Bihari Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 170-195. szám)
1998-08-01 / 170. szám
2 tornával csak késik Ismét elhalasztották azt a sok vitát kiváltó találkozót, amelyen Miron Cosma - Bukarestből egyébként kitiltott - bányászvezér szándékozott ismertetni Radu Vasile miniszterelnökkel úgynevezett gazdasági reformelképzeléseit. Razvan Popescu kormányszóvivő a tegnapra beharangozott egyeztetés előtt közölte, hogy a kormányfő csak később hajlandó esetleg találkozni a börtönből nemrégen szabadult illetővel, addig azonban semmiképpen sem fogadja, ameddig annak úgymond büntetőjogi státusa nem tisztázódik. Vasile úgy véli, hogy jelen pillanatban kettejük találkozója az igazságszolgáltatás befolyásolásának minősülne. Szintén támadta Cosmát Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter. A tárcavezető szerda esti nyilatkozatában többek között úgy fogalmazott, hogy személy szerint bűnözőnek tartja a bányászvezért, aki semmiképpen sem képviselheti a munkavállalói érdekvédelmet. Emlékezetes, hogy Berceanu egyszer már maga is visszautasította a Zsil-völgyi esthajnalcsillagnak is nevezett személy megbeszélésre való meghívását, a „szakszervezeti vezető” támogatói pedig válaszként maguk is megtagadták a miniszterrel való egyeztetést. GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök október 18-ra, vasárnapra írta ki a magyarországi önkormányzati általános választásokat. A KOSZOVÓI ALBÁN TÁRGYALÓCSOPORT összetételében is változást eredményezhet az, hogy Ibrahim Rugova már nem tekinthető megkérdőjelezhetetlen tekintélyű vezetőnek - állítják belgrádi források. A szerbekkel tárgyaló küldöttséget feltehetően az úgynevezett Koszovói Köztársaság kormánya vagy parlamentje nevezi majd ki A belgrádi belügyminisztérium közben bejelentette, hogy a szerb rendőrség és hadsereg az utóbbi napokban szétverte a Koszovói Felszabadítási Hadsereget A közlemény szerint egy héttel ezelőtt a szakadárok még a tartomány egyharmadát ellenőrizték, mára viszont ez az arány 10 százalék alá esett iÄ NAPI POLITIKA. W.L Bihari Napló Hátsó gondolatok Andrei Margát intelligens, felvilágosult, európai gondolkodású szaktekintélynek tartották és tartják ma is. Miniszteri kinevezésének hírére sokan fellélegeztek, mert remélték, hogy a tanügyi reform avatott kezeidbe kerül Az elvárásoknak megfelelően úgy indult, hogy következetesen végigviszi azt a programot, amelytől a romániai oktatás színvonalának emelését várjuk. Változtatni kell mert a régi tanügyi törvénnyel a szakma és az érintett diákok, szülők is elégedetlenek. Első próbálkozásként a rendszerváltónak kikiáltott kormány egy sürgősségi rendeletet hozott, amelyet azonban megfúrtak a törvényhozás illetékes bizottságaiban. Pruteanu szenátor elévülhetetlen érdemeket szerzett a kisebbségi anyanyelvi oktatás kiterjesztése ellen vívott nemtelen csatákban - erre nem érdemes több szót vesztegetni Legújabban viszont Marga tanügyminiszter lépett a nyomdokaiba. Frissen kiadott sajtóközleményében a szerinte követendő multikulturalitással a rendkívül káros és veszélyes szeparatista törekvéseket állította szembe. Mért kellett előrángatni a posztkommunista rezsim ideológiai szótárából ezt a fogalmat? Talán tévedek, de úgy tűnik, hogy Marga úr nem bízik a koalíciós kormány fennmaradásában. Küszöbön áll a kabinet átalakítása, a pártok egyre nyíltabban készülnek a választási kampányra - a miniszterség különben sem örökös állás. