Bihari Napló, 1995. május (6. évfolyam, 85-106. szám)

1995-05-26 / 103. szám

1995. május 26. Szalacsi gazdák, ha összefognak Az aranyat érő májusi esők nyomán ígéretes határ fogadja a­­ szemlélőt. Haragoszöld a búza, dús árpakalászok ringatóznak. A gazda is elégedett, csupán a tengeri és a vélemény számára oly fontos meleget hiányolja. Az üde rétek, út menti árkok eddig még nem látott szénatermésre engednek következtetni. Ezt tapasztaltuk a szalacsi határban is. Figyelemre méltó, hogy Szalacs hajdan az egyetlen királyi város volt az Érmelléken. Még a múlt század közepén is a táj egyik legnépesebb mezővá­rosa. Kár, hogy gazdasági élete a múlt század végén visszaesett, mivel az akkor létesülő vasútvonalat tőle távol építették meg. Pa­rasztgazdái viszont, szorgalmas munkával, így is biztosították megélhetésüket: szőlőt műveltek, gabonát termesztettek, állatot tartottak. A rendszerváltás földhöz juttatta a volt tulajdonoso­­kat. Most karcsú parcellákban sorjázik a búza, árpa, kukorica, s megannyi más haszonnövény. A község kisgazdái a jobb és nyereséget hozó gazdálkodás érdekében - Székelyhíd és Hegyközszentmiklós példáját követve - megalakították Búzakalász névvel a hosszú éveken át szünetelő gazdakört. A szervezésben jelentős szerepet vállalt Szabó Tibor agrármérnök, valamint Bodnár András, a megyei BMGE újdonsült elnöke. A választmányi gyűlés május 21-én zaj­lott a községi kultúrotthonban. Dávid Károly, Szalacs község polgármestere, megnyitószavai után felkérte Horváth Géza mér­nököt a gyűlés levezetésére. A gazdakörök alapszabályzatát Sza­bó Tibor ismertette, majd azt a választmányi ülés ellenszavazat nélkül el is fogadta. A kérdések és hozzászólások során olyan té­mák kerültek felszínre, mint a jogos termőföld pontatlan mérése, az állatok túl alacsony áron történő értékesítése, a takarmánybe­szerzések problémái, az üzérkedők élősködése a parasztgazdá­kon, a fiatalság bevonása a gazdaköri életbe. Hangsúlyozták, hogy a gazdakör nem politikai, hanem érdekvédelmi szerve­zetként tevékenykedik, segít a termeléshez szükséges anyagok beszerzésében. Kurilla József kisgazda azon kevesek közé tar­tozik, akik megélték a fél évszázaddal ezelőtti utolsó szalacsi gazdakört Petressy Ambrus elnöksége alatt. Mint elmondta, ak­kor sem indult zökkenőmentesen a gazdák önszerveződése. Faj­tiszta vetőmagot, állatokat osztottak ki a tagoknak, sőt kölcsön­­vetőmaggal is segítették egymást. A beiratkozott szalacsi gazdaköri tagok száma megközelíti a félszázat. Végül megválasztották a hét tagból álló vezetőtaná­­csot s a háromtagú ellenőrző bizottságot. A szalacsi Búzakalász Gazdakör elnökévé egyöntetűen Papp Józsefet választották. Alelnök Benke Imre, titkár Szabó Tibor, pénztárnok Székely Sán­dor lett. Dr. Varga András t MEGYEI BÍRÓ Ä GYARAKI BESZÉLGETÉS Igény igazságos költségvetésre A mintegy kétezer lakosú dél-bihari település gondjairól, boáiról - az egyik leghivatottab­­bal - Szenes József tanácsossal folytattunk a minap rövid esz­mecserét. Ebből megtudhattam, hogy az illyei (Ciumeghiu) köz­ségi tanácsban 13 tanácsos kép­viseli a három település (Erdő­­gyarak, Mezőbáj és Illye) lakóit Négyen az RMDSZ jelöltjeiként kerültek be, ketten Mezőbajról, ketten Erdőgyarakról Szenes Jó­zsef lemondóan említi, hogy a helyhatósági választások alkal­mával­­ majdnem sikerült egy RMDSZ-jelöltet bejuttatni a pol­gármester-helyettesi székbe. - Csúnyán becsaptak ben­nünket - folytatja az emlékezést a tanácsos. - Azt mondták, hogy