Bihari Napló, 1995. november (6. évfolyam, 216-237. szám)
1995-11-02 / 217. szám
1995. november 2. PAPTAMÁSI Hálványra vésve csak jövőre Egy maroknyi paptamási lakos gyűlt össze október 29-én, vasárnap a falu világháborús áldozatainak tiszteletére felállított emléktáblák felavatására. A koszorúzásra, valamint az azt megelőző istentiszteletre és ünnepi megemlékezésre többnyire az elesettek hozzátartozói és leszármazottai mentek el. A vasárnapi ünnepi istentisztelet 11-kor kezdődött, ezt követően rövid történelmi áttekintést hallhattak az egybegyűltek a „magyar októberekről” Kovács Imre tiszteletes előadásában, a helyi RMDSZ vezetője, Tóth Gyula is köszöntötte a rendezvény résztvevőit, majd a község polgármestere mondott ünnepi beszédet. A helybeli iskolások versösszeállítással készültek az ünnepi alkalomra, bár a gyermekeknek nem sok idejük lehetett a felkészülésre, mivel a szövegtudással és a költemények értelmezésével is gondjaik voltak. Végezetül a Szent László Gimnázium három diákja, Papp Kinga, Varga Mária Orsolya és Mitra Lívia, verses-zenés összeállítást adott elő magyar költők nemzeti múltat idéző verseiből, valamint a Mohács című rockopera dalaiból. A táblákat a falu központjában, az iskola falán helyezték el, mivel hajdanán első világháborús emlékmű állt az épület szomszédságában. Nem került fel valamennyi, a két világháborúban hősi halált halt paptamási neve a rögtönzött kőlapokra - az egyik teljesen üresen maradt. Molnár János polgármester szerint azért, mivel a munkát elvállaló iparos hirtelen elutazott. A faluban azonban több változatban is kering a késedelem okáról szóló mendemonda... Egyesek szerint betegség miatt halasztották el a nevek felírását, mások viszont úgy vélik, hogy a szervezetlenség az oka mindennek. Összesen 58 név kerül föl e napokban az ominózus helyre, s a szervezők ígéretet tettek arra, hogy jövőre márványtáblába vésve örökítik meg a háborúban elhunytak neveit. 1 Kép és szöveg: Balla Tünde A paptamásiak őrzik a hősök emlékét I megyeiáró ft Holokok juhi A nagyszalontai tanács nemrég határozatot hozott arról, hogy elkészítik a municipiummá váláshoz szükséges dokumentációt, s azt továbbítják az illetékesekhez. Semmi nem tűnt akkor kézenfekvőbbnek, mint hogy a megye második legnagyobb városa megkaphatja ezt a tangót A Cri$ana október 3-i száma arról tudósít, hogy Belényes kérelmezte a municipiummá válást s ez a kérés már a bukaresti Közigazgatási Főosztály asztalán van. Az indokok:Belényes régi román kultúrcentrum, 1940-44 között, Észak-Erdély elfoglalása idén a megye központja volt és a városnak komoly román történelmi múltja van". Tehát ez vak az indok, amely a megye nagyjait arra sarkallta, hogy eljuttassák a kormányhoz a belényesi kérelmet Tévedés ne essék, mi, szalontaiak, nem azt nehezményezzük, hogy Belényes munt rípium lett, nekünk az fáj, hogy a szalontól kérdem a Prefektúra valamelyik pókjában porosodik. Fájó, hogy a mi vámsunk nem volt elég jó ahhoz, hogy megyei jogú város legyen. Mért? Vajon Belényes nagyobb lélekszámú, vagy gazdaságilag erősebb, esetleg ősrégibb település, mint Szalonta? Nem, egyik sem. Ha mérlegeljük a fentieket csak arra a következtetésre juthatunk, hogy Belényes mellett csak érzelmi szempontok döntöttek. Nem vitatjuk Belényes művdődési központ voltát tudjuk, hogy itt alakulhatott ki a legerősebb iskolacsoport, amely minden Bihar megyei román büszkesége. Az is köztudott hogy számos román államférfi született és munkálkodott itt Ezeket a tényeket valóban értékelni kell, de szerintünk még ennek nem kellene kizárnia, hogy Szalonta is municipiummá válhassék. Hogy mégis miért nem történt