Európai Idő, 1999 (10. évfolyam, 4-24. szám)

1999-03-13 / 5. szám

POLITIKAI RÖNTGENEURÓPAI IDŐ 1999/5 Mit a jeleznek az RMDSZ területi szervezeteinél bekövetkezett vezetőcserék? Azt beszélik, hogy “radika­­lizálódik az RMDSZ”. Hogy tudni­illik egymás után veszik át az elnö­ki tisztséget a “radikálisok” a területi, megyei RMDSZ-szerve­­zetekben. Vajon? Tényleg “radika­­lizálódás”? Aligha. Egyszerűen csak ébredésről van szó. Olyan ébredésről, ahol nem kell a “hiber­­nálás” alatti állapot - változás kell. Ennek a változásnak az első lépései a személycserék az RMDSZ- szervezetek élén, illetve vezetősé­geiben. Nem feltétlen “radikalizá­­lódás”, ha a területi, megyei RMDSZ-szervezetek tisztújító vá­lasztásait sorra nyerik az olyan személyiségek, akik a Tőkés László tiszteletbeli elnök eszmeiségét nyíl­tan felvállalják, és akik nem hívei az olyan kompromisszumoknak, amelyek révén a román politikai erők, koalíciós partnerek úgymond visszafogják az erdélyi, romániai magyarság jogköveteléseit, örökö­sen halogatják a jogos követelések rendezését, évek óta ravaszul eltak- Ébredés!!! fikáznak az általuk mérsékeltekre és radikálisokra tagolt RMDSZ-poli­­tikusokkal. Az RMDSZ-nek valójában nin­csenek mérsékeltjei és radikálisai a szó olyan értelmében, ahogyan sokan (félre)magyarázzák, címkéz­ve azokat, akik erélyesebbek, pon­tosabbak a romániai, erdélyi ma­gyarság, nemzeti közösség jogkö­veteléseinek megfogalmazásában. Lapunk jó ébredést, hatékony(abb) politizálást kíván az RMDSZ-nek! Aki az Európai Időt rendszeresen olvassa, az láthatta, észlelhette, hogy lapunk is a “hibernálásból” való ébredést, a frissülést támogatta, nem az elaltató kompromisszumokat. Kell a diplomácia, kell a higgadtság és a taktika is. De azt az önfeladással, csapdába lépéssel nem kell összeté­veszteni . Ezt az eszmeiséget hordoz­zák azok az új megyei, területi RMDSZ-vezetők, akiket radikális jelzővel illetnek. A tisztújításokról még annyit, hogy Markó Béla szövetségi elnök szerint a változás igénye részben abból fakad, hogy a tagság számára csalódást kel­tettek a román kormánykoalíciós pár­tok szószegései, és ezáltal az RMDSZ kormányzati részvétele is kedvezőtlen elbírálásokban részesült. -la - Kincses Előd Csernátonban is ott volt (első sor, jobbról). Maros megyében most ő az elnök. Lej lista A román sajtó gyakran közöl olyan adatokat, kimutatásokat, hogy például mire költenek költségvetési pénzeket a szená­torok és képviselők, vagy netán mennyivel adósok valamilyen szolgáltatásért. Egyik ilyen lajstrom volt a telefondíjak adósságlistá­ja, ahol bizony némelyik honatya 8-10 millió lejjel volt mínuszban. A România liberă egyik februári száma közölte azt a költséglistát, ame­lyen olyan politikai tevékenységek pénzbeli kiadásai szerepeltek, mint mosoda, ruhaszárítás, telefon, fénymásolás. Közöljük a toplista első 10-10 helyezettjét, a parlament alsó- és felsőházából: Képviselőház: Bran Vasile (Demokrata Párt) 11 687 745 lej, Mogos Ioan (Nemzeti Liberális Párt) 11 266 585 lej, Glavan Ştefan (DP) 9 466 535 lej, Bud Nicolae (Román Nemzeti Egységpárt) 8 913 492 lej, Drăgulescu Petre (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt) 8 831 683 lej, Mátis Jenő (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) 8 454 065 lej, Dobre Traian (Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja) 7 771 060 lej, Ghidan Radu (KDNPP) 7 746 255 lej, Alecu Aurelian (KDNPP) 7 142 453 lej, Steolea Petru (RNEP) 6 680 633 lej. Szenátus: Câmpeanu Teodor (KDNPP) 20 018 952 lej, Secreieru Dinu (NLP) 8 371 105 lej, Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) 7 889 865 lej, Pasca Liviu (NLP) 7 648 741 lej, Gaiţă Don (TDRP) 6 070 011 lej, Păcuraru Paul (NLP) 5 038 569 lej, Plătică Vidovici (TDRP) 4 797 065 lej, Caraman Petru (KDNPP) 4 171 405 lej, Sersea Nicolae (TDRP) 4 128 685 lej, Munziana Ion (Nagy-Románia Párt) 4 087 430 lej. Nemzetállam vagy... (folytatás az 1. oldalról) És mégis... Én is egyetértek azzal, hogy a nemzetállamok kora lejárt. De nem csak a nemzetállam­oké, hanem a “birodalomállamoké” is. Látom én is, hogy a földrajzi léptékkel mért szomszédságunkban a nemzetiségek, etnikai csoportok nyelvi, kulturális