Ezredvég, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 6-7. szám - MÉRLEG - Péter László: "A kapitalista világrend világa" - Károlyi Imre gróf idézése
orgonavirágzáskor jött le Pestről; kedvelt virága volt az orgona. Amikor a nagymágocsi Juhász András (1909-1999) 1936-ban a kastély szolgálatába állott, már Károlyi Imre valamennyi gyermeke külön élt, mindegyiküknek volt háza a fővárosban. „Az öreg grófok foglalkozásához hozzá tartozott mindennap, még télen is, ha itt voltak, hogy ebéd után kocsira ültek, és körbe kocsikáztak a birtokon. Nyesegették, metszették a fákat, ez volt nekik az egyik szórakozásuk minden délután." Ezt a komorna, Molnár Andrásné (1921) ezzel az anekdotával egészítette ki: „Az öreg gróf kicsit bogaras volt, mindig nyesegette a fákat. Egyszer pont arra mentem, és megláttam. Imre gróf nemigen szólt a női személyzethez, de most megkérdezte: - Hát te mit nézel? - Mondom neki, hogy éppen úgy tudja nyesni a fákat, mint az apám. - Mi a te apád, parasztember? - kérdezte. Mondom, az - Nahát, nézz meg jól, azután menj tovább." Özv. Petri Ferencné Szegedi Erzsébet (1926-1999) szolgáló volt a kastélyban. Az ő emlékezéséből csak ennyit idézek: „Imre tulajdonképpen nagyon jó ember volt, például a tizennégyes világháború után az özvegyeknek földet osztott. Azt a részt úgy is nevezték, hogy Özvegysor." „Ősz végén - mondta Juhász András - a nagyvadászatra visszajöttek, külföldi előkelő vendégekkel, főleg angolok jártak ide vadászni. Néha, de nagyon ritkán Horthy Miklós, a kormányzó is vadászott itt, valami nézeteltérés miatt az öreg gróffal nem voltak jóban." Érdekesen emlékezett nagyapjára Károlyi Lajos (1924) és Károlyi Antal (1929), Károlyi Viktor és Széchenyi Ilona (1898-1984) két hazalátogató fia. A nagymágocsi kastélyban születtek. Lajos a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet. Brazíliában is mezőgazdaként kezdte, majd az ország egyik legnagyobb acéltermelő kohóüzemének európai megbízottjaként alkalmazták. Már 1975-ben hazalátogatott, a rendszerváltozás után pedig a család 11 ezer holdjából valamennyit visszakapott, és bérbe adta a Nagymágocsi Farmer Kft.-nek. Azóta a telet Brazíliában, a nyarat itthon tölti. Nagyapja példája nagy hatással volt rá. Antalt már gyermekkorában érdekelte az elektronika, kristályrádiót épített, amellyel Budapestet fogta. Tizenhárom évesen csöves rádiót készített, ezzel már Bécset is hallotta. A világháború végén az Ausztriában táborozó amerikai hadseregnél dolgozott mint munkás, majd mechanikus, tolmács, gépkocsivezető. 1947-ben Svájcba, 1950-ben ő is Brazíliába ment. Eleinte rádió-, majd televíziójavításból élt, utóbb a biztosítási szakmában dolgozott. 1965-ben New Yorkba költözött, s onnan meg Brüsszelből vezette európai üzleteiket nyugdíjazásáig. Nagyapját úgy jellemezte, hogy erős és nagyon intelligens ember volt, aki akaraterejével mindig elérte, amit akart. Sok mindennel foglalkozott, többek közt filozófiával, asztrológiával. Feleségének halála után csöndes, magányos életet élt. Móricz Zsigmond 1935-ben többször járt Szentesen, anyagot gyűjtött Betyár (1936) című regényéhez. Ősszel találkozott Károlyi Imrével, és a gróf meghívta magához. Móricz Virág apjának naplója nyomán írta: „A gróf még tíz évvel ezelőtt azzal dicsekedett, hogy ő a leggazdagabb ember Magyarországon most igen takarékos háztartást vezetett. A pesti palotáját feladta, és valósággal száműzöttként, kizárólag csak családja- 58