Ez a Hét, 1996. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-24 / 21. szám
Meghőzte-e az ítlet a kivégzés eőtti tárgyalást? Bűnös volt-e Bárdossy László? Tragikus múltunkról értékes olvasmány a dr. Jaszovszky László által sajtó alá rendezett, bevezető tanulmánnyal ellátott könyv: „Bűnös volt-e Bárdossy László”. (Püski, Bp. 1996.) A könyv legfőbb értéke, hogy tartalmazza a tárgyalás egész anyagát, többek közt az eddig nem ismert tárgyalási jegyzőkönyveket és Bárdossy Lászlónak az utolsó szó jogán elmondott beszédét. Különleges figyelmet érdemel a könyvhöz fűzött tanulmány. Képed ad arról, hogy mi volt a politikai helyzet a tárgyalás idején, azt megelőzően, a második világháború folyamán. Az olvasó előtt feltárul Magyarország szorongatott helyzete. Alig telt el húsz év Trianon, az ország brutális megcsonkítása óta, több mint négymillió magyar várja, hogy sanyarú sorsa véget ér. Magyarországnak nemcsak szívügye, hanem becsületbeli kötelessége is, hogy rájuk gondoljon. Miután Németország hatalmas katonai ereje mozgásba hozza Közép-Európát is, mód nyílt arra, hogy a trianoni kérdés előkerüljön. De nagy dilemma, hogy Németország lesz-e a végső győztes, helyes-e szembefordulni a szövetséges hatalmakkal. Dönteni kellett, de nem nagyon volt választási lehetőségünk. Annak még ellenállt az ország, hogy Németország Magyarországon átvonulva Kárpátalja felől támadja meg Lengyelországot, de azt már meg nem akadályozhatta, hogy a német haderő az ország területén keresztül támadja meg Jugoszláviát. A háború folyamán törekvésünk az volt, hogy távol tartsuk magunkat a háború forgatagától, ez viszont a korai német megszállás veszélyét vetette fel. A németek éppen a történelmi Magyarország területéből életre kelt, illetve meggyarapodott államokkal fenyegettek meg, többek közt Szlovákiával és Romániával. Ezek az országok teljes erőbevetéssel indultak harcba a németek oldalán. Bizonyossággal állíthatjuk, ha már 1941-ben szembefordulunk a németekkel, a megszállásunkat követően Szálasi veszi át a hatalmat, minden fegyverfogható magyar kikerül a frontra, Magyarország bombázása azonnal megkezdődik és egyetlen zsidó sem marad, aki túléli a háborút. Végzetes volt a magáramaradottságunk. Már a háború előtt is, az a szándékunk, hogy a nyugati hatalmak kezébe helyezzük a sorsunkat, kudarcra volt ítélve. A békekötéssel kapcsolatos kísérletünkkel a Szovjetunióhoz utasítottak, az viszont egy különbéke megkötésére nem volt hajlandó. A történelmi Magyarország területéből is részesülni akart, hadviselő félként kívánta Magyarországot elfoglalni. Lehet-e csodálkozni azon, hogy az egérfogóba került, körbezárt, a kitörési lehetőségtől megfosztott országban, a végveszélyt látva a tisztességes politikusok is a legkülönbözőbb módokon szerettek volna kiutat találni. Kiút viszont nem volt. Magyar tragédia: a német nácik által megkezdett üldözést a szövetséges hatalmak folytatták. A második világháborúban győztes hatalmak a népbíróságok felállítását és a háborús bűnök elítélését követelték. Mint mindig: jaj a legyőzötteknek, többek közt a legyőzött államok politikusainak. így jutott a vádlottak padjára Magyarország egykori miniszterelnöke, dr. Bárdossy László, mégpedig arra a vádlottak padjára, amelyre odakerültek a háború gonosztevői is, akik valóban öltek, gyilkoltak s megérdemelten viselték tettük következményét. A kor egyes eseményeinek élő tanúja is vagyok. A „Justitia tudathasadása” című munkámban (Püski Kiadó, Bp. 1993.) részletesen beszámoltam a népbírósági eljárásokkal kapcsolatos tapasztalataimról. Magyarországot nemcsak a brutális megcsonkítása, területvesztesége, hanem a háborús felelősségre vonása is a háború első számú vesztesévé tette. A háborút megindító Németországnál jobban meglakott. Németországban, miután a legnagyobbak elnyerték a büntetésüket, a felelősségre vonás mindinkább vesztett erejéből. Magyarországon, viszonylagosan is szélesebb körű volt a tetemrehívás. A szövetséges hatalmak által igényelt büntetőjogi felelősségre vonást a szövetségi ellenőrzéssel megbízott Szovjetunió a saját érdekei szolgálatába állította. A kommunista hatalom átvétele érdek