Bihari Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
2003-08-01 / 178. szám
2 ...........................................................................mó............................... Serac prefektus, a „bihari Cosmánca” Rendhagyó sajtótájékoztató zajlott tegnap a Demokrata Párt (DP) szervezeténél: a politikai vezetők mellett megjelent számos, az alakulat színeiben megválasztott polgármester is, és közösen tiltakoztak az ellen, amit ők Florian Serac prefektus viselkedésbeli és hatásköri túlkapásainak neveztek. Wagner István A DP-s polgármesterek attól háborodtak fel, ahogy a Megyei Konzultatív Tanács keddi ülésén a prefektus viselkedett: amint elhangzott a sajtótájékoztatón, Serac percekig állva tartotta a polgármestereket, miközben a földtörvény végrehajtása, a tulajdonjegyek kiosztása miatt marasztalta el őket. Mircea Bradu megyei alelnök felvezetése után az ugyanilyen tisztséget viselő Traian Abrudan a helyhatósági törvény vonatkozó paragrafusainak ismertetésével támasztotta alá, hogy a prefektus és a helyi választott vezetők - polgármesterek, tanácselnökök,alelnökök - között nincs alárendeltségi viszony. Ugyanakkor elmondta: „mielőtt Serac prefektus lett volna, lehetett vele normálisan beszélni, de amióta ezt a tisztséget betölti, fokozatosan átvette a kormányzó alakulat országos vezetőinek stílusát”. Abrudan szerint a hatalmon lévő Szociáldemokrata Pártban ezt a viselkedési módot elsősorban Octav Cosmánca, a helyi közigazgatási tárca volt vezetője honosította meg, Serac prefektus pedig már teljesen át is alakult az ő képére és hasonlatosságára... Elhangzott, hogy a Demokrata Párt nem fogja válasz nélkül hagyni azt, hogy a Bihar megyei kormánybiztos sorozatosan túllépi hatáskörét, illetve választott vezetőket aláz meg. Az SZDP állampárti jellege A kiskopácsi (Copácel) polgármester, Dumitru Dacin az „állampártként viselkedő” SZDP általános kormányzati politikáját, a választási kampány megkezdődését és etikai, illetve viselkedésbeli vonzatokat egyaránt említett az arrogáns prefektusi allűrök okaiként, és többek között kijelentette: a hatalmi alakulat reprezentánsai totalitárius módon viselkednek, fütyülnek a demokrácia szabályaira, az ellenzéki polgármestereket pedig alárendelt helyzetbe akarják hozni Az SZDP nevű állampárt ördögi mechanizmusokat működtet. Dumitru Dacin POLGÁRMESTER ni, mely tervhez „összetett és perverz” módszereket használnak. Több polgármester jelezte, hogy a földtörvény alkalmazása fölöttébb nehézkes, és a folyamat során nem minden múlik rajtuk, tehát nem lehet mindenért őket pocskondiázni, másrészt pedig értelmetlen havi „normák” teljesítését elvárni ebben az ügyben, mert a sietség miatt rengeteg esetet később újra kell tárgyalni.. A választott községi vezetők megengedhetetlennek nevezték, hogy pártállás szerint állítsák őket pellengérre. A telegdi elöljáró közölte: „tudom, hogy DK-s polgármesterként háromszor annyit kell teljesítenem, mint egy SZDP- s polgármesternek”, majd hozzátette: a prefektusnak elnézést kell kérnie azért, ahogyan a Megyei Konzultatív Tanács keddi ülésén viselkedett. A Demokrata Párt tegnapi sajtótájékoztatóján sok polgármester is részt vett Ketyeg az óra Az RMDSZ megkezdte a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokra való felkészülést - jelentette be tegnap Markó Béla azután, hogy részt vett az Ügyvezető Elnökség ülésén. Az ezt követő sajtótájékoztatón az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az önkormányzati választások rendkívüli fontosságúak az erdélyi magyarság és az RMDSZ számára, hiszen az önkormányzatiságnak egyre nagyobb szerepe van a közösségek életének alakításában. „Bár lassan, de zajlik a decentralizáció, az önkormányzatok pénzügyi és adminisztrációs hatásköre is folyamatosan bővül, ezért alapvető, hogy erős önkormányzataink legyenek, hogy az RMDSZ minél nagyobb súllyal jelen legyen ott, ahol a magyarság sorsát alakítják” - mondta Markó. POLITIKA Tanácskozás a költségvetésről Az RMDSZ országos és területi vezetői szakemberek bevonásával vitatták meg a Szövetségnek a jövő évi állami költségvetésre vonatkozó stratégiáját, és részletes igénylista összeállítását szorgalmazták. Az elmúlt években sikerült növelni az erdélyi magyarok lakta megyék infrastrukturális beruházásaira és az önkormányzatok működésére szánt költségvetési támogatás összegét. Az RMDSZ alapvető célja, hogy a jövőben is erősítse ezt a folyamatot - hangsúlyozták az RMDSZ országos és területi vezetőinek, valamint gazdasági szakembereinek marosvásárhelyi szakmai tanácskozásán. A jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatos RMDSZ-stratégia kidolgozását célul kitűző megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az erdélyi magyarság érdekvédelme szempontjából rendkívül fontos az, hogy a Szövetség a lehető legnagyobb befolyást gyakorolja a költségvetés kidolgozására. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy világos koncepcióval és kitartó munkával az RMDSZ képes lehet arra, hogy Erdélyre, de akár az egész Romániára is kiható gazdaságfejlesztő stratégiákat kedvezően megváltoztasson - hangzott el. A szövetségi elnök példaként hozta fel erre az erdélyi autópálya ügyét, amelynek kapcsán az RMDSZ-nek sikerült maga mellé állítania az erdélyi román politikusokat, és sikerült közös érdekként elfogadtatni azt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy az erdélyi megyék infrastrukturális fejlesztéséhez, út-, gáz- és vízhálózatának korszerűsítéséhez, a megkezdett beruházások folytatásához kérnek hangsúlyosabb költségvetési támogatást, de komoly igény van többek között egyházi és művelődési intézmények működtetését, valamint az aszálykárok enyhítését célzó támogatásokra is. Takács Csaba ügyvezető elnök felhívta a figyelmet arra, hogy nagy szükség van a megyei és helyi önkormányzatok vezetőinek aktív fellépésére is a magyarlakta megyék költségvetési részesedésének növelése érdekében. A román kormánypárttal kötött megállapodásba foglalt kormányzati kötelezettségvállalás egyébként ehhez komoly alapot szolgáltat - jelentette ki Takács. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke kifejtette, hogy a Szövetség szakembereinek egységes stratégiát tükröző, megyékre lebontott, részletes igénylistát kell kidolgozniuk. A CIA figyelmeztette a brit kormányt Az USA titkosszolgálata ellenezte, hogy a brit érvek között helyet kapjanak azok az iraki információk, amelyek belpolitikai válságot indítottak el Angliában, és David Kelly öngyilkosságához vezettek. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) annak idején figyelmeztette Nagy-Britanniát, ne használja az Irakkal szembeni érvelésben azt az elemet, hogy Bagdad szükség esetén 45 percen belül tömegpusztító fegyvert tud telepíteni, és jelezte azt is: nem osztja a véleményt, hogy Irak Afrikából próbált uránt vásárolni. Jack Straw brit külügyminiszter parlamenti képviselőknek írt levelében maga erősítette meg: a CIA még az előtt közölte a brit vezetéssel kételyeit Bagdad nigeri uránvásárlásának ügyében, hogy London bevette ezt az időközben elűzött iraki rezsim tömegpusztító fegyvereivel kapcsolatos dossziéjába. Straw a The Times című lap ismertetése szerint a levélben hozzátette azonban, hogy a brit vezetés megalapozottnak tartotta, s bízott saját hírszerzési információiban, amelyek egy harmadik országtól származtak. A brit médiában azt követően látott nyilvánosságot a külügyminiszteri levél, hogy Tony Blair miniszterelnök szerdai londoni sajtótájékoztatóján megvédte London Irakkal kapcsolatos politikáját. A The Guardian című lap értesülése szerint a CIA azt is ellenezte, hogy a brit érvrendszerben helyet kapjon a 45 perces telepítési képességről szóló kitétel, amely az elmúlt hónapokban belpolitikai válságot indított el Nagy- Britanniában, és David Kelly védelmi minisztériumi tudományos tanácsadó, fegyverzetszakértő öngyilkosságához vezetett. Kelly a feltételezések szerint ezzel kapcsolatban azt sugallta a BBC televíziónak, hogy a miniszterelnöki hivatal az iraki katonai beavatkozás támogatottságának növelése végett annak idején manipulálta a tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési értesüléseket. Júliusi parlamenti meghallgatásakor Kelly nyilvánosan is nagyon valószínűtlennek nevezte az említett iraki képességet. Míg folyik a politikai vita a katonák komoly veszélynek vannak kitéve Irakban A NATO Irakban? Az amerikai kormányzat ismét közeledik európai szövetségeseihez, mert világcsendőri ambícióit csak a NATO segítségével tudja elérni - ez a kép