így, csupán azért, mert Szalontán zömében magyarok élnek?! Magától adódik a kérdés, vajon hasonló okok játszottak-e közre akkor is, amikor Szalonta nem kaphatta meg a bíróságot míg Belényes igen. Lehetséges az, hogy egy jogállamban ne vegyük figyelembe a társadalom jogos elvárásait? Úgy tűnik, igen. Ezeket az elvárásokat következetesen, diszkriminatív módon kijátsszák egy város ellen, melyben a románok és a magyarok békésen élnek egymás mellett. Az itteni románok kevésbé jók, mint a ledényesiek? Egyesek szerint meg kell legyünk büntetve? Vajon milyen mintához mérik a hazagságot? Mi a Morgovan Nagyszalonta Tarjáni iskolatervek A tanterem (kiváltképp) tágasnak bizonyul az itt tanuló néhány kisdiák számára. Kilenc másodikos és négy negyedikes hódol a tudománynak ebben az összevont osztályban. Vidéki iskoláról lévén szó, ez már nem is meglepő, s a magyarázat úgymond egyszerű - kevés a gyermek... Az idén sokkal jobb körülmények között lehet tanítani - magyarázta az egyik tanító néni -, hisz nemrég még „együtt” tanult az I-IV. osztály, így már egészen másképp lehet foglalkozni a kicsinyekkel. Köröstarjánban két iskolaépület van. Az elsőt 1962-63- ban fejezték be. A tanulók létszámának növekedése miatt 1970 után szükségessé vált a bővítése. Ekkoriban épült a másik, laboratóriumokkal, műhellyel ellátott iskola. A román és magyar tagozaton összesen 162 diák tanul. A magyar tagozatos diákok száma 73, ebből 24-en óvodások, 49-en pedig I—VIIi. osztályosok. Az iskolának 22 pedagógusa van, közülük 19 szakképzett tanerő. - Az idei tanévben jelentős anyagi támogatást kapott iskolánk a Bihar Megyei Tanfelügyelőségtől - meséli Gheorghe Torjoc, az iskola igazgatója. - Húszmillió lejt utaltak ki számunkra. Fontos javítási és felújítási munkálatokba vágtunk bele. A tanfelügyelőség és a körösgyéresi polgármesteri hivatal segítségével bevezettettük az ivóvizet. Jövőre, az új iskolai évben, vagy ha sikerül, még tavasszal, szeretnénk létesíteni egy kisebb sportkomplexumot. Jövőre tervezzük a II. számú iskolaépület folyamatos rendbetételét, javítását, ami előreláthatólag 10-15 millió lejbe fog kerülni. Minél hamarabb szeretnénk bevezettetni a telefont, hiszen nagy szükség lenne rá E tanévben a francia mellett még egy idegen nyelvet tanítanak az iskolában, mégpedig az angolt. Szeretném, hogyha némettanárunk is lenne. Tanintézményünknek persze sok mindenre volna még szüksége, ötletek, gondolatok, tervek vannak szép számmal Hogy mi valósul meg belőlük? Minden csak pénz kérdése... Azt még örömmel mondhatom el: az iskolában a hangulat jó. Megfelelően tudunk együttműködni a magyar kollégákkal, valamint a római katolikus plébánossal és az idén végzett magyar hitoktatóval. Nemzetiségi problémáink nincsenek. Az iskolából Egri Vilmos aligazgató kísér ki. Mint néhány helybélitől megtudtam, ő igencsak népszerű tanár Tarjánban. 1960 óta ebben a faluban tanít ’89 decembere után sokan elhagyták a vidéki iskolát. A régiek közül csak Egri tanár úr maradt hűséges e tájhoz és a gyerekekhez. - Nem így nézett ez ki - mutat végig a kopár folyosón hanem majd akkor jöjjön el, hogyha teljesen befejeződnek a munkálatok, s új arculata lesz az iskolának. Sok mindent szeretnénk még. Meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Kívülről az iskola máris mutatósabb. A falakat frissen festették, s az új gúny a gondoskodásról árulkodik. Tóth Hajnal Kompromisszum óvoda-ügyben Olvasóink talán még emlékeznek, a Napló hasábjain több alkalommal is teret kapott a margittai magyar nyelvű óvoda ügye. A hatvan gyermekkel és két óvónővel működő intézménynek jelenleg a református egyház nyújt otthont. A két