Bihari Napló, 2002. június (13. évfolyam, 125-149. szám)

2002-06-01 / 125. szám

Érdekbarátság a sajtóval?! Szeghalmi Örs Megkövette tegnap a román miniszterelnök a médiát. Persze nem azért tette ezt, mert elismeri, hogy ő maga és pártja számos esetben szalonképtelenül viselkedik a sajtóval, s folyamatosan a független hírközlés ellehetetlenítésén, megfélemlítésén dolgozik. Sokkal inkább azért, mert szüksége lenne a támogatásra. Adrian Nastase tehát a tegnapi videokonferencián azt fejtegette, mennyire híve a sajtószabadságnak, s milyen nagyon partnernek tekinti a médiát. Még arra is rávitte a lélek, hogy név szerint megfeddje egyik miniszterét, Ioan Mircea Pagcut, mert utóbbi több olyan közleményt adott ki, amelyben az újságírókat bírálta, s a vontakozó törvényeket is szigorítani szeretné. „A védelmi miniszter kizárólag honatyaként terjeszti elő ilyen javaslatait. Elismerem, hogy számos esetben nem szerencsések, nem megfelelően átgondoltak ezek” - szabadkozott Nastase. Cáfolni igyekezett azt is, hogy a hatalom minden eszközzel támadná a sajtószabadságot - szerinte mindez csak rosszindulatú pletyka. A Bihar megyei hallgatóságának soraiban ülő sajtósok csöndes mosollyal fogadták próbálkozásait. Végül elárulta, miért lett ilyen békülékeny: azt akarja, hogy ne támadja őt és pártját a média. Ezt úgy csomagolta, hogy „mindez az ország érdeke, ugyanis ez az év rendkívül fontos Románia számára külpolitikailag”. Az általa elmondottak a diktatúra idejéből ismert, erőszakolt „egységben az erő”-szerű gondolatmenetet idézték... Más témára térve a miniszterelnök hosszasan ecsetelte, hogy milyen tárgyalásokat folytatott vendéglátóival néhány nappal ezelőtt Ausztriában és Svédországban. Szerinte nagy eredmény az, hogy jövőre úgynevezett román év lesz Ausztriában, a svédek pedig támogatják a román integrációs terveket. POLITIKA Liberális bírálat A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt hétfőn egyszerű indítványt nyújt be a Képviselőházban. Szilágyi Aladár A szabadelvűek nagyváradi székhelyén megtartott tegnapi sajtóértekezleten Cornel Popa Bihar megyei és Dán Ru§anu Hunyad megyei parlamenti képviselő ismertette és indokolta meg azt az egyszerű indítványt, amelyet hétfőn nyújtanak be a demokratákkal együtt a szociáldemokrata kormány adópolitikájára vonatkozóan. Rusanu, aki az előző, koalíciós kományzási ciklusban a pénzügyminisztérium egyik államtitkára volt, és jelenleg a Képviselőház gazdasági bizottságának az elnöke, a közelmúlt történetiségébe helyezte a kérdéskört. Felvázolta, hogy az előző kabinet leköszönésekor mit hagytak örökül Nastaséék számára, emlékeztetett a szocdemek választási ígéreteire, illetve az általuk bejelentett kormányprogram adópolitikai vonzataira. „Kormányzásuk kezdetén többek között éppen azért vállaltuk fel a szociáldemokraták támogatását, mert programjuk magában foglalta az általunk elindított trend folytatását a fiskalitás vonatkozásában.” A Bihari Napló ama kérdésére, hogy a Nastase-kabinet hibás gazdaságpolitikája, avagy a nemzetközi pénzintézetek diktálta elvárások kényszerítő ereje okozta-e az adók és illetékek példa nélküli emelkedését Romániában, a képviselő ezt válaszolta: „Az adó- és Cornel Popa NLP-képviselő illetéklavina elszabadulásához mindkét tényező hozzájárult. 2001 őszén a kormány az utóbbi két évtized legelőnytelenebb készenléti szerződését kötötte meg a Nemzetközi Valutaalappal. Személyesen nem győztem eleget csodálkozni és bosszankodni Mihai Tanasescu pénzügyminiszter szakmai melléfogásain, hiszen őurasága három évig a Világbank alkalmazottja volt, tehát tudhatta volna, meddig mehet el a kompromisszumkötésben. Arra senki nem kényszerítette, hogy a lehetetlent felvállalja.” „Sok teendő vár még ránk” A héten Váradon járt Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat irodaavató ünnepségén arról kérdeztük, hogy élte meg a választásokon történteket. Tóth Hajnal - A politikusság olyan szakma, hogy hiába érzi úgy az ember, rengeteget dolgozott, sok mindent tett, és nagyon sok haszna volt ennek a munkának, az eredményt mégis a választók voksai jelentik. Nagyon kicsin múlott gyakorlatilag 1500 szavazaton hogy a