Bihari Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 170-195. szám)

1998-08-01 / 170. szám

2 tornával csak késik Ismét elhalasztották azt a sok vitát kiváltó találkozót, amelyen Mi­ron Cosma - Bukarestből egyébként kitiltott - bányászvezér szándéko­zott ismertetni Radu Vasile minisz­terelnökkel úgynevezett gazdasági reformelképzeléseit. Razvan Po­­pescu kormányszóvivő a tegnapra beharangozott egyeztetés előtt kö­zölte, hogy a kormányfő csak ké­sőbb hajlandó esetleg találkozni a börtönből nemrégen szabadult ille­tővel, addig azonban semmiképpen sem fogadja, ameddig annak úgy­mond büntetőjogi státusa nem tisz­tázódik. Vasile úgy véli, hogy jelen pillanatban kettejük találkozója az igazságszolgáltatás befolyásolásá­nak minősülne. Szintén támadta Cosmát Radu Berceanu ipari és kereskedelmi mi­niszter. A tárcavezető szerda esti nyilatkozatában többek között úgy fogalmazott, hogy személy szerint bűnözőnek tartja a bányászvezért, aki semmiképpen sem képviselheti a munkavállalói érdekvédelmet. Emlékezetes, hogy Berceanu egy­szer már maga is visszautasította a Zsil-völgyi esthajnalcsillagnak is nevezett személy megbeszélésre való meghívását, a „szakszervezeti vezető” támogatói pedig válasz­ként maguk is megtagadták a mi­niszterrel való egyeztetést. GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök október 18-ra, vasárnapra írta ki a magyarországi önkor­mányzati általános választásokat. A KOSZOVÓI ALBÁN TÁR­GYALÓCSOPORT összetételében is változást eredményezhet az, hogy Ibrahim Rugova már nem tekinthető megkérdőjelezhetet­len tekintélyű vezetőnek - ál­lítják belgrádi források. A szer­­bekkel tárgyaló küldöttséget fel­tehetően az úgynevezett Koszo­vói Köztársaság kormánya vagy parlamentje nevezi majd ki A belgrádi belügyminisztérium közben bejelentette, hogy a szerb rendőrség és hadsereg az utóbbi napokban szétverte a Ko­szovói Felszabadítási Hadsere­get A közlemény szerint egy héttel ezelőtt a szakadárok még a tartomány egyharmadát ellen­őrizték, mára viszont ez az arány 10 százalék alá esett iÄ NAPI POLITIKA. W.L Bihari Napló Hátsó gondolatok Andrei Margát intelligens, felvilágosult, európai gondolkodású szaktekintélynek tartották és tartják ma is. Miniszteri kinevezésének hírére sokan fellé­legeztek, mert remélték, hogy a tanügyi reform ava­tott kezeidbe kerül Az elvárásoknak megfelelően úgy indult, hogy következetesen végigviszi azt a progra­mot, amelytől a romániai oktatás színvonalának eme­lését várjuk. Változtatni kell mert a régi tanügyi tör­vénnyel a szakma és az érintett diákok, szülők is elé­gedetlenek. Első próbálkozásként a rendszerváltónak kikiáltott kormány egy sürgősségi rendeletet hozott, amelyet azonban megfúrtak a törvényhozás illetékes bizottságaiban. Pruteanu szenátor elévülhetetlen ér­demeket szerzett a kisebbségi anyanyelvi oktatás kiterjesztése ellen vívott nemtelen csatákban - erre nem érdemes több szót vesztegetni Legújabban vi­szont Marga tanügyminiszter lépett a nyomdokaiba. Frissen kiadott sajtóközleményében a szerinte követendő multikulturalitással a rendkívül káros és veszélyes szeparatista törekvéseket állította szembe. Mért kellett előrángatni a posztkommunista re­zsim ideológiai szótárából ezt a fogalmat? Talán té­vedek, de úgy tűnik, hogy Marga úr nem bízik a koalí­ciós kormány fennmaradásában. Küszöbön áll a kabi­net átalakítása, a pártok egyre nyíltabban készülnek a választási kampányra - a miniszterség különben sem örökös állás. