Ezredvég, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 6-7. szám - MÉRLEG - Péter László: "A kapitalista világrend világa" - Károlyi Imre gróf idézése

orgonavirágzáskor jött le Pestről; ked­velt virága volt az orgona. Amikor a nagymágocsi Juhász András (1909-1999) 1936-ban a kastély szolgála­tába állott, már Károlyi Imre valamen­nyi gyermeke külön élt, mindegyikük­nek volt háza a fővárosban. „Az öreg grófok foglalkozásához hozzá tartozott mindennap, még télen is, ha itt voltak, hogy ebéd után kocsira ültek, és körbe kocsikáztak a birtokon. Nyesegették, metszették a fákat, ez volt nekik az egyik szórakozásuk minden délután." Ezt a komorna, Molnár Andrásné (1921) ezzel az anekdotával egészítette ki: „Az öreg gróf kicsit bogaras volt, mindig nyesegette a fákat. Egyszer pont arra mentem, és megláttam. Imre gróf nem­igen szólt a női személyzethez, de most megkérdezte: - Hát te mit nézel? - Mon­dom neki, hogy éppen úgy tudja nyesni a fákat, mint az apám. - Mi a te apád, parasztember? - kérdezte. Mondom, az - Nahát, nézz meg jól, azután menj to­vább." Özv. Petri Ferencné Szegedi Erzsébet (1926-1999) szolgáló volt a kastélyban. Az ő emlékezéséből csak ennyit idézek: „Imre tulajdonképpen nagyon jó ember volt, például a tizennégyes világháború után az özvegyeknek földet osztott. Azt a részt úgy is nevezték, hogy Özvegy­sor." „Ősz végén - mondta Juhász András - a nagyvadászatra visszajöttek, külföldi előkelő vendégekkel, főleg angolok jár­tak ide vadászni. Néha, de nagyon rit­kán Horthy Miklós, a kormányzó is va­dászott itt, valami nézeteltérés miatt az öreg gróffal nem voltak jóban." Érdekesen emlékezett nagyapjára Károlyi Lajos (1924) és Károlyi Antal (1929), Károlyi Viktor és Széchenyi Ilona (1898-1984) két hazalátogató fia. A nagymágocsi kastélyban születtek. La­jos a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett mezőgazdasági mérnöki okle­velet. Brazíliában is mezőgazdaként kezdte, majd az ország egyik legna­gyobb acéltermelő kohóüzemének euró­pai megbízottjaként alkalmazták. Már 1975-ben hazalátogatott, a rendszervál­tozás után pedig a család 11 ezer holdjá­ból valamennyit visszakapott, és bérbe adta a Nagymágocsi Farmer Kft.-nek. Azóta a telet Brazíliában, a nyarat itthon tölti. Nagyapja példája nagy hatással volt rá. Antalt már gyermekkorában érdekelte az elektronika, kristályrádiót épített, amellyel Budapestet fogta. Tizenhárom évesen csöves rádiót készített, ezzel már Bécset is hallotta. A világháború végén az Ausztriában táborozó amerikai had­seregnél dolgozott mint munkás, majd mechanikus, tolmács, gépkocsivezető. 1947-ben Svájcba, 1950-ben ő is Brazíliá­ba ment. Eleinte rádió-, majd televízió­javításból élt, utóbb a biztosítási szak­mában dolgozott. 1965-ben New York­ba költözött, s onnan meg Brüsszelből vezette európai üzleteiket nyugdíjazásá­ig. Nagyapját úgy jellemezte, hogy erős és nagyon intelligens ember volt, aki akaraterejével mindig elérte, amit akart. Sok mindennel foglalkozott, többek közt filozófiával, asztrológiával. Felesé­gének halála után csöndes, magányos életet élt. Móricz Zsigmond 1935-ben többször járt Szentesen, anyagot gyűjtött Betyár (1936) című regényéhez. Ősszel találko­zott Károlyi Imrével, és a gróf meghívta magához. Móricz Virág apjának naplója nyomán írta: „A gróf még tíz évvel ez­előtt azzal dicsekedett, hogy ő a leggaz­dagabb ember Magyarországon­­ most igen takarékos háztartást vezetett. A pesti palotáját feladta, és valósággal száműzöttként, kizárólag csak családja- 58

Next