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektori posztja viszont igen tiszteletre méltó beosztás. Marga úr talán csak nem evett meszet, hogy holmi kisebbségi követelések, koalíciós megállapodások, kormányprogramok kedvéért kettéosszon egy olyan intézményt, amelynek vezetői székébe visszavonulhat, amikor miniszterként kiszolgál? Máté Zsófia ROMÁNIAI TÁRSADALMI DEMOKRÁCIA PÁRTJA Úgy tudják, minden téren vezetnek A legnagyobb ellenzéki alakulat megyei szervezetének vezetői tegnap tartottak sajtótájékoztatót, s megint elmondták, hogy az ország a vesztébe rohan. Mihai Bar, a megyei tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy már hónapokkal korábban megjósolta azt a pénzügyi összeomlást és közigazgatási zárlatot, amelyhez véleménye szerint most már tényleg nagyon közel kerültünk. A politikus mélységesen elítélte Orbán Viktor erdélyi körútján tett nyilatkozatait, mondván, hogy a magyar miniszterelnök úgy viselkedett Romániában, mintha a saját birtokán járt volna. Bár kárhoztatta a bukaresti vezetést is, mert az úgymond folyamatosan engedményeket tesz Magyarországnak és hajbókol eőtte. Végképp hazai vizekre evezve elmondta: a Demokrata Konvenció az általa legutóbb megrendelt közvélemény-kutatás eredményeitől úgy megrettent, hogy nem is hozta azokat nyilvánosságra. Elhangzott, hogy ennek ellenére maga a nyilatkozó is birtokában van az eredményeknek, s noha nem részletezte azokat, megsúgta, hogy minden téren az RTDP vezet. Ezek szerint, ha most lennének a parlamenti és elnökválasztások, azokat az Iliescu-féle formáció, illetve maga a pártvezér nyerné, és az RTDP jelöltje megszerezné a bukaresti főpolgármesteri széket is. Augustin Duda? megyei pártelnök geológusi képzettségét megcsillantva a bihari bányászat helyzetéről és a kitermelhető ásványi tartalékok állapotáról tartott szakavatott kiselőadást, majd a bezárandó egységek listájáról beszélve áttért a várható szociális következményekre. Florian Serac parlamenti képviselő kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a törvényhozásban megoszlanak a vélemények az önálló romániai állami magyar egyetem ügyében: vannak, akik elfogadnák megalapítását, de nem Kolozsváron, vannak, akik nem látják az intézmény létjogosultságát, és „van egy csoport, amelyik szorgalmazza annak létrehozását, mégpedig Kolozsvár-Napocán”. A honatya ugyanakkor abszurdnak nevezte azt a felvetést, hogy Magyarországon román tannyelvű egyetem létesüljön, a „még megmaradt” 18-20 ezres ottani román közösség számára. MENEKÜLNEK AZ OSZÁGBÓL a demokraták. Kiderült ugyanis, hogy a szociáldemokrata ifjúság két héttel ezelőtt Bécsben tartott nemzetközi találkozója alkalmából hat demokrata párti fiatal maradt illegálisan Ausztriában. A DP közleményt adott ki az ügyről, amelyből kiderül, hogy az illetőket valóban e formáció küldöttlistáján tüntették fe. Roman pártja azt azonban már tagadja, hogy a menekültek valóban DP- sek lennének, a magyarázat szerint őket jogtalanul vették jegyzékbe. Mindennek nyomán bejelentették, hogy büntetőintézkedéseket hoznak Sorin Vojicu szenátoruk ellen, akinek a nevek ellenőrzése lett volna a feladata, illetve már ki is zárták a pártból Andra Ra$noveanu ifjúsági vezetőt, aki szerintük eltűrte a törvénytelenséget. MÉGIS SZERETNÉ MEGSZEREZNI a pénzügyi tárcát a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. Egyes források szerint egyre aktívabbak a legnagyobb kormánypárt azon politikusai, akik Mugur Isarescut ültetnék a miniszteri bársonyszékbe. Ez a lehetőség