férjem nem folytathatja a munkáját, és nem ő, hanem egy szocialista politikus tette le a miniszterelnöki esküt. Én nagyon jól vagyok, a család is teljesen rendben van. Igyekeztem a férjemnek is nagyon sokat segíteni amellett, hogy dolgoztam a munkahelyemen, végig tanítottam az egyetemen, a családot rendben tartottam, és hát kisbabánk is született. Nagyon elégedett vagyok az elmúlt négy évvel: olyan dolgokat csinálhattam, amit máskülönben, ha a férjemnek nem ez a munkája, nem tehettem volna. Úgy gondolom, a Jóisten ajándéka volt, hogy ez a négy év megadatott nekünk. Valahogy úgy alakult, hogy ezt most nem lehet folytatni. Azért így is nagyon sok munka, értelmes feladat vár még ránk. Mark Twaintől olvastam azokat a sorokat, amelyek szerint „akkor áss kutat, amikor még nem vagy szomjas”. Hát nekem volt ilyen kutam. Ilyen kút a gyermekmentő szolgálat is, amelynek a vizét tisztán tartottam. Ilyen a család is. Bőven van feladatunk. A kormányzás nyilván nagyon jó eszköz a teendők elvégzéséhez, ám most ennek a hiányában kell megoldanunk a feladatokat. Bízom benne, hogy azért az a sok-sok eredmény, amit sikerült elérnie, megmarad, és talán az utána következők is folytatni fogják. Szurkolok, hogy így legyen, és kívánom, hogy nekik is sikerüljön. Lévai Anikó Edvi Péterrel, a gyermekmentő szolgálat egyik alapítójával Elemzés a román-magyar viszonyról A Neue Zürcher Zeitung című rangos független svájci lap Román-magyar ellentmondások címmel, A kedvezménytörvény két baloldali kormány között alcímmel közölte tegnap a téma szakértőjének számító munkatársa, Oplatka András cikkét. A szerző az elemzésben megállapítja: a romániai kormányzó szociáldemokraták üdvözölték, hogy Magyarországon újra baloldali kormány alakult, de elutasítják a magyar szocialisták szándékát, hogy felülvizsgálják a decemberben a romániai idénymunkások fogadásáról aláírt kétoldalú megállapodást. A határokon túli magyar kisebbségeknek anyagi kedvezményeket nyújtó törvénnyel kapcsolatos gondok tehát nem múltak el a budapesti kormányváltással. A törvény tervezetét az akkor ellenzéki és most újra kormányon lévő szocialisták is támogatták. Ennek ellenére a jogszabály - pontosabban a karácsony előtt az idénymunkások számára való piacnyitásról kötött magyar-román megállapodás - viszály tárgya lett, amelyet a szocialisták a választási harcban minden erejükkel kihasználtak. Ma úgy néz ki, mintha az MSZP a témával döntő előnyt biztosított volna magának a választásokon, mostani kormányzati helyzetében viszont problémával került szembe a Romániához fűződő kapcsolatban - írta Oplatka. A magyarországi és a térségbeli politika elismert elemzője részletesen szólt cikkében arról is, hogy Románia már korán erős aggályokat hangoztatott a törvénnyel kapcsolatban, és ismertette a decemberi kétoldalú megállapodás lényegét, továbbá azt, hogy a román kormány álláspontja szerint ezzel sikerült semlegesíteni a jogszabály egyik diszkriminatív elemét, míg Magyarországon ebben annak az árát látták, hogy a törvény többi részében foglaltakat Romániában meg lehessen valósítani. Az MSZP decemberben azt jósolta, hogy románok milliói árasztják majd el a magyar munkaerőpiacot, és azt ígérte - ez a mostani kormányprogramban is szerepel -, hogy újratárgyalja az Orbán- Nastase megállapodást. Az NZZ- ben megjelent kommentárban szerepel, hogy a román kormányfő az elmúlt hetekben újra és újra foglalkozott a kérdéssel - többek között hivatalos bécsi látogatása során is és kijelentései Kovács László új magyar külügyminiszternek adott válaszként is felfoghatók. Nastase jelezte, hogy az Orbán Viktorral aláírt megállapodást a kétoldalú kapcsolatok próbakövének tartja, és hangsúlyozta: annak felmondása arra indíthatná Bukarestet, hogy lépéseket tegyen a törvény romániai alkalmazása ellen. Végül Oplatka emlékeztetett arra, hogy időközben már Budapesten járt a román kormánypárt küldöttsége, a találkozón megállapodtak az együttműködés erősítéséről, és a magyar kormánypárt ígéretet tett a román integrációs törekvések feltétel nélküli támogatására, a kormányfői megállapodást illetően azonban a felek megállapították, hogy nézeteik eltérnek. Oplatka András