Bihari Napló, 1997. március (8. évfolyam, 41-61. szám)
1997-03-01 / 41. szám
V I napi politika VISSZATÉRT A CADA tékozló atya Hosszú idő telt el azóta, hogy az Iliescu-rezsimnek sikerült elhallgattatnia a román fegyveres erők korszerűsítéséért - egyben a hadsereg nagyobb transzparenciájáért - küzdő tisztek csoportját. Ez a megfélemlítési sorozat volt a posztkommunista rendszer egyik legdurvább akciója (melyhez egyébként alapvető érdeke is fűződött, hiszen máig senki sem cáfolta hitelt érdemlően, hogy a fegyveres erők részt vehettek a ’89-es puccsisták hatalomra juttatásában), s kvázi illegalitásba kényszerítése után kis híján sikerült is feloszlatni a Hadsereg Demokratizálásáért Küzdő Akciócsoportot (a CADA-t). A szervezet legemlékezetesebb megmozdulása a megalakulását követő azon nyilatkozatának megfogalmazása volt, melyet az akkori hadügyminiszter, Victor Atanasie Stanculescu, valamint a Nemzeti Egység Tanácsát vezető Ion Iliescu asztalára tettek le. A dokumentum 13 pontban foglalta össze azokat a halaszthatatlan reformintézkedéseket, melyeknek azonnali gyakorlatba ültetése esetén a román hadsereg nem küszködne még ma is saját - a diktatúra éveire visszavezethető állam az államban szerepével. A közelgő nyári madridi NATO- csúcs előtt egészen új szerepkörben tűnt fel újra a CADA. Volt vezetői, akik a nyomásgyakorlás elől nyugállományba menekültek, a szervezet teljes rehabilitációját követelik, ám a jelek szerint még mindig nem jött el az az idő, hogy a közvélemény pontos információkhoz juthasson legalább az intézmény tevékenységével kapcsolatos alapvető kérdésekről. Éppen a CADA lehetne az a szervezet, amely biztosíthatná a NATO-csatlakozás egyik alapfeltételeként számon tartott belső struktúraváltást, hiszen a román hadsereg minden hivatalos nyilatkozattal ellentétben még ma is csak földrajzi értelemben számít európai fegyveres erőnek. Az új hatalom azonban elzárkózik a tömörülés rehabilitációjától, csak személyenkénti jogorvoslást támogat, ami egyáltalán nem biztosítaná azt, hogy a DADA végre kiléphet az illegalitásból. Mindössze annyit ismernek el az illetékes tisztségviselők, hogy „a hadseregben is történtek politikai alapú visszélések”, ám a nemzetközi közvélemény is joggal ütközhet meg a tényen: az atlanti integrációra törekvő Bukarest még most sem hajlandó igazán megszüntetni további hasonló atrocitások lehetőségét. Rehabilitációról ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha az országban egyedülálló szervezet szabadon, jogaiba visszahelyezve működhet. Mi a fontosabb, mi juttathat közelebb a célhoz: az Albán Polgárőrök Ligája támogatásának megnyerése, vagy a huszonnegyedik órában is halasztást szenvedő belső struktúraváltás elősegítése? Ennyire nehéz a kérdés?! Szeghalmi NATO-CSATLAKOZÁS Megszámlált pártfogók Amint közeledik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének bővítéséről hozandó végső döntés időpontja, egyre többet számolnak az érintettek. A tagországokat leginkább az foglalkoztatja, hogy mennyibe fog kerülni a folyamat. Szakértők évi hárommilliárd dollárra becsülték a katonai tömb szerkezeti átalakításának költségét, ennek 65 százalékát a jelenlegi tagok fizetik, a fennmaradó összeg pedig a belépésre jogosult államok költségvetését terheli majd. A csatlakozásra váró tizenegy közép- és kelet-európai államban a belépésüket támogató NATO-tagokat számolgatják, hiszen egy új ország felvételéhez a szervezet tizenhat tagjának egyöntetű jóváhagyása szükséges. Bukarest legutóbb hat pártfogót tudott előszámlálni. Franciaország, Kanada, Spanyolország, Törökország és Görögország mellett most Olaszország is belépett a támogatókba-Victor Babiuc védelmi miniszter szerint Románia megérdemli, hogy a NATO-bővítés első szakaszába kerüljön. Erről viszont meg kell még győzni tíz tagállamot. Korába azzal, hogy hivatalosan is kijelentette: ha rajta múlik, Románia bekerül a bővítés első szakaszába. A kedvező álláspontot Beniamino Andreatta védelmi miniszter ismertette a román kollégájával, Victor Babiuckal közösen tartott római sajtóértekezleten. Az olasz tárcavezető szerint kívánatos, hogy a katonai tömb bővítésekor ne csak a közép-európai országokat vegyék számításba. _ M. Zs. ÚJABB DOKUMENTUM aláírásával próbálja biztosítani saját működőképességét a kormánykoalíció. A Román Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői csütörtökön parafálták