már régebben felvetődött, és úgy tudni, hogy Radu Vasile kormányfőtől sem áll távol az elképzelés. Időközben újabb „kellemetlenség” érte a pénzügyek jelenlegi vezetőjét. Daniel Dáianu nevét ugyanis a miniszterelnök törölte arról a listáról, amely a román delegáció augusztus 2-5. közötti izraeli látogatásának előkészítéseképpen készül. Vasile különben ugyanígy járt el Sorin Dimitriu privatizációs miniszterrel is. ÚJRA KELL GONDOLNI a Legfelső Védelmi Tanács szerepkörét és működési elveit - jelentette ki szerdán Dorin Marian elnöki tanácsos. Közlése szerint rövidesen elkészül a vonatkozó előterjesztés, amelyben egyebek mellett újra meghatározzák a testület hatáskörét és feladatait, valamint szabályozzák annak a parlamenthez és a kormányhoz fűződő viszonyát. SZTRÁJKRA KÉSZÜLŐDNEK az aradi földművesek. Négy szakszervezetük úgy döntött, így próbálják majd felhívni a kormány figyelmét egyre tarthatatlanabb helyzetükre. A tervek szerint augusztus 10-én Kürtösön, Varsándon és Nagylakon úttorlaszokat állítanak majd fel. ROMÁNIA ÉS A RÉGIÓK Fejlesztési övezetek perifériáján Az Diescu-rezsim nem volt híve a határokon átnyúló együttműködésnek, már ha az nyugati irányban való „kitekintést” jelentett. A Kárpátok Eurorégióból így sok ideig kimaradtunk, aztán az integrációs kényszer hatására valami mégis megmozdult. Mostanra öt romániai megye - Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Botolani - már részt vesz a magyarországi, ukrajnai és lengyelországi határ menti megyékkel való együttműködésben. Ez a kooperáció rengeteg önkormányzat és kormánytól független szervezet (NGO) számára teremtett lehetőséget közös programok lebonyolítására, emellett pedig helyi projekteket is finanszírozni lehetett az eurorégió működésének segítését célul kitűzött Kárpátok Alapítvány támogatásával. Minden esetben a térségi fejlesztés volt az elsődleges szempont, de ide soroltatott sok hagyomány- és identitásőrző kulturális esemény, vagy akár olyan rendezvény is, amelyik a különböző közösségek egymás kölcsönös megismerését tette lehetővé. A másik nagyon fontos célkitűzés az információcsere lehetőségeinek bővítése. A sokak által ma is megkérdőjelezett, mások szerint az európai integráció előszobájának, gyakorlóterének tekinthető ilyen jellegű „cross-border cooperation” mindenképpen túllépett már a kísérleti szakaszon még olyan késői csatlakozók esetében is, mint a fentről ellenőrzött és akadályoztatott romániai megyék. Noha a hazai központosítás lebontása csigalassúsággal halad, és a helyhatóságok működésére vonatkozó jogszabály kormányrendelet általi módosítását a parlament vonakodott törvényerőre emelni, majd új tervezettel állt elő, a hivatalos Bukarest immár nem nézi ferde szemmel az eurorégiós szereplést. Ezt bizonyítja, hogy Valerian Jibu, az Elnöki Hivatalnál dolgozó államtanácsos a IX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen éppen az ilyen szervezetek fontosságáról tartott előadást, kiemelve, hogy az Európa Tanács vonatkozó keretegyezménye értelmében a tevékenységnek a partnerségen kell alapulnia, illetve a szubszidiaritás elvén, tehát hogy a helyi közösségeket, térségeket érintő kérdésekben a döntés minél közelebb kerüljön az érintettekhez. Egy másik hazai előadó, Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, a kérdés egyik elismert szakértője elsősorban fogalmak tisztázását tartotta célszerűnek, abból indulva ki, hogy a hiányos ismeretek számos félreértéshez vezettek az elmúlt