Bihari Napló, 1995. november (6. évfolyam, 216-237. szám)

1995-11-01 / 216. szám

2 napi politika _ AZ RMDSZ TISZTELETBELI ELNÖKÉNEK HIVATALA NAGYVÁRAD Ion Iliescu úrnak, Románia államelnökének Göncz Árpád úrnak, a Magyar Köztársaság elnökének Tisztelt Elnök úr! A közép-európai kormány­fők október eleji, varsói tanács­kozásai keretében sorra került találkozójuk alkalmával Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu mi­niszterelnökök kölcsönösen meg­állapították, hogy mivel a két or­szág alapszerződésének ügye egyelőre holtpontra jutott, s így a közeli jövőben nem időszerű újabb egyeztetést tartani - vi­­szont a román-magyar történel­mi megbékélést célzó három román dokumentumtervezettel összefüggésben esetleg magas szintű szakértői fórumot hoz­nának létre. Tekintettel a küszöbön álló megbékélési tárgyalásokra, és attól a szándéktól vezéreltetve, hogy a román-magyar államkö­zi kapcsolatok rendezésében és a történelmi megbékélés meg­valósításában a romániai ma­gyar nemzetközösség is építő módon kivegye a részét - ezen­nel tisztelettel kérem az Elnök urat, hogy a rövidesen elkezdő­dő megbeszélések jó előmene­tele érdekében, kiemelkedő te­kintélyét és befolyását latba vet­ve, támogassa és segítse érvény­re jutni a következő alternatív megbékélési indítványomat A francia-német megbé­kélési modell helyett a felek az olasz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát tekintsék mértékadónak és követendőnek­­ az alábbi meggondolásokból: a) A francia-német modell nem annyira releváns a ro­mán-magyar viszonyokra néz­ve, mint a dél-tiroli. Míg az E­­zász-Lotaringia ügyében megkö­tött egyezség a hagyományos német-francia revansizmustól terhes államközi viszonyokat volt hivatott rendezni - ezzel szemben a magyar-román kap­csolatok tétje nem annyira az ál­lamközi kapcsolatok, mint inkább a romániai magyar nem­zetközösség helyzetének a ren­dezése, miként az a dél-tiroli németek esetében is történt. b) A román-magyar történel­mi megbékélés legfőbb akadálya a román-romániai magyar kap­csolatokban keresendő - követ­kezésképpen a tulajdonképpeni megbékélésnek nem két állam között, hanem hazai román-ma­gyar viszonylatban kell megva­lósulnia. Mindezeknek megfelelően a román-magyar történelmi meg­békélés egyetlen útja, feltétele és lehetősége: a romániai ma­gyar nemzetközösség autonóm státusának, egyéni és kollektív emberi jogainak a biztosítása - az olasz-osztrák megegyezés jól bevált mintája szerint. Amennyiben a kibontakozás és a megnyugtató rendezés őszinte szándékától vezéreltetve a felek ezt az utat követnék - egyúttal a jogi szempontból kívánatos és a végleges és tényleges megoldást szavatoló államközi alapszerző­dés megkötésének az útjából is természetszerűen elhárulnának az akadályok. Alternatív megbékélési indít­ványom megtételére még egy nyomós ok késztet. Románia, il­letve Erdély ezredéves történel­mi-államalkotó közösségeként, mint olyan nemzetközösség, mely - a hazai németséggel együtt - döntő módon és mér­tékben­­ hozzájárult országunk és térségünk politikai, kulturá­lis, gazdasági és civilizációs fej­lődéséhez: a romániai magyar­ság semmiképpen nem óhajt az elzászi németek szomorú sor­sára jutni Mi nem az asszimilá­ció, hanem a társadalmi integrá­ció útján járva szeretnénk hasz­nos állampolgáraivá, alkotó nemzeti közösségévé válni Ro­mániának - annak az országnak, melynek sorsfordító 