Bihari Napló, 1995. május (6. évfolyam, 85-106. szám)
1995-05-26 / 103. szám
1995. május 26. Szalacsi gazdák, ha összefognak Az aranyat érő májusi esők nyomán ígéretes határ fogadja a szemlélőt. Haragoszöld a búza, dús árpakalászok ringatóznak. A gazda is elégedett, csupán a tengeri és a vélemény számára oly fontos meleget hiányolja. Az üde rétek, út menti árkok eddig még nem látott szénatermésre engednek következtetni. Ezt tapasztaltuk a szalacsi határban is. Figyelemre méltó, hogy Szalacs hajdan az egyetlen királyi város volt az Érmelléken. Még a múlt század közepén is a táj egyik legnépesebb mezővárosa. Kár, hogy gazdasági élete a múlt század végén visszaesett, mivel az akkor létesülő vasútvonalat tőle távol építették meg. Parasztgazdái viszont, szorgalmas munkával, így is biztosították megélhetésüket: szőlőt műveltek, gabonát termesztettek, állatot tartottak. A rendszerváltás földhöz juttatta a volt tulajdonosokat. Most karcsú parcellákban sorjázik a búza, árpa, kukorica, s megannyi más haszonnövény. A község kisgazdái a jobb és nyereséget hozó gazdálkodás érdekében - Székelyhíd és Hegyközszentmiklós példáját követve - megalakították Búzakalász névvel a hosszú éveken át szünetelő gazdakört. A szervezésben jelentős szerepet vállalt Szabó Tibor agrármérnök, valamint Bodnár András, a megyei BMGE újdonsült elnöke. A választmányi gyűlés május 21-én zajlott a községi kultúrotthonban. Dávid Károly, Szalacs község polgármestere, megnyitószavai után felkérte Horváth Géza mérnököt a gyűlés levezetésére. A gazdakörök alapszabályzatát Szabó Tibor ismertette, majd azt a választmányi ülés ellenszavazat nélkül el is fogadta. A kérdések és hozzászólások során olyan témák kerültek felszínre, mint a jogos termőföld pontatlan mérése, az állatok túl alacsony áron történő értékesítése, a takarmánybeszerzések problémái, az üzérkedők élősködése a parasztgazdákon, a fiatalság bevonása a gazdaköri életbe. Hangsúlyozták, hogy a gazdakör nem politikai, hanem érdekvédelmi szervezetként tevékenykedik, segít a termeléshez szükséges anyagok beszerzésében. Kurilla József kisgazda azon kevesek közé tartozik, akik megélték a fél évszázaddal ezelőtti utolsó szalacsi gazdakört Petressy Ambrus elnöksége alatt. Mint elmondta, akkor sem indult zökkenőmentesen a gazdák önszerveződése. Fajtiszta vetőmagot, állatokat osztottak ki a tagoknak, sőt kölcsönvetőmaggal is segítették egymást. A beiratkozott szalacsi gazdaköri tagok száma megközelíti a félszázat. Végül megválasztották a hét tagból álló vezetőtanácsot s a háromtagú ellenőrző bizottságot. A szalacsi Búzakalász Gazdakör elnökévé egyöntetűen Papp Józsefet választották. Alelnök Benke Imre, titkár Szabó Tibor, pénztárnok Székely Sándor lett. Dr. Varga András t MEGYEI BÍRÓ Ä GYARAKI BESZÉLGETÉS Igény igazságos költségvetésre A mintegy kétezer lakosú dél-bihari település gondjairól, boáiról - az egyik leghivatottabbal - Szenes József tanácsossal folytattunk a minap rövid eszmecserét. Ebből megtudhattam, hogy az illyei (Ciumeghiu) községi tanácsban 13 tanácsos képviseli a három település (Erdőgyarak, Mezőbáj és Illye) lakóit Négyen az RMDSZ jelöltjeiként kerültek be, ketten Mezőbajról, ketten Erdőgyarakról Szenes József lemondóan említi, hogy a helyhatósági választások alkalmával majdnem sikerült egy RMDSZ-jelöltet bejuttatni a polgármester-helyettesi székbe. - Csúnyán becsaptak bennünket - folytatja az emlékezést a tanácsos. - Azt