időben. Figyelmeztetett, hogy a regionalizmus és a regionalizáció között óriási a különbség. Az első arra vonatkozik, hogy egy földrajzilag jól behatárolt területen élők a helyi és térségi adottságokat figyelembe véve sajátos együttműködési formát hoznak létre, és ennek nyomán bizonyos idő elteltével megjelenik a regionális identitás is. A folyamat tehát spontán, „alulról” indul, a térségnek pedig nincs külön politikai státusa, nem ér el államszervezési formát, és nem is törekszik erre. Ennek ellenére számos hagyományos régió önmegjelölésében ott szerepel az „ország” vagy a „föld” kifejezés - lásd például a Székelyföld vagy a Mócok Országa elnevezést. A regionalizmus e formáinak nagy szerepe van az Európai Uniós integrációban, hiszen ezek jelenítik meg a sokszínűséget. A regionalizáció ezzel szemben államszervezési elv, politikai akarat húzódik mögötte, és természetesen nem spontán és nem alulról kezdeményezett folyamat. Jogi eszközökkel az állam teremt közigazgatási térségeket és intézményeket, amelyek a központi szint alatt egy adott régió közügyeit intézik Ennek különböző fokai vannak Spanyolországban az alkotmány biztosítja a régiók autonóm közigazgatását (más kérdés, hogy például a baszkok ezzel a megoldással sincsenek megelégedve). Olaszországban is vannak régiók, más nyugat-európai államokban pedig a regionalizáció ún. keményebb formáit lehet megtalálni, így Németország vagy Ausztria a föderális államszervezést találta megfelelőnek, Svájc pedig a konföderációs megoldás mintapéldája. Kolumbán ismertette a román parlament által nemrég elfogadott Regionális Fejlesztési Törvényt is. Ennek tervezetéről már korábban beszámoltunk; lényege az, hogy az országot nyolc fejlesztési régióra osztja, amelyek megyék társulásából állnak össze, viszont nincs jogi személyiségük Egy-egy régió a jogszabály által közigazgatási hatásköröket is kap, de ezeket nem saját nevében gyakorolja, hanem a tagmegyéken keresztül, így az ország közigazgatási felosztása gyakorlatilag nem változik A cél a régiókon belüli és a régiók közötti együttműködés a gazdasági fejlesztés érdekében, a megyék közötti különbségek kiegyenlítése és egy intézményi keret létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a területi fejlesztés „találkozzon” a különböző szaktárcák által promovált ágazati fejlesztéssel. Emellett az az elképzelés is vezette a törvényalkotókat, hogy az integráció előtt Románia ily módon készüljön fel az EU strukturális és kohéziós pénzalapjainak valamikori fogadására. A szakértő felvázolta azt a tágabb helyzetet is, amelyben Románia találtatik és próbál magára találni. Az országot súrolja a dunai együttműködési lánc, amely a mediterrán térséget köti össze a Feketetengerrel, aktívan részt vesz a Fekete-tenger menti együttműködésben, valamelyest kihat rá a visegrádi államok kooperációs tevékenysége, keletről pedig - a Moldáv Köztársaságon keresztül - az orosz-ukrán gazdasági szféra is. A kérdés az, hogy ezek a körök hogyan befolyásolják majd Románia gazdaságát, hiszen a leírásból látszik, hogy az ország nem egy fejlődési központ, hanem másik három-négy központ perifériáján van. A periférikus állapot pedig stratégiailag egyetlen rendszerben sem jelent stabil helyet, ezért Bukarestnek arra kell törekednie, hogy a fejlődési térségek összekötő elemévé váljon. Ilyen megközelítésben Románia esélyei akár jónak is mondhatóak abban az esetben, ha a politikai vezetés tud élni a lehetőségekkel. Wagner István