Európai Idő, 2000 (11. évfolyam, 3-7. szám)

2000-01-29 / 3. szám

­ Elszomorító UNICEF-jelentés Romlott a nők helyzete Iszomorító jelentést hozott nyilvánosságra nemrég az UNICEF. Az ENSZ szako­sított szervezetének éves be­számolója szerint a kommunista rendszerek összeomlása óta sem­mit nem javult a nők helyzete a volt Szovjet­unióban - a vi­lágnak ezen a tá­ján különösen katasztrofálisak az állapotok­­, illetve a legtöbb kelet- és közép­európai ország­ban. Mindenekelőtt a gyengébb nem képviselőit sújtja a piacgazdaság és a demokrácia építése, azaz az átmenet problémái-­­állapítja meg a beszámoló -, és az egyenjogúság, amely a kom­munizmus idején is csak papíron létezett, az élet legtöbb területén továbbra is csupán írott malaszt maradt. A szegénység, a munka­­- ''küliség­­és a szociális meg­­g­­önböztetés a nőket és a gyer­mekeket jóval hátrányosabban érinti, mint a férfiakat: a legtöbb volt kommunista országban semmit nem változtak azok a tradíciók, amelyek alapján a patriarchális értékek még mindig a nők rovására érvényesülnek. Változatlan jelenség az is, hogy számos volt szovjet köztársaságban a családokon belül is erősödik a nők elleni erőszak. Az egyenjogúság az oktatás területén, valamint a munkahelyek biztosításában majd mindenütt továbbra is csak üres célkitűzés. Éppen ezért a nőket fokozottabban sújtja a munkanélküliség, mint a férfiakat, nem beszélve arról, hogy az óvodák be­zárása miatt egyre több nő marad munka nélkül. Az UNICEF- jelentés egyéb­ként rávilágít, hogy ezekre a te­rületekre - az ok­tatásra és az állás­teremtésre - a leg­több ország még annál is kevesebb pénzt fordít, mint a kommunista múltban. Grúziában például a bruttó nemzeti tén­ék alig több mint egy százalékát fordítják oktatási célokra, és a középiskolákat ma feleannyi fiatal látogatja, mint 1989-ben. Az általános iskolákba is csupán az iskolaköteles korú gyermekek 81 százaléka jár. Hasonlóan drámai az egész­ségügyi helyzet. A gyermekágyi halandóság az egész FÁK-régióban erőteljesen növekszik, a fiatal lányok és az asszonyok többet isznak és dohányoznak, mint korábban, és jóval többet, mint az azonos lakossági csoportok Nyu­gaton. Rohamosan nő a kábítószer­fogyasztás is. Az UNICEF szerint mindennek legfőbb oka a reklám, továbbá a felvilágosítás és a nevelés teljes hiánya. Ez már a jövő Internetes áruház alapítója lett az Év embere Amerikában, tavalyi vesztesége 350 millió dollár. A Time című amerikai magazin Jeff Bezost, az Amazon.com internetes áruház alapítóját választotta az 1999-es Év emberének. Bezos kezdetben internetes könyvkereskedésként alapította meg Seattle-ben az Amazon.com-ot, de az üzlet hamarosan videókat és zenei CD-ket is kezdett kínálni, s időközben olyan online-áruházzá vált, amely csaknem mindent kínál, a számítógépes szoftvertől a játékokon keresztül egészen a háztartási cikkekig. A vállalkozás árveréssel is foglalkozik. Az Amazon.com fennállása óta még egyetlen dollár nyereséget sem ért el. A tavalyi veszteséget 350 millió dollárra becsülik. Nyereség legkorábban 2002-re várható. Bezos elképzelése az, hogy nem nyereséggel, hanem növekedéssel hoz létre nagyvállalatot. Amikor a Time egy személyt az év embe­révé választ, csak az illető személy hatását vizsgálja. 