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem rek­tori posztja viszont igen tiszteletre méltó beosztás. Marga úr talán csak nem evett meszet, hogy holmi kisebbségi követelések, koalíciós megállapodások, kormányprogramok kedvéért kettéosszon egy olyan intézményt, amelynek vezetői székébe visszavonul­hat, amikor miniszterként kiszolgál? Máté Zsófia ROMÁNIAI TÁRSADALMI DEMOKRÁCIA PÁRTJA Úgy tudják, minden téren vezetnek A legnagyobb ellenzéki alakulat megyei szervezetének vezetői tegnap tartottak sajtótájékoztatót, s megint elmondták, hogy az ország a vesztébe rohan. Mihai Bar, a megyei tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy már hó­napokkal korábban megjósolta azt a pénzügyi összeomlást és közigazga­tási zárlatot, amelyhez véleménye szerint most már tényleg nagyon közel kerültünk. A politikus mélységesen elítélte Orbán Viktor erdélyi körútján tett nyilatkozatait, mondván, hogy a magyar miniszterelnök úgy viselkedett Romániában, mintha a saját birtokán járt volna. Bár kárhoztatta a bukaresti vezetést is, mert az úgymond folyamatosan engedményeket tesz Magyaror­szágnak és hajbókol eőtte. Végképp hazai vizekre evezve elmondta: a De­mokrata Konvenció az általa legutóbb megrendelt közvélemény-kutatás eredményeitől úgy megrettent, hogy nem is hozta azokat nyilvánosságra. Elhangzott, hogy ennek ellenére maga a nyilatkozó is birtokában van az eredményeknek, s noha nem részletezte azokat, megsúgta, hogy minden té­ren az RTDP vezet. Ezek szerint, ha most lennének a parlamenti és elnökvá­lasztások, azokat az Iliescu-féle formáció, illetve maga a pártvezér nyerné, és az RTDP jelöltje megszerezné a bukaresti főpolgármesteri széket is. Augustin Duda? megyei pártelnök geológusi képzettségét megcsillantva a bihari bányászat helyzetéről és a kitermelhető ásványi tartalékok álla­potáról tartott szakavatott kiselőadást, majd a bezárandó egységek listájá­ról beszélve áttért a várható szociális következményekre. Florian Serac parlamenti képviselő kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a törvényhozásban megoszlanak a vélemények az önálló romániai állami ma­gyar egyetem ügyében: vannak, akik elfogadnák megalapítását, de nem Ko­lozsváron, vannak, akik nem látják az intézmény létjogosultságát, és „van egy csoport, amelyik szorgalmazza annak létrehozását, mégpedig Kolozs­­vár-Napocán”. A honatya ugyanakkor abszurdnak nevezte azt a felvetést, hogy Magyarországon román tannyelvű egyetem létesüljön, a „még megma­radt” 18-20 ezres ottani román közösség számára. MENEKÜLNEK AZ OSZÁGBÓL a demokraták. Kiderült ugyanis, hogy a szociáldemokrata ifjúság két héttel ezelőtt Bécsben tartott nemzetközi találkozója alkalmá­ból hat demokrata párti fiatal maradt illegálisan Ausztriában. A DP közleményt adott ki az ügy­ről, amelyből kiderül, hogy az il­letőket valóban e formáció kül­döttlistáján tüntették fe. Roman pártja azt azonban már tagadja, hogy a menekültek valóban DP- sek lennének, a magyarázat sze­rint őket jogtalanul vették jegy­zékbe. Mindennek nyomán beje­lentették, hogy büntetőintézke­déseket hoznak Sorin Vojicu szenátoruk ellen, akinek a nevek ellenőrzése lett volna a feladata, illetve már ki is zárták a pártból Andra Ra$noveanu ifjúsági veze­tőt, aki szerintük eltűrte a tör­vénytelenséget. MÉGIS SZERETNÉ MEGSZE­REZNI a pénzügyi tárcát a Ke­reszténydemokrata Nemzeti Pa­rasztpárt. Egyes források szerint egyre aktívabbak a legnagyobb kormánypárt azon politikusai, akik Mugur Isarescut ültetnék a miniszteri bársonyszékbe. Ez a lehetőség már régebben