mondták, hogy mivel a község kétharmada román nemzetiségű, itt csak román lehet a polgármester-helyettes. Pedig, ha jól megnézzük, lehetséges, hogy több a magyar, mint a más nemzetiségű! Sajnos a népszámlálás alkalmával az RMDSZ sem állt a helyzet magaslatán. Nem sikerült RMDSZ-képviselőt a népszámláló bizottságokba bejuttatni, s így csak hallomásból tudjuk, hogy nem történt minden úgy, ahogy kellett volna. Végül is sikerült az erdőgyaraki és a mezőbáji magyarságnak egy liberális román képviselőt polgármester-helyettessé választani Ez azonban nem oldotta meg a magyar képviselet gondjait Jellemző, hogy Szenes József a község költségvetését tárgyaló, délben kezdődő tanácsülésre reggel 10 órakor kapott meghívást. Ennek következtében nem is tudott ott megjelenni Az már a sors iróniája, hogy a költségvetést nem sikerült elfogadtatni Pedig ettől a pénzelosztástól várják a gyarakiak egyik legnagyobb gondjuk megoldását. Nélkülözhetetlen lenne a falu számára egy új artézi kút Az előző már alig csordogál órákig állnak sorba ivóvízért az emberek. Az utak tekintetében helyzetük nem rossz. A közeli Árpád felől aszfaltozott út segíti a kapcsolatot a külvilággal. A tanácsos szerint „a németeknek" köszönhetik, akik a néhány kilométerre fekvő, „európai hírnévre szert tett” csegődi kastély gyermekeit felkarolták. A földügyeket összegezve a tanácsos elmondta, hogy a volt kollektív gazdaság területei majdnem egészében együtt maradtak. A kialakított társulásban szinte mindenki bent hagyta a földjét Gondot jelent viszont a legelők hiánya. Csak fele annyi van belőle, mint kellene. A felefele arányban megosztó magyar, illetve román és cigány etnikumú lakosság között nincs semmilyen nemzetiségi ellentét. Beszélgetőtársam azt is hozzáfűzi hogy a községi tanácsban sem tapasztalt ilyesmit. Inkább azt nehezményezi, hogy a végrehajtó testület nem fordít kellő figyelmet a döntések kivitelezésére. Sajnos a községközpontnak általában maga felé hajlik a keze, s inkább hlyére költ, mint a magyarok lakta Erdőgyarak és Mezőbaj településekre. A gyarakiak azt szeretnék, ha a pénz elosztásánál figyelembe vennék az adófizetők számát Véleményük szerint e két falu polgárai többet fizetnek be az államkasszába, s ezért többet is szeretnének viszontlátni. Talán az aránytalan elosztás az oka annak is, hogy az egészségügyi ellátás nem megfelelő. Az általános orvos mindössze egy héten egyszer rendel a kétezer lakosú faluban. (Török) SZILÁGYSÁGI MEGYEJÁRÁS tafalu nevéhez méltón Legutóbbi szilágynagyfalui látogatásomkor csata utáni hangulat fogadott. Balázs Zoltán polgármester bosszúsan állt a községháza ízlésesen tatarozott udvarán. A lebetonozott térségen egy elvonult juhnyáj hagyta ott „névjegyét". A szarvasmarha-vásárairól évszázadok óta híres nagyközség életét, hagyományos gazdálkodását néhány betelepült juhtartó család keseríti. A régi pártnómenklatúra segítségével verhettek itt gyökeret, s nem hajlandók tudomásul venni, hogy most más szelek fújnak errefelé is. Semmibe veszik a tanács, a legelőbizottság határozatait és következetesen a szarvasmarhák részére fenntartott legelőn hizlalják nyájaikat Aki valamit is ért az állattenyésztéshez, tudnia kell, hogy ahol a juh legel ott a szarvasmarhának nem jut táplálék, ugyanis a békésen leégető jószágok tövestől metszik le a füvet, utánuk csak a kopár anyaföld marad. Türelmüket vesztve a helyi hatóságok behajtatták a birtokháborítók