1998-ban Bill Clinton és az ellene különleges vizsgálatot lefolytató Kenneth Starr közösen lett a nyertes. Bezos most Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök előtt szerezte meg a győzelmet. Európa utánpótlása a bevándorlás? Egy készülő ENSZ-tanulmány szerint Európát csak a bevándorlók menthetik meg az elöregedéstől. A jelentés úgy számol, hogy Európának a következő 25 évben csaknem 160 millió bevándorlót kellene befogadnia ahhoz, hogy megfelelő arányú maradjon a munkaképes korú lakosság aránya. A tanulmány valószínűleg heves vitát vált majd ki Nyugat-Európában, ahhol a lakosság és a politikusok idegenkednek attól, hogy bevándorlás révén elégítsék ki a munkaerő-szükségletet. A tanulmány Olaszországot hozza fel ; példaként,­­ahol évente 300 ezer bevándorlóra, míg Németországban félmillió letelepülőre lenne szükség, hogy az öt évvel ezelőtti szinten maradjon ez az arány. Az ENSZ-jelentést márciusban fogják nyilvánosságra hozni, és valószínűleg heves vitát vált majd ki Nyugat-Európában, ahol a lakosság és a politikusok idegenkednek attól, hogy bevándorlás révén elégítsék ki a munkaerő-szükségletet. Ezt a világszervezet demográfiai osztályának vezetője, Joseph Chamie is elismerte. Ha az ENSZ tanulmányát valóra váltanák - ami távolról sem biztos -, akkor Né­metországnak tízszer annyi külföldit kellene befogadnia, mint­ eddig. Az alapkérdés az, amit gyakran emlegetnek: előbb-utóbb vagy a nyugdíjkorhatárt kell felemelni, vagy a nyugdíjakat megrövidíteni , vagy az egész rendszert megváltoztatni. Németország már ma is bevándorló­ország, bár a bevándorlás az előző évekhez képest csökkenőben van. A berlini Tagesspiegel az ENSZ-ajánlásról megkérdezte a bajor belügyminisztérium szóvivőjét is. Ő azt válaszolta, hogy szemellenzős dolog pusztán nyugdíjbiztosítási kérdésként kezelni az ügyet. Figyelembe kell venni a társadalmi békét és a­ bevándorlók társadalmi beilleszkedését is. A kínai ellenőrzés a világhálón Caijing magazin szerint Kína két minisztérium ellenőrzése alá akarja besorolni a külföldi tőkéből létrehozott Internet cégeket. A szolgáltatókat a keménykezű Wi Csi-csuan informatikai miniszter intézménye tartja majd kor­dában, aki szeptemberben azzal tette híressé magát, hogy kiparancsolta a külföldieket a további Internet cégek ala­kításából. A tartalomszolgálta­tókat pedig egy másik - egyelőre meg nem nevezett - miniszté­rium felügyelete alá rendelik. A megfigyelők attól tartanak, hogy a kommunista vezetés erre u­­gyanazt az intézményt fogja a legalkalmasabbnak tartani, a­­mely már évtizedek óta ered­ményesen cenzúrázza a kínai nyomtatott és elektronikus sajtót. EURÓPAI IDŐ 2000/3 A NAGYVILÁG ESEMÉNYEI Elektronikus Európát! Nekünk is! Romano Prodi, az Európai Kö­zösség soros elnöke bejelentette, hogy egy olyan hosszú távú terven dol­­goznak, amely, ha megvaló­sul, minden európaihoz eljuttatja az Internetet. Az eEuropa névre keresztelt kezdeményezés tíz fő terület továbbfejlesztésétől reméli az információs társadalom kialaku­lását, az oktatástól egészen az egészségügyig. Prodi véleménye szerint a behálózás a következő kézenfekvő lépés, mivel az Európai Közös­séggel kezd megvalósulni a közös piac, valamint az egységes fizető­­eszköz. A kezdeményezés tartal­mazza az Internet-elérés általánossá tételén kívül a hozzáférés árának csökkentését, az elektronikus ke­reskedelem szabályozását, valamint a smartcardok elterjesztését biz­tonsági és pénzügyi célokra. Az eEuropa terveit márciusban Lissza­bonban tárgyalják meg a Közösség vezetői. Eddig volt a jó hír. A rossz hír az, hogy amíg a hazai fixtelefon szolgáltató urait, azokkal együtt, akik kezükre játszták a Tele­fontársaságot kátrányba és tollba forgatva el nem kergetik, mi csak biztonságos távolságból fogjuk szemlélni ezeket a facilitásokat. Lesz nagy európai gerinchálózat, kedvezmény, árcsökkenés, és ne­künk, akiknek legnagyobb szüksé­günk