpeni néprajztudomány megszületése előtti korszakokba tekint vissza, s vizsgálja egyes utóbb kulcsszerephez jutó fogal­mak kiformálódását, az adatok, megfigyelések halmozódásának kezdeteit. SINKÓ Katalin a népi kultúra „felfedezésében" rámutat a vizuális, kép­zőművészeti ág fontosságára, és felhívja a figyel­met a magyar népi kultúra képében mindmáig oly fontos orientalizmus egyes külföldi és hazai forrásaira. A 100 év előtti események, a Magyaror­szági Néprajzi Társaság megalakulása köré egy­mástól függetlenül, különböző kiindulással-céllal készült közlemények egész sora rendeződik, egy­másra ráfelelő, egymást kiegészítő adatokkal. Ide sorolható FRIED István tanulmánya is a régi Magyarország „soknemzetiségű" folklórgondol­kodásáról. Visszatekint ugyan a XIX. század ele­jéig, de tanulságként a század végén­, JÓKAI Mór- 3E témakörökben segítséget adott az OKKFT TS 4/5 „Magyarságkutatás" keretében az MTA Néprajzi Kutató Csoportjában folyó munka „A paraszti kultúra képe a 19-20. században. A népi mű­veltség jelentősége a magyar nemzettudatban" c. résztémán. Ez a kutatóvállalkozás kisebb-nagyobb mértékben támogatta BARANYAI Zsolt, F. DÓZSA Katalin, FRIED István, FÜGEDI Márta, HALA­SY Márta, JURECSKÓ László, KÓSA László, SÁNDOR István, SINKÓ Katalin és WELLMANN Imre tanulmányának elkészítését, pl. előkészítését. "HUNFALVY ?n:Elnöki megnyitó. Ethnographia I. (1890.) 2-7.­­KATONA Lajos:Ethnographia. Ethnologia. Folklóre. Ethnographia I. (1890.) 69-87. "Sajnos, közbejött személyi akadályok miatt ezekből az ismertetésekből több nem készült el.

Next