Bihari Napló, 1999. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1999-10-01 / 231. szám
2napi POLITIKA Rendelet a szatámapásról Folytatás az 1. oldalról ha úgy tetszik, azt is ki lehet mondani, hogy tulajdonképpen kétmillió tonnáról van szó, és a döntés csakis a kenyérbúzára érvényes. A végrehajtási utasítások is nyilvánosságra kerültek már, a sürgősségi rendelet abban a pillanatban lép érvénybe, amikor megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ez legfeljebb két-három napos eltolódást jelent." Az államtitkár egyébként a kormányülés másik legfontosabb határozatának azt tekinti, hogy a kabinet megerősítette az Országos Lakásügynökség létrehozásáról szóló döntést, illetve az egyes építkezésekre használható földterületek kezeléséről határozott. Tegnapelőtt különben Ioan Muresan mezőgazdasági miniszter Budapesten vett részt a CEFTA- tanácskozáson. Államtitkára éppen beszélgetésünk előtt tárgyalt a tárcavezetővel. A CEFTA-megbeszélésről Pető István a BN-nek elmondta: Muresan előzetes értékelése szerint oldódtak a feszültségek a két állam között, megoldás kínálkozik a nézetkülönbségek rendezésére. A tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy nagyon meg volt elégedve a fogadtatással, a tárgyalások eredményével, ám bővebb tájékoztatást csak Bukarestbe való visszatérte után kíván majd adni. Pető államtitkár fontosnak tartotta még tudatni, hogy folytatódik az úgynevezett Sapard-program előkészítése. Az agrár- és vidékfejlesztési program első részében hárommillió eurós támogatásra lehet pályázni október 21-ig. „Minden mezőgazdasági igazgatóságon, így a Bihar megyein is megtalálhatóak a pályázati űrlapok, illetve részletes tájékoztatás igényelhető. Az érdeklődők feltétlenül forduljanak minél hamarabb az intézményhez felvilágosításért” - javasolta a tisztségviselő. ÉRMIHÁLYFALVI HELYI TANÁCS Tucatnyi téma, kevés határozat Alig négy óra alatt 14 témát vitattak meg az érmihályfalvi tanácsosok legutóbbi, szerdai ülésükön. Elsőként - már sokadjára - a város tulajdonában lévő ingatlanok leltárát vitatták meg. A tételes felsorolásból kiderült, hogy a 33 épület minimális rendbetételére 500-600 millió lejt kellene fordítani. Ez lehetetlen, mivel nemhogy a régi, nevetségesen alacsony, de a megemelt lakbérek sem fedeznék a befektetést. Ráadásul ezek az összegek a közelmúltig nem is a Tanács pénztárába folytak be. Több ingatlan jogi helyzete bizonytalan, ezért szakértő alkalmazásáról döntöttek. Sok a tulajdonjogi bizonytalanság a városi ingatlanok körül is. A tisztázásra váró esetek listáját a tanácsosok még hat tétellel kiegészítették. A napirenden kívüli témák közül kettőben született határozat. Először Hegedűs Attila tanácsos javasolta, hogy a gáz bevezetésekor az iskolát, az óvodát, a napköziket egységesen mentesítsék a fővezeték árának megfizetése alól Azzal érvelt, hogy bár a tanács így elesik bizonyos összegtől, de többet nyer, mivel gáz híján a tüzelőt is a helyhatóságnak kellene biztosítani a tanintézeteknek, és az többe kerülne. A szülők hozzájárulásával készült gázbevezetések hosszú távra szólnak, így többszörösen is megtérülnek. A javaslat alapján született határozatot egyhangúlag elfogadták. Egy további határozat alapján csak este 9 és éjfél, illetve hajnali 3 és reggel 6 óra között kellene világítani az utcákon, mivel többre nem telik a költségvetésből. A megállapított órarendtől eltérően azonban sokszor olyankor is égnek a lámpák, amikor már amúgy is kivilágosodott. A közelgő „sötét” hónapokra való tekintettel a közvilágítás