jószágait a tanácsháza udvarára. Sok gondja-baja ellenére a polgármester készséggel állt a Bihari Napló rendelkezésére. Tőle tudhatjuk meg, hogy az 5700 lelket számláló, négy településből álló Nagyfalu lakóinak túlnyomó többsége magyar. A község határa 4680 hektár, ötven traktor van magántulajdonban, két mezőgazdasági társulás, valamint az Agromec két jól működő részlege tevékenykedik itt, s 137 magánvállalkozást jegyeztek be eddig. Ami a földtörvény gyakorlatba ültetését illeti, az szinte teljes egészében megvalósult, 1100 birtoklevelet adtak ki eddig és 1500 jegyzőkönyv vár sorsára a zilahi kataszteri hivatalban. A településen Aranykalász néven pékség működik, termékeiért hétvégeken Somlyóról is eljönnek. A helyhatóság 13 tanácsosa RMDSZ-es, kettő az Agrárpárt tagja. Nagyfalu központja városias képet nyújt Két templom, a tanácsháza és az adóhivatal épülete uralja a főteret. Múlt évi eredményeik figyelemre méltóak. Rendbe tették a helyhatóság, az adóhivatal és az orvosi rendelő épületét, Borzáson betonhidat építettek, Bürgezden utat javítottak, Bagoson patakot szabályoztak. További terveik eddigi megvalósításaikhoz hasonlóan merészek; újjáépítik a nagyfalui Nagyhidat, erre a pénz is megvan, felújítják a bagosi kultúrházat, megjavítják a református templom melletti hidat, tatarozzák a borzási kultúrházat. Bürgezden művelődési otthont szeretnének építeni. Nagyfaluban hamarosan új orvosi rendelőt húznak fel, ehhez megszerezték az egészségügyi minisztérium támogatását is. Lukács József református esperes, tanácsos távollétében a polgármester - mint volt presbiter - ismertette a község hit- és közösségi életét A több mint ötszáz éves templom négyszáz személy befogadására alkalmas. Decemberben készült el a légbefúvásos központi fűtés, költségeit egyházi hozzájárulásból, illetve a tagság adományaiból fedezték. Az intenzív hitélet jó hatással van a közösségi szellemre. Fiatalokból álló zenekaruk is van. Búcsúzáskor a polgármester megmutatta a tűzoltó-remízt. Szándéka szerint tanácsi hatáskörben polgári tűzoltó-alakulatot működtetnek majd, négy hivatásos tűzoltóval és egy tűzoltókocsival. Ezzel a környék, a Berettyó felső folyása mentén elterülő falvak tűzvédelmét látják majd el Nagyfalu közössége eltökélte, méltó lesz egykori hírére és a nevében szereplő jelzőre. Úgy legyen! Albert Attila A templomhajó több mint ötszáz éves NAGYSZALONTA Közhírré tétetik! + Június elsején reggel 10 órakor a hajdúváros főterén ünnepélyes keretek között adják át a nagyszalontai katonai helyőrség egységzászlóját. Ebből az alkalomból több közéleti személyiségnek tiszteleghet majd a díszosztag, amely végigmasíroz a város főterén. Ugyancsak ezen a napon gyermeknapi ünnepséget tartanak a városban. Ennek leglátványosabb része minden bizonnyal a 2. számú általános iskola épülete előtti aszfalt-rajzverseny lesz. •fe június 3-án a helyhatóság szervezésében ünneplik meg Szalonta Napját. A programtervezet, amelyet ezekben a napokban véglegesítenek, számos kulturális és sportrendezvényt tartalmaz. Az eseményhez hozzá kell fűzni hogy a helyi tanács két éve határozott arról hogy „megülik" ezt a napot .■ A Tulipán Kft szalontai fióküzlete gazdag választékkal várja a vásárlókat Számos értékes könyvet vásárolhatnak az ide betérők. Megtalálható a Diákkönyvtár több kötete, de sokfajta lexikon és képzőművészeti album, valamint szép kivitelezésű gyermekkönyvek is várják az érdeklődőket. CW