és az ettől elválaszthatatlan területi autonó­miájukért harcolnak. A kulcsfoga­lom, s ezt észre kellene venni, ebben az esetben a terület. Miért? - , mert a területhez, magyarán a földhöz kapcsolódik a gazdaság s a jólét. Létezik egy tanulmánnyal alátámasztott elmélet, amely így szól: Európa 350 millió lakosának 75 független országban kellene élnie, amelyeknek lakossága 5-10 millió között mozogna., Miért a­z­ 5- 10 milliós intervallum? Nos erre ad választ a tanulmány, amelyet 1970- ben készített a brit C. Northcote Parkinson professzor: egy 30-50 milliós ország reménytelenül elveszti hatékonyságát, hogy ne is beszéljünk azokról, amelyeknek 150 milliósnál nagyobb a lakossá­ga. Az erőszakosan fenntartott nagy államok példájára Németországot hoznám fel. Az 1990-es újrae­gyesítés óta Nyugat-Német­ország évente 100 milliárd dollárt költött az ország keleti felére. S ennek ellenére, noha itt közös kultúrájú országrészekről van szó a “keleti testvérek” még mindig másodrangú polgároknak érzik magukat hazá­jukban. A fenti elmélet a hide­gháború lezárulásával egyidőben született, amikoris felmerült az Egyesült Európai Államok létre­hozásának lehetősége. Nos ez még a mai napig nem valósult meg, azonban elkezdődött, egy másik természetes folyamat, amelyre a fenti tanulmány is világosan rámu­tat, a decentralizációért, helyi fogalmakkal­ élve föderalizációért folyó harc­. Elkezdődött" a nagy központosított államok etnikai - de ami fontosabb: régiós - vonalon történő lebomlása kisebb önálló részekre. Nem hagyhatom szó nélkül egy mondatban Frunda most sem jeles! Frunda úr február 4-én este a marosvásárhelyi reptérről egye­nesen a Contact rádió maros­vásárhelyi stúdiójába rohant egy 50 perces interjúra. A fő célja a leköszönő Maros megyei RMDSZ elnökségének lemon­dása, különösen annak elnöké­nek, Kolcsár Sándornak a bla­­málása volt. Na meg egy kis propaganda a neptunosok ja­vára. De közben kikotyogott ezt­­azt, amire jó lesz odafigyelni. Elmondta, hogy azért volt Ghe­­orghe az 1990-es évek elejéig, mert az 50-es években, amikor született, akkor csak román ke­resztneveket írtak be az újszülöt­tek aktáiba. Én is az 50-es évek elején születtem, szintén Maros­­vásárhelyen, és azóta is Endré­nek, s nem Andreinek hívnak. Amikor a riporter megkérdezte őexcellenciájától, hogy hát ezzel az ad-hoc (ideiglenes) “kisebb­ségügyi” (?) bizottsággal egy újabb kollektív jogokat szorgal­mazó képletet szeretnének-e ki­dolgozni, emberünk határozott NEMMEL válaszolt, és azt kezd­te bizonygatni, hogy ő Románia monitorizálása ellen lobbyzott és lobbyzik Strasbourgban az Am­nesty International ellenében. Továbbá megtudhattuk azt is, hogy a szenátor úr beindítja Ma­rosvásárhelyen (a nyár elején) a non stop román és magyar nyelvű rádióadót, amelynek csak részvényese. (Miért nem csak magyarul, hisz már van vegyes elég!) Aztán feldicsérte a RNEP (PUNR) emberállományát, elme­sélvén, hogy nagyon sok rendes ember tevékenykedik benne. * ■ Summa summarum, az Eu­rópai Idő egyik korábbi szá­mában megjelent cikkel illetve címmel ellentétben én változat­lanul úgy vélem, hogy Frunda egyáltalán nem jeles. Sőt! T. E., Mikháza RMDSZ a jövőben (folytatás a 1. oldalról) S ebben semmiféle tragikus mozzanat nem lenne, ha ez az álliberális­­labanc klikk-szövetség csak önmagát járatná le, s a belső választásokon való megmérettetésen egyszerűen kiüttetné magát. Csakhogy az országos RMDSZ-vezetés hatalomféltő botladozása, politikai eredménytelensége­­ és impotenciája magát a keretet, a Szövetséget hitelteleníti, pont az elit­ , csere intézménye, a belső választások sikere kerül veszélybe általa. Van-e tovább? Óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e felvenni egyáltalán a­z•­­ - politikai küzdelmet azzal a pénzügyi-politikai-médiabeli amőbával, amely a környező országokhoz és a román társadalomhoz hasonlóan lassan az erdélyi magyar közösségen belül is egyeduralomra tesz szert. S ha igen, a­­ mi dolgunk-e ez? Az első kérdésen kár filozofálni - az igazság és igazsá- l gosság­ központú európai erkölcsi világrend eszmei koordinátái között szinte eretnekség maga a kérdésfelvetés is. A második kérdésre a válasz számomra