Ezredvég, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - TUDÓSPORTRÉ - Emed, Alexander: A magyar csecsemővédelem és gyermekgyógyászat nagy alakja: Preisich Kornél (1869-1955)
ALEXANDER EMED A magyar csecsemővédelem és gyermekgyógyászat nagy alakja Preisich Kornél (1869-1955) Prof. Dr. Preisich Kornél a magyar csecsemővédelem és gyermekgyógyászat nagy alakja volt, aki az első világháború előtt nemzetközi hírnévnek örvendett. A háborút követő években azonban már csak mellőzés jutott osztályrészéül, halála után pedig méltatlanul feledésbe merült a neve. 1869. június 15-én született Szolnokon, földbérlő zsidó családban. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, és 1893-ban avatták orvossá. Medikus korában az egyetem anatómiai és kórszövettani intézetében dolgozott, továbbá asszisztens volt a Székesfővárosi Bakterológiai Intézetben. Paediatriai pályafutását a fővárosi Stefánia gyermekkórházban kezdte el a nagyhírű Bókay János professzor mellett, 1894-ben. Hat évig praktizált ott, majd munkája jutalmául 1900-ban ösztöndíjat kapott hosszabb külföldi tanulmányútra Párizsban a Pasteur Intézetben, Berlinben az egyetemi gyermekklinikán, Breslauban (ma: Wroclaw, Lengyelország) pedig a világhírű gyermekgyógyász, Czerny kórházában tanult és dolgozott. Miután hazatért, a Stefánia gyermekkórház laboratóriumának vezetésével bízták meg, majd 1904-ben a Szent László Kórház főorvosa lett. 1905-ben a paediatria magántanárává nevezték ki a budapesti egyetemen. Surányi Gyula, aki kollegájaként szintén a Stefánia gyermekkórházban dolgozott, és 1954-ben a Schöpf- Mérei koraszülött kórház megalapítója volt. 1955-ben, nekrológjában, a következőket írta Preisichről „A magyar közegészségügy múltjának egyik hatalmas dokumentuma az a felterjesztés, amelyet a László kórház súlyos hiányosságairól és azok korszerű megoldásáról a Főváros gazdáihoz intézett. Süket fülekre talált. De amikor a Tanácsköztársaság ennek az újjászületésre megérett kórháznak az élére állította, s megtehette - meg is tette." (1998-ban néhány levelet váltottam Preisich Kornél gyermekeivel, Preisich Gáborral, aki egy időben Budapest főépítésze volt, és húgával, Gerle Györgynével Az említett időszakról szólva megírták nekem, hogy apjuk a Szent László Kórház igazgató-főorvosaként ellentétbe került elődjével, az őt kijátszani akaró Gerlóczy Zsigmond professzorral, aki a Tanácsköztársaság leverése után feljelentette. E feljelentésre 1920-ban Preisichet elbocsátották, sőt egyetemi előadói jogától is megfosztották, a publikálástól pedig eltiltották.) Preisich életének első korszaka az ellenforradalom győzelmével befejeződött. A politikailag megbízhatatlannak nyilvánított egyetemi magántanár előtt bezárultak a klinikák kapui. További hátrányt jelentett számára az 1920-ban kihozott hírhedt Numerus clausus-törvény. Huszonöt éves küzdelem következett