bontakozik ki a The Wall Street Journal Europe tegnapi értesüléseiből. A konzervatív amerikai lap európai kiadása emlékeztetett arra, hogy tíz nap múlva a NATO Afganisztánban megkezdi első, Európán kívüli katonai műveletét, a nemzetközi békefenntartó erők vezetését. „A diplomáciai mozgolódásokból ítélve a NATO-nak nagyobb szerepe lehet az elkövetkezendőkben Irakban, valamint másutt a Közel-Keleten (talán Izraelben?) és esetleg Afrikában is” - írta Matthew Kaminski szemleíró. James Jones tábornok, a NATO európai haderőinek parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a szövetség adott esetben gond nélkül fel tudna vállalni egy libériai műveletet is, anélkül hogy az esetleges iraki bevetést veszélyeztetné vele. Az Egyesült Államok megmutatta, hogy képes egyedül is megnyerni háborúkat, de az utána következő nemzetépítésre alkalmasabbnak látszik a NATO - hangzott el. 2003. augusztus 1., péntek Röviden □ Újabb sajnálkozás. Iliescu elnök tegnap ismét „mélységes sajnálatát” fejezte ki amiatt, amit saját szavai kiforgatásának nevezett. Az államfő találkozott a B’nai Brith amerikai zsidó szervezet ügyvezető igazgatójával és a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnökével, és nekik mondta a fentieket. Ugyanakkor nagyra értékelte azokat a konstruktív javaslatokat, amelyeket beszélgetőpartnerei tettek, többek között egy tudósokból és történészekből álló bizottság felállítására, amely a holokauszt kérdéskörét kutatná, különös tekintettel a fasizmus európai és romániai következményeire. □ Geoana meglepődött, újdonságot jelent a román diplomácia számára Vlagyimir Voronyinnak, a Moldovai Köztársaság elnökének az a nyilatkozata, mely szerint a Ion Iliescu román államfővel ma lezajló találkozásuk alkalmával megvitatják a két ország közötti alapszerződést, melyet Voronyin szerint 2003 végéig akár alá is írhatnak a felek - jelentette ki tegnap Mircea Geoana, Románia külügyminisztere, aki úgy tudja, hogy az idén szóba se fog kerülni ez a téma. □ Jobbra billentené : Emil Constantinescu, a Népi Mozgalom (NM) és Marian Milos, a Román Munkaadók Országos Szövetsége (RMOSZ) elnöke tegnapi találkozóján az utóbbi felvetette a liberálisok, a demokraták és az NM közötti együttműködés lehetőségét. Az RMDSZ felvállalta mindhárom politikai formáció választási kampányának részbeni finanszírozását, egy jövőbeni kormánykoalíció kialakulásának reményében. A munkaadók közös jelöltek állítását is szorgalmazzák. □ Az al-Kaida pénzén, az Amerika-ellenes 2001. szeptemberi merényletek végrehajtásáért is felelős nemzetközi terrorszervezet pénzelte az indonéziai Bali szigeten tavaly elkövetett pokolgépes merényletek elkövetőit, egy bebörtönzött szélsőséges tanú vallomása szerint. Van Min Van Mat tegnap a 202 halálos áldozatot követelt terrorcselekmények egyik fő gyanúsítottjának, Ali Ghufronnak a perében tett ilyen értelmű vallomást. A tanú közölte, hogy a merényletek előtt 35 ezer dollárt adott át Thaiföld területén Ghufronnak az indonéziai terrorakció költségeire. Kételkedő amerikaiak Az amerikaiak csaknem fele véli úgy, hogy George Bush elnök felnagyította az iraki tömegpusztító fegyverek veszélyét, hogy ezzel igazolja a Szaddám Huszein volt iraki elnök elleni háborút. Az NBC amerikai televízió és a The Wall Street Journal című lap tegnap nyilvánosságra hozott közös közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 47 százaléka vélekedett ilyeténképpen, 48 százalékuk azonban hiszi, hogy Bush kizárólag konkrét információkra támaszkodott, amikor az iraki tömegpusztító fegyverek veszélyét ecsetelte. Az elnök eljárásának tisztességes voltát illető erősödő kétely a jelek szerint nem befolyásolja az amerikaiak véleményét az iraki háború szükségességéről. A megkérdezettek 69 százaléka helyeselte az előző bagdadi rezsim elleni katonai fellépést. Hasonlóan nagy az elnök hazai támogatottsága a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Hadgyakorlaton. Mialatt Mohamed Dámán palesztin belbiztonsági miniszter és Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter az izraeli katonaság visszavonásáról tárgyalt, a Jasszer Arafat mozgalmához, a Fatahhoz kapcsolódó Dzsenini Mártírok Brigádja gyermekek bevonásával tartott hadgyakorlatot egy Gáza melletti menekülttáborban.