a formációk parlamenti együttműködését szentesítő egyezményt, melyet a múlt hét folyamán dolgoztak ki. Az okmányt nem írta alá a legerősebb koalíciós tömörülés, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. Az együttműködési szerződés ötlete egyébként az RMDSZ-é volt, mivel a Szövetség úgy vélte, szükséges a kormányzati teendők és a parlamenti döntéshozó munka összehangolása. NEM VESZ RÉSZT a Mihály király romániai látogatásával kapcsolatos egyetlen rendezvényen sem a Demokrata Párt. Ezt Cristian Dumitrescu szóvivő és szenátor jelentette be, hozzátéve, hogy nem is ismeri a programot, illetve arról sincs tudomása, hogy pártjának valamelyik tagját hivatalosan meghívták volna. Mint ismeretes, a DP támogatta őfelsége román állampolgárságának visszaadását, ám a pártvezér Petre Roman kormányfői ténykedésének idején kavart nagyobb botrányt, hogy az akkori kabinet kiutasította az országból az uralkodót, röviddel azután, hogy az Bukarestbe érkezve elindult felkeresni ősei sírhelyét. SZABOTÁLJA a leváltásáról hozott előzetes döntést Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke. A tömörülés vezető testülete írásban szólította fel Funart arra, hogy adja át Valeriu Tabara ideiglenes elnöknek a párt vezetőbizottság-elnöki pecsétjét, ám a címzett ezt megtagadta. A közlemény kijelenti: „Funarban nem volt annyi férfiasság, hogy elfogadja leváltását”. Jelcin bírál Felgyógyulása utáni második rádióbeszédében az orosz államfő a kormányt és a törvényhozás alsóházát is megdorgálta az idei költségvetésösszeállítása, illetve elfogadása miatt. Borisz Jelcin kétségbe vonta, hogy teljesíteni lehetne a büdzsé előírásait, ugyanakkor Csernomirgyin miniszterelnökre hivatkozva kijelentette, hogy elő tudják teremteni a bér- és nyugdíjhátralékok törlesztéséhez szükséges hatalmas összeget. A várható kormányátalakítást illetően az elnök közölte, hogy várja a kabinet javaslatait a személycserékre. Állítólag Igor Rogyionov védelmi miniszter is a menesztendők között szerepel. Jelcin egyébként csütörtökön este telefonon tárgyalt Clinton amerikai elnökkel, s megbeszélték a március 20-án Helsinkiben esedékes találkozójuk napirendjét. / Bihari Napló HEVES VITÁK után fogadta el a francia törvényhozás alsóháza az új idegenrendészeti törvényt. A szenátus a jövő héten tűzi napirendjére a jogszabálytervezetet. A fajüldözés ellen küzdő szervezetek a vita előestéjére, március 9-re tömegtüntetéseket hirdettek. Véleményük szerint az illegális bevándorlás elleni harc ürügyén az új törvény valódi célja a Franciaországban élő bevándorlók beilleszkedésének megakadályozása. JACQUES KLEIN, a kelet-szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi átmeneti ENSZ-kormányzat vezetője egyike azoknak, akik felválthatják Carl Bildtet, a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjét. A nyugalmazott amerikai tábornok jelentős politikai tőkével rendelkezik ahhoz, hogy felváltsa a nyáron távozó svéd politikust. „Klein katonai tapasztalatai további érvekkel szolgálnak ahhoz, hogy Vukovárról Szarajevóba tegye át székhelyét” - írta a lap. Bildt azért tér vissza hazájába, hogy pártját felkészítse a közelgő választásokra. AZ ENSZ-RE GYAKOROLT PÉNZÜGYI ZSAROLÁS beszüntetésére szólította fel az USA-t szerdán a világszervezet Közgyűlésének elnöke. A malajziai nemzetiségű Razali Iszmail az amerikai törvényhozás külpolitikai tanácsában mondott beszédében azzal vádolta a Kongresszust, hogy túszként tartja fogva a világszervezetet. Föld-szinten Semmi értelme egyszerű indítványok benyújtásával rabolni az időt, ezeknek a Romániában egyedülálló dokumentumoknak úgy sincs jelentőségük, és csak azt bizonyítják, hogy az ellenzék kizárólag destruktív lépésekre képes. Még a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja kormányzati tevékenysége idején nyilatkozta ezt Adrian Nastase, illetve a formáció helyi elnöksége is. A törvényhozási választások óta eltelt hónapok során az RTDP-nek bőven volt ideje leltárt készíteni a mindenkori ellenzék fegyvertáráról, s ott rátalált az egyszerű indítványra is. Ez ugyan valóban nem több a kabinet munkájával való egyet nem értés drasztikus, ám hatástalan bizonyításánál, s a világ parlamentjeiben megszokott gyakorlatot figyelembe véve tényleg Románia vezet ezen indítványok benyújtásának gyakoriságában, de Iliescu pártja - története során most először - ehhez az eszközhöz folyamodik. Eddigi