1989-es változásaiban mi is tevékeny módon kivettük a részünket. Tisztelt Elnök úr! A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség már 1991-es ma­rosvásárhelyi kongresszusán, majd utóbb az 1993 januárjá­ban sorra került III. kongresszu­sa alkalmával síkra szállt egy olyan kétoldalú román-magyar kerekasztal-értekezlet összehí­vása mellett, amely megegyezé­ses alapon volna hivatott „ren­dezni végre közös dolgainkat”, s mely ugyanakkor „biztos alapja lehetne a román-magyar állam­közi megegyezésnek, és meg­határozó fórumává válhatna az egyetemes román-magyar meg­békélésnek". Magyar keresztyén egyházaink is, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetséggel karöltve, ennek a megbékélés­nek és kétoldalú nemzeti egyez­ségnek a megvalósításán fára­doznak. Kérem az Elnök urat, hogy fontolja meg tiszteletteljes, a román és a magyar érdekeket egyaránt szem előtt tartó alter­natív megbékélési indítványo­mat, mely a látszólagos megbé­kélés és az alapszerződés ku­darcát kompenzálni akaró tö­rekvések zsákutcáját elkerülve, reális lehetőséget kínál a tény­leges történelmi megbékélésre. Tisztelettel és nagyrabecsü­léssel: 1995. október 31. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1 folytonosság jegében Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnök és királyhágómelléki re­­formátus püspök tegnapi sajtótájékoztatója időrendi sorrendben kísérte végig a romániai magyar közösség saját önazonosságáért ví­vott küzdelmét és azon óhaját, hogy a többségi nemzet képviselői­­vel érdemi párbeszédet lehessen folytatni a rég áhított román-ma­gyar megbékélés megvalósítása érdekében. Szó esett a reformáció emlékünnepének fontosságáról, Tempfli József és Tőkés László püs­pökök nemrég megejtett svájci körútjáról, a tanügyi törvény kér­désköréről, a szeptember 17-i templom- és iskolanap összegzett adatairól, s nem utolsósorban a fenti alternatív megbékélési indít­­ványról. A témák bemutatása és részletezése után következő kérdések közül - ha minőségileg nem is - mennyiségileg mindenképp kiemel­kedtek a marosvásárhelyi magyar médiát képviselő újságíró válasz­ra váró felvetései. Az ezekre adott feleletekből megtudhattuk, hogy Tőkés László meglepetésszerű indítványa nem valami új és különál­ló erdélyi magyar politikai erőközpont kiépítésére vagy megerősíté­sére volt hivatott; egyszerűen arról van szó, hogy amint az ország elnöke - saját felelős beosztásánál fogva - egyedülálló politikai sze­mélyiségként dobta be a köztudatba a történelmi megbékélésre vo­natkozó javaslatát, úgy más legitim módon tevékenykedő politikus­nak is jogában áll ilyen jellegű javaslatokat tenni. Miután a felsoro­lás ellenőrizhetően bizonyította, hogy az RMDSZ és a romániai ma­gyar történelmi egyházak gyakorlatilag folyamatosan szorgal­mazták egy román-magyar kerekasztal-beszélgetés megtartását a kölcsönös megbékélés érdekében, értelmetlenné váltak az ennek el­lenkezőjét feszegető esetleges kérdések. Nem mellékes probléma­kört érintett az a kérdés is, hogy Tőkés László szerint milyen a je­lenlegi magyar kormány politikája a határon túl élő magyar kisebb­ségek támogatása szempontjából, illetve hogy jobbra fordulhat-e minden a Horn-kabinet esetleges eltűnése után. A válasz egésze is­mert részletek darabjaiból állt össze: igencsak sok kivetnivalót le­het találni ezen a területen; elsősorban az zavaró, hogy a hangozta­tott