óvónő fizetését mindeddig a városi RMDSZ biztosította. Az anyagiakban nem dúskáló szervezet ennek következtében lassan csődhelyzetbe kerül. A vezetőség úgy határozott, összehívja az érdekelteket. A szövetség székházában tartott gyűlést dr. Kürti László elnök nyitotta meg, majd Papp Géza titkár, tanár kifejtette: jövőnk szempontjából rendkívül fontos az anyanyelvű iskolai, óvodai oktatás. Margittán, ahol a lakosság több mint fele magyar ajkú, 16 román tannyelvű óvodai csoport mellett négy magyar csoport működik, valamint az állam által bojkottált, vagyis nem támogatott magyar óvoda. A felszólaló szerint legalább négy újabb csoportot lehetne indítani, ugyanis a magyar gyerekek többsége román tannyelvű óvodába kénytelen járni. Mészáros Árpád jogász felháborítónak tartotta a tényt, hogy a magyar népcsoport, melynek tagjai ugyanolyan adófizető állampolgárai ennek az országnak, mint a többségi nemzet tagjai, nem bír azokkal a jogokkal, melyek megilletnék... Dr. Takács Béla szerint az évek óta húzódó margittai óvoda-ügy immár megér egy parlamenti interpellációt. Kovács László jogász felemlítette, hogy egy Cs. Gyímesi Évával tartott beszélgetés során felvetődött az árnyéktanügy megalakításának ötlete, hisz a román szervektől semmit sem várhatnak. Kiss Béla tanácsos kijelentette, vége a „sültgalamb-várás” időszakának, fizessenek a szülők legalább tízezer lejes tandíjat, eddig ugyanis ingyen oktatták a gyerekeket. Csak a fenntartási költségek félmilliót tesznek ki Az óvónők fizetése nevetséges: százezer lej. Kürti László ötezer lejes hozzájárulást javasolt A gyűlést követően a szülők bevonásával rendezett megbeszélésen kompromisszumos megoldás született: hétezer lej a minimális, tandy a margittai magyar óvodában. Albert Attila Margittai óvodások. A kompromisszum életben tarthatja az intézményt TUDNIVALÓK Az állattenyésztés támogatásáról A minap a megyei Mezőgazdasági és Élelmezési Főigazgatóság állattenyésztésért felelős igazgatóját, Alexandra Öltem mérnököt kértem, ismertesse az állattenyésztés támogatási rendszerének legújabb módosítását. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az 1995/460. számú kormányhatározat hatályba lépésétől kezdve a bankkölcsön 60 százalékos kamattámogatása ezután csak a tojástermelésre tenyésztett szárnyasok esetében érvényes. Mint ismeretes, az 1994/139. számú kormányhatározat eddig a sertéstenyésztésre és -hizlalásra is kedvezményes kamatú kölcsönöket biztosított. Az 1995/528. számú kormányhatározattal kapcsolatban az ágazatvezető elmondta: a tej, valamint a sertés és a szárnyasok után járó állami támogatás (prima) kifizetése érdekében az állattartók melléklettel ellátott elszámoló bizonylatot kell, hogy kitöltsenek, a tejtermelés esetében 10 naponként, a hústermelés viszonylatában pedig 15 naponként. A szóban forgó iratokat a megyei Mezőgazdasági Főigazgatóság (Directia Agricola) állattenyésztési osztályára kell benyújtani öt nappal a fent említett határidő előtt. Minden hónap 20-25. között írásban kell kérni a következő hónapra esedékes támogatási összeget. Az okiratok hitelességére külön felhívta az igazgató az állattartók figyelmét. Felületesen kitöltött és pontatlan adatokat tartalmazó kérvények a támogatások megvonását vonhatják maguk után. Állami támogatást kérhet minden mezőgazdasági termelő, a birtokforma és tulajdonjog figyelembevétele nélkül (magántermelő, kft., részvénytársaság stb.), s az ügyintézést ezentúl a Mezőgazdasági és Élelmezési Főigazgatóság állattenyésztési osztályán bonyolítják le. A kérdések tisztázása érdekében szívesen szolgálnak tájékoztatással a 13-51-73-as telefonszámon. Varga András