Ethnographia • 129. évfolyam (2018)
2018 / 1. szám - KÖNYISMERTETÉSEK
174 Könyvismertetések 1973-ból, Petőfi verseinek a népi kéziratos könyvekben való megjelenéséről. A Petőfi versek zenei vonatkozásainak irodalmát ismereti, s egyben a témát idáig legrészletesebben tárgyalja Tari Lujza tanulmánya a Magyar Napló 1990. évi 7. számában, gazdag jegyzetanyaggal, szakirodalom-jegyzékkel és kottákkal illusztrálva. Tari Lujza hosszú ideje foglalkozik - egyebek közt - népzenénk 19. századi zene-, irodalom- és művelődéstörténeti összefüggéseivel. A Petőfi-dalokról összegyűlt gazdag adatanyaga, illetve a Zenetudományi Intézet hangzó és kottás népzenei gyűjteményében rendelkezésre álló, nagy mennyiségű ide tartozó népdalváltozat alapján, reméljük, hamarosan sort keríthet e számára kedves téma monografikus feldolgozására, s annak könyvalakú megjelentetésére is. „A népdalok hangzásvilágát, amely pedig elengedhetetlen kelléke a zenének, a kottakép nem adhatja vissza” - írta az említett cikkben, s hangoztatta több, Petőfi és a népzene kapcsolatát, illetve Petőfi és Szendrey Júlia zenei műveltségét bemutató konferencia-előadásán Tari Lujza (Budapest 1998, Kiskunfélegyháza 1999, Ráckeve 2000, Kunszentmiklós 2006). Ezért örülhetünk különösen az idén tavasszal megjelent kiadványnak. Ezt a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum vezetősége eredetileg a múzeum saját céljaira szánta: újabb eszközül a költő világának élményszerű felidézésére. Ám a gondosan válogatott zenei anyag és a lemezkísérő tanulmány révén a CD-korong már megszületésekor kinőtte eredeti rendeltetését. A Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumából származó negyvenöt eredeti népzenei felvétel egyrészről olyan hangzó világot közvetít, amilyennel ma már nem vagy alig találkozhatunk, amilyenhez hasonló viszont Petőfi Sándort bizonyára körülvette. Másrészről a népdal-változatok megtanulásra, további dalolásra kínálják magukat, s a Petőfi verseknek ilyen célzatú hangzó gyűjteménye idáig nem létezett. „Énekeljék a CD-n hallható dalokat, vagy akár más Petőfi-dalokat; egyáltalán: énekeljenek, és énekeljenek együtt minél többet, mert erre nagy szükség van” - üzente a szerkesztő a kiadványt bemutató ünnepségen, a Petőfi Társaság Egerben tartott 2017-es vándorgyűlésén megjelenteknek. Reméljük, a-jelenleg csak Kiskőrösön hozzáférhető - CD-korong idővel szélesebb körben is elérhető lesz az olvasó- illetve daloló közönség számára. A lemezen hallható zenei és szöveganyag igen színes: jól képviseli Petőfi-vonatkozású népdalkincsünk különös gazdagságát. Bár a 19. századi népies műdalszerzők Petőfi-dalai közül is jónéhányat megőrzött a magyar falu, mégis jellemzőbb, hogy zeneéletébe a versek, versrészletek, népi szövegek mellé csatlakozva, ismert, kedvelt dallamokhoz, zenei néphagyományunkban mélyebben gyökerező anyaghoz kapcsolódva épültek be. Bőven akad példa honfoglalás előtti dallamstílust képviselő, illetve az adott szövegeknél akár évtizedekkel később keletkezett, új stílusú dallamokkal való társulásra is. A híres, 1941 -es Patria-felvételektől kezdve a 2001-ig terjedő időszakban gyűjtött, vokális és hangszeres felvételek szerepelnek a lemezen: jól ismert vagy ritkán hallható dallamok, nem ritkán különösen megkapó szépségű, időutazásra késztető népi előadások. Az Ezrivel terem a meggy gyimesi felvétele például közvetlenül az élő gyakorlatba, táncmulatságba röpít. A Dunántúltól Moldváig a magyar népzenei dialektusterületek mindegyike képviselteti magát a lemezen. Megragadóak az új stílusú dallamok régies hangvételű palóc előadásai, és kiemelkedő az erdélyi Mezőség, ott is elsősorban Szék jelentősége, ahol különösen sok Petőfi-szöveget őrzött meg a néphagyomány. Ami a szövegváltozatokat illeti: „Egyszerű parasztcsaládok birtokában az imakönyv, a Biblia és a kalendárium mellett Petőfi versei jelentették az írott betűt, az olvasmányt” és „az iskolába járóknak a tanítók olvastak és tanítottak Petőfi verseket” — hívja fel a figyelmet a szerkesztő, saját gyűjtési tapasztalataira is támaszkodva. Így találkozhatunk egyes verseknek akár szinte betű szerint hűséges megtartásával éppúgy, mint kisebb-nagyobb variálásukkal vagy jelentős átköltésükkel is. A CD- én egy-egy költeményt esetenként több hangfelvétel is képvisel, így érzékeltetve szöveg és dallam változatosságát, illetve változékonyságát. A legterjedelmesebb ilyen „bokor” pedig mintha mindjárt