egyértelmű: a Reform Tömörülés pontosan azokból a zömében 1 ’00 fiatal, tennivágyó értelmiségiekből verbuválódott, akiket egy értékorientált RMDSZ-politika jelenlegi hiánya tart meg a gondolkodásbeli divergenciák dacára egy szervezet keretén belül, s akik mintegy predesztináltak arra, hogy középtávon az RMDSZ-politizálás főszereplőivé váljanak. •­­ Hogyan? Az RMDSZ-en belüli, számunkra kedvező elitcserének elméletileg két ■' •' útja van. Az egyik a “beszivárgás”. A jelenlegi vezetés melletti másod- és .. harmad-hegedüsi pozíciók elfoglalása, majd e pozíciók politikai profitjának V. besöprése. E megoldás fölöttébb ingoványos talajra terelné a platform-poli- ■■ “■ tizálását, és emellett valószínűsíthető az önkéntelen mimikri által okozott . . . erkölcsi károsodás is. Arról nem is szólva, hogy karakteresebb figuráink eleve persona non grata-nak számítanak már ma is az RMDSZ-hatalom berkein belül. -Sí».*« rf: A másik lehetőség a belső választásokra való alapos felkészülés, valamint a kedvező véletlenszerű tényezők esetleges együtthatása. S végül ?, de nem utolsó sorban: az idő nekünk dolgozik - ha az első választáson nem­­ is várható átütő siker, tíz éves távlatban prognosztizálható a győzelmünk­­ra„.. Ha ugyan kibírunk “ellenzékben” tíz évet felmorzsolódás nélkül. "1N77: A belső választások illetve az RMDSZ-kongresszus közeledte külön indokolttá tette Közgyűlésünk összehívását és a kampánystratégia legapróbb részletekig való kidolgozását. Olyan kérdések várnak válaszra a »T7« stílusjegyek meghatározásától az ideológiai önbesorolásig, amelyek egyértelműen kollektív döntést igényelnek. Hadd fejezzem be rövid eszme- ét”­ futtatásomat azon reményem kifejezésével, hogy az évezred vége elhozza a magyar nemzeti öntisztulást öntudati szinten és az intézményi struktúrák- Lt... ban, Magyarország jelenlegi határain belül és azokon túl egyaránt. Ezen belső folyamat katalizálásában kell részt vállaljon a Reform Tömörülés. 2 Jogtalan pénzbírság Tavaly ősszel az Európai Idő, (és még néhány székelyföldi lap­ is) beszámolt egy rendőri túlkapásról. Az alsócsernátoni (Háromszék) Ká­­szoni Barna negyedmagával utazott egy tehergépkocsin a Hargita megyei Szentegyházáról hazafelé. A tehergépkocsi rakterében fafel­dolgozásból származó tüzelőanya­got (faforgács és lehullt favégek) szállítottak, amit K. B. szentegy­házai rokona ajándékozott. A telje­sen szabályosan közlekedő teher­gépkocsi beérkezett Csíkszeredába, ahol a Hargitai útról a Brassói útra tért. A vasútállomás kör­nyékén a gépkocsivezető éber­ségét próbára tette egy kék ruhás, kék sapkás rendőr, aki egy rögtönzött útszéli sörkert asztalától ugrott az úttestre, megálljt parancsolva. Társai a söröző asztalától figyelték a bravúrt. A Guţă Cristian néven bemutatkozó egyenruhás min­denáron büntetni, akart. Előbb a rakományba kötött bele, majd az utasok létszámába, végül a K. B. modorába. Ká­­szoni Barna ugyanis erélyesen szembeszállt (tettlegesség nél­kül) a kiskirálykodó “polic­­cal”, kérve, hogy beszéljen kulturáltan, hiszen ez is szol­gálati kötelessége. “Válaszként” kihívták a rendőrség ARO-ját, Kászonit betuszkolták, majd a rendőrségre szállították. Ott próbálták több módon is megfélem­líteni, majd több órás “ráhatások” után 400 ezer lejes pénzbírsággal engedték útnak. K. B. nem fizette ki a jogtalan pénzbírságot, az ügy bí­róságra került. A Csíkszeredai tör­vényszék felmentette a pénzbírság alól Kászoni Barnát, a túlbuzgó Guţă kísérlete zátonyra futott. Van igazság! - mondhatjuk a ta­nulságos eset végén. A tanulság az, hogy nem szabad megijedni az egyenruhásoktól becsületes pol­gárként, a közlekedési szabályokat betartó járművezetőként. Ha valaki érzi, hogy igazságtalanság érte, van joga visszautasítani a pénzbírság kifizetését. Van joga megvédeni az igazát a bíróságon. Kászoni Barna pert nyert egy kiskirálykodó, jóindulatúnak nem nevezhető, túlbuzgó “policcal” szemben. Bebizonyosodott: a Guţă Cristian 1998. augusztus 8-9-i szol­gálati ténykedése túlkapás volt, a K. B. elleni fellépését nem tisztességes szándék vezérelte. Minél kevesebb ilyen forgalmistát szeretnénk látni a székelyföldi közutakon! B.L. Román rendőr­­ akcióban

Next