Ethnographia • 100. évfolyam (1989)
Tanulmányok - Zsigmond Gábor: A Magyarországi Néprajzi Társaság megalakulása és Katona Lajos. 195—217
2. Az új szellemi körök elsősorban irodalmi és művészeti csoportosulások. Az Akadémia, a Kisfaludy Társaság, az újonnan is konvencionális Petőfi Társaság ellenében jönnek létre ezek a körök. Közöttük legjelentősebb VAJDA János asztaltársasága az Otthon-kávéházban. Itt található az idős mester mellett JUSTH Zsigmond, AMBRUS Zoltán, KOMJÁTHY Jenő, PALÁGYI Menyhért és Lajos, RÁKOSI Viktor. Egy másik baráti társaságot az orosz és skandináv irodalom felfedezésének élménye és az ural-altáji kutatásokban folytatott közös munka hoz össze. Ide tartozik: VIKÁR Béla, SÁRMAI József, KUNOS Ignác, MUNKÁCSI Bernát, PÁPAI Károly. Irodalmár kört teremt új folyóirata megindításával KISS József, munkatársa lesz KOZMA Andor, KÓBOR Tamás, ALEXANDER Bernát, MALONYAY Dezső, TOLNAI Lajos és IGNOTUS. Az egyes csoportosulások között nincs merev határ, kereteik esetlegesek, a résztvevők többsége valamennyibe bejáratos. JUSTH Zsigmond például a szellemi körök létrehozásának valóságos létesítményese lesz: még az ő javaslatára jön létre 1883-ban az arisztokrata fiatalság vitatársasága (Debating Society), amely hároméves tevékenysége alatt 67 összejövetelt tart, közöttük igen jelentős előadásokkal. Párizsi évei alatt JUSTH több jelentős és irányadó szalon látogatója, ennek mintájára hozza létre CSÁKY Albinnéval 1890-ben a Műpártolók Körét. CZÓBEL Minkával, FESZTY Árpáddal és JÓKAI Mórral együtt tervezi a Vasárnapi Újság átvételét és megreformálását korszerű művészeti lappá. 1890 körül újabb társaság kezd alakulni. A központi alak itt is VAJDA János, mellette található VIKÁR Béla, KUNOS Ignác, BODNÁR Zsigmond, KABOS Ede, BRÓDY Sándor, DINER-DÉNES József, LYKA Károly, LENKEI Henrik, JANCSÓ Benedek. Kapcsolatban áll a csoport a Párizsban élő SZOMORY Dezsővel és a Pécsett működő néprajzi érdeklődésű körrel, amelynek HERRMANN Antal és STRAUSZ Adolf mellett 1887 végén tagja lesz a Grazból hazatérő KATONA Lajos. A hivatalos irodalom, képzőművészet, tudomány, kritika és politikai publicisztika falain egyre erőteljesebben túlpezsdülő, szinte nap nap után új tehetségekkel bővülő nemzedéki hullám kiforratlanságában, sokszínűségében, gondolati burjánzásában is közös vonásokat mutat. A legtöbb közös szálat irodalmi élményeik és ideáljaik jelentik, ennél lazább kötelék a képzőművészet (a népzene felfedezése és az új magyar zene megteremtése még másfél évtizedet várat magára). Olvasmányaik TOLSZTOJ és TURGENYEV, IBSEN, BRANDES, Ola HANSSON, Laura MARHOLM, Knut HAMSUN, SCHOPENHAUER és NIETZSCHE, FLAUBERT, ZOLA, MAUPASSANT és Anatole FRANCÉ. Kortársai a B. SHAW és a WEBB-házaspár által alapított fábiánus társaságnak, olvasói a narodnyik és anarchista írásoknak, a „tudatalattit" és „ösztönöst" kutató lélektannak és társadalombölcseletnek, első tisztelői a francia szociológiát megújító DRUKHEIMnek. Nem elméleteik és következtetéseik azonossága köti őket össze, hanem a látásmód közössége. Programszerűen így ír majd erről az Élet első számában LYKA Károly: „Józanul, tudományosan lát, előtte nem libegnek álomképek, nincsenek víziói, művészete valóban az új tudománynak a festészetre alkalmazott formája. Boncot kutat, okokat keres és hatásokat figyel meg, de kritika nélkül áll a természet elé, nem bírálja meg, vajon az, ami előtte fekszik, megfelel-e valamely esztétikai szabálynak; veszi azt, amint az neki kínálkozik. Sőt veszi 3 Számos adatot közöl KOKAS Endre 1930. JUSTHról szóló könyvében részletes bibliográfiát is ad PÓR Péter 1971.