Bihari Napló, 1995. november (6. évfolyam, 216-237. szám)
1995-11-01 / 216. szám
2 napi politika _ AZ RMDSZ TISZTELETBELI ELNÖKÉNEK HIVATALA NAGYVÁRAD Ion Iliescu úrnak, Románia államelnökének Göncz Árpád úrnak, a Magyar Köztársaság elnökének Tisztelt Elnök úr! A közép-európai kormányfők október eleji, varsói tanácskozásai keretében sorra került találkozójuk alkalmával Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnökök kölcsönösen megállapították, hogy mivel a két ország alapszerződésének ügye egyelőre holtpontra jutott, s így a közeli jövőben nem időszerű újabb egyeztetést tartani - viszont a román-magyar történelmi megbékélést célzó három román dokumentumtervezettel összefüggésben esetleg magas szintű szakértői fórumot hoznának létre. Tekintettel a küszöbön álló megbékélési tárgyalásokra, és attól a szándéktól vezéreltetve, hogy a román-magyar államközi kapcsolatok rendezésében és a történelmi megbékélés megvalósításában a romániai magyar nemzetközösség is építő módon kivegye a részét - ezennel tisztelettel kérem az Elnök urat, hogy a rövidesen elkezdődő megbeszélések jó előmenetele érdekében, kiemelkedő tekintélyét és befolyását latba vetve, támogassa és segítse érvényre jutni a következő alternatív megbékélési indítványomat A francia-német megbékélési modell helyett a felek az olasz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát tekintsék mértékadónak és követendőnek az alábbi meggondolásokból: a) A francia-német modell nem annyira releváns a román-magyar viszonyokra nézve, mint a dél-tiroli. Míg az Ezász-Lotaringia ügyében megkötött egyezség a hagyományos német-francia revansizmustól terhes államközi viszonyokat volt hivatott rendezni - ezzel szemben a magyar-román kapcsolatok tétje nem annyira az államközi kapcsolatok, mint inkább a romániai magyar nemzetközösség helyzetének a rendezése, miként az a dél-tiroli németek esetében is történt. b) A román-magyar történelmi megbékélés legfőbb akadálya a román-romániai magyar kapcsolatokban keresendő - következésképpen a tulajdonképpeni megbékélésnek nem két állam között, hanem hazai román-magyar viszonylatban kell megvalósulnia. Mindezeknek megfelelően a román-magyar történelmi megbékélés egyetlen útja, feltétele és lehetősége: a romániai magyar nemzetközösség autonóm státusának, egyéni és kollektív emberi jogainak a biztosítása - az olasz-osztrák megegyezés jól bevált mintája szerint. Amennyiben a kibontakozás és a megnyugtató rendezés őszinte szándékától vezéreltetve a felek ezt az utat követnék - egyúttal a jogi szempontból kívánatos és a végleges és tényleges megoldást szavatoló államközi alapszerződés megkötésének az útjából is természetszerűen elhárulnának az akadályok. Alternatív megbékélési indítványom megtételére még egy nyomós ok késztet. Románia, illetve Erdély ezredéves történelmi-államalkotó közösségeként, mint olyan nemzetközösség, mely - a hazai németséggel együtt - döntő módon és mértékben hozzájárult országunk és térségünk politikai, kulturális, gazdasági és civilizációs fejlődéséhez: a romániai magyarság semmiképpen nem óhajt az elzászi németek szomorú sorsára jutni Mi nem az asszimiláció, hanem a társadalmi integráció útján járva szeretnénk hasznos állampolgáraivá, alkotó nemzeti közösségévé válni Romániának - annak az országnak, melynek sorsfordító 1989-es változásaiban mi is tevékeny módon kivettük a részünket. Tisztelt Elnök úr! A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már 1991-es marosvásárhelyi kongresszusán, majd utóbb az 1993 januárjában sorra került III. kongresszusa alkalmával síkra szállt egy olyan kétoldalú román-magyar kerekasztal-értekezlet összehívása mellett, amely megegyezéses alapon volna hivatott „rendezni végre közös dolgainkat”, s mely ugyanakkor „biztos alapja lehetne a román-magyar államközi megegyezésnek, és meghatározó fórumává válhatna az egyetemes román-magyar megbékélésnek". Magyar keresztyén egyházaink is, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel karöltve, ennek a megbékélésnek és kétoldalú nemzeti egyezségnek a megvalósításán fáradoznak. Kérem az Elnök urat, hogy fontolja meg tiszteletteljes, a román és a magyar érdekeket egyaránt szem előtt tartó alternatív megbékélési indítványomat, mely a látszólagos megbékélés és az alapszerződés kudarcát kompenzálni akaró törekvések zsákutcáját elkerülve, reális lehetőséget kínál a tényleges történelmi megbékélésre. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel: 1995. október 31. