Ethnographia • 100. évfolyam (1989)

Tanulmányok - Zsigmond Gábor: A Magyarországi Néprajzi Társaság megalakulása és Katona Lajos. 195—217

2. Az új szellemi körök elsősorban irodalmi és művészeti csoportosulások.­ Az Aka­dém­ia, a Kisfaludy Társaság, az újonnan is konvencionális Petőfi Társaság ellenében jönnek létre ezek a körök. Közöttük legjelentősebb VAJDA János asztaltársasága az Otthon-kávéházban. Itt található az idős mester mellett JUSTH Zsigmond, AMBRUS Zol­tán, KOMJÁTHY Jenő, PALÁGYI Menyhért és Lajos, RÁKOSI Viktor. Egy másik baráti társaságot az orosz és skandináv irodalom felfedezésének élménye és az ural-altáji kutatá­sokban folytatott közös munka hoz össze. Ide tartozik: VIKÁR Béla, SÁRMAI József, KUNOS Ignác, MUNKÁCSI Bernát, PÁPAI Károly. Irodalmár kört teremt új folyóirata megindításával KISS József, munkatársa lesz KOZMA Andor, KÓBOR Tamás, ALEXAN­DER Bernát, MALONYAY Dezső, TOLNAI Lajos és IGNOTUS. Az egyes csoportosulá­sok között nincs merev határ, kereteik esetlegesek, a résztvevők többsége valamennyibe bejáratos. JUSTH Zsigmond például a szellemi körök létrehozásának valóságos létesít­ményese lesz: még az ő javaslatára jön létre 1883-ban az arisztokrata fiatalság vitatársasága (Debating Society), amely hároméves tevékenysége alatt 67 összejövetelt tart, közöttük igen jelentős előadásokkal. Párizsi évei alatt JUSTH több jelentős és irányadó szalon lá­togatója, ennek mintájára hozza létre CSÁKY Albinnéval 1890-ben a Műpártolók Körét. CZÓBEL Minkával, FESZTY Árpáddal és JÓKAI Mórral együtt tervezi a Vasárnapi Újság átvételét és megreformálását korszerű művészeti lappá.­­ 1890 körül újabb társaság kezd alakulni. A központi alak itt is VAJDA János, mel­lette található VIKÁR Béla, KUNOS Ignác, BODNÁR Zsigmond, KABOS Ede, BRÓDY Sándor, DINER-DÉNES József, LYKA Károly, LENKEI Henrik, JANCSÓ Benedek. Kapcsolatban áll a csoport a Párizsban élő SZOMORY Dezsővel és a Pécsett működő nép­rajzi érdeklődésű körrel, amelynek HERRMANN Antal és STRAUSZ Adolf mellett 1887 végén tagja lesz a Grazból hazatérő KATONA Lajos. A hivatalos irodalom, képzőművészet, tudomány, kritika és politikai publicisztika falain egyre erőteljesebben túlpezsdülő, szinte nap nap után új tehetségekkel bővülő nem­zedéki hullám kiforratlanságában, sokszínűségében, gondolati burjánzásában is közös vonásokat mutat. A legtöbb közös szálat irodalmi élményeik és ideáljaik jelentik, ennél lazább kötelék a képzőművészet (a népzene felfedezése és az új magyar zene megterem­tése még másfél évtizedet várat magára). Olvasmányaik TOLSZTOJ és TURGENYEV, IBSEN, BRANDES, Ola HANSSON, Laura MARHOLM, Knut­ HAMSUN, SCHOPEN­HAUER és NIETZSCHE, FLAUBERT, ZOLA, MAUPASSANT és Anatole FRANCÉ. Kortársai a B. SHAW és a WEBB-házaspár által alapított fábiánus társaságnak, olvasói a narodnyik és anarchista írásoknak, a „tudatalattit" és „ösztönöst" kutató lélektannak és társadalombölcseletnek, első tisztelői a francia szociológiát megújító DRUKHEIMnek. Nem elméleteik és következtetéseik azonossága köti őket össze, hanem a látásmód közös­sége. Programszerűen így ír majd erről az Élet első számában LYKA Károly: „Józanul, tudományosan lát, elő­tte nem libegnek álomképek, nincsenek víziói, művészete való­ban az új tudománynak a festészetre alkalmazott formája. Boncot kutat, okokat keres és hatá­sokat figyel meg, de kritika nélkül áll a természet elé, nem bírálja meg, vajon az, ami elő­tte fek­szik, megfelel-e valamely esztétikai szabálynak; veszi azt, amint az neki kínálkozik. Sőt veszi 3 Számos adatot közöl KOKAS Endre 1930. JUSTHról szóló könyvében részletes bibliográfiát is ad PÓR Péter 1971.

Next