a reggel 4-7, este 7-11 óra közötti időszakra módosult. A dolog pikantériája, hogy a közvilágításra szánt egész éves költségvetési összeget felemésztették az első félévi számlák, így a tanácsosok a már több hónapja „hitelben” működő szolgáltatásról próbáltak határozni. Rencz Csaba CSECSENFÖLD Szárazföldi hadművelet készül Egy hónapja tartanak a változó hevességű orosz légitámadások különféle csecsenföldi települések, létesítmények ellen. A kaukázusi köztársaság külső határai mentén legalább hatvanezres szárazföldi haderőt sorakoztatott fel a moszkvai katonai vezetés. A közelmúltban történtek alapján orosz és külföldi elemzők egyaránt arra következtetnek, hogy nem várható „villámháború”, a célpontok ellen indított - esetenként rengeteg áldozattal járó - roham. A Kreml inkább a NATO koszovói taktikáját alkalmazza a csecsenföldi háborúban. Először módszeresen tönkreteszi a feltételezett ellenállók, terroristák támaszpontjait, üzem- és hadianyag-raktárait, a közlekedési útvonalakat, s csak a legvégső esetben indít közvetlen szárazföldi támadást. Ez utóbbi előkészítéséhez szükséges a csecsen határok lezárása, illetve állandó ellenőrzése, és a stratégiai kiindulási pontok elfoglalása. Szerda esti hírek szerint ez is megtörtént: orosz csapatok átlépték a köztársaság határát, ellenőrzésük alá vontak több magaslatot, s állásokat építettek ki. Vlagyimir Putyin miniszterelnök szerint semmi rendkívüli sincs a dologban, hiszen Csecsenföld az Orosz Föderáció része, s területén az orosz hadsereg ott állomásozik, ahol akar... Aszlan Maszhadov csecsen államfő viszont a várható támadás visszaverésére készül. A jelenleg húszezer fős, de rövidesen további harmincezer fegyveressel bővülő hadserege három fronton építette ki állásait. Hambijev védelmi miniszter azzal fenyegetőzött, hogy orosz offenzíva esetén a csecsen erők Oroszország területén lépnek akcióba. A konfliktus elmérgesedése miatt több nyugati kormány aggodalmát fejezte ki, s a békés rendezés útjának keresésére buzdította Moszkvát. A fegyveres összecsapások lángba boríthatják a Kaukázus vidékét, ahol a Csecsenfölddel szomszédos köztársaságokban - a sajátos sztálini nemzetiségi politika következményeként - többtucatnyi különböző népcsoport él mesterségesen kijelölt határok között. M 7 ; IgyE a nagyvnl BELGRÁDBAN ROHAMRENDŐRÖK verték szét a Milosevicsrezsim ellen tüntető tömeget A Szövetség a Változásokért tömörülés és a Demokratikus Pártok Szövetsége által szervezett megmozdulás több mint tízezer résztvevője a jugoszláv elnök rezidenciája felé vonult, de útjukat állták a rendfenntartók. A tömeg áttörte a kordont, mire a páncélos járművekkel érkező rohamrendőrök vízágyúkkal akadályozták meg a továbbhaladást. Az összetűzésben többtucatnyian - köztük külföldi újságírók is - megsérültek. A KOMMUNISTA KÍNA létrejöttének ötvenedik évfordulójára készülődve Pekingben sok száz nincstelen hajléktalant tartóztattak le. A kínai törvények szerint a rendőrségnek jogában áll bírói ítélet, sőt letartóztatási parancs nélkül munkatáborba zárni, s legfeljebb három évig ott dolgoztatni bárkit, akit a közrendre nézve veszélyesnek tart. Az emberjogi szervezetek beszámolója szerint ez az intézkedés leggyakrabban azokat sújtja, akik a szegény falvakból a városokba vándorolnak, ám ott nem találnak munkát. Az úgynevezett vándornépesség létszámát 150 millióra becsülik. Bihari Napló KÖZÖSEN A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLEN FBI-iroda nyílhat Bukarestben Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) azt