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1 folytonosság jegében Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnök és királyhágómelléki református püspök tegnapi sajtótájékoztatója időrendi sorrendben kísérte végig a romániai magyar közösség saját önazonosságáért vívott küzdelmét és azon óhaját, hogy a többségi nemzet képviselőivel érdemi párbeszédet lehessen folytatni a rég áhított román-magyar megbékélés megvalósítása érdekében. Szó esett a reformáció emlékünnepének fontosságáról, Tempfli József és Tőkés László püspökök nemrég megejtett svájci körútjáról, a tanügyi törvény kérdésköréről, a szeptember 17-i templom- és iskolanap összegzett adatairól, s nem utolsósorban a fenti alternatív megbékélési indítványról. A témák bemutatása és részletezése után következő kérdések közül - ha minőségileg nem is - mennyiségileg mindenképp kiemelkedtek a marosvásárhelyi magyar médiát képviselő újságíró válaszra váró felvetései. Az ezekre adott feleletekből megtudhattuk, hogy Tőkés László meglepetésszerű indítványa nem valami új és különálló erdélyi magyar politikai erőközpont kiépítésére vagy megerősítésére volt hivatott; egyszerűen arról van szó, hogy amint az ország elnöke - saját felelős beosztásánál fogva - egyedülálló politikai személyiségként dobta be a köztudatba a történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát, úgy más legitim módon tevékenykedő politikusnak is jogában áll ilyen jellegű javaslatokat tenni. Miután a felsorolás ellenőrizhetően bizonyította, hogy az RMDSZ és a romániai magyar történelmi egyházak gyakorlatilag folyamatosan szorgalmazták egy román-magyar kerekasztal-beszélgetés megtartását a kölcsönös megbékélés érdekében, értelmetlenné váltak az ennek ellenkezőjét feszegető esetleges kérdések. Nem mellékes problémakört érintett az a kérdés is, hogy Tőkés László szerint milyen a jelenlegi magyar kormány politikája a határon túl élő magyar kisebbségek támogatása szempontjából, illetve hogy jobbra fordulhat-e minden a Horn-kabinet esetleges eltűnése után. A válasz egésze ismert részletek darabjaiból állt össze: igencsak sok kivetnivalót lehet találni ezen a területen; elsősorban az zavaró, hogy a hangoztatott látszólagos enyhülés délibábját a hazai kisebbségellenes politikai-törvényhozási realitások kőkemény valósága cáfolja meg hétről hétre. A Bihari Napló kérdésére, hogy az etnikai alapú autonómiát hevesen, de a bármilyen általános helyi autonómiát is ellenző bukaresti vezetés milyen, módon fogadhatja a dél-tiroli modell javaslatát, a válasz a következő volt: sem politikai sem erkölcsi szinten nem engedheti meg magának a romániai magyarság, hogy rövid távú részeredmények elérése érdekében feláldozza hosszú távú stratégiai célkitűzéseit. Magyarul: az esetleg Budapestnek is tetsző látszatengedmények érdekében nem váltható aprópénzre a kétmilliós erdélyi magyarság jövőjének, megmaradásának kapitális tétje. Lejegyezte: Wagner István Bihari Napló an FRANCIAORSZÁG ÉS NAGY-BRITANNIA legalapvetőbb közös érdekeltsége a nukleáris téren való együttműködés - hangzott el a Jacques Chirac francia államfő és John Mcljor brit miniszterelnök tárgyalásai után kiadott közös nyilatkozatban. A két államférfi Chirac londoni látogatása alkalmával egy francia-brit repülőegységet avatott fel valamint tárgyalásokat folytatott országai együttműködéséről katonai téren, a terrorizmus elleni harcban, illetve a délszláv válság megoldásában. JELCIN JOBBAN VAN - közölték hétfő éjjel a moszkvai kórházból. Javult az orosz elnök szívizmainak vérellátása, így állapota lehetővé teszi néhány közvetlen elnöki tanácsadó látogatását. Az orosz államfőt valószínűleg még két hétig szanatóriumi kezelésben részesítik, s csak azután térhet haza. KUDARCOT VALLOTT az amerikai külügyminiszter damaszkuszi közvetítő útján. Warren Christopher a nyáron holtpontra jutott izraeli-szíriai béketárgyalások felújítására próbálta rávenni Asszad elnököt és Faruk al-Sarah külügyminisztert A két állam közötti párbeszéd rendszerint a Golán-fennsíkkal kapcsolatos biztonsági kérdések miatti nézeteltéréseken reked meg. Szíria teljes kivonulást követel míg a zsidó állam fenn kívánja tartani jelenlétét a térségben. k ömekjol májósít. Hétfőn a Petőfi Csarnok egyik különtermében a késő esti órákig tanácskozott mintegy száz magyar honatya, a Szocialista Párt azon képviselői, á fák nemrég a közép-magyarországi Hajóson ültek össze, hogy