státusánál fogva nyilván nem volt rá szüksége. Tehát szükségtelennek ítélte, sőt egy adott pillanatban megszüntetését is felvetette. Most azonban az RTDP elkészítette első egyszerű indítványát, melyet a parlament mindkét házához benyújtani szándékozik a jövő hét folyamán. A legnagyobb ellenzéki tömörülés a Ciorbea-kormány agrárpolitikájával elégedetlen; pontosan még nem tudni, mit kifogásolnak a társadalmi demokraták. Ezt annál is érdekesebb lesz majd megfigyelni, hogy a kabinet hivatalba lépése óta még nem is hozott sorsdöntő határozatokat a katasztrofális helyzetben lévő mezőgazdaság kérdéskörében, így arra gondolhatnánk, nincs is mit kifogásolni. Itt érünk vissza az emlékezetes Nastase-nyilatkozathoz, mely destruktív ellenzéki tevékenységről, fölös törvényhozási időtöltésről szólt. A dokumentum benyújtása egyébként nem jelent semmiféle kockázatot: jogi ereje nincs, egyetlen következménye, hogy a honatyáknak meg kell vitatniuk az agrárágazattal kapcsolatos kérdéseket. (így zárójelben azért hozzátehetjük: ez elvben nem is baj, mivel a tavaszi munkálatokat éppen ezekben a napokban lehetett volna megkezdeni, szerte az országban nagyon kevesen láthatták azonban a rozsdásodó traktorokat a felengedett földeken.) Sz. Ö. Tőkés László A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata sajtóközleményt adott ki Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a legutóbbi látogatásairól. Előbb Michel Ebnernek, az Európa Parlament képviselőjének és Christoph Pannak, az Európai Kisebbségi Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEN) volt elnökének meghívására az olaszországi Dél-Tirolban járt, majd az Európa Parlament Kisebbségi Nyelvek Frakcióközi Bizottságának meghívására Strasbourgba utazott. Február 17-én Bolzanóban, a provincia központjában tartott előadást a romániai társadalmi és egyházi helyzetről, az RMDSZ autonómiatörekvéseiről, valamint a kisebbségi egyházak nemzetiségi szerepéről és küzdelmeiről. A területi önkormányzati közigazgatás és a törvényhozás vezetőinél, az olasz kormányfőbiztosnál és az egyházmegye római katolikus püspökénél tett látogatása során Tőkés László a dél-tiroli területi autonómia intézményrendszerével és működésével ismerkedett, valamint tanulmányozta a „dél-tiroli Bnlzanóban és modell" alkalmazhatóságának lehetőségét a romániai magyar nemzeti közösség helyzetének megoldásával kapcsolatosan. Február 20-án Strasbourgban az RMDSZ tiszteletbeli elnökét fogadta Jeroen Schokkenbroek, az Európa Tanács Emberi Jogok Igazgatósága Kisebbségi Osztályának igazgatója, valamint Klaus Schumann, az Európa Tanács Főtitkári Hivatalának igazgatója. Tőkés László elégtétellel számolt be arról, hogy legutóbbi, Tempfli József megyés püspökkel tett strasbourgi látogatása óta kedvező változások következtek be Romániában. Bizalmát fejezte ki az új demokratikus kormány és Emil Constantinescu elnök iránt. Ugyanakkor szorgalmazta az 1993/176-os számú ETVéleményezés azon előírásainak megvalósítását és számonkérését, melyek betartására Románia kötelezettséget vállalt az Európa Tanácsba való felvételekor. Tőkés László véleménye szerint a monitorizálásra mindaddig szükség lesz, amíg a kormány nem tesz eleget e követelményeknek. Az ország további integrációjához a „megelőlegezett bizalom” mer Strasbourgban lett bizonyítható tettekre is szükség van, példának okáért a hatalmi ágazatok szétválasztása, a kisebbségi oktatás helyreállítása, avagy a kommunizmus idején elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása tekintetében. Ugyanazon nap délutánján tartotta rendes havi ülését a Kisebbségi Nyelvek Frakcióközi Bizottsága Berndt Posselt elnök vezetésével. A fórum meghívottjaként dr. Józef Staniek a határon túli lengyel kisebbség, Tőkés László pedig a romániai magyarság helyzetét mutatta be. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott: a romániai magyarság kormányzati részvételével is azt bizonyítja, hogy nemzeti identitása és politikai önállósága védelmével nem szeparatizmusra, hanem társadalmi integrációra törekszik, s a novemberi választásokon a román-magyar megbékélésre szavazott. Az autonómiarendszerek a stabilizáció irányába mutatnak, a többségi és kisebbségi érdekek jól összeilleszthetők. Éppen ezért az ET tagországainak a kisebbségvédelmi normák minimalizmusával szemben a jól bevált autonómiaformák elfogadását kellene szorgalmazniuk.