Bihari Napló, 1999. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1999-10-01 / 231. szám

2napi POLITIKA Rendelet a szatámap­ásról Folytatás az 1. oldalról ha úgy tetszik, azt is ki lehet mon­dani, hogy tulajdonképpen kétmil­lió tonnáról van­ szó, és a döntés csakis a kenyérbúzára érvényes. A végrehajtási utasítások is nyilvánosságra kerültek már, a sürgősségi rendelet abban a pilla­natban lép érvénybe, amikor meg­jelenik a Hivatalos Közlönyben. Ez legfeljebb két-három napos eltoló­dást jelent." Az államtitkár egyébként a kor­mányülés másik legfontosabb ha­tározatának azt tekinti, hogy a ka­binet megerősítette az Országos Lakásügynökség létrehozásáról szóló döntést, illetve az egyes épít­kezésekre használható földterü­letek kezeléséről határozott. Tegnapelőtt különben Ioan Mu­­resan mezőgazdasági miniszter Budapesten vett részt a CEFTA- tanácskozáson. Államtitkára ép­pen beszélgetésünk előtt tárgyalt a tárcavezetővel. A CEFTA-megbe­­szélésről Pető István a BN-nek el­mondta: Muresan előzetes értéke­lése szerint oldódtak a feszültsé­gek a két állam között, megoldás kínálkozik a nézetkülönbségek rendezésére. A tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy nagyon meg volt elégedve a fogadtatással, a tár­gyalások eredményével, ám bő­vebb tájékoztatást csak Bukarest­be való visszatérte után kíván majd adni. Pető államtitkár fontos­nak tartotta még tudatni, hogy folytatódik az úgynevezett Sa­­pard-program előkészítése. Az ag­rár- és vidékfejlesztési program első részében hárommillió eurós támogatásra lehet pályázni októ­ber 21-ig. „Minden mezőgazdasági igazgatóságon, így a Bihar megyein is megtalálhatóak a pályázati űrla­pok, illetve részletes tájékoztatás igényelhető. Az érdeklődők feltét­lenül forduljanak minél hamarabb az intézményhez felvilágosításért” - javasolta a tisztségviselő. ÉRMIHÁLYFALVI HELYI TANÁCS Tucatnyi téma, kevés határozat Alig négy óra alatt 14 témát vitattak meg az érmihályfalvi taná­csosok legutóbbi, szerdai ülésü­kön. Elsőként - már sokadjára - a város tulajdonában lévő ingat­lanok leltárát vitatták meg. A téte­les felsorolásból kiderült, hogy a 33 épület minimális rendbetételé­re 500-600 millió lejt kellene for­dítani. Ez lehetetlen, mivel nem­hogy a régi, nevetségesen ala­csony, de a megemelt lakbérek sem fedeznék a befektetést. Rá­adásul ezek az összegek a közel­múltig nem is a Tanács pénztárába folytak be. Több ingatlan jogi hely­zete bizonytalan, ezért szakértő alkalmazásáról döntöttek. Sok a tulajdonjogi bizonytalanság a vá­rosi ingatlanok körül is. A tisztá­zásra váró esetek listáját a taná­csosok még hat tétellel kiegészítet­ték. A napirenden kívüli témák közül kettőben született határo­zat. Először Hegedűs Attila taná­csos javasolta, hogy a gáz beveze­tésekor az iskolát, az óvodát, a napköziket egységesen mentesít­sék a fővezeték árának megfize­tése alól Azzal érvelt, hogy bár a tanács így elesik bizonyos összeg­től, de többet nyer, mivel gáz híján a tüzelőt is a helyhatóságnak kel­lene biztosítani a tanintézeteknek, és az többe kerülne. A szülők hoz­zájárulásával készült gázbeveze­tések hosszú távra szólnak, így többszörösen is megtérülnek. A ja­vaslat alapján született határoza­tot egyhangúlag elfogadták. Egy további határozat alapján csak este 9 és éjfél, illetve hajnali 3 és reggel 6 óra között kellene világí­tani az utcákon, mivel többre nem telik a költségvetésből. A megálla­pított órarendtől eltérően azonban sokszor olyankor is égnek a lám­pák, amikor már amúgy is kivilá­­­gosodott. A közelgő „sötét” hóna­pokra való tekintettel a