látszólagos enyhülés délibábját a hazai kisebbségellenes politi­kai-törvényhozási realitások kőkemény valósága cáfolja meg hétről hétre. A Bihari Napló kérdésére, hogy az etnikai alapú autonómiát hevesen, de a bármilyen általános helyi autonómiát is ellenző buka­resti vezetés milyen­, módon fogadhatja a dél-tiroli modell javasla­tát, a válasz a következő volt: sem politikai sem erkölcsi szinten nem engedheti meg magának a romániai magyarság, hogy rövid tá­vú részeredmények elérése érdekében feláldozza hosszú távú stra­tégiai célkitűzéseit. Magyarul: az esetleg Budapestnek is tetsző lát­szatengedmények érdekében nem váltható aprópénzre a kétmilliós erdélyi magyarság jövőjének, megmaradásának kapitális tétje. Lejegyezte: Wagner István Bihari Napló a­n FRANCIAORSZÁG ÉS NAGY-BRITANNIA legalapve­tőbb közös érdekeltsége a nukleáris téren való együtt­működés - hangzott el a Jacques Chirac francia állam­fő és John Mcljor brit minisz­terelnök tárgyalásai után kia­dott közös nyilatkozatban. A két államférfi Chirac londoni látogatása alkalmával egy francia-brit repülőegységet avatott fel valamint tárgyalá­sokat folytatott országai együttműködéséről katonai téren, a terrorizmus elleni harcban, illetve a délszláv vál­ság megoldásában. JELCIN JOBBAN VAN - kö­zölték hétfő éjjel a moszkvai kórházból. Javult az orosz el­nök szívizmainak vérellátása, így állapota lehetővé teszi né­hány közvetlen elnöki tanács­adó látogatását. Az orosz ál­lamfőt valószínűleg még két hétig szanatóriumi kezelés­ben részesítik, s csak azután térhet haza. KUDARCOT VALLOTT az amerikai külügyminiszter da­maszkuszi közvetítő útján. Warren Christopher a nyáron holtpontra jutott izraeli-szíri­­ai béketárgyalások felújításá­ra próbálta rávenni Asszad el­nököt és Faruk al-Sarah kül­ügyminisztert A két állam kö­zötti párbeszéd rendszerint a Golán-fennsíkkal kapcsolatos biztonsági kérdések miatti né­zeteltéréseken reked meg. Szí­ria teljes kivonulást követel míg a zsidó állam fenn kívánja tartani jelenlétét a térségben. k ömekjol m­ájósít. Hétfőn a Petőfi Csarnok egyik különtermében a késő esti órá­kig tanácskozott mintegy száz magyar honatya, a Szocialista Párt azon képviselői, á fák nemrég a közép-magyarországi Hajó­son ültek össze, hogy az MSZP novemberi kongresszusa előtt fe­hér asztal mellett egyeztessék nézeteiket Melyek nyilván nem feltétlenül azonosak a párt hivatalos álláspontjával Egyébként minek is utaztak volna Hajósra... A hírt igazán az teszi ér­dekessé, hogy a részben zárt ajtók mögött zajló hétfői tárgyalá­son nem hiányzott a kormány éles bírálata, s nem hiányzott a mind ez ideig töretlenül lojális frakcióvezető Szekeres Imre sem, aki a minap a Parlament plénuma előtt sem átallotta bírál­ni a Horn-kabinet egyes döntéseit Ami bizonyos, a hajósi szocik többek immár sörözgető elv­barátoknál együttlétük egy új platform körvonalait rajzolta ki A fő kérdés, amit tegnap az újságírók a párt ügyvezető alel­­nökének, a Petőfi Csarnokból hiányzó Csintalan Sándornak is nekiszegeztek: rést üthet-e az MSZP hajóján a különutas szocia­listák csapata? A kormányzópárt fenegyereke szerint „semmi különös nem történt, csak most egy kicsit többet foglalkoznak velünk, mint egyébként”. Persze, ha pártszakadásról még korai is lenne beszélni nem tagadható, hogy novemberi kongresszu­suk vízválasztó szerepet tölthet be, kihatással az egész magyar