felve­tődött, és úgy tudni, hogy Radu Vasile kormányfőtől sem áll távol az elképzelés. Időközben újabb „kellemetlenség” érte a pénzü­gyek jelenlegi vezetőjét. Daniel Dáianu nevét ugyanis a minisz­terelnök törölte arról a listáról, amely a román delegáció augusz­tus 2-5. közötti izraeli látogatá­sának előkészítéseképpen ké­szül. Vasile különben ugyanígy járt el Sorin Dimitriu privatizáci­ós miniszterrel is. ÚJRA KELL GONDOLNI a Leg­felső Védelmi Tanács szerepkö­rét és működési elveit - jelentette ki szerdán Dorin Marian elnöki tanácsos. Közlése szerint rövide­sen elkészül a vonatkozó előter­jesztés, amelyben egyebek mel­lett újra meghatározzák a testü­let hatáskörét és feladatait, vala­mint szabályozzák annak a par­lamenthez és a kormányhoz fű­ződő viszonyát. SZTRÁJKRA KÉSZÜLŐDNEK az aradi földművesek. Négy szakszervezetük úgy döntött, így próbálják majd felhívni a kor­mány figyelmét egyre tarthatat­lanabb helyzetükre. A tervek sze­rint augusztus 10-én Kürtösön, Varsándon és Nagylakon úttor­­laszokat állítanak majd fel. ROMÁNIA ÉS A RÉGIÓK Fejlesztési övezetek perifériáján Az Diescu-rezsim nem volt híve a határokon átnyúló együttműkö­désnek, már ha az nyugati irányban való „kitekintést” jelentett. A Kár­pátok Eurorégióból így sok ideig ki­maradtunk, aztán az integrációs kényszer hatására valami mégis megmozdult. Mostanra öt romániai megye - Bihar, Szatmár, Szilágy, Má­­ramaros és Botolani - már részt vesz a magyarországi, ukrajnai és lengyelországi határ menti megyék­kel való együttműködésben. Ez a kooperáció rengeteg önkormányzat és kormánytól független szervezet (NGO) számára teremtett lehetősé­get közös programok lebonyolításá­ra, emellett pedig helyi projekteket is finanszírozni lehetett az euroré­­gió működésének segítését célul ki­tűzött Kárpátok Alapítvány támo­gatásával. Minden esetben a térségi fejlesztés volt az elsődleges szem­pont, de ide soroltatott sok hagyo­mány- és identitásőrző kulturális esemény, vagy akár olyan rendez­vény is, amelyik a különböző közös­ségek egymás kölcsönös megisme­rését tette lehetővé. A másik nagyon fontos célkitűzés az információcse­re lehetőségeinek bővítése. A sokak által ma is megkérdőjelezett, mások szerint az európai integráció elő­szobájának, gyakorlóterének te­kinthető ilyen jellegű „cross-border cooperation” mindenképpen túllé­pett már a kísérleti szakaszon­­ még olyan késői csatlakozók eseté­ben is, mint a fentről ellenőrzött és akadályoztatott romániai megyék. Noha a hazai központosítás lebon­tása csigalassúsággal halad, és a helyhatóságok működésére vonat­kozó jogszabály kormányrendelet általi módosítását a parlament vo­nakodott törvényerőre emelni, majd új tervezettel állt elő, a hivata­los Bukarest immár nem nézi ferde szemmel az eurorégiós szereplést. Ezt bizonyítja, hogy Valerian Jibu, az Elnöki Hivatalnál dolgozó állam­­tanácsos a IX. Bálványosi Nyári Sza­badegyetemen éppen az ilyen szer­vezetek fontosságáról tartott elő­adást, kiemelve, hogy az Európa Ta­nács vonatkozó keretegyezménye értelmében a tevékenységnek a partnerségen kell alapulnia, illetve a szubszidiaritás elvén, tehát hogy a helyi közösségeket, térségeket érin­tő kérdésekben a döntés minél kö­zelebb kerüljön az érintettekhez. Egy másik hazai előadó, Kolum­­bán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, a kérdés egyik elismert szak­értője elsősorban fogalmak tisztá­zását tartotta célszerűnek, abból in­dulva ki, hogy a hiányos ismeretek számos félreértéshez vezettek az elmúlt