lenne erre, ebből majd nem jut semmi: a világon a legdrágább számlákat fizetjük az egyik­­ legpocsékabb szolgáltatásért, egy normálisnak tekintett internetező­­csomag - mondjuk 30 óra - telefonszámlástul simán üti az országos nettó átlagbért! A Brit hadifoglyok pere Japán ellen japán kormány által többször is visszauta­sított volt brit hadifog­lyok újból be akarják perelni Tokió legnagyobb társaságait a második világháborúban rab­munkásokként elszenvedett sé­relmeik miatt. Az új évben 800 volt brit hadifogoly közös pert indított a Nipponi Bányásztársaság ellen, amelynek tulajdonába tartozott a kinkazani rézbánya Taiwanban, jelentette be Martyn Day, a britek ügyét képviselő ügyvéd. A pert Los Angelesben fogják elindítani, ahol a helyi­ alkotmánymódosítások lehetővé teszik egy ilyen jellegű per folytatását. Az 1942 decemberében a kinkazani bányába került 523 szövetséges katona közül már csak százan voltak életben a háború­ végén. A háború ideje alatt kemény munkának és bántalmazásnak kitett foglyok kárpótlásának kérdése kényes pontot jelentett Japánnak a volt ellenségeivel­ fenntartott viszonyában a 90-es években. E­­gészen mostanáig a felpereseknek nem sok esélyük volt a győzelemre. Németországban a zsidó és kelet­európai foglyokat kizsákmányoló társaságokra gyakorolt nyomás 8 milliárd márkányi kiegyenlítést eredményezett, melynek kéthar­mada származott a német tár­saságoktól, a többi a kormánytól. “A japán bíróságon nem sok esélyünk van, de az Egyesült Államokban, különösen Kalifor­niában reális esélyek mutatkoznak a győzelemre”, fejtette ki álláspontját Day­ ügyvéd. (ergo) Közvélemény-kutatás a volt keletnémetek közt Gorbi a legnagyobb A keletnémetek szerint Mihail Gorbacsov a XX. század legfontosabb személyisége. Ez volt az eredménye a Leipzigi Piackutatási Intézet felmérésének, amelyben egy 1026 fős csoport vett részt Németország új szövetségi államainak lakóiból. A volt szovjet állam- és pártelnök mögé, második helyen Albert Einstein fizikus és Diana hercegnő került. Az énekesek közül a legnagyobbnak Elvis Presley-t tartják, követik Elton John popsztár és Enrico Caruso ope­raénekes. Az énekesnők rangsora pedig: Tina Turner, Maria Callas, Whitney Houston. A keletnémetek szerint a legnagyobb színész Heinz Rühmann, Robert De Niro és Dustin Hoffmann előtt. A színésznők közül a legelismertebb Romy Schneider, majd Jodie Foster és Ingrid Bergmann. Stefi Graf teniszkirálynőnek sikerült második helyre szorítania a női sportolók kategóriájában Kati Wittet, a keletnémetek kultuszfiguráját. A legendás bokszoló, Muhammad Ali pedig Franz Beckenbauert előzte meg. A női szex-szimbólumok közt az ötvenes és hatvanas évek sztárjai vezetnek: Marilyn Monroe, Sophia Loren és Brigitte Bardot. A férfiaknál Arnold Schwarzenegger a győztes, Robert Redford és Alain Delon rovására. (Spiegel) A leggazdagabb európai egy nő A­ z EuroBusiness magazin tanulmánya szerint Theo Albrecht, az ALDI-üzlet­­hálózat tulajdonosa 21,6 milliárd német márkás vagyonával Euró­pában a második leggazdagabb ember. A csúcson a L’ORÉAL tulajdonosa, a 73 éves Liliane Bettencourt áll, aki német már­kában számolva 27,6 milliárdos vagyont mondhat magáénak. Nagy-Britanniában nem a királynő a leggazdagabb, amint ezt gondolhatnók, hanem a Forma-1 főnök Bernie Ecclestone. Ez u­­tóbbinak a vagyona 7,2 milliárd márkát tesz ki, a királynőé “csak” 6 milliárdot. Az EuroBusiness tanulmányából még megtudjuk, hogy a 400 leg­gazdagabb európai közül 86-an élnek Nagy-Britanniában, 73-an Franciaországban és 56-an Né­metországban. (Focus Online)

Next