Bihari Napló, 1996. augusztus (7. évfolyam, 151-173. szám)

1996-08-01 / 151. szám

VII. évf., 151. sz. Nagyvárad, 1996. augusztus 1., csütörtök 8 oldal, 300 lej FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP A nagyváradi Intrans Rt. közlekedési és szállítási vállalat kereskedelmi igaz­gatójától, Flórian Albu mérnök­től kapott információink szerint az üzemanyag drágulásának kö­vetkeztében augusztus elsejé­től 25 százalékkal emelik a tá­volsági autóbuszok viteldíját. A Nagyváradtól 65 km-re lévő Be­­lényesre utazóknak 2400 lej he­lyett mától 3000 lejt kell lepen­getniük. Margittára (58 km) 2200 helyett 2700 lejért, Érmi­­hályfalvára (71 km) 2800 he­lyett 3500-ért juthatnak el. A 43 km-nyire lévő Székelyhídra és a 42 km-re fekvő Tenkére egy­aránt 2000 lej a viteldíj. Szilágy megye székhelyére, Zilahra, mely 132 km-nyire van Várad­tól, 5600 helyett 7000 lejért le­het utazni. Busszal is drágább Tegnap dél felé meglehetősen kihalt volt a buszállomás. Már csak az utazik, akinek muszáj KÖZSZÁLLÍTÁS Jogtalanul korai áremelés Tegnaptól a nagyváradi jegyárusító bódékban már 300 lejes új áron lehetett villamos- és autóbusz jegyeket vásárol­ni. Ez 20 százalékos emelést jelent. A bérletek ennél is na­gyobb mértékben drágultak. Például az egy vonalra érvé­nyes 9500 lejes bérlet 35,7 szá­zalékkal kerül többe az eddigi­nél. A megszokott gyakorlat szerint a döntéshozatal a váro­si tanács jogköre, amely csak ma ül össze. Miért történt ez­úttal másképp? - kérdeztük Florian Dacan titkárt. Jogszerű­en jártak el, tudtuk meg, mivel a Megyei Tanács Állandó Bi­zottsága, július 30-án pedig a Megyei Tanács is jóváhagyta az áremelést. Emilian Sala, a vá­rosháza gazdasági igazgatója is megerősítette ugyanezt, megtoldva azzal, hogy a helyi tanács gazdasági-költségvetési szakbizottsága is jóváhagyta az áremelést, augusztus elseji hatállyal. De akkor miért alkal­mazták már július 31-től? Erre nem tudott válaszolni az igaz­gató. Cornel June, a Helyi Köz­szállítási Vállalat igazgatója szerint későn kapták meg a határozatot - már elvégezték a leltározást -, így­ nem tudták, hogy az csupán augusztus el­sejétől érvényes. A hallottak alapján talán szőrszálhasogatásnak tűnhet kérdésünk, elvégre egy napról, és egy jegynél „mindössze” 50 lejről van szó. De fordított esetben a lakosság javára még véletlenül sem fordult elő ha­sonló tévedés. Megválaszolat­lanul maradt még az a kérdés is, hogy mi történik az egynapi jogtalan jegyáremelésből be­folyt összeggel. Talán az Ár- és Konkurenciavédelmi Hivatal tudja rá a választ. (p. z.) Ha EUROPEAN DRINKS-termékeket fogyaszt, részt vesz a SZUPER NYEREMÉNYSORSOLÁSON! Olvassa el a címkék hátlapján lévő tájékoztatót. DÍJAK , több százmilliós értékben! k­ok, az okozat és a sajtó A vezető kormánypárt számára a magyarok mellett már csak egyetlen bűnbak maradt - a napilapok. Azok a napilapok, amelyek folyamatosan számoltak-számolnak be a hatalmon lévők korrupt­­ságáról, az általános elszegényedésről, a kormány nemtörődömsé­géről és hozzá nem értéséről. Az RTDP vezérei azt állítják, hogy saj­tókampány folyik ellenük hogy a szerkesztőségek az ellenzék sze­kerét tolják, s hogy természetesen „külföldi erőcsoportok” is állnak a dolog mögött, mint például az a Soros, aki egyrészt magyar, más­részt szőrösszívű kapitalista, szóval a vak is láthatja, hogy mire megy ki a játék Az Adrian Năstase által a tegnap újra megtámadott és megfenyegetett központi napilapok főszerkesztői ezzel szem­ben azt mondták a BBC román adásának (tudta az RTDP ügyvezető elnöke, hogy miért akarta elnémíttatni az adót), hogy munkatársaik arról