mivel a község kétharmada ro­mán nemzetiségű, itt csak ro­mán lehet a polgármester-he­lyettes. Pedig, ha jól megnéz­zük, lehetséges, hogy több a ma­gyar, mint a más nemzetiségű! Sajnos a népszámlálás alkalmá­val az RMDSZ sem állt a helyzet magaslatán. Nem sikerült RMDSZ-képviselőt a népszám­láló bizottságokba bejuttatni, s így csak hallomásból tudjuk, hogy nem történt minden úgy, ahogy kellett volna. Végül is sikerült az erdőgya­­raki és a mezőbáji magyarság­nak egy liberális román képvise­lőt polgármester-helyettessé vá­lasztani Ez azonban nem oldot­ta meg a magyar képviselet gondjait Jellemző, hogy Szenes József a község költségvetését tárgyaló, délben kezdődő ta­nácsülésre reggel 10 órakor ka­pott meghívást. Ennek követ­keztében nem is tudott ott meg­jelenni Az már a sors iróniája, hogy a költségvetést nem sike­rült elfogadtatni Pedig ettől a pénzelosztástól várják a gyara­­kiak egyik legnagyobb gondjuk megoldását. Nélkülözhetetlen lenne a falu számára egy új arté­zi kút Az előző már alig csor­dogál órákig állnak sorba ivóví­zért az emberek. Az utak tekin­tetében helyzetük nem rossz. A közeli Árpád felől aszfaltozott út segíti a kapcsolatot a külvi­lággal. A tanácsos szerint „a németeknek" köszönhetik, akik a néhány kilométerre fekvő, „eu­rópai hírnévre szert tett” csegő­­di kastély gyermekeit felkarol­ták. A földügyeket összegezve a tanácsos elmondta, hogy a volt kollektív gazdaság területei majdnem egészében együtt ma­radtak. A kialakított társulásban szinte mindenki bent hagyta a földjét Gondot jelent viszont a legelők hiánya. Csak fele annyi van belőle, mint kellene. A fele­fele arányban megosztó magyar, illetve román és cigány etniku­mú lakosság között nincs sem­milyen nemzetiségi ellentét. Beszélgetőtársam azt is hozzá­fűzi hogy a községi tanácsban sem tapasztalt ilyesmit. Inkább azt nehezményezi, hogy a végre­hajtó testület nem fordít kellő figyelmet a döntések kivitelezé­sére. Sajnos a községközpont­nak általában maga felé hajlik a keze, s inkább hlyére költ, mint a magyarok lakta Erdőgyarak és Mezőbaj településekre. A gyara­­kiak azt szeretnék, ha a pénz el­osztásánál figyelembe vennék az adófizetők számát Vélemé­nyük szerint e két falu polgárai többet fizetnek be az állam­kasszába, s ezért többet is sze­retnének viszontlátni. Talán az aránytalan elosztás az oka an­nak is, hogy az egészségügyi el­látás nem megfelelő. Az általá­nos orvos mindössze egy héten egyszer rendel a kétezer lakosú faluban. (Török) SZILÁGYSÁGI MEGYEJÁRÁS tafalu­­ nevéhez méltón Legutóbbi szilágynagyfalui látogatásomkor csata utáni hangulat fogadott. Balázs Zol­tán polgármester bosszúsan állt a községháza ízlésesen tataro­zott udvarán. A lebetonozott térségen egy elvonult juhnyáj hagyta ott „névjegyét". A szar­vasmarha-vásárairól évszáza­dok óta híres nagyközség életét, hagyományos gazdálkodását néhány betelepült juhtartó csa­lád keseríti. A régi pártnómenk­latúra segítségével verhettek itt gyökeret, s nem hajlandók tu­domásul venni, hogy most más szelek fújnak errefelé is. Sem­mibe veszik a tanács, a legelőbi­­zottság határozatait és követke­zetesen a szarvasmarhák részé­re fenntartott legelőn hizlalják nyájaikat Aki valamit is ért az állattenyésztéshez, tudnia kell, hogy ahol a juh legel ott a szar­vasmarhának nem jut táplálék, ugyanis a békésen leégető jószá­gok tövestől metszik le a füvet, utánuk csak a kopár anyaföld marad. Türelmüket vesztve a helyi hatóságok behajtatták a birtokháborítók jószágait a