az MSZP novemberi kongresszusa előtt fehér asztal mellett egyeztessék nézeteiket Melyek nyilván nem feltétlenül azonosak a párt hivatalos álláspontjával Egyébként minek is utaztak volna Hajósra... A hírt igazán az teszi érdekessé, hogy a részben zárt ajtók mögött zajló hétfői tárgyaláson nem hiányzott a kormány éles bírálata, s nem hiányzott a mind ez ideig töretlenül lojális frakcióvezető Szekeres Imre sem, aki a minap a Parlament plénuma előtt sem átallotta bírálni a Horn-kabinet egyes döntéseit Ami bizonyos, a hajósi szocik többek immár sörözgető elvbarátoknál együttlétük egy új platform körvonalait rajzolta ki A fő kérdés, amit tegnap az újságírók a párt ügyvezető alelnökének, a Petőfi Csarnokból hiányzó Csintalan Sándornak is nekiszegeztek: rést üthet-e az MSZP hajóján a különutas szocialisták csapata? A kormányzópárt fenegyereke szerint „semmi különös nem történt, csak most egy kicsit többet foglalkoznak velünk, mint egyébként”. Persze, ha pártszakadásról még korai is lenne beszélni nem tagadható, hogy novemberi kongresszusuk vízválasztó szerepet tölthet be, kihatással az egész magyar belpolitikára. Nem véletlen a személyi kérdések újbóli felemlegetése, hiszen Horn Gyula jelentőségének halványulásával párhuzamosan a kormánypárt csúcsain alig-alig titkolt utódlási harc kezdődött Méghozzá a politikacsinálás igazi törzshelyein, a nyilvánosság színfalai mögött. Sz. L NLP-CAMFEAN-SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A hatalom az ellenzék miatt rossz? Virgil Blage, a Campeanuféle Liberális Párt Bihar megyei fiókjának elnöke a helyi médiák képviselőivel találkozott tegnap, s ismertette politikai csoportjának véleményét a jelenlegi belpolitikai eseményekkel és a törvényhozási folyamatnak a pártokat érintő mostani tevékenységével kapcsolatban. Mint elhangzott, az NLP-Campeanu emberei örvendenek annak, hogy pártjukat a legutóbbi közvélemény-kutatások már 4 százalékra taksálják, de mindezt nem veszik készpénznek. A készülő választási törvénytől sem tartanak, illetve a beharangozott 4-5 százalékos küszöbtől, mert úgy érzik, kemény munkával így is bejuthatnak a parlamentbe, s ha ez mégsem sikerülne, "az sem a világ vége". A párttörvény sem okozhat nekik gondot, mivel az elkészülő új előírások alapján is minden további nélkül be tudják majd jegyeztetni magukat. A helyhatósági választásokon a megye településein teljes listákkal indulnak, kivéve a nagy többségében magyarok vagy szlovákok lakta helységeket. Nagyváradon is lesz polgármesterjelöltjük - egy egyelőre meg nem nevezett személy, de aki itteni születésű, s itt is élt mindeddig... Minimális céljuk minden helységben egyegy tanácsosi hely, s a megyében legalább 7 polgármesteri szék megszerzése. A párt megyei szervezetében mostantól fél évig Constantin Bozintan látja el a főtitkári funkciót. Az „imidzs” javítását Gaina-Gerendi Dorel képzőművész vállalta el. A sajtótájékoztatónak nem csak informatív jellege volt: Blage elnök más pártokról, más elkötelezettségű politikai személyiségekről is beszélt. Általában kritizálta a Demokratikus Konvenciót, demagógiával vádolva a Constantinescu által vezetett ellenzéki szövetséget, s figyelmeztetett arra, hogy a tömörülésen belül nemrég lezajlott megyei választások során a Parasztpárt tett szert szinte teljes hatalomra a DK-n belül Helyi szinten - amint az várható volt - az NLP-Campeanu Bihar megyei vezetője heves kirohanást intézett Octavian Bot képviselő ellen, aki sok kalandozás, átülés után most a Quintus-fde NLP-ben tevékenykedik. A régóta zajló adok-kapok tegnapi fejezete sem hozott új színt az ügyben, noha kétséges, hogy ennek a többnyire a lapok hasábjain zajló szenvedélyes és sok jelzővel megtűzdelt vitának egyedi varázsát mindenki értékelné. A lényeg az, hogy az NLP-Campeanu szerint a hatalom azért rossz, mert rossz ellenzéke van, mert az állandósult ellenzék annak idején nem merte vállalni a tág, nemzeti alapokon nyugvó kormányzásban való részvételt. A szembeállítás világos, hiszen emlékszünk, hogy az előző parlamenti négy év alatt Radu Campeanu és az akkor általa vezetett NLP vállalt ilyen szerepet Az is ismert, hogy ez milyen eredménnyel, pontosabban milyen következményekkel járt. Az elhangzott érvelés következetes ugyan, de a hazai belpolitikai viszonyokat tekintve meglehetősen eredeti A jövő - s elsősorban az 1996-ban sorra kerülő választás - dönti majd el, hogy a logikai levezetés megállja-e a helyét avagy sem. MCI