Ezermester, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1983-11-01 / 11. szám
Tavasz a télben Tavaszi hangulat varázsolható a lakásba a téli hónapokban történő virágfakasztással. A lehetséges házilagos megoldásra többféle mód is kínálkozik. Késleltetett serkentés Nyáron a kertben, az erkélyládában nevelt növények hagymáit télre védett helyre kell telepíteni. A téli virágoztatásra szánt és arra alkalmas nagy méretű virághagymákat szeptemberbenz októberben időszerű hűvös pincébe, esetleg más, hasonlóan alacsony hőmérsékletű helyiségbe áttelepíteni, nyirkos homokba, földbe vermelni. Ám erre kevés helyen van lehetőség, marad a lakásban való elhelyezésük! A virághagymákat november végén ültessük cserepekbe. Ugyanis a hőmérséklet ekkor már általában olyan alacsony, hogy a cserépbe ültetésüket követően ablakközelbe helyezhetők, annak reményében, hogy nem melegednek tíz fok fölé. Akkor fejlődnek ki a pompás virágok. A 10 °C-nál magasabb hőmérsékleten a tartásuk azzal a veszéllyel jár, hogy csak a leveleik fejlődnek ki. A virágaik is rövid szárúak lesznek, vagyis „ülve” maradnak, ha egyáltalán előbukkannak. Vízkultúrás virágfakasztás A tulipán és még inkább a jácint, esetleg a törpe nőszirom és a fürtös gyöngyike ugyancsak nagy hagymás vízben történő hajtatása is lehetséges novemberben, december elején. Vegyünk elő egy öblös szájú üveget vagy erre a célra készített tölcséres nyílású üvegedényt, esetleg kerámia vagy műanyag tartót, készen beszerezhető hajtatóedényt. Szórjunk bele néhány faszéndarabot, hogy a víz poshadását meggátoljuk, és töltsük fel kézmeleg vízzel. Az edény szájnyílására helyezzük a hajtatni kívánt nagy hagymát, szükség esetén kemény kartonlapból vágott korong segítségével úgy, hogy a hagyma alja éppen a víz felszínénél legyen. Kis cserépbe, moha vagy rostos tőzeg, esetleg perlit és hungarocell golyócskák közé is beültethető a hajtatással kivirágoztatható hagyma. Utána a cserepet tegyük vízzel teli tálkába. Mindkét eljárás esetén az ültetést követően 8—10 ° C hőmérsékletű sötét helyen, vagyis éléskamrában vagy ablakközben, sötét kartonpapírból formált kúppal leborítva tartsuk a hagymákat. Szükség szerint gondoskodjunk vízutánpótlásról, hogy a gyökerek kifejlődjenek. Utána már melegebb kertiekből szobavirágok A kertből esetleg még fölszedhető földlabdásan a szobai hajtatáshoz, illetve a korai virágoztatáshoz a tulipán, a jácint, a nárcisz és a többi hagymás virág csaknem bármelyikei Hozzájuk hasonlóan még ugyancsak sikerrel kivirágoztatható a százszorszép, a nefelejcs, az ibolya, továbbá a salátaboglárka, a kankalin és a bőrlevél (1. kép) egy-egy közepes méretű, már jó gyökérzetű töve. Ha nem fagyott a föld, a kiszedéshez kiszemelt virágzó erős kés segítségével rendszerint kiemelhető a helyéből anélkül, hogy földlabdája szétesne vagy a gyökérzete nagymértékben megsérülne. Ezt követően a virág a földlabdája magasságával körülbelül azonos mélységű cserépbe vagy edénybe ültethető. Erre alkalmas lehet egy tisztára mosott műanyag doboz is. Beültetés után következik a beöntözés. Ennek során annyi kézmeleg vizet kapjon a virágtó, hogy legfeljebb az alsó harmada merüljön vízbe, amelyet rendszeresen pótolni kell Éjszaka ablakközben tartva a víz be is fagyhat anélkül, hogy ez ártalmas lenne a növényre. Primőr zöldek A tavaszvarázsolás legegyszerűbb módja, ha valamilyen gabonafélét, esetleg fűmagot csíráztatunk. A magokat öblösebb, vizet tartó edénybe helyezhető lapos tálkába terített nyirkos homokba vessük el egyenletesen, vagy egyszerűen szórjuk nedves itatóspapírra. Meleg helyiségben, bőséges fényben és vízutánpótlással különösen eredményes a csíráztatás. A magok elvetése után szinte napokon belül gyönyörködhetünk a friss zöldjükben (2. kép) Időnként a vetés megismételhető. Kukoricaszemekből, még inkább le nem morzsolt kukoricacsőből (vagy csak csődarabból) is lehet zöldellő növény, ha meleg, világos helyre állított tálka pár centiméternyi magas kézmeleg vizébe tesszük. K. L. helyen kezdhető meg a kivirágoztatás: 11/26