Faipari Kutatások, 1970

A FAIPARI FELHASZNÁLÁSRA ALKALMAS RAGASZTÓANYAGOK MINŐSÍTÉSE, CÉLRAGASZTÓK KIDOLGOZÁSA DR. KOVÁCS LÁSZLÓ oki. vegyészmérnök, tud. osztályvezető VARGYAY KORNÉLIA oki. faipari mérnök, tud. csoportvezető A hazailag előállított, valamint a külföldről behozott ragasztóanyagok jellemzőit a gyártó vállalatok prospektusai ismertetik. Ezek a leírások igen általánosak, az egyes termékek jó tulajdonságaira, egy-egy felhordási, felhasználási területre térnek ki. Nem adnak azonban felvilágosítást arra, hogy az adott felhasználási célra legjobban megfelelő anyagok kiválaszt­hatók legyenek. Kutatásaink célkitűzése az iparban felhasznált, valamint bevezetésre kerülő, elsősorban hazai anyagok vizsgálata, — alaptulajdonságaik, — feldolgozási technológiájuk, — a kész ragasztás alkalmazhatóságának megállapítása céljából. A faipari kutatások ezen a területen eddig leginkább a technológiai problémák megoldására terjedtek ki, így ezekről áll rendelkezésre a legtöbb szakirodalmi és tapasztalati adat. Kutatásaink során — az általános és technológiai problémák mellett — elsődleges fel­adatnak tekintettük az egyes anyagokat a késztermék minősége, az igénybevételek módja és lehetősége szerint összehasonlítani. A hazai ragasztóanyagok közül — az aminoplaszt-alapú, — a fenolplaszt-alapú és — a diszperziós ragasztók minősítését végeztük el. AZ EGYES RAGASZTÓANYAGOK FAIPARI ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK ELDÖNTÉSÉRE VÉGZETT VIZSGÁLATOK, VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A ragasztóanyagok vizsgálatánál meghatároztuk azokat a fizikai és kémiai jellemzőket, melyek befolyásolják: — a felület és a ragasztó kölcsönhatását, — a fontosabb ragasztástechnológiai paramétereket és­­ a ragasztás minőségét. A ragasztóanyagok egyes csoportjainál más-más jellemzők vizsgálatát végeztük el, így ragasztó­típusonként tárgyaljuk a vizsgálatok módszerét.

Next