írnak, ami a közembert is foglalkoztatja. Szél pedig fúvatlan nem indul, s ha az RTDP-s színekben pompázó kormánytagok, pre­fektusok és mindenféle tulajdonalapi főnököcskék patyolattiszták lennének, aligha lehetne hónapokon-éveken át a disznóságaikról cikkezni Az ok tehát nem okozat: az RTDP nem azért esett hatal­masat a választók szemében, mert a lapok alaptalanul vádolgatták, hanem mert az olvasók is érezték-látták, hogy amíg ők napról napra nehezebben élnek, addig a húsosfazék körül lebzselők egyre túlsú­­lyosabbakká válnak. Sok időn keresztül sok mindent rá lehet fogni a sajtóra, de mindent mindig azért nem. Amikor pedig ez letagadha­­tatlanná válik, akkor - jobb későn, mint soha alapon - tanácsos el­kezdeni a saját portán való sepregetést.. W.L Ömerofni­a Oroszország és a hét legfej­lettebb ipari állam huszonöt pontos megállapodást kötött a terrorizmus elleni együtt­működés hatékonyabbá tétele érdekében, nem fogadták el viszont az amerikai javaslatot, amely gazdasági büntetések­kel sújtotta volna a terroriz­must támogató országokat. A párizsi egyezményben szere­pel a gyanús személyek utazá­sát korlátozó­ ellenőrző, a ter­rorszervezetek pénz- és fegy­verforrásainak felszámolását és az információcserét segítő, terror ellen a kiadatásokat könnyítő intéz­kedések sokasága, valamint a belső védelem, szűrés fokozá­sa. Tizenöt arab ország hason­ló jellegű, terrorellenes együtt­működési tervet dolgozott ki, melyet belügyminisztereik kö­vetkező értekezlete elé ter­jesztenek jóváhagyás végett. Mindezen dokumentumok a­­zonban csak akkor fognak va­lamit is érni, ha általuk (is) si­kerül megakadályozni a világ valamely sarkában éppen ké­szülő merényletet. LAKÁS-VISSZAIGÉNYLÉS Lejárt a határidő A volt tulajdonosok július 29-ig igényelhettek pénzbeli vagy ter­mészetbeni kártérítést az állami tulajdonba vett házakért. Akik a törvény által kiszabott időpontig nem adtak be kérvényt a helyi ta­nácsok visszaigényléssel foglalkozó szakbizottságánál, kárpótlási jogukat elvesztették, újabb kérv­ényeket már sehol nem fogadnak el. Serban Blaj, a megyei tanács titkára elmondta, hogy a megyében a helyi bizottságok eddig 233 igénylést hagytak jóvá és terjesztet­tek a megyei bizottság elé. Ezekből 50-et már jóváhagytak, a többi ellenőrzése is folyamatban van. Mint tegnap már megírtuk, Nagyvá­radon összesen 664 lakást igényeltek vissza. Hogy hány kérést hagynak majd jóvá, még kérdéses. Sokan csak az épület egy részét kapják vissza (azt, melyben benne laknak), a többiért pénzben kár­pótolják őket. A kártérítést leghamarabb egy év múlva folyósítják, újraszámítva az infláció mértékének figyelembevételével. IGAZGATÓ KERESTETIK Öten pályáztak - eredménytelenül Tegnapi lapszámunkban hírt adtunk már arról, hogy a nagy­váradi színház igazgatói tiszt­ségére kiírt versenyvizsga ered­ménytelenül végződött. A beér­kezett pályázatokat elbíráló hattagú bizottság elnökét, Vio­rel Hort kulturális főtanácsost arra kértük, részletesebben tá­jékoztassa lapunkat arról, hogy miért is nem sikerült megtalálni az öt pályázó közül a színigaz­gatói státusra alkalmas személyt. - A pályázatokat elbíráló bi­zottság elnökeként őszintén és nagyon akartam, hogy megtalál­juk azt az embert, aki színhá­zunkat az elkövetkező két éven át igazgatja majd. Végül is két pályázó - Eugen Har­zomenov és Daniel Vulcu - maradt ver­senyben. A többiek közül ketten­­ - Eugen Țugulea és Sergiu Savin - nem kaptak megfelelő osztály­zatot az írásbelin, a harmadik­nak - Fon Ardeal Ierewia - pedig nem volt kellő szakmai gyakor­lata, és az egyetemi oklevele is Gittai István Folytatása a 3. oldalon

Next