Bihari Napló, 2009. december (20. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-02 / 277. szám

% „Összecsaptak" a szimpatizánsok A csendőrség közbelépésére volt szükség tegnap Temesváron: a romániai elnökválasztás második fordulójában „megmérkőző" Traian Basescu és Mircea Geoana szimpatizánsait kellett szétválasztani. A Bánság fővárosában a szo­ciáldemokrata Mircea Geoana hirdetett kampányrendezvényt. Ezen aláírtak egy megállapo­dást is, amelyben Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgár­­mestere támogatásáról biztosí­totta Geoanát az elnökválasztás második fordulójában. A ro­mán média szerint a Basescut támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) hívei megjelentek a helyszínen, és egyebek kö­zött azt kiáltották: „Le a kom­Mondjon véleményt i­­ t­munizmussal!” A csendőrség közbelépésének köszönhetően nem történt erőszakos cselek­mény. „Nemzeti megbékélés" A Partnerség Temesvárért nevű dokumentumot Geoana és Ciuhandu mellett Crin An­­tonescu liberális pártvezér és a parlamentből 2000-ben kiesett Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) mostani vezetője, Radu Sarbu, valamint a miniszterelnöki tisztségre ja­vasolt Klaus Johannis nagysze­beni polgármester is aláírta. Az eseménynek nagy szimbolikus jelentőséget szántak a szerve­zők. A PNTCD ugyanis a rend­szerváltás után sokáig kommu­nista utódpártnak minősítette a szociáldemokraták pártját, a PSD-t. Az aláírók hangsúlyoz­ták, hogy Romániának most „nemzeti megbékélésre” van szüksége. Utaltak arra, hogy Temesváron vonultak először utcára a Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátor el­len tüntetők. A dokumentum aláírását követő kampány­rendezvényt a helyi operában tartották. A rendezvény előtt Basescu szimpatizánsai is gyü­lekezni kezdtek az épület előtti téren. Geoana megjelenésekor Basescu szimpatizánsai hangos hurrogásba kezdtek, és kifütyül­ték a szociáldemokrata vezetőt. Azt kifogásolták, hogy húsz évvel a rendszerváltás után a „vörösök” (a Geoanát támoga­tó szociáldemokratáknak piros a színük) „ismét elfoglalták a teret”, ahol kezdetét vette a romániai forradalom. A szoci­áldemokraták aktivistái meg­próbálták túlharsogni Basescu támogatóit, a két tábor tagjai közül néhányan szóváltásba is keveredtek egymással. Ekkor a csendőrök kordont alkottak, és szétválasztották a feleket. Szemtanúk szerint főleg a környező falvakból szállították be a PSD-szimpatizánsokat, amit a temesvári lakosság nemigen vett jó néven UHKrím óraiéi •/,/v/V/.­­í<r>f!.(0­1 Lisszaboni Szerződés Új korszak kezdeteként méltatta az Európai Unió új reformszerződésének, a Lisszaboni Szerződésnek az életbe lépését tegnap az EU soros elnökségét adó Svédország. Brüs­­­szelben kiadott közlemé­nyében az elnökség azt is bejelentette, hogy a tagor­szágok meghozták az ez­zel kapcsolatos hivatalos döntéseket, így az uniós elnök és külügyi főkép­viselő formális kinevezé­sét, valamint bevezették a tagállamok kormányait képviselő tanács új műkö­dési szabályait. Üdvözölte a reformszerződést az Eu­rópai Bizottság is, amely szerint a dokumentum a polgárokat, a lakosságot helyezi az európai integ­ráció középpontjába. www.erdon.ro || *] Szóljon hozzá Ön is! \ } Koszovó függetlenségéről Megkezdődött a koszovói függetlenséggel kapcsolatos meghallgatás a Nem­zetközi Bíróságon. Összesen 29 ország sorakoztatja fel érveit a témában. Megkezdődött Hágában a Nem­zetközi Bíróságon kedden az a meghallgatás, amelyen Koszo­vó tavaly egyoldalúan kikiál­tott függetlenségével kapcsolat­ban