belpolitikára. Nem véletlen a személyi kérdések újbóli felemle­getése, hiszen Horn Gyula jelentőségének halványulásával pár­huzamosan a kormánypárt csúcsain alig-alig titkolt utódlási harc kezdődött Méghozzá a politikacsinálás igazi törzshelyein, a nyilvánosság színfalai mögött. Sz. L NLP-CAMFEAN­-SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A hatalom az ellenzék miatt rossz? Virgil Blage, a Campeanu­­féle Liberális Párt Bihar megyei fiókjának elnöke a helyi médiák képviselőivel találkozott teg­nap, s ismertette politikai cso­portjának véleményét a jelenlegi belpolitikai eseményekkel és a törvényhozási folyamatnak a pártokat érintő mostani tevé­kenységével kapcsolatban. Mint elhangzott, az NLP-Campeanu emberei örvendenek annak, hogy pártjukat a legutóbbi köz­vélemény-kutatások már 4 szá­zalékra taksálják, de mindezt nem veszik készpénznek. A készülő választási törvénytől sem tartanak, illetve a beharan­gozott 4-5 százalékos küszöb­től, mert úgy érzik, kemény munkával így is bejuthatnak a parlamentbe, s ha ez mégsem si­kerülne, "az sem a világ vége". A párttörvény sem okozhat nekik gondot, mivel az elkészülő új előírások alapján is minden to­vábbi nélkül be tudják majd je­gyeztetni magukat. A helyható­sági választásokon a megye tele­pülésein teljes listákkal indul­nak, kivéve a nagy többségében magyarok vagy szlovákok lakta helységeket. Nagyváradon is lesz polgármesterjelöltjük - egy egyelőre meg nem nevezett sze­mély, de aki itteni születésű, s itt is élt mindeddig... Minimális céljuk minden helységben egy­­egy tanácsosi hely, s a megyében legalább 7 polgármesteri szék megszerzése. A párt megyei szervezetében mostantól fél évig Constantin Bozintan látja el a főtitkári funkciót. Az „imidzs” javítását Gaina-Gerendi Dorel képzőművész vállalta el. A sajtótájékoztatónak nem csak informatív jellege volt: Blage elnök más pártokról, más elkötelezettségű politikai sze­mélyiségekről is beszélt. Általá­ban kritizálta a Demokratikus Konvenciót, demagógiával vá­dolva a Constantinescu által ve­zetett ellenzéki szövetséget, s fi­gyelmeztetett arra, hogy a tömö­rülésen belül nemrég lezajlott megyei választások során a­ Pa­rasztpárt tett szert szinte teljes hatalomra a DK-n belül Helyi szinten - amint az várható volt - az NLP-Campeanu Bihar megyei vezetője heves kirohanást inté­zett Octavian Bot képviselő el­len, aki sok kalandozás, átülés után most a Quintus-fde NLP-ben tevékenykedik. A régóta zajló adok-kapok tegnapi fejezete sem hozott új színt az ügyben, noha kétséges, hogy ennek a többnyire a lapok hasábjain zaj­ló szenvedélyes és sok jelzővel megtűzdelt vitának egyedi vará­zsát mindenki értékelné. A lé­nyeg az, hogy az NLP-Campea­nu szerint a hatalom azért rossz, mert rossz ellenzéke van, mert az állandósult ellenzék annak idején nem merte vállalni a tág, nemzeti alapokon nyugvó kormányzásban való részvételt. A szembeállítás világos, hiszen emlékszünk, hogy az előző par­lamenti négy év alatt Radu Cam­­peanu és az akkor általa veze­tett NLP vállalt ilyen szerepet Az is ismert, hogy ez milyen eredménnyel, pontosabban mi­lyen következményekkel járt. Az elhangzott érvelés követke­zetes ugyan, de a hazai belpoli­tikai viszonyokat tekintve meg­lehetősen eredeti A jövő - s el­sősorban az 1996-ban sorra ke­rülő választás - dönti majd el, hogy a logikai levezetés megáll­ja-e a helyét avagy sem. MCI

Next