ta­nácsháza udvarára. Sok gondja-baja ellenére a polgármester készséggel állt a Bihari Napló rendelkezésére. Tőle tudhatjuk meg, hogy az 5700 lelket számláló, négy tele­pülésből álló Nagyfalu lakóinak túlnyomó többsége magyar. A község határa 4680 hektár, öt­ven traktor van magántulajdon­ban, két mezőgazdasági társu­lás, valamint az Agromec két jól működő részlege tevékenyke­dik itt, s 137 magánvállalkozást jegyeztek be eddig. Ami a föld­törvény gyakorlatba ültetését illeti, az szinte teljes egészében megvalósult, 1100 birtoklevelet adtak ki eddig és 1500 jegyző­könyv vár sorsára a zilahi ka­taszteri hivatalban. A települé­sen Aranykalász néven pékség működik, termékeiért hétvége­ken Somlyóról is eljönnek. A helyhatóság 13 tanácsosa RMDSZ-es, kettő az Agrárpárt tagja. Nagyfalu központja vá­rosias képet nyújt Két temp­lom, a tanácsháza és az adóhi­vatal épülete uralja a főteret. Múlt évi eredményeik figyelem­re méltóak. Rendbe tették a helyhatóság, az adóhivatal és az orvosi rendelő épületét, Borzá­son betonhidat építettek, Bür­­gezden utat javítottak, Bagoson patakot szabályoztak. További terveik eddigi megvalósításaik­hoz hasonlóan merészek; új­jáépítik a nagyfalui Nagyhidat, erre a pénz is megvan, felújítják a bagosi kultúrházat, megjavít­ják a református templom mel­letti hidat, tatarozzák a borzási kultúrházat. Bürgezden műve­lődési otthont szeretnének építeni. Nagyfaluban hamaro­san új orvosi rendelőt húznak fel, ehhez megszerezték az egészségügyi minisztérium tá­mogatását is. Lukács József református esperes, tanácsos távollétében a polgármester - mint volt pres­biter - ismertette a község hit- és közösségi életét A több mint ötszáz éves templom négyszáz személy befogadására alkal­mas. Decemberben készült el a légbefúvásos központi fűtés, költségeit egyházi hozzájáru­lásból, illetve a tagság adomá­nyaiból fedezték. Az intenzív hitélet jó hatással van a közös­ségi szellemre. Fiatalokból álló zenekaruk is van. Búcsúzáskor a polgármester megmutatta a tűzoltó-remízt. Szándéka szerint tanácsi hatás­körben polgári tűzoltó-alakula­tot működtetnek majd, négy hi­vatásos tűzoltóval és egy tűzol­tókocsival. Ezzel a környék, a Berettyó felső folyása mentén elterülő falvak tűzvédelmét lát­ják majd el Nagyfalu közössége eltökélte, méltó lesz egykori hí­rére és a nevében szereplő jel­zőre. Úgy legyen! Albert Attila A templomhajó több mint ötszáz éves NAGYSZALONTA Közhírré tétetik! + Június elsején reggel 10 órakor a hajdúváros főterén ün­nepélyes keretek között adják át a nagyszalontai katonai hely­őrség egységzászlóját. Ebből az alkalomból több közéleti sze­mélyiségnek tiszteleghet majd a díszosztag, amely végigmasíroz a város főterén. Ugyancsak ezen a napon gyermeknapi ünnepséget tarta­nak a városban. Ennek leglátvá­nyosabb része minden bizon­­nyal a 2. számú általános iskola épülete előtti aszfalt-rajzver­seny lesz. •fe június 3-án a helyható­ság szervezésében ünneplik meg Szalonta Napját. A prog­ramtervezet, amelyet ezekben a napokban véglegesítenek, szá­mos kulturális és sportrendez­vényt tartalmaz. Az esemény­hez hozzá kell fűzni hogy a he­lyi tanács két éve határozott ar­ról hogy „megülik" ezt a napot .■ A Tulipán Kft szalontai fióküzlete gazdag választékkal várja a vásárlókat Számos érté­kes könyvet vásárolhatnak az ide betérők. Megtalálható a Di­ákkönyvtár több kötete, de sok­fajta lexikon és képzőművé­szeti album, valamint szép kivi­telezésű gyermekkönyvek is várják az érdeklődőket. CW

Next