ismertetik álláspontjukat az ENSZ egyes tagországai. Az első felszólaló Szerbia képvise­lője, Dusan Batakovic párizsi nagykövet volt, aki megerő­sítette: hazája szerint a déli tartomány függetlenségének kinyilvánítása ellentmond a nemzetközi jogi normáknak. Úgy vélte egyúttal, hogy a ko­szovói döntés fenyegetést je­lent a térség biztonságára is. A szerb álláspont szerint az egyoldalú kinyilvánítással Ko­szovó megsértette Szerbia szu­verenitását. Batakovic emellett „Szerbia történelmi bölcsőjé­nek” nevezte Koszovót. Ellene és mellette A főleg albánok lakta Koszovó függetlenségét eddig a világ 63 országa ismerte el. A tartomány 2008 februárjában a Nyugat tá­mogatásával, de egyoldalúan ki­áltotta ki függetlenségét, amely - deklarálásának módjával együtt - azóta is megosztja a világot. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága - amely kizárólag államok közötti nézeteltéréseket vizsgál - Szer­biának az ENSZ Közgyűlése ál­tal is támogatott kérésére foglal állást Koszovó függetlenségének jogszerűségéről. A meghallgatás kilenc napja alatt Szerbia és Ko­szovó mellett összesen 29 ország sorakoztatja fel érveit a témá­ban, köztük jelentős számban olyanok, amelyek nem ismerték el a függetlenséget. Ezek közé tartozik Oroszország és Kína, illetve az EU-tagállamok közül Spanyolország, Románia és Cip­rus. A „másik oldalt” képviselve felszólal a függetlenség leghan­gosabb szószólója, az Egyesült Államok és más befolyásos nagy­hatalmak (köztük Németország, Nagy-Britannia, Franciaország) is. Németországra ma, Kínára jö­vő hétfőn, az Egyesült Államok­ra és Oroszországra jövő kedden kerül sor. Megkezdődtek a meghallgatások a Nemzetközi Bíróságon Átadták az észak-erdélyi autópálya első szakaszát Átadták a forgalomnak tegnap az észak-erdélyi autópálya első, 42 km hosszú szakaszát, amely Gyalut és Tordát köti össze. Megépítésén két éve dolgoznak, a költségek elérik a 423 millió eurót. Románia már 2003 decemberé­ben aláírta a 415 kilométer hos­­­szú autópálya megépítésére vo­natkozó szerződést az amerikai Bechtel céggel, és 2004 nyarán nyitották meg az első építőtele­pet. A munkálatokat azonban időközben felfüggesztették egy évre a szerződés újratárgyalá­sa miatt, de a román kormány számára a projekt folyamatos finanszírozása is nehézségeket okozott. Késés és pénzhiány Ennek az első 42 kilométe­res szakasznak a megépítését a tavaly leköszönt Calin Popescu Tariceanu liberális miniszter­­elnök már 2008 végére ígérte, de az amerikai vállalat nem tudta tartani a határidőt, mivel nem kaptak elég pénzt az út megépí­tésére. Az autópálya első szaka­szát így most Emil Boc ügyvivő miniszterelnök avatta fel ked­den. A Gyalu és Torda közötti szakasz lehetőséget teremt arra, hogy a Belső-Erdélyen átutazók elkerüljék Kolozsvárt. Radu Berceanu közlekedési miniszter a múlt héten bejelentette, hogy a Bechtelnek jövőre további 42 kilométert kell megépítenie. A román vezetők szerint a nyu­gat-romániai Bors és a Torda közvetlen szomszédságában fekvő Aranyosgyéres közötti, 189 kilométer hosszú szakasz megépítése a legköltségesebb a domborzati sajátosságok miatt. Ennek költségeit 2,5 milliárd euróra becsülik. Például csak a Gyalu és az Aranyosgyéres kö­zötti 51 kilométer hosszú szaka­szon összesen 30 kisebb híd és völgyhíd megépítését tervezik. A Bors és Brassó közötti nyomvonalon haladó 415 ki­lométer hosszú észak-erdélyi autópályát 2013-ig kellene tel­jes egészében megépíteni. Hi­vatalosan még nem tűztek ki új határidőt, de kicsi a való­színűsége annak, hogy sikerül