tervezi, hogy irodát nyit a román fővárosban - jelentette be bukaresti tárgyalásai végén Louis Freeh, az FBI igazgatója. A tisztségviselő szerdán, budapesti megbeszélései után érkezett, és fogadta őt Emil Constantinescu államfő is. Az FBI igazgatója tárgyalásokat folytatott a belügyminisztérium teljes vezérkarával, az igazságügy-miniszterrel, a hazai titkosszolgálatok vezetőivel. A bukaresti iroda megnyitásához már minden feltétel adott, a terv csak az amerikai törvényhozás jóváhagyására vár - mondta Frech. A csütörtöki román sajtó szerint a tengerentúli szervezet igazgatója magyarországi, romániai és moldovai tárgyalásainak az a célja, hogy az FBI szorosabbra fűzze kapcsolatait a térségbeli titkosszolgálatokkal a szervezett bűnözés elleni harcban - tette hozzá az MTI. Az FBI igazgatója tegnap Bukarestből a moldovai fővárosba, Kisinyovba utazott. KIHALLGATTA SABIN GHERMANT a kolozsvári ügyészség. A Pro Transilvania Alapítvány vezetője ezt maga tudatta a hírügynökségekkel, hozzátéve, hogy egy másik alapítvány képviselői az alkotmányos rend elleni tevékenységgel vádolták meg, ezért kellett igazságügyi eljárásnak alávetnie magát. Gherman elmondása szerint az ügyész részleteket követelt tőle azokról a személyekről, akik aláírták az úgynevezett budapesti nyilatkozatot. Az Erdély pénzügyi autonómiájáért küzdő Pro Transilvania Alapítvány vezetője hozzátette: az ügyész nem volt hajlandó pontosan közölni, kik is indították az eljárást, ezért ügyvédi segítséget fog kérni. Gherman egyébként a vizsgálódások során megerősítette, hogy bármikor hajlandó olyan tömörülésnek nyilvánítani az alapítványt, amely „minden eszközzel az autonómia megteremtéséért harcol”. KISEBB, DE TÖBB SZAKÉRTŐBŐL ÁLLÓ hadsereget kell megteremtenie Romániának, ha valóban NATO-tag kíván lenni. Ezt James Rosapepe, az USA romániai nagykövete jelentette ki egy fővárosi konferencia tegnapi megnyitóján. A tisztségviselő szerint nehéz lesz a belső reformot megvalósítani, amelynek keretében azt is át kell gondolni, mire költik a kiutalt pénzeket, s hogy valóban szükség van-e akkora állományra, mint a jelenleg. Emellett alapvető mentalitásbeli módosulások is szükségesek a román hadseregben - vélte Rosapepe. HÉTFŐN FOGJA BENYÚJTANI az ellenzék legújabb egyszerű indítványát. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által kezdeményezett lépés az oppozíció szerint azt célozza, hogy bebizonyítsák: teljesen elhibázott a kabinet mezőgazdasági politikája. A dokumentumot várhatóan az összes ellenzéki párt képviselői aláírják, mielőtt az a Szenátus állandó bizottságához kerül. ROMÁN KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Tői, mint protokoll-látoatás? Magyarországnak érdeke, hogy Románia mielőbb csatlakozzon a NATO-hoz, illetve érdemi tárgyalásokat kezdjen az Európai Unióval - hangsúlyozta Szent-Iványi István (SZDSZ), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerdán újságírók előtt, azt követően, hogy a bizottság megbeszéléseket folytatott a budapesti látogatáson tartózkodó Ion Diaconescu képviselőházi elnök vezette román küldöttséggel. Hozzáfűzte, hogy Magyarország kész átadni Romániának ez irányú tapasztalatait. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország érdekelt a román gazdasági átalakulás sikerében. A magyar fél jelezte: érdeke fűződik ahhoz is, hogy az EU-tagállamok eltöröljék a vízumkötelezettséget Romániával szemben. A bizottsági elnök szerint a vízumkötelezettség fennmaradása hosszú távon, a schengeni rendszer bevezetésével a két ország közötti kapcsolatokat is veszélyeztetheti. „Keressük ugyanakkor annak lehetőségét is, hogy - amennyiben nem sikerül az EU-vízumkötelezettséget eltörölni - miként lehetne könnyítéseket elérni a román állampolgárok számára” - tette hozzá Szent-Iványi. A politikus kijelentette, hogy a román-magyar megbékélésnek egy fontos, szimbolikus eseménye lesz a néhány nap múlva tartandó közös aradi megemlékezés, amelyen részt vesznek a magyar és a román állam hivatalos személyiségei is. „Fontosnak tartjuk az aradi közös emlékpark felállítását” - hangsúlyozta. Szóba került a romániai magyar egyetem kérdése is. Ezzel kapcsolatban Szent-Iványi István elmondta, hogy tapasztalható némi előrehaladás, de a szükséges törvényi keretek még nem születtek meg. Az MTI szerint a román küldöttség tagjai a megbeszélésen beszámoltak arról, hogy már a törvényhozás előtt van egy olyan törvény, amely lehetővé teszi az egyházi ingatlanok egy részének mihamarabbi visszaadását. A találkozón szó volt arról is, hogy a magyar fél azt szeretné, ha két autópálya kötné össze Magyarországot és Romániát. „A bukaresti vezetés elsősorban a déli, azaz a Szeged- Temesvár-Bukarest-Konstanca nyomvonalú autópálya mellett érvel, de a mi szempontunkból nagyon fontos az északi, a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó-Bukarest nyomvonal kijelölése is” - tette hozzá Szent-Iványi István. Elhangzott még, hogy mindkét ország érdekelt a Duna mihamarabbi hajózhatóvá tételében. Magyarország a továbbiakban is támogatja Romániát európai uniós és NATO-csatlakozási törekvéseiben – erősítették meg Martonyi János magyar külügyminiszter és Ion Diaconescu, a román képviselőház elnöke közötti tegnapi budapesti megbeszélésen. „Felfelé ívelő szakaszban vagyunk a magyar-román kapcsolatokban, s közös érdekünk, hogy a meglévő lendületet és irányt megtartsuk és erősítsük" - mondta Martonyi a találkozó után újságíróknak nyilatkozva. A magyar diplomácia vezetője ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a közelmúltban történtek után nem fogják további provokációk akadályozni a kolozsvári magyar főkonzulátus működését. „Értékeljük a román kormány állásfoglalását, s azt is, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester lényegében egyedül maradt ebben az ügyben" - tette hozzá a politikus. A megbeszélésen az erdélyi magyar egyetem témájáról konkrétan nem esett szó, ám arról igen, hogy a romániai magyarság szempontjából kedvező lépés volt a tanügyi törvény meghozatala. A külügyminiszter az MTI kérdésére kifejtette: további olyan törvényjavaslatok vannak a bukaresti parlament előtt, amelyek a közigazgatásban és az oktatásban egyaránt jelentős hatással lehetnek a romániai magyar kisebbség helyzetére. A román küldöttség megbeszélést folytatott magyar partnerével, Áder Jánossal, a T. Ház elnökével is, aki rámutatott arra, hogy Magyarország NATO-tagként hatékonyabban és eredményesebben tud Románia csatlakozásáért is fellépni. A közép- és kelet-európai, az agrárérdekeket felvállaló jobbközép pártok közötti két- és többoldalú együttműködés szorosabbra fűzéséről állapodott meg csütörtökön Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az FKGP elnöke Ion Diaconescuval. Erről a politikusok találkozója után a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya tájékoztatott. A közlemény szerint a rendkívül baráti találkozón szóba került a két párt hasonló története, szellemisége, valamint az országok közötti együttműködés elmélyítésének folytatása, különös tekintettel az európai integrációs folyamatra.