időben. Figyelmeztetett, hogy a regionalizmus és a regionali­­záció között óriási a különbség. Az első arra vonatkozik, hogy egy föld­rajzilag jól behatárolt területen élők a helyi és térségi adottságokat fi­gyelembe véve sajátos együttműkö­dési formát hoznak létre, és ennek nyomán bizonyos idő elteltével megjelenik a regionális identitás is. A folyamat tehát spontán, „alulról” indul, a térségnek pedig nincs külön politikai státusa, nem ér el állam­szervezési formát, és nem is törek­szik erre. Ennek ellenére számos hagyományos régió önmegjelölésé­ben ott szerepel az „ország” vagy a „föld” kifejezés - lásd például a Székelyföld vagy a Mócok Országa elnevezést. A regionalizmus e for­máinak nagy szerepe van az Eu­rópai Uniós integrációban, hiszen ezek jelenítik meg a sokszínűséget. A regionalizáció ezzel szemben államszervezési elv, politikai akarat húzódik mögötte, és természetesen nem spontán és nem alulról kezde­ményezett folyamat. Jogi eszközök­kel az állam teremt közigazgatási térségeket és intézményeket, ame­lyek a központi szint alatt egy adott régió közügyeit intézik Ennek kü­lönböző fokai vannak Spanyolor­szágban az alkotmány biztosítja a régiók autonóm közigazgatását (más kérdés, hogy például a basz­kok ezzel a megoldással sincsenek megelégedve). Olaszországban is vannak régiók, más nyugat-európai államokban pedig a regionalizáció ún. keményebb formáit lehet meg­találni, így Németország vagy Auszt­ria a föderális államszervezést talál­ta megfelelőnek, Svájc pedig a kon­föderációs megoldás mintapéldája. Kolumbán ismertette a román parlament által nemrég elfogadott Regionális Fejlesztési Törvényt is. Ennek tervezetéről már korábban beszámoltunk; lényege az, hogy az országot nyolc fejlesztési régióra osztja, amelyek megyék társulásá­ból állnak össze, viszont nincs jogi személyiségük Egy-egy régió a jog­szabály által közigazgatási hatás­köröket is kap, de ezeket nem saját nevében gyakorolja, hanem a tag­megyéken keresztül, így az ország közigazgatási felosztása gyakorla­tilag nem változik A cél a régiókon belüli és a régiók közötti együttmű­ködés a gazdasági fejlesztés érde­kében, a megyék közötti különb­ségek kiegyenlítése és egy intézmé­nyi keret létrehozása, amely lehető­vé teszi, hogy a területi fejlesztés „találkozzon” a különböző szaktár­cák által promovált ágazati fejlesz­téssel. Emellett az az elképzelés is vezette a törvényalkotókat, hogy az integráció előtt Románia ily módon készüljön fel az EU strukturális és kohéziós pénzalapjainak valamiko­ri fogadására. A szakértő felvázolta azt a tá­­gabb helyzetet is, amelyben Romá­nia találtatik és próbál magára talál­ni. Az országot súrolja a dunai együttműködési lánc, amely a medi­terrán térséget köti össze a Fekete­tengerrel, aktívan részt vesz a Fe­kete-tenger menti együttműködés­ben, valamelyest kihat rá a visegrádi államok kooperációs tevékenysége, keletről pedig - a Moldáv Köztársa­ságon keresztül - az orosz-ukrán gazdasági szféra is. A kérdés az, hogy ezek a körök hogyan befolyá­solják majd Románia gazdaságát, hiszen a leírásból látszik, hogy az ország nem egy fejlődési központ, hanem másik három-négy központ perifériáján van. A periférikus álla­pot pedig stratégiailag egyetlen rendszerben sem jelent stabil he­lyet, ezért Bukarestnek arra kell tö­rekednie, hogy a fejlődési térségek összekötő elemévé váljon. Ilyen megközelítésben Románia esélyei akár jónak is mondhatóak­­ abban az esetben, ha a politikai vezetés tud élni a lehetőségekkel. Wagner István

Next