tartani az eredeti határidőt, figyelembe véve az eddigi ké­séseket. Átadták az első szakaszt 2009. december 2., szerda Röviden a Oltóanyag. Szlovákia egymillió vakcinát vásárol a francia Sanofi Pasteur gyógyszergyártó társaságtól az új influenza (H1N1) vírusa ellen. A szlovák Állami Tar­talék Alap és a Sanofi Pasteur képviselői hétfőn írták alá a szerződést, amely szerint egy adagnyi oltóanyag ára 7,6 euró. Az első vakcinaküldeménynek még az idei év vége előtt kellene megérkeznie Szlovákiába, míg a szerződésben rögzített egész mennyiségnek február elejéig. Őrizetben a volt hírszerző Az Európai Unió koszovói rendőri missziója őrizetbe vette hétfőn este azt a volt hírszer­zőtisztet, aki politikai gyilkosságokkal és zsa­rolással vádolta meg az egyik kormánypárt több tagját. Az ügyészség utasítására ember­ölés és bűnszövetkezethez tartozás gyanújá­val eljárást indítottak a 37 éves Nazim Bllaca ellen. A Bllaca beismerő vallomásáról készült videofelvétel a minap jelent meg a koszovói médiában. A férfi azt állította, hogy össze­sen 17 gyilkosságban, gyilkossági kísérletben és zsarolásban vett részt egykori gerillapa­rancsnokok megbízásából, akik közül egyesek jelenleg kormánytagok, illetve a Hashim Thaci kormányfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) magas beosztású illetékesei. Bllaca azt mondta, hogy a bűncselekményeket közvetle­nül a koszovói háború után, 1999 közepe és 2003 között követte el a hírszerzésnek (SHIK) alárendelt egység tagjaként. Az áldozatok olyan koszovói albánok voltak, akikről azt gya­nították, hogy együttműködtek a milosevici rezsimmel, de voltak közöttük a PDK-val ri­valizáló egyik politikai párt vezetői, illetve há­borús bűntények szemtanúi is. A PDK cáfolta Bllacának a pártot érintő vádjait. Parádé. Mintegy tízezer ember te­kintette meg tegnap Bukarestben a dia­dalív körzetében a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett katonai felvonulást. A román fegyveres erők több mint 1300 tagja vonult fel díszes parádé keretében, amelyen felvonultatták a korszerű hadi­­technikai eszközöket is. Insomar: Geoana nyerne Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államelnökjelöltje nyerné a romániai el­nökválasztás vasárnap sorra kerülő második fordulóját - derül ki egy közvélemény-kuta­tásból. Az Insomar intézet által készített, és a romániai média által tegnap ismertetett felmérés az előző nap választói preferenciá­ját tükrözi. Eszerint a vasárnapi megméret­tetésen a megkérdezettek 54%-a szavazna a PSD jelöltjére. Traian Basescu jelenlegi állam­fő - aki második mandátumára pályázik - a szavazatoknak csak a 46%-át gyűjtené össze. A felmérésbe bevont személyek 73%-a azért megy el szavazni a második fordulóban, hogy kedvenc jelöltjét támogassa, 27%-uk viszont pusztán azért akar az urna elé járulni, hogy ne az általa támogatott politikus ellenfele győzzön. A felmérés ez utóbbi kérdéssel a „negatív voksot" kívánta felmérni. Basescu szavazótáborának a többsége 18 és 34 év közötti, míg Geoana szavazóinak 55%-a az 55 és 64 év közötti korosztályból kerül ki. A Geoanát támogatók zöme - 57%-a - falun lakik, ez a szavazóréteg Basescu voksolói között csak 43%-ot tesz ki. A felmérés szerint az erdélyiek többsége - 53 százalé­ka - Basescut kedveli, 47 százalékuk pedig Geoanára voksol. Románia többi történelmi régiójában a szavazatok többségét Geoana kapná meg, akárcsak Bukarestben, ahol a voksok 54%-ára számíthat. A felmérés no­vember 28. és 29. között készült, hibaszáza­léka 1,5-3% között mozog.

Next