a tavalyelőtti bálványosi nyári szabadegyetem záró politikai fórumának moderátoraként (jobbról a második), Orbán Viktor, Adrian Severin, Mircea Ciumara és Markó Béla társaságában 2002. június 1., szombat Kommentár Átkozott nyilvánosság Wagner István Arról volt szó, hogy jó lenne, ha a prágai csúcsig nem bukaresti eredetű skandalumokkal lenne tele a világsajtó, mert ha görbe utakon jár a román csúcsvezetés, búcsút inthetünk a NATO-csatlakozásnak. Erről beszélt maga a kormányfő is, igaz, az államelnök nem. A botrányok kapcsán pedig Nastase úgy gondolta, hogy azokat meg kell előzni, Iliescu viszont a jelek szerint úgy, hogy a botrányokról szóló hírek kiszivárgását kell megakadályozni. Ott volt ugyebár az a kis tanulmány arról, hogy a romániai problémákat itthon és külföldön taglaló sajtót hogyan lehetne jobb belátásra bírni. Erről a cselekvési programról - amit, mint végül kiderült, Joan Talpén elnöki tanácsos, a mindenféle hírszerzések régi motorosa hozott tető alá - sok minden elmondható, csak az nem, hogy néhány amatőr által készített, elnagyolt vázlat lenne. Megvalósítása hatalmas apparátust és méregdrága technikai berendezéseket feltételezett volna; mindezt végül is azért, hogy ki ne derüljön az igazság, hogy a Nyugat ne lássa Románia igazi arcát. A Cotroceni palota nem gondolt arra, hogy inkább az áldatlan állapotokat kellene felszámolni, s akkor magától megjavul az országról külföldön kialakult kép is. Ehelyett maradt annál a kommunista módszernél, amely a valóság tagadását egybeköti a nagy nyugati összeesküvések tézisével, s a hazafias érzelmekre apellálva kelt itthon ellenséges hangulatot a világnak azzal a részével szemben, amelyhez amúgy minél hamarabb csatlakozni kellene. Ez történt az Amnesty International (AI) Romániával foglalkozó jelentése kapcsán is. Ahogy ismertté vált a dokumentum, amely szerint a kormánypárt nem tanúsít megfelelő mértékű törvénytiszteletet, Bukarestben elszabadultak a hivatalos nyilatkozatok, miszerint a nemzetközi emberjogvédő szervezet nem tudja alátámasztani állításait, hogy alultájékozott, és ezért félretájékoztat stb. A zsigeri reakciók lényegüket tekintve nem különböztek egy közép-amerikai diktáto heves műfelháborodásától, miután az AI a politikai foglyok kivégzésével vádolta meg az általa vezetett juntát. A világszerte elismert szervezet romániai irodájának vezetője egyrészt elmondta, hogy a dokumentumban ellenőrzött tények szerepelnek, de sokkal nagyobbat csattant az a kijelentése, mely szerint nem is várt másfajta választ a bukaresti vezetőktől. Magyarul: kutyából nem lesz szalonna. Olyannyira nem, hogy a tények tagadása még a kisebbik bukaresti bűn, szinte semmi ahhoz képest, hogy romániai politikusok szembehazudják az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését is. Amely testületre természetesen nagy felelősség hárul majd akkor, ha ősszel Románia nem kapna meghívót a NATO-ba... Az izraeli hadsereg tegnap hajnalban ismét bevonult Náblusz városába - csupán pár órával azután, hogy George Bush amerikai elnök üdvözölte az előrelépést a Palesztin Hatóság reformjában, melynek célja egy önálló palesztin állam alapjainak a megteremtése. Tegnap ugyanakkor kiderült: Saron izraeli kormányfő kedvezően viszonyul ahhoz, hogy amerikai kezdeményezésre nemzetközi közelkeleti értekezletet hívjanak össze. Mádl-Iliescu találkozó Magyarország és Románia köztársasági elnöke tegnap a szlovéniai Bledben egyetértett abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. Ezt Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök jelentette ki, amikor tájékoztatást adott a Ion Iliescuval tartott megbeszéléséről. Mádl kiemelte, hogy a szálláshelyén, a Grand Hotel Toplice épületében tartott találkozón szó volt a két ország vezetői közötti kapcsolattartásról, amelyek sorában a magyar államfő - valószínűleg ősszel -Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar-román miniszterelnöki találkozót is tartanak. A megbeszélésen nem volt szó az Orbán-Nastase megállapodás esetleges felülvizsgálatáról. A két vezető politikus másik 14 régióbeli államelnökkel együtt tart közép-kelet-európai csúcsértekezletet a szlovéniai városban.