közvilágí­tás a reggel 4-7, este 7-11 óra kö­zötti időszakra módosult. A dolog pikantériája, hogy a közvilágításra szánt egész éves költségvetési összeget felemésztették az első félévi számlák, így a tanácsosok a már több hónapja „hitelben” mű­ködő szolgáltatásról próbáltak ha­tározni. Rencz Csaba CSECSENFÖLD Szárazföldi hadművelet készül Egy hónapja tartanak a változó hevességű orosz légitámadások kü­lönféle csecsenföldi települések, létesítmények ellen. A kaukázusi köztár­saság külső határai mentén legalább hatvanezres szárazföldi haderőt sorakoztatott fel a moszkvai katonai vezetés. A közelmúltban történtek alapján orosz és külföldi elemzők egyaránt arra következtetnek, hogy nem várható „villámháború”, a célpontok ellen indított - esetenként ren­geteg áldozattal járó - roham. A Kreml inkább a NATO koszovói takti­káját alkalmazza a csecsenföldi háborúban. Először módszeresen tönkreteszi a feltételezett ellenállók, terroristák támaszpontjait, üzem- és hadianyag-raktárait, a közlekedési útvonalakat, s csak a legvégső eset­ben indít közvetlen szárazföldi támadást. Ez utóbbi előkészítéséhez szükséges a csecsen határok lezárása, illetve állandó ellenőrzése, és a stratégiai kiindulási pontok elfoglalása. Szerda esti hírek szerint ez is megtörtént: orosz csapatok átlépték a köztársaság határát, ellenőrzésük alá vontak több magaslatot, s állásokat építettek ki. Vlagyimir Putyin mi­niszterelnök szerint semmi rendkívüli sincs a dologban, hiszen Cse­­csenföld az Orosz Föderáció része, s területén az orosz hadsereg ott ál­lomásozik, ahol akar... Aszlan Maszhadov csecsen államfő viszont a várható támadás vissza­verésére készül. A jelenleg húszezer fős, de rövidesen további harmincezer fegyveressel bővülő hadserege három fronton építette ki állásait. Hambijev védelmi miniszter azzal fenyegetőzött, hogy orosz of­­fenzíva esetén a csecsen erők Oroszország területén lépnek a­kcióba. A konfliktus elmérgesedése miatt több nyugati kormány aggodalmát fejezte ki, s a békés rendezés útjának keresésére buzdította Moszkvát. A fegyveres összecsapások lángba boríthatják a Kaukázus vidékét, ahol a Csecsenfölddel szomszédos köztársaságokban - a sajátos sztálini nem­zetiségi politika következményeként - többtucatnyi különböző népcso­port él mesterségesen kijelölt határok között. M 7 ; IgyE a nagyvnl BELGRÁDBAN ROHAMREND­ŐRÖK verték szét a Milosevics­­rezsim ellen tüntető tömeget A Szövetség a Változásokért tömö­rülés és a Demokratikus Pártok Szövetsége által szervezett meg­mozdulás több mint tízezer részt­vevője a jugoszláv elnök reziden­ciája felé vonult, de útjukat állták a rendfenntartók. A tömeg áttörte a kordont, mire a páncélos jármű­vekkel érkező rohamrendőrök vízágyúkkal akadályozták meg a továbbhaladást. Az összetűzés­ben többtucatnyian - köztük kül­földi újságírók is - megsérültek. A KOMMUNISTA KÍNA létre­jöttének ötvenedik évfordulójára készülődve Pekingben sok száz nincstelen hajléktalant tartóztat­tak le. A kínai törvények szerint a rendőrségnek jogában áll bírói íté­let, sőt letartóztatási parancs nél­kül munkatáborba zárni, s legfel­jebb három évig ott dolgoztatni bárkit, akit a közrendre nézve veszélyesnek tart. Az emberjogi szervezetek beszámolója szerint ez az intézkedés leggyakrabban azokat sújtja, akik a szegény fal­vakból a városokba vándorolnak, ám ott nem találnak munkát. Az úgynevezett vándornépesség lét­számát 150 millióra becsülik. Bihari Napló KÖZÖSEN A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLEN FBI-iroda nyílhat Bukarestben Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) azt tervezi, hogy irodát nyit a román fővárosban - jelentette be bukaresti tárgyalásai végén Louis Freeh, az FBI igazgatója. A tisztségviselő szerdán, budapesti megbeszélé­sei után érkezett, és fogadta őt Emil Constantinescu államfő is. Az FBI igazgatója tárgyalásokat folytatott a belügyminisztérium teljes vezérkarával, az igazságügy-miniszterrel, a hazai titkosszolgálatok ve­zetőivel. A bukaresti iroda megnyitásához már minden feltétel adott, a terv csak az amerikai törvényhozás jóváhagyására vár - mondta Frech. A csütörtöki román sajtó szerint a tengerentúli szervezet igazgatója magyarországi, romániai és moldovai tárgyalásainak az a célja, hogy az FBI szorosabbra fűzze kapcsolatait a térségbeli titkosszolgálatokkal a szervezett bűnözés elleni harcban - tette hozzá az MTI. Az FBI igazgató­ja tegnap Bukarestből a moldovai fővárosba, Kisinyovba utazott. KIHALLGATTA SABIN GHER­­MANT a kolozsvári ügyészség. A Pro Transilvania Alapítvány ve­zetője ezt maga tudatta a hírügy­nökségekkel, hozzátéve, hogy egy másik alapítvány képviselői az alkotmányos rend elleni tevé­kenységgel vádolták meg, ezért kellett igazságügyi eljárásnak alávetnie magát. Gherman el­mondása szerint az ügyész rész­leteket követelt tőle azokról a személyekről, akik aláírták az úgynevezett budapesti nyilatko­zatot. Az Erdély pénzügyi auto­nómiájáért küzdő Pro Transilva­nia Alapítvány vezetője hozzá­tette: az ügyész nem volt hajlan­dó pontosan közölni, kik is indí­tották az eljárást, ezért ügyvédi segítséget fog kérni. Gherman egyébként a vizsgálódások során megerősítette, hogy bármikor hajlandó olyan tömörülésnek nyilvánítani az alapítványt, a­mely „minden eszközzel az au­tonómia megteremtéséért harcol”. KISEBB, DE TÖBB SZAKÉRTŐ­BŐL ÁLLÓ hadsereget kell megte­remtenie Romániának, ha való­ban NATO-tag kíván lenni. Ezt James Rosapepe, az USA románi­ai nagykövete jelentette ki egy fő­városi konferencia tegnapi meg­nyitóján. A tisztségviselő szerint nehéz lesz a belső reformot meg­valósítani, amelynek keretében azt is át kell gondolni, mire költik a kiutalt pénzeket, s hogy való­ban szükség van-e akkora állo­mányra, mint a jelenleg. Emellett alapvető mentalitásbeli módo­sulások is szükségesek a román hadseregben - vélte Rosapepe. HÉTFŐN FOGJA BENYÚJTANI az ellenzék legújabb egyszerű indítványát. A Romániai Társa­dalmi Demokrácia Pártja által kezdeményezett lépés az oppo­­zíció szerint azt célozza, hogy bebizonyítsák: teljesen elhibá­zott a kabinet mezőgazdasági politikája. A dokumentumot vár­hatóan az összes ellenzéki párt képviselői aláírják, mielőtt az a Szenátus állandó bizottságához kerül. ROMÁN KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Tői, mint protokoll-látoatás? Magyarországnak érdeke, hogy Románia mielőbb csatlakozzon a NATO-hoz, illetve érdemi tárgyalá­sokat kezdjen az Európai Unióval - hangsúlyozta Szent-Iványi István (SZDSZ), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerdán új­ságírók előtt, azt követően, hogy a bizottság megbeszéléseket folyta­tott a budapesti látogatáson tartóz­kodó Ion Diaconescu képviselőházi elnök vezette román küldöttséggel. Hozzáfűzte, hogy Magyarország kész átadni Romániának ez irányú tapasztalatait. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyar­­ország érdekelt a román gazdasági átalakulás sikerében. A magyar fél jelezte: érdeke fűződik ahhoz is, hogy az EU-tagállamok eltöröljék a vízumkötelezettséget Romániával szem­ben. A bizottsági elnök szerint a vízumkötelezettség fennmaradása hosszú távon, a schengeni rendszer bevezetésével a két ország közötti kapcsolatokat is veszélyeztetheti. „Keressük ugyanakkor annak lehetőségét is, hogy - amennyiben nem sikerül az EU-vízumkötele­­zettséget eltörölni - miként lehet­ne könnyítéseket elérni a román állampolgárok számára” - tette hozzá Szent-Iványi. A politikus ki­jelentette, hogy a román-magyar megbékélésnek egy fontos, szim­bolikus eseménye lesz a néhány nap múlva tartandó közös aradi megemlékezés, amelyen részt vesznek a magyar és a román állam hivatalos személyiségei is. „Fon­tosnak tartjuk az aradi közös em­lékpark felállítását” - hangsúlyoz­ta. Szóba került a romániai magyar egyetem kérdése is. Ezzel kapcso­latban Szent-Iványi István elmond­ta, hogy tapasztalható némi előre­haladás, de a szükséges törvényi keretek még nem születtek meg. Az MTI szerint a román kül­döttség tagjai a megbeszélésen beszámoltak arról, hogy már a tör­vényhozás előtt van egy olyan tör­vény, amely lehetővé teszi az egy­házi ingatlanok egy részének miha­marabbi visszaadását. A találko­zón szó volt arról is, hogy a magyar fél azt szeretné, ha két autópálya kötné össze Magyarországot és Romániát. „A bukaresti vezetés el­sősorban a déli, azaz a Szeged- Te­­mesvár-Bukarest-Konstanca nyom­vonalú autópálya mellett érvel, de a mi szempontunkból nagyon fontos az északi, a Nagyvárad-Kolozs­­vár-Marosvásárhely-Brassó-Buka­­rest nyomvonal kijelölése is” - tet­te hozzá Szent-Iványi István. El­hangzott még, hogy mindkét or­szág érdekelt a Duna mihamarabbi hajózhatóvá tételében. Magyarország a továbbiakban is támogatja Romániát európai uni­ós és NATO-csatlakozási törekvé­seiben – erősítették meg Martonyi János magyar külügyminiszter és Ion Diaconescu, a román képviselő­­ház elnöke közötti tegnapi buda­pesti megbeszélésen. „Felfelé ívelő szakaszban vagyunk a magyar-ro­mán kapcsolatokban, s közös érde­künk, hogy a meglévő lendületet és irányt megtartsuk és erősítsük" - mondta Martonyi a találkozó után újságíróknak nyilatkozva. A ma­gyar diplomácia vezetője ugyanak­kor reményét fejezte ki, hogy a közelmúltban történtek után nem fogják további provokációk akadá­lyozni a kolozsvári magyar főkon­zulátus működését. „Értékeljük a román kormány állásfoglalását, s azt is, hogy Gheorghe Funar ko­lozsvári polgármester lényegében egyedül maradt ebben az ügyben" - tette hozzá a politikus. A meg­beszélésen az erdélyi magyar egye­tem témájáról konkrétan nem esett szó, ám arról igen, hogy a romániai magyarság szempontjából kedve­ző lépés volt a tanügyi törvény meghozatala. A külügyminiszter az MTI kérdésére kifejtette: továb­bi olyan törvényjavaslatok vannak a bukaresti parlament előtt, ame­lyek a közigazgatásban és az oktatásban egyaránt jelentős ha­tással lehetnek a romániai magyar kisebbség helyzetére. A román küldöttség megbeszé­lést folytatott magyar partnerével, Áder Jánossal, a T. Ház elnökével is, aki rámutatott arra, hogy Ma­gyarország NATO-tagként hatéko­nyabban és eredményesebben tud Románia csatlakozásáért is fellép­ni. A közép- és kelet-európai, az agrárérdekeket felvállaló jobbkö­zép pártok közötti két- és többol­dalú együttműködés szorosabbra fűzéséről állapodott meg csütörtö­kön Torgyán József földművelésü­gyi és vidékfejlesztési miniszter, az FKGP elnöke Ion Diaconescuval. Erről a politikusok találkozója után a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium sajtóosztálya tájékoztatott. A közlemény szerint a rendkívül baráti találkozón szóba került a két párt hasonló története, szellemisége, valamint az orszá­gok közötti együttműködés elmé­lyítésének